Tegnap aggódtam, hogy Rupert hogy viseli a 11 órás egyedüllétet, de nagyon ügyes kutyus volt, mert minden a helyén volt érintetlenül, és csak egy helyre pisilt. Szerintem az egész napot szundikálással töltötte, még a kanapéra sem ment fel.
A farkincájának a vége néha vérzik egy kicsit, van rajta egy pici seb, ami a sok csóválástól mindig nekiverődik az ajtófélfának, meg minden bútornak és vérezni kezd, így a lakás tacskómagasságban a sok farokcsóválástól mindenhol vércseppes. Nyalogatja sűrűn, megpróbáltam kamillás gézzel betekerni, de fél perc múlva már nem volt rajta, így csak gyakran áttörlöm, okosan hagyja magát. Az éjszakát - tudom, hogy nem helyes- de az ágyamban töltötte egy saját törölközőn. Este felugrott mellém, nekem meg nem volt szívem letessékelni onnan.

Tegnap aggódtam, hogy Rupert hogy viseli a 11 órás egyedüllétet, de nagyon ügyes kutyus volt, mert minden a helyén volt érintetlenül, és csak egy helyre pisilt. Szerintem az egész napot szundikálással töltötte, még a kanapