A magyar kinológiáról

3. A Fajtaklub tenyésztési tevékenységének alapelvei
3.1. A tenyésztési cél a nemesítési munka legfőbb meghatározója.
Nagy tenyészértékű, fontos tulajdonságokat nagy biztonsággal átörökítő tenyészállatokat kell biztosítani a köztenyésztés számára.
A Fajtaklub tenyésztési célja az ennek megfelelő minőségű tenyészállatok előállítása, a fajtatiszta állományok genetikai képességének fenntartása és javítása.

KGD2007. 206. Jogszabálysértő az ebtenyésztési tevékenység minisztériumi elismerés nélküli, az elismert ebtenyésztő szervezetekkel párhuzamos végzése akkor is, ha a dokumentációt nem hitelesként jelölik meg. Ebfajtát fenntartani, törzskönyvezni, teljesítményét meghatározni, tenyésztési adatot gyűjteni, nyilvántartani, feldolgozni, tenyésztési dokumentációt adni csak elismert tenyésztő szervezet jogosult (1989. évi II. törvény 2. §, 16. §, 17. §; 1993. évi CXIV. törvény 2. §, 3. §, 14. §, 49. §; 64/1998. (XII. 31.) FVM rendelet 3. §).

2. § A törvény hatálya kiterjed a szarvasmarha, bivaly, juh, kecske, ló, szamár, sertés, baromfi, házinyúl, prémes állat, méh, hal, és az egyéb állatok gazdasági célú tenyész- és haszonérték-növelő köztenyésztésére, valamint a vadászható vadfajok zárttéri, élelmiszer-termelési célú köztenyésztésére.
Az állattenyésztésről szóló hatályos törvény hatálya nem terjedt ki a bivaly és a szamár fajokra, míg az Európai Unió ezen fajok fajtáinak fenntartását, törzskönyvi nyilvántartását, az ezt végző szervezetek elismerési rendjét, teljesítményvizsgálatuk módját stb. szabályozza. Ennek megfelelően - a hazai tenyésztő szervezetek igényével is egyetértésben - a törvény hatálya kiterjed ezeknek a fajok tenyésztésére is. Ezen kívül szükséges, hogy a fel nem sorolt állatfajok tekintetében a törvény úgy határozza meg az egyéb állatok körét, hogy abba bármely állat beletartozzék, és azt ne rendeleti szintű szabály határozza meg.
KGD2007. 206. Jogszabálysértő az ebtenyésztési tevékenység minisztériumi elismerés nélküli, az elismert ebtenyésztő szervezetekkel párhuzamos végzése akkor is, ha a dokumentációt nem hitelesként jelölik meg. Ebfajtát fenntartani, törzskönyvezni, teljesítményét meghatározni, tenyésztési adatot gyűjteni, nyilvántartani, feldolgozni, tenyésztési dokumentációt adni csak elismert tenyésztő szervezet jogosult (1989. évi II. törvény 2. §, 16. §, 17. §; 1993. évi CXIV. törvény 2. §, 3. §, 14. §, 49. §; 64/1998. (XII. 31.) FVM rendelet 3. §).

Az államfő az elfogadás módját nehezményezte. Sajtóigazgatósága közölte, hogy a házszabályba és a[spoiler] jogalkotási törvénybe ütköző módon [spoiler]fogadta el az Országgyűlés a kisajátításról szóló törvény módosítását. Áder János azt kifogásolta, hogy a törvénymódosítás – egy zárószavazás előtti indítvány elfogadásával – az állattenyésztésről szóló törvényen is változtatott, pedig azt nem érintette a javaslat.

„A mezőhegyesi "ménesinstitútum főinspektorának" célkitűzése a hazai lóállomány javítása és nemesítése volt, ellenezte a drága és alkalmatlan külföldi lovak vásárlását. Magyarországi körútja eredményeként a hadseregben már bevált csontos, erős kancákat telepített Mezőhegyesre, és azonosítási számmal látta el őket. Ettől kezdve minden ló eredete ismert volt, ami nagy előrelépést jelentett az átgondolt lótenyésztés érdekében.”
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csekonics_J%C3%B3zsef

Az államfő nem írta alá a törvényt, mert alaki hiba van benne. Ennyi. Két dolog van, amiért nem írhatja alá, alaki hiba illetve, ha alkotmány ellenes. Én legalábbis így tudom. Bízzunk benne, hogy ez korrigálásra kerül mihamarabb. A törzskönyvek nem véletlenül nem készülnek, csak előkészülnek, mert az egyesület nem akarja magát halálra büntettetni, ami szerintem érthető. Ha a törvény megjelenik "hivatalos" formában is, akkor kerülnek végleges formába és kipostázásra.