/ 1482

Lista:

Kép:

Smile:

A magyar kinológiáról

(üzenet: 37042, Kutya)

nyunyola

Tagság: 2003-08-25 14:40:53
Tagszám: #6317
Hozzászólások: 6687

17801. Elküldve: 2012-04-16 18:47:26, A magyar kinológiáról	[19276.]
én ennek kapcsán azt kérdezném, hogy lejárhat a kennelnév? tudom h elvileg igen, de miután bejött az az fci regisztrációs dolog, az nem "örökre" szól? "This is an environment of welcoming, and you should just get the hell outta here." You roll the dice you play the game The weak will fall the strong remain No pain no gain

[válaszok erre: #17804]	[előzmény: (17799) Híres, 2012-04-16 16:11:13]

Kiváló dolgozó

Kisbán

Tagság: 2005-09-08 12:57:34
Tagszám: #21744
Hozzászólások: 32744

17800.

Elküldve: 2012-04-16 18:26:35,

A magyar kinológiáról

[19277.]

Idézet:

A nyugalom visszatért.

............................................................................
A normális embernek véleménye van, a frusztráltnak "igaza" ...

[előzmény: (17798) Nexti, 2012-04-16 15:23:42]

Kiváló dolgozó

Híres

Tagság: 2006-04-10 19:54:52
Tagszám: #29485
Hozzászólások: 22864

17799. Elküldve: 2012-04-16 16:11:13, A magyar kinológiáról	[19278.]
Sziasztok! Lenne egy kérdésem a tapasztaltabbakhoz. Konkrétan azt szeretném megtudni, hogy mit lehet tenni kenneltárs regisztráció esetén, vagyis mire jogosult a kenneltárs és ki lehet ilyen? A saját példámat mondom. Van egy ismerősöm, akinél van egy saját tulajdonú kanom és mellette neki van egy saját tulajdonú szukája. Szeretne majd almot lehozni tőlük. Neki viszont nincs kennelneve, mert ami volt régen, az már lejárt, megszűnt. Újat kiváltani nagyon költséges dolog lenne, így mivel nekem van érvényes kennelnevem, megbeszéltük, hogy arra törzskönyveztetjük a kölyköket. Viszont jó lenne, ha ő intézhetné az ügyeket, mivel nála születnek majd a kiskutyák. Persze meg lehet oldani úgy, hogy a szukát az én nevemre íratjuk, de akkor nekem kell minden ügyet intézni. Mi azt szeretnénk, hogy közösen birtokolhassuk a kennelnevet és felváltva intézhessük az ügyeket, mindenki a nála született almokkal kapcsolatban. Szóval ha őt regisztráltatjuk kenneltársként, akkor ez lehetséges így? Mudimentés Kennelem Egy jó kutyának halála után a legjobb helye a gazdája szívében van

[válaszok erre: #17801 #17808]

Kiváló dolgozó

Nexti

Tagság: 2010-05-08 14:27:41
Tagszám: #84789
Hozzászólások: 91

17798. Elküldve: 2012-04-16 15:23:42, A magyar kinológiáról	[19279.]
Köszönöm! Így mér értem, hogy a tv. módosítás miért nem az, aminek először látszott; marad minden a régiben. A nyugalom visszatért.

[válaszok erre: #17800]	[előzmény: (17796) Szávitri, 2012-04-16 14:55:05]

Kezdő

Szávitri

Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856

17797. Elküldve: 2012-04-16 15:01:10, A magyar kinológiáról	[19280.]
Igaza annak van, aki az álláspontját jogszabályokkal , bírósági ítéletekkel, illetve AB határozatokkal támasztja alá, legalább is jogállamban. A saláta törvényben elrejtett jogszabály módosítás nem új jelenség , célja pont az, hogy a Parlament a lázas jogalkotási tevékenység közepette ne vegye észre mit szavaz meg. 2004-ben az akkori Átv. módosítást a növényvédelmi törvényben elrejtve szavaztatták meg, úgy látszik csak az emberek változnak a jogszabályok előkészítése során, az ötletadók mindet meg tudják etetni. Más kérdés, hogy végül is az AB döntése annullálta, mint a törvénytelen Átv. módosítást, mint a rendeletke törvényi felhatalmazás nélküli részeit. Ma már erre sem lesz szükség, ott van készen két AB határozat, ami mindenkire kötelező.

	[előzmény: (17795) multifitt, 2012-04-16 13:41:54]

