Ma hosszasan beszélgettem Matyi Gazda mamával, mert sajnos a férje nemrég meghalt. Matyi nagyon jól van, okos. Borzalmasan ragaszkodik gazdájához, keresi a bácsit még nagyon. Az ágyon addig addig fészkelődik, amíg Gazdi mamihoz nem ér és akkor tud igazán jól, teljesen elernyedten aludni. Nagy az összhang közöttük, a házban lakó három kisebb méretű kutyussal szokott Matyi játszani. Imádja a gyerekeket, nem messze van egy iskola, a délelőtti sétát mindig arra veszik. A gyerekek agyon simogatják.
Gazdi mama mondta, hogy eddig is szerette nagyon, de most hogy csak ketten vannak egymásnak elválaszthatatlanokká váltak.
Matyi rengeteg szeretetben részesül, de Ő is sokat viszonoz.
Kívánom, hogy éljenek még együtt ilyen szimbiózisban sokáig.
Ez a kép még örökbeadáskor készült, azóta sajnos már csak ketten vannak a nénivel:
Emlékeztetőül:
Matyi 2010-ben a dunavecsei gyepmesteri telepről menekül meg:
Azért az valóban nagy vigasz a tragédiában, hogy a gazdi bearanyozta utolsó hónapjait, nem egy gyepin, magára hagyatva távozott, hanem szerettei körében.
ÍGY KEZDŐDÖTT tavaly Picúr története.
Ebreményes lett, szerencsére hamar gazdisodott, de sajnos
"Extra aprócska-kb. 4 kg-idős tacsi keverék bácsi keres magának utolsó éveire meleg otthont,
jelenleg a dunavecsei telepen tengődik, nagyon nem neki való ez már.
Jön a tél, idős, pici, kérem, ha valaki ideiglensebe betudná vállalni ezt a gyűszűnyi öregurat, jelezze, mert nagyon fog ő ott fázni, senkinek, de főleg nem egy idős kutyának való hely ez.
Más kutyával kijön a telepen.
Tel: 06-20-462-xxxx"
November 23-án Picúr végleg elaludt. Veseelégtelenségben szenvedett, pár napja még semmi, aztán egyszercsak rosszul lett. Csináltak labort. Több orvost felhívott Ági, egyöntetűen az altatást javasolták az eredmény hallatán.
Picúrról ezt írta egy ismerős:
"Sziasztok! Ne haragudjatok, este már nem tudtam írni. Ez volt az első alkalom, hogy láttam kutyust elmenni, nagyon megrázó voltPicúrka - ahogy Zsófi írta régebben - üldögélt, mint egy kis csomag. Máskor mindig halk morgással tiltakozott, ha nagyon szeretgetni akartam, most megadóan tűrte, hogy simogassam. Utolsó pillanatig vele voltunk, Julika simogatta, és elbúcsúztam tőle a nevetekben is.
Csak az jelenthet vigaszt, hogy utolsó hónapjait nagyon nagy szeretetben, gondoskodásban és nagy sétákkal töltötte. Tavasszal sokszor láttam már hajnali 3/4 5-kor a futtatóban, és sokszor találkoztunk úgy, hogy a mezőről vagy a tóról jöttek hajnalban. És gyönyörű lett, jókedvű volt, csillogott a szőre, a szeme.
Sajnálom, hogy csak ennyi jutott neki a szerető gazdis életből. Mindig örültem, amikor megláttam a jellegzetes kis alakját az utca végén, ahogy szedte az apró lábait. Hiányozni fog, nyugodjon békében drága kis Picúr!"
NYUGODJ BÉKÉBEN PICÚR!!!
Szeretünk.
Természetesen búcsúztatjuk őt is, ahogy sajnos már nem egy kutyát...
Ma, meglátogattam Borzast!!!
Vagyis Baracson voltam ,és megnéztem ha már ott vagyok!!!
A keritésnél ült jó hűvösbe a gazdik nem voltak otthon igy csak kintről láttam!!
Gyönyörű szép jól tartott kutyus alig ismertem meg ,szóltam hpzzá forgatta a kis fejét ismerős volt neki a hang!!
Jó volt látni újból és az a legnagyobb öröm hogy nagyon jól van nagyon jól néz ki!!!
"Nem számít, milyen kevés pénzed vagy tulajdonod van. Ha kutyád van, gazdag vagy."
Sabin, Louis
Április 8-án azaz jövőhét pénteken megyek:
Bp.-Pálhalma (Dunaújváros mellett).
Útvonal az M6-oson, de lehajtani le tudok róla, vagyis: Érd, Adony, Kulcs, Rácalmás, és Dunaújváros is szóba jöhet.
Kutyát box nélkül 3 kicsit, vagy 1 kicsit 1 nagyot (puntó nagyságú 3 ajtós kocsi, így relatív a "nagy"), vagy bármi mást tudok vinni, viszont időre megyek f9-re lent kell lennem, így nagyon korai lesz az indulás.
Visszafele kicsit rugalmasabb vagyok.
Akinek szüksége van ilyen segítségre, légyszi szóljon időben.
Terrykéről (aki Rozi lett) a dunavecsei sintértelepről mentettük újabb képeket kaptunk…
Innen indult:
…és egy hosszú-hosszú beszámolót. Mit beszámolót, inkább dics-himnuszt, aminek csak a lényegét idézem:
„Lényeg a lényeg, Rozi mellett nem lehet rossz kedvűnek lenni vagy unatkozni, mindenkinek boldogságot visz az életébe, imádja Őt mindenki!”
Elveszett egy drótos magyar vizsla kan Dunavecse térségében! Chip nincs, fülében tetoválás. (A számát most nem tudom megadni.) Különleges ismertetőjele, hogy egy régebbi sérülés következtében az egyik mellső lábát érdekesen kifelé dobálja menet közben.
Ha valaki látja, hívja a következő telefonszámot:
20 429 6743
Köszönet!
Elküldve: 2011-12-30 19:45:29, 