Kiváló dolgozó

Szávitri

Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856

17796. Elküldve: 2012-04-16 14:55:05, A magyar kinológiáról	[19281.]
Idézem az LB ítéletet: A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróságnak a felülvizsgálati eljárásban, a felülvizsgálati kérelem keretei között abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a másodfokú bíróság az Alkotmánybíróság határozatára figyelemmel helyesen alkalmazta-e az Etv., az Átv. és az R. vonatkozó rendelkezéseit. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálatának alapjául - egyezően a másodfokú bírósággal - az Alkotmánybíróság 47/2008.(IV.17.) AB határozatát fogadta el ítélkezése alapjául. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 27. §-ának /2/ bekezdése szerint az Alkotmánybíróság határozata mindenkire nézve kötelező. E rendelkezés alapján nem csak a határozat rendelkező része, hanem annak indokolásában foglaltak (elvi jellegű állásfoglalások, iránymutatások) is kötelezőek a bíróságokra, mint jogalkalmazó szervekre. Ennek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság is döntő jelentőséget tulajdonított az Alkotmánybíróság határozatának. Ennek indokolásában az Alkotmánybíróság elvi éllel kifejtette, az egyesülési jog nem jelenti azt, hogy bármely tevékenység folytatására létre lehet hozni egyesületet, illetve azt, hogy a jogalkotó nem írhatna elő szakmai szabályokat egy meghatározott tevékenység folytatásával kapcsolatban. Amennyiben az állam egy meghatározott tevékenység folytatását olyan jelentőségűnek ítéli, hogy szükségesnek tartja azt közfeladatként is szabályozni, annak szakmai szabályait is megállapíthatja. Ugyanakkor a jogalkotó e szakmai szabályok megalkotásával nem zárhatja ki, hogy az adott célt államilag nem akkreditált keretek között - vagyis állami elismerés nélkül - egyesületi formában el lehessen érni. A szakmai szabályok betartása - ami az állami elismerés feltétele - csak az államilag elismert szervezetekkel szemben kérhető számon. A szakmai szabályok megsértése kizárólag az állami elismerésre lehet kihatással. Vagyis még az elismert szervezetek esetében sem járhat az egyesületi formában történő működés korlátozásával. A miniszteri elismerés hiánya - amint azt az R. külön is hangsúlyozza, nincs kihatással az egyesületi formára, csupán az adott tevékenység folytatásával szemben jelent korlátot: vagyis egyesület tevékenységéhez nem kapcsolódik állami elismerés. Egyesületként azonban tovább működhet. Az R. és az Átv. alapján az sem kizárt, hogy egy egyesület állami elismerés hiányában folytassa az R-ben megjelölt állattenyésztéshez kapcsolódó tevékenységet. Ezért az miniszteri elismerésére vonatkozó rendelkezések nem eredményezik az egyesülési jog korlátozását. Az Alkotmánybíróság határozatának indokolása alapján a Legfelsőbb Bíróság álláspontja az, hogy az alperesi egyesület állami elismerés hiányában is végezheti az R. 4. §-ának /1/ bekezdésében részletezett feladatokat. Ebből következően az alperes alapszabályának a felperes keresetében kifogásolt, ezen feladatok ellátására vonatkozó rendelkezései ellenére az egyesület működése nem korlátozható. Tekintettel arra, hogy az alperes vizsgált tevékenysége nem törvénysértő, nem ütközik az Etv. 2. § /2/ és /3/ bekezdéseinek tilalmi szabályaiba, tevékenységének az Etv. 16. § /2/ bekezdésének c/ pontja szerinti felfüggesztése, felügyelőbiztos kirendelése sértené az Alkotmány 63. §-ának /1/ bekezdésében deklarált egyesülési jog szabadságát, amely mindenkit megillető szabadságjog. Lényeg az állam a közfeladatként végzett tevékenység szakmai szabályait állapíthatja meg, így az Átv. a hatálya alá tartozó gazdasági célú állatok tenyésztésének szabályait állapíthatja meg, így írhatja elő, hogy a törvény hatálya alá tartozó un. tenyészállatok közhiteles törzskönyvét elismert tenyésztő szervezet vezeti , illetve a tenyésztési hatóság hitelesíti. Az állam a kedvtvelésből tartott állatok vonatkozásában még törzskönyvezési kötelezettséget sem ír elő pl. nincs díszhal törzskönyv.Azt az állatokat tenyésztő magánszemélyek közössége-különböző egyesületek döntik el, vezetnek-e törzskönyvet, ha igen az magánokirat, amivel az állam nem foglalkozik.

[válaszok erre: #17798]	[előzmény: (17794) Nexti, 2012-04-16 13:38:58]

Kiváló dolgozó

multifitt

Tagság: 2009-12-02 10:06:28
Tagszám: #80325
Hozzászólások: 85

17795. Elküldve: 2012-04-16 13:41:54, A magyar kinológiáról	[19282.]
Kérdésem lenne,most ki mond igazat. Ezen a listán,nincs is MEOE-s szervezet,ha jól olvasom. http://www.etszinfo.com/etszforum/viewtopic.php?t=166 S,igaz hogy MEOE-s bíró megszavazta? [Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2012-04-16 13:49:23]

[válaszok erre: #17797]	[előzmény: (17773) Szávitri, 2012-04-15 07:26:01]

Kezdő

Nexti

Tagság: 2010-05-08 14:27:41
Tagszám: #84789
Hozzászólások: 91

17794. Elküldve: 2012-04-16 13:38:58, A magyar kinológiáról	[19283.]
Nagyon szépen összefoglaltad a vonatkozó anyagokat! Furcsa, hogy amitr írtál megnyugtató, de egyben elgondolkoztató is. Nekem még ez a törzskönyv dolog annyiban nem tiszta, hogy ha nem vonatkozik az Átv. a kutyákra, macskákra, és a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet erről nem rendelkezik, akkor mi? Milyen jogszabály és kinek ad erre felhatalmazást? Bocs, ha már írtad, és elnéztem valamit!

[válaszok erre: #17796]	[előzmény: (17773) Szávitri, 2012-04-15 07:26:01]

Kezdő

Kisbán

Tagság: 2005-09-08 12:57:34
Tagszám: #21744
Hozzászólások: 32744

17793. Elküldve: 2012-04-16 11:53:36, A magyar kinológiáról	[19284.]
(Keszi Jázmin) ............................................................................ A normális embernek véleménye van, a frusztráltnak "igaza" ...

	[előzmény: (17790) Szávitri, 2012-04-15 19:44:37]

Kiváló dolgozó

KKriszta

Tagság: 2007-08-08 09:04:25
Tagszám: #47854
Hozzászólások: 1260

17792. Elküldve: 2012-04-16 09:57:12, A magyar kinológiáról	[19285.]
Magam részéről melletted állok és szerintem sokan vannak így ezzel.Ezen helyzet megoldása nem pár ember érdeke.Nem csak nekik kellene a megoldáson törni a fejüket.Sokan állnának az ügy mellé ha ezt szervezetten meg lehetne oldani. Én tüntetést semmiképpen nem kezdeményeznék inkább valami szimpátiakeltő rendezvényt(kutyás majális vagy egy békés séta). Sajnos a kutyakiállítások látogatottsága egyre kevesebb.Lehet,hogy el kellene gondolkodni több, nem kiállítás jellegű rendezvényen. MM Kriszta

	[előzmény: (17773) Szávitri, 2012-04-15 07:26:01]

Kiváló dolgozó

jszurdoki

Tagság: 2006-08-28 10:28:05
Tagszám: #34229
Hozzászólások: 4267

17791. Elküldve: 2012-04-16 08:03:31, A magyar kinológiáról	[19286.]
Mi köszönjük a sok simogatást. Iharka főleg. A kislánykák nélkül unalmas lett volna a szombatunk. A kuvasz név szerint Jázmin volt, Pischoff Feri legifjabb kuvasza. :-) "Legyél te is pumi!" "Aki pásztorkutyát tart, ne viszolyogjon a birkabogyótól!" Árvapumik www.kiskodmonos.hu

[válaszok erre: #17793]	[előzmény: (17775) Kisbán, 2012-04-15 08:12:45]

Kiváló dolgozó

Szávitri

Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856

17790. Elküldve: 2012-04-15 19:44:37, A magyar kinológiáról	[19287.]
Ami azt illeti Szabó Magda könyvei olvasmányosabbak. Láttátok "Az ajtó " című könyvének filmváltozatát? Ne hagyjátok ki.

[válaszok erre: #17793]	[előzmény: (17789) Kisbán, 2012-04-15 18:39:49]

Kiváló dolgozó

Kisbán

Tagság: 2005-09-08 12:57:34
Tagszám: #21744
Hozzászólások: 32744

17789. Elküldve: 2012-04-15 18:39:49, A magyar kinológiáról	[19288.]
Hát nem nevezhető túlságosan olvasmányosnak, az biztos... Ezért aztán elég, ha Te, kedves Anikó szorgalmasan tanulmányozod ! ............................................................................ A normális embernek véleménye van, a frusztráltnak "igaza" ...

[válaszok erre: #17790]	[előzmény: (17788) Szávitri, 2012-04-15 18:10:54]

Kiváló dolgozó

Szávitri

Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856

17788. Elküldve: 2012-04-15 18:10:54, A magyar kinológiáról	[19289.]
Ja bocsi lemaradt. Erre gondolok: 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról* Az Országgyűlés elismerve, hogy az emberek önkéntes összefogása nélkülözhetetlen Magyarország fejlődéséhez, a civil szervezetek a társadalom alapvető egységei, amelyek folyamatosan hozzájárulnak közös értékeink mindennapi megvalósulásához; az egyesülési szabadság érvényesülése, valamint a civil szervezetek működési alapjainak megteremtése, társadalmilag hasznos és közösségteremtő tevékenységük elismerése, közérdekű, illetve közhasznú tevékenységük támogatása érdekében – összhangban az Alaptörvénnyel, valamint az 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának rendelkezéseivel – a következő törvényt alkotja: 17. § (1) A civil szervezet a létesítő okiratában meghatározott cél meg valósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható. (2) A civil szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A civil szervezet alapítója, tagja – a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl – a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel. Tetszenek ugye érteni. Ez egy közösségi jogból levezetett jogszabály , mely eleve kimondja, hogy civil szervezet elsődlegesen gazdálkodó-vállalkozó tevékenységet nem folytathat, így gazdasági célú köztenyésztést sem, ami az Átv. hatálya alá tartozik. Továbbá kimondja, hogy a tag nem felel a szervezet tartozásáért. Erre jön valaki, aki salátatörvényben elrejtve megsérti a civil törvényt, így az alaptörvény Q) cikk (3) bekezdését, mely szerint Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé. A Ctv z 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányán alapul és alapjogokat szabályoz, erre jön valaki aki a salátát előkészítette és megsérti a civilt. Minek kellett a sok új törvény, ha csak én olvasom?

[válaszok erre: #17789 #17802]	[előzmény: (17787) Szávitri, 2012-04-15 17:57:44]

Kiváló dolgozó

Szávitri

Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856

17787. Elküldve: 2012-04-15 17:57:44, A magyar kinológiáról	[19290.]
Én csak azt tudom mondani amit az AB a különböző határozataiban kimondott, lévén, hogy jogkövető állampolgárként tudomásul veszem, hogy az AB döntése és jogértelmezése kötelező. A korábban már elmondottakon túl, az 525/B/2001. AB határozat IV. fejezet 1. szerint A közigazgatási szerv egyesületek feletti általános felügyeleti joga nem egyeztethető össze az Alkotmány 63. § (1) bekezdésével, ami most az Alaptörvény VII. cikk (2) Az Alaptörvény 39. § (1) szerint „ Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az Alkotmánybíróság döntése mindenkire nézve kötelező. (2) Az Alkotmánybíróság döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye. A 38/1993 (VI. 11. ) AB határozata IV. fejezete alapján az Alkotmánybíróság jogértelmezése mindenkire nézve kötelező. Azt nem tudom, hogy teljesen jól értelmezhető szavakból egyes hatósági személyek mégis melyiket nem értik és vajon miből gondolják, hogy a bíróság nem függesztheti fel a végrehajtást, hiába írják oda, hogy azonnal végrehajtható. Tudod nagyon nem szeretem sem a nyílt sem a burkolt fenyegetődzést, már az elmúlt 10 év alatt láttunk ilyet eleget, igaz olyat még nem, hogy a társadalmi szervezet magánszemély tisztségviselőjét fenyegessék azzal, hogy rajta hajtják be az egyesület tartozását, ez felettébb durva hiba volt a jogalkotó részéről, mert ezek szerint nem olvasták el a tavaly év végén alkotott civil törvényt .

[válaszok erre: #17788]	[előzmény: (17786) Kisbán, 2012-04-15 17:11:46]

Kiváló dolgozó

Kisbán

Tagság: 2005-09-08 12:57:34
Tagszám: #21744
Hozzászólások: 32744

17786. Elküldve: 2012-04-15 17:11:46, A magyar kinológiáról	[19291.]
OK, akkor tehát a kedvtelési ebtenyésztéshez , amit a MEOE az FCI nemzetközi elismerése mellett jó száz esztendeje folytat, az élelmiszerláncos hivatalnak semmi köze . Egyszerűen... ............................................................................ A normális embernek véleménye van, a frusztráltnak "igaza" ...

[válaszok erre: #17787]	[előzmény: (17784) Szávitri, 2012-04-15 15:03:32]

Kiváló dolgozó

Szávitri

Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856

17785. Elküldve: 2012-04-15 15:09:16, A magyar kinológiáról	[19292.]
Ez eléggé össze van folyva, kiemelem a lényeget: "A kedvtelésből tartott állat fogalmát a Korm. rendelet1 1. § (2) bekezdés a) pontja határozza meg, amelyet (negatíve) így definiál: "kedvtelésből tartott állat a rendszertani besorolásától függetlenül minden olyan állat, amelyet nem kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalék-védelem és – eb és macska kivételével – közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak, továbbá az az állat, amelyet más kedvtelésből tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valamint a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, és a vadászatra használt állat". Az élelmiszerláncról szóló Tv. szabályozza a Korm. rendelet1 tárgyi hatálya alá nem tartozó állatok tartásának, forgalmazásának, forgalomba hozatalának szabályait. Ennek mellékletében a „Fogalom-meghatározások” 21. pontja definiálja a Tv. címében is feltüntetett élelmiszerlánc fogalmát, amelynek értelmében „élelmiszerlánc: azon folyamatok összessége, melyek szereplői közvetlen vagy közvetett hatással vannak az élelmiszerre a talajvédelem, agrár-környezetvédelem, növénytermesztés, növény-egészségügy, növényvédelem, az engedélyköteles termék és az állatgyógyászati termék előállítása, forgalomba hozatala és felhasználása, az élelmiszer- és takarmány-előállítás, szállítás, tárolás és forgalomba hozatal, felhasználás, az állat tartása, szállítása, forgalomba hozatala, az állat-egészségügy, a növényi és állati eredetű melléktermék kezelés, tárolás, szállítás, forgalomba hozatal és felhasználás során”. Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete 2. cikkében határozza meg az élelmiszer fogalmát, amelynek értelmében „nem minősülnek élelmiszernek a következők: (...) b) élőállat, kivéve a forgalomba hozatalra előkészített, emberi fogyasztásra szánt állatok”. Mindezek alapján megállapítható, hogy a kedvtelésből tartott állatok tartására nem a Tv., hanem a Korm. rendelet1 szabályai vonatkoznak. Megállapítható tehát, hogy az Ör. 9–10. §-ainak a kutya- és macskatartásról, illetve tenyésztésről szóló rendelkezései a Korm. rendelet1 szerinti kedvtelésből tartott állattartást szabályozzák. "Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átt.) az általa definiált állattenyésztés szabályozására tartalmaz rendelkezéseket. Az Átt. hatálya alá tartozik a gazdasági céllal állatfajok, fajták, hibridek tenyésztésének, előállításának, forgalmazásának, felhasználásának céljából végzett tenyésztés, illetve a szaporítóanyag előállítása, forgalmazása és felhasználása. Az Átt. IV. fejezete „Engedélyköteles tevékenységek” címmel sorolja fel az engedélyhez, hozzájáruláshoz kötött tenyésztési tevékenységeket. E tenyésztési tevékenységfajták esetén a „tenyésztési hatóság” engedélyét kell beszerezni. Az Ör.-ben szabályozott kutya- és macskatenyésztési tevékenység azonban nem szerepel az Átt.-ben felsoroltak között. A Korm. rendelet1 meghatározza, milyen feltételekkel lehet állatokat kedvtelésből tartani (illetve velük kereskedni), ami a Korm. rendelet1 szerint a tenyésztést is magába foglalja. E szabályok szerint nem kell hatósági engedély egyik tevékenységhez sem.

	[előzmény: (17784) Szávitri, 2012-04-15 15:03:32]

Kiváló dolgozó

Szávitri

Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856

17784. Elküldve: 2012-04-15 15:03:32, A magyar kinológiáról	[19293.]
Pedig ez az egy dolog ami érthető. Ugyanis az Alaptörvény XX. cikk az alábbiakat mondja ki: (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő. Ennélfogva az alaptörvényből csak egyetlen állattenyésztési tevékenység vezethető le, az élelmiszer célú állattenyésztés, ami okán érthetővé válik, miért lényeges az élelmiszer láncról és annak hatósági felügyeletéről rendelkezni. E törvény végrehajtási rendelete a 22/2012 kormányrendelet, ami létrehozta az élelmiszerlánc -biztonsági hatóságot , az MGSZH helyett. A Kr. 7.§ kimondja, hogy a tenyésztési hatóság az Átv. hatálya alá tartozó állatok felett felügyel, nyilvánvalóan arra, hogy egészségre ártalmas élelmiszer ne kerüljön a piacra. A többi belemagyarázás. Na itt az AB határozat szeressétek: 146/2011. (XII. 2.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Isaszeg Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének az állattartásra szolgáló melléképületek elhelyezésénél betartandó védőtávolságokról és az állattartással kapcsolatos egyéb feltételekről szóló 3/2003. (III. 26.) rendeletének 9. § (6) bekezdése, és 10. § (1) bekezdése alkotmányellenes, ezért azokat megsemmisíti. A megsemmisített rendelkezések e határozat közzétételét követő napon vesztik hatályukat. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás I. Az indítványozó ügyvéd Isaszeg Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének az állattartásra szolgáló melléképületek elhelyezésénél betartandó védőtávolságokról és az állattartással kapcsolatos egyéb feltételekről szóló 3/2003. (III. 26.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 9. § (6) bekezdése, valamint 10. § (1) bekezdése alkotmányellenességének utólagos megállapítása és megsemmisítése céljából kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását. Az indítványozó álláspontja szerint az Ör. 9. § (6) bekezdése az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 2. § (2) bekezdés e) pontjával, a 6. § (5) bekezdésével, valamint a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet1) 14. § (2), (6) és (8) bekezdéseivel ellentétes módon határozza meg a kedvtelésből tartott állatok tartásának feltételeit, ezzel sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében foglaltakat. Kifejti az indítványozó, hogy a Korm. rendelet1 a csoportosan tartható ebek tartásának módját nem az egy helyrajzi szám alatt található ingatlanra eső darabszámban határozza meg, hanem egyedenként akadálytalanul biztosítandó szabad terület szerint. Az ettől eltérő rendelkezés – az indítványozó szerint – „aránytalan tulajdoni korlátozást” jelent, és így sérti az Alkotmány 13. § (1) bekezdését is. Megfogalmazza, hogy az önkormányzat rendeletében csak a Korm. rendelet1-ben leírt okból és módon korlátozhatja a tartható állatok számát. Az indítványozó a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 191. § (1) bekezdésére, 100. §-ára, valamint 106. §-ára hivatkozva kifejti, hogy a Korm. rendelet1 által meghatározott állattartási módon kívül „csak az állat érdekében történhet korlátozás”. E körben hangsúlyozza, hogy helyi rendeletben a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjének tartós és szükségtelen zavarásán túl akkor lehet az állattartást korlátozni, ha az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvénybe (a továbbiakban: Ávtv.), illetve a Korm. rendelet1-be ütközik. Kiemeli, hogy a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet2) 7. § (1) bekezdése alapján az állattartás korlátozására, megtiltására a jegyző jogosult. Az indítványozó az Ör. 10. § (1) bekezdéséről kifejti, hogy a Korm. rendelet1 16. § (3) bekezdésében meghatározott korlátokon kívül az Ör. e rendelkezése további feltételeket állapít meg az eb- és macskatenyészet létesítésére, amivel sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében foglaltakat. Az indítványozó az Alkotmánybíróság gyakorlatára hivatkozva előadja, hogy az Ör. 10. § (1) bekezdésében előírt „közvetlen szomszédok hozzájárulása” aránytalan tulajdoni korlátozást jelent, sértve ezzel az Alkotmány 13. § (1) bekezdését. II. Az Alkotmány vizsgált rendelkezései: „13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.” „44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes más jogszabállyal.” Az Ör. indítvánnyal támadott rendelkezései: „9. § Eb és macskatartás szabályai (...) (6) A település belterületén önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlanon háromnál több[et] nem tartható, kivéve a szaporodást követően az elválasztásig, legkésőbb az eb két hónapos koráig.” „10. § Eb- és macskatenyészet létesítésének szabályai (1) Eb- és macskatenyészetet belterületen kizárólag családi házban a polgármester külön engedélyével és a közvetlen szomszédok hozzájárulásával szabad létesíteni. Az engedély kiadása előtt ki kell kérni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a hatósági állatorvos, valamint a magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének szakvéleményét.” III. Az indítvány az alábbiak szerint megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróság először az Ör. 9. § (6) bekezdésének jogszabályba ütközését vizsgálta. Az Alkotmánybíróság 17/1998. (V. 13.) AB határozatában már megállapította, hogy „a helyi önkormányzat a helyi közügyek szabályozása érdekében, külön törvényi felhatalmazás hiányában, országos érvényű jogszabály által szabályozott társadalmi viszonyt a magasabb szintű jogszabállyal nem ellentétesen, azt kiegészítő jelleggel szabályozzon” [ABH 1998, 155.]. „Következetes az Alkotmánybíróság gyakorlata abban, hogy helyi közügy esetén a képviselő-testület közvetlenül az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében – külön törvényi felhatalmazás hiányában is – jogosult az országos szintű szabályozással nem ellentétes, ahhoz képest kiegészítő jellegű helyi jogalkotásra.” [1113/B/2004. AB határozat, ABH 2008, 3044.] A 37/2004. (X. 15.) AB határozat kimondta, hogy „az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében az önkormányzat dönthet úgy, hogy a lakosság békés együttélése és a későbbi jogviták elkerülése érdekében szabályozza az állattartás helyi kérdéseit.” [ABH 2004, 908, 913.] 2. Az állatok tartásának általános szabályait az Ávtv. tartalmazza. Az Ávtv. 49. § (3) bekezdésének f) pontján alapszik a Korm. rendelet1, amely a kedvtelésből tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozóan állapít meg az Ávtv.-hez képest speciális szabályokat. A kedvtelésből tartott állat fogalmát a Korm. rendelet1 1. § (2) bekezdés a) pontja határozza meg, amelyet (negatíve) így definiál: „kedvtelésből tartott állat a rendszertani besorolásától függetlenül minden olyan állat, amelyet nem kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalék-védelem és – eb és macska kivételével – közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak, továbbá az az állat, amelyet más kedvtelésből tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valamint a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, és a vadászatra használt állat”. Az élelmiszerláncról szóló Tv. szabályozza a Korm. rendelet1 tárgyi hatálya alá nem tartozó állatok tartásának, forgalmazásának, forgalomba hozatalának szabályait. Ennek mellékletében a „Fogalom-meghatározások” 21. pontja definiálja a Tv. címében is feltüntetett élelmiszerlánc fogalmát, amelynek értelmében „élelmiszerlánc: azon folyamatok összessége, melyek szereplői közvetlen vagy közvetett hatással vannak az élelmiszerre a talajvédelem, agrár-környezetvédelem, növénytermesztés, növény-egészségügy, növényvédelem, az engedélyköteles termék és az állatgyógyászati termék előállítása, forgalomba hozatala és felhasználása, az élelmiszer- és takarmány-előállítás, szállítás, tárolás és forgalomba hozatal, felhasználás, az állat tartása, szállítása, forgalomba hozatala, az állat-egészségügy, a növényi és állati eredetű melléktermék kezelés, tárolás, szállítás, forgalomba hozatal és felhasználás során”. Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete 2. cikkében határozza meg az élelmiszer fogalmát, amelynek értelmében „nem minősülnek élelmiszernek a következők: (...) b) élőállat, kivéve a forgalomba hozatalra előkészített, emberi fogyasztásra szánt állatok”. Mindezek alapján megállapítható, hogy a kedvtelésből tartott állatok tartására nem a Tv., hanem a Korm. rendelet1 szabályai vonatkoznak. Megállapítható tehát, hogy az Ör. 9–10. §-ainak a kutya- és macskatartásról, illetve tenyésztésről szóló rendelkezései a Korm. rendelet1 szerinti kedvtelésből tartott állattartást szabályozzák. A Korm. rendelet1 14. §-a a kedvtelésből tartott állatok tartásának részletszabályait tartalmazza, köztük a kedvtelésből tartott állatok tartási helyének méretét is meghatározza. A Korm. rendelet1 14. § (4) bekezdése alapján „a kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Ezen túl a Korm. rendelet1 a tartási hely területét m2-ben is meghatározza, hiszen a 14. § (5) bekezdése alapján „tilos ebet tartósan 10 m2-nél kisebb területen tartani”. A csoportosan tartott ebek esetében az akadálytalanul használható terület a Korm. rendelet1 14. § (6) bekezdése alapján minimum 6 m2. A már idézett 17/1998. (V. 13.) AB határozatban megfogalmazottak alapján az Alkotmány 44. § (2) bekezdése értelmében az önkormányzat kiegészítő szabályokat alkothat, amelyek más jogszabállyal nem lehetnek ellentétesek. Arra azonban nem jogosult, hogy magasabb szintű jogszabállyal ellentétes módon szabályozzon ugyanazon jogviszony tekintetében [ABH 1998, 155.]. Az Alkotmánybíróság 23/2000. (VI. 28. ) AB határozatában arra is rámutatott, hogy „a helyi önkormányzatnak – az állattartást szabályozó rendelete megalkotásakor – tehát figyelemmel kell lennie jogalkotói hatáskörét korlátozó törvényi rendelkezésekre (...), továbbá a lakóépületek sajátosságaira, a lakások nagyságára (...)”. E határozat elfogadása óta a 2010-es Korm. rendelet1 megalkotásával a jogi helyzet alapvetően megváltozott, mivel addig nem volt a kedvtelésből tartott állatok tartásáról országos szintű jogi szabályozás, amelyhez az önkormányzatoknak igazodniuk kellett volna. 2010 óta már van ilyen, így a továbbiakban a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályozása nem lehet a helyi önkormányzatok képviselő testületének biztosított jogalkotási tárgy. Isaszeg Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Korm. rendelet1 14. § (5)–(6) bekezdéseiben alkalmazott módszert figyelmen kívül hagyva határozta meg az Ör. 9. § (6) bekezdésében az ebtartás szabályait. Az Ör. a Korm. rendelet1 14. § (2), valamint (8) bekezdéseiben meghatározott tartási szabályokon túl nem állapíthat meg azoktól eltérő rendelkezéseket. Az Alkotmánybíróság az önkormányzati rendeletalkotás jogforrási hierarchiába illesztésének értelmezése során a 8/2006. (II. 22.) AB határozatában – korábbi döntéseit összegezve – kifejtette, hogy az „Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy a helyi képviselő-testület önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz, a 44/A. § (2) bekezdése pedig rögzíti, hogy a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeleteket alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Az Alkotmány e tételei az önkormányzat rendeletalkotási szabadságát rögzítik (amely így az Alkotmány által védett önkormányzati alapjog), de egyben meghatározzák a rendeletalkotási szabadság korlátait is: az önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal.” [ABH 2006, 909–910.] Következetes az Alkotmánybíróság gyakorlata abban is, hogy „helyi közügy esetén a képviselő-testület közvetlenül az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében – külön törvényi felhatalmazás hiányában is – jogosult az országos szintű szabályozással nem ellentétes, ahhoz képest kiegészítő jellegű jogalkotásra.” [1113/B/2004. AB határozat, ABH 2008, 3044.] Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 9. § (6) bekezdése az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütközik, és ezért megsemmisítette. 3. Az indítványozó álláspontja szerint a Korm. rendelet1 szabályai szerint tartható állatok száma, valamint a Korm. rendelet1-ben meghatározott darabszám kizárólag akkor korlátozható, ha az állattartás a Ptk.-ban meghatározott szomszédjogokat sértő módon valósul meg. Az indítványozó szerint ezért az Ör. 9. § (6) bekezdése aránytalan tulajdoni korlátozást tartalmaz, így az Alkotmány 13. § (1) bekezdésébe is ütközik. Mivel az Alkotmánybíróság az Ör. 9. § (6) bekezdésének alkotmányellenességét az Alkotmány 44/A § (2) bekezdésébe ütközés miatt megállapította, az Alkotmány 13. § (1) bekezdésének sérelmére alapított vizsgálatára az eddigi gyakorlatát követve [31/1991. (VI. 5.) AB határozat, ABH 1991, 133, 136.] már nem volt szükség [44/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 203, 205.; 4/1996. (II. 23.) AB határozat, ABH 1996, 37, 44.; 61/1997. (XI. 19.) AB határozat, ABH 1997, 361, 364.; 15/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 425, 429.; 29/2000. (X. 11.) AB határozat, ABH 2000, 193, 200.; 32/2005. (IX. 15.) AB határozat, ABH 2005, 329, 342–343.]. Megjegyzi az Alkotmánybíróság, hogy a Korm. rendelet1 14. § (2) bekezdése – a Ptk. 100. §-ával összhangban – úgy határozza meg az állattartás módját, hogy az állat természetes viselkedésének biztosítása mellett e tevékenység tartósan és szükségtelenül ne zavarja a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét. Az állatok tartása tehát a Ptk., az Ávtv., valamint a Korm. rendelet1 szabályainak betartásával történhet. Az állattartó és az állattartással érintett személyek (környező lakóközösség) jogosultságaira és kötelezettségeire is vonatkoznak az előbb említett szabályok, tehát ha az állattartással érintett személyeket tartósan és szükségtelenül zavarja tulajdonjoguk gyakorlásában az állattartás, akkor a Ptk. 191. §-a alapján a jegyzőhöz és bírósághoz fordulhatnak birtokvédelmi igényük érvényesítésére. Az Ávtv. szabályozza az állattartó kötelezettségeit az állattartás körülményeivel kapcsolatban is, felhatalmazására született a Korm. rendelet2, valamint az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet. E jogszabályok alapján a jegyző hatósági jogkörben eljárva az állatvédelmi és állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére, vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót, az állattartást korlátozhatja, megtilthatja, továbbá bírságot szabhat ki. Ebben természetesen kötve van a Korm. rendelet1 szabályaihoz is. IV. 1. Az indítványozó az Ör. állattartásra vonatkozó szabályán kívül a kutya- és macskatenyészet létesítésének szabályát – Ör. 10. § (1) bekezdését – is alkotmányellenesnek véli. Az indítványozó egyrészt arra hivatkozik, hogy az Ör. 10. § (1) bekezdése a Korm. rendelet1 16. § (3) bekezdésében maghatározottakon túlterjeszkedett, és azzal ellentétesen állapította meg a tenyészet létrehozásának feltételeit, miáltal sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését. Az indítványozó szerint az állattartásra vonatkozó szabályanyagot a tenyésztésre is alkalmazni kell; ezen kívül a tenyésztés tekintetében a Korm. rendelet1 16. § (3) bekezdése kiegészítő szabályt is tartalmaz, miszerint „a kedvtelésből tartott állat tartójának meg kell akadályozni azon állatok szaporodását, amelyeken olyan küllemi, illetve viselkedésbeli hibák fordulnak elő, melyek szenvedést okoznának az utódaiknak, vagy káros egészségügyi hatással lennének rájuk nézve”. Az indítványozó álláspontja szerint a Korm. rendelet1 idézett szabályán kívül a tenyészet létrehozásának korlátozására önkormányzati rendeletben nincs lehetőség, kizárólag akkor, ha létrehozását magasabb szintű jogszabály hatósági engedélyhez kötné. Ezen kívül az indítványozó szerint az Ör. 10. § (1) bekezdésében a tenyésztési engedély kiadásához megkövetelt „közvetlen szomszédok hozzájárulása” aránytalan tulajdoni korlátozást jelent, amely az Alkotmány 13. §-ába is ütközik. 2. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az Ör. 10. § (1) bekezdése jogszabályba ütközik-e. Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átt.) az általa definiált állattenyésztés szabályozására tartalmaz rendelkezéseket. Az Átt. hatálya alá tartozik a gazdasági céllal állatfajok, fajták, hibridek tenyésztésének, előállításának, forgalmazásának, felhasználásának céljából végzett tenyésztés, illetve a szaporítóanyag előállítása, forgalmazása és felhasználása. Az Átt. IV. fejezete „Engedélyköteles tevékenységek” címmel sorolja fel az engedélyhez, hozzájáruláshoz kötött tenyésztési tevékenységeket. E tenyésztési tevékenységfajták esetén a „tenyésztési hatóság” engedélyét kell beszerezni. Az Ör.-ben szabályozott kutya- és macskatenyésztési tevékenység azonban nem szerepel az Átt.-ben felsoroltak között. Egy tevékenység – itt a kutya- és macskatenyésztés – hatósági engedélyhez kötése a tevékenység feltételes tiltásával egyenlő, mivel ilyen esetben a tevékenység engedély nélküli folytatása tiltott. Az önkormányzati hatósági engedélyhez kötés alkotmányjogi feltétele ezért az, hogy az önkormányzatnak egyáltalán joga legyen az engedélyhez kötött tevékenységet megtiltani. Ez a feltétel adott esetben nem teljesült. A Korm. rendelet1 meghatározza, milyen feltételekkel lehet állatokat kedvtelésből tartani (illetve velük kereskedni), ami a Korm. rendelet1 szerint a tenyésztést is magába foglalja. E szabályok szerint nem kell hatósági engedély egyik tevékenységhez sem. Az Ávtv. egyes esetekben – állatkert, állatkereskedés létesítése – engedélyhez köti az állattartást, de ezek között a kedvtelésből tartott állatok, mint a kutya és a macska tenyésztése nem fordul elő. Az Ávtv. meghatározza az önkormányzatok állatvédelmi feladatait (48/A. §), amelyek között a kedvtelésből tartott állatok tenyésztésének engedélyezése egyáltalán nem szerepel. Az önkormányzat hatósági jogkörei az Ávtv. 49. § (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján kibocsátott Korm. rendelet2 szerint állatvédelmi jellegűek. A felsorolt jogszabályok tehát meghatározták az önkormányzatok hatósági tevékenységét a kedvtelésből tartott állatokkal kapcsolatban is. Az önkormányzat hatósági tevékenységében az engedélyezés nem szerepel, viszont a jegyző számos hatósági intézkedést tehet, ám ezek feltétele mindig az állatvédelemre vagy állattartásra vonatkozó szabályok megsértése (az itt nem releváns veszélyes állatok kivételével). Előzetes engedélyezésről sehol nincs szó. Az önkormányzat tehát rendeletben sem írhatja elő a kutya- és macskatenyésztés engedélyhez kötését, mert egyáltalán nem tilthatja meg a jogszabályoknak megfelelően tartott állatok tartását. Egyedül a jogszabályok megsértése esetén jogosult (akkor is államigazgatási hatáskörben) az állattartóval szemben (aki lehet tenyésztő is) hatósági eszközökkel fellépni. Ennek következtében a kutya- és macskatartás, vagy tenyésztés nem köthető hatósági engedélyhez. Ugyanakkor az önkormányzat állatvédelmi hatósági jogkörében köteles ellenőrizni, hogy az állatokat a jogszabályok szerint előírt feltételek között tartják-e. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 10. § (1) bekezdése az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütközik, és ezért megsemmisítette. V. Az Alkotmánybíróság a továbbiakban az aránytalan tulajdonkorlátozással kapcsolatos indítványelemet vizsgálta. Mivel az Alkotmánybíróság az Ör. 10. § (1) bekezdésének alkotmányellenességét az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütközés miatt megállapította, az Alkotmány 13. § (1) bekezdésének sérelmére alapított vizsgálatára az eddigi gyakorlatát követve [31/1991. (VI. 5.) AB határozat, ABH 1991, 133, 136.] már nem volt szükség [44/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 203, 205.; 4/1996. (II. 23.) AB határozat, ABH 1996, 37, 44.; 61/1997. (XI. 19.) AB határozat, ABH 1997, 361, 364.; 15/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 425, 429.; 29/2000. (X. 11.) AB határozat, ABH 2000, 193, 200.; 32/2005. (IX. 15.) AB határozat, ABH 2005, 329, 342–343.]. Megjegyzi az Alkotmánybíróság, ha a kutya- és macskatenyészet végzése a szomszédok szükségtelen zavarásával jár – az állattartáshoz hasonlóan – a Ptk. 191. §-a alapján birtokvédelmi eljárást lehet a jegyzőnél kezdeményezni. Ezen túl, ha az eb- és macskatenyészet az állatvédelemre vonatkozó szabályok megszegésével valósul meg, úgy szintén a települési önkormányzat jegyzője rendelkezik ezúttal államigazgatási hatósági jogkörrel a Korm. rendelet2 alapján. Az Abtv. 43. § (1) bekezdése alapján az alkotmányellenesnek minősített és megsemmisített jogszabályt az erről szóló határozat hivatalos lapban történő közzétételét követő naptól nem lehet alkalmazni. A határozat Magyar Közlönyben történő közzététele az Abtv. 41. §-án alapul. Alkotmánybírósági ügyszám: 1244/B/2011.

[válaszok erre: #17785 #17786]	[előzmény: (17782) Kisbán, 2012-04-15 11:04:03]

Kiváló dolgozó

cookies

Tagság: 2006-04-19 09:55:10
Tagszám: #29766
Hozzászólások: 169

17783. Elküldve: 2012-04-15 11:57:31, A magyar kinológiáról	[19294.]
Köszönöm a teljeskörű jogszabályi hátteret is felsorakoztató tájékoztatást. Nekem is pontosan ez volt a meglátásom, csak jogász nem lévén nem tudtam volna ilyen szépen megfogalmazni. Az Európai Bíróságot pedig végső megoldásként említettem, ha már nem lenne út előre határainkon belül.

	[előzmény: (17773) Szávitri, 2012-04-15 07:26:01]

Haladó

Kisbán

Tagság: 2005-09-08 12:57:34
Tagszám: #21744
Hozzászólások: 32744

17782. Elküldve: 2012-04-15 11:04:03, A magyar kinológiáról	[19295.]
Leszámítva a lényeget, már az is önmagában döbbenetes, hogy az mgszsz-ből (vagy mi is vót az...) hogyan lett "Élelmiszerlánc ellenőri hivatal" ... Ezen a pillanatnyilag regnáló " agytrösztön" már igazán nem lehet eligazodni, logikát találni... ............................................................................ A normális embernek véleménye van, a frusztráltnak "igaza" ...

[válaszok erre: #17784]	[előzmény: (17781) Szávitri, 2012-04-15 10:25:49]

Kiváló dolgozó

Szávitri

Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856

17781. Elküldve: 2012-04-15 10:25:49, A magyar kinológiáról	[19296.]
Igen az a feneség az olyan jogszabályok esetében, melyek nem felelnek meg a normavilágosság követelményének, hogy bárkit lehet zaklatni általa. Nem véletlen, hogy a közösségi jog külön is hangsúlyozza a jogbiztonság követelményét, mint a jogállamiság alapját. Jelenleg még a kutyások vannak a legjobb helyzetben, hiszen azt már az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a törvény csak a gazdasági célból tenyésztett kutya fajtaelismerése rendjének szabályozására jogosította fel a minisztert, ami még a mai napig sem született meg igény hiányában.Azt is kimondta az Alkotmánybíróság ,hogy a kutya nem tartozik az Átv. meg az élelmiszerláncról szóló törvény hatálya alá. De valóban kérdés, hogy mi a helyzet pl. a díszmadarakkal, galambokkal, melyek momentán ehetők? Csak a kutyáról és a macskáról mondta ki az állatvédelmi törvény, hogy ezen állatokat élelmiszer és prémtermelési célból leölni tilos, úgyhogy a tenyésztési hatóság ami most az élelmiszerlánc hatóság nagyobb eséllyel zaklathatja ezen szervezeteket, mint a kutyásokat. Úgyhogy lesz itt jócska felzúdulás, amint azon hobby egyesületek fülébe jut a hír, akik eddig pont azt csinálták, mint a kutyások és a macskások, azaz tenyésztettek a maguk örömére , tagjai voltak valami nemzetközi közösségnek és eszükbe sem jutott, hogy a magyar állam által kéne állataikat fajtaelismertetni. Na most majd kibújik a szög a zsákból, mert a 41-es kormányrendelet szerint kedvtelésből tartott állatnak minősül a nem gazdasági célból tartott gazdasági állat is, azaz ezen állatok homogén csoportot képeznek, így diszkriminációnak minősül, ha nem azonosan bánnak velük. Vajon fog-e diszkriminálni az élelmiszer lánc hivatal, hogy a husigalamb kiállítást nem bírságolja, viszont a husinak nem minősülő kutyát igen. Lesz itt dolga az Alkotmánybíróságnak, mikor elönti őket a hobbyállat tenyésztők alkotmányjogi panasza, ugyanis az AB működését nem bénitotta meg teljesen, hogy az Alaptörvény az akció populáriszt megszüntette, ugyanis az Abtv. szerint a más módon nem orvosolható jogsértés ellen a polgár alkotmányjogi panasszal élhet.

[válaszok erre: #17782]	[előzmény: (17774) B.Pista, 2012-04-15 07:56:44]

Kiváló dolgozó

Kisbán

Tagság: 2005-09-08 12:57:34
Tagszám: #21744
Hozzászólások: 32744

17780. Elküldve: 2012-04-15 10:20:46, A magyar kinológiáról	[19297.]
Igen, bocsánat ! ............................................................................ A normális embernek véleménye van, a frusztráltnak "igaza" ...

	[előzmény: (17779) Szilaj, 2012-04-15 09:45:11]

Kiváló dolgozó

Szilaj

Tagság: 2004-02-13 18:19:55
Tagszám: #8720
Hozzászólások: 29802

17779. Elküldve: 2012-04-15 09:45:11, A magyar kinológiáról	[19298.]
Csak pumit írtál. A májzli nagyon hasznos a juhászoknál, hagyjuk meg nekik a tenyésztését. Másnak úgysem kell. A sinka más, az legalább szép kutya. A természetét nem ismerem, arról nem tudok semmit mondani. Mudi Fajtamentő Egyesület "A kutya éppen némaságával válik mindennél értékesebbé. Társaságában az ember rátalál a lelki békére, ahol a szavak elvesztik minden jelentőségüket!"

[válaszok erre: #17780]	[előzmény: (17778) Kisbán, 2012-04-15 09:39:42]

Kiváló dolgozó

Kisbán

Tagság: 2005-09-08 12:57:34
Tagszám: #21744
Hozzászólások: 32744

17778. Elküldve: 2012-04-15 09:39:42, A magyar kinológiáról	[19299.]
Dalmi, a nagyobbik (5 éves) mindent megsimogatott, amit csak lehetett, Dius (4 éves) csak a végére a fekete mudit. A májzli igen nem szép, de nagyon hasznos kutya. Osztom az aggodalmadat; minimum kérdéses a hobby-kutyakénti tenyésztésének sikeressége... Ő lesz/lehet a 10. magyar fajta, ha a lajkát nem számítjuk ............................................................................ A normális embernek véleménye van, a frusztráltnak "igaza" ...

[válaszok erre: #17779]	[előzmény: (17777) Szilaj, 2012-04-15 09:35:15]

Kiváló dolgozó

Szilaj

Tagság: 2004-02-13 18:19:55
Tagszám: #8720
Hozzászólások: 29802

17777. Elküldve: 2012-04-15 09:35:15, A magyar kinológiáról	[19300.]
Khmmm... az unokád mudit simogatott. A májzlinak meg a halála lesz, ha elfogadják. Azt a kutyát nem lehet házi kedvencként tartani, olyan, mint a munka border, ráadásul rettentő csúnya. (Bár vagyunk néhányan, akinek szép. ) Mudi Fajtamentő Egyesület "A kutya éppen némaságával válik mindennél értékesebbé. Társaságában az ember rátalál a lelki békére, ahol a szavak elvesztik minden jelentőségüket!"

[válaszok erre: #17778]	[előzmény: (17775) Kisbán, 2012-04-15 08:12:45]

Kiváló dolgozó

A magyar kinológiáról

(üzenet: 37042, Kutya)

/ 1482

Lista:

Kép:

Smile: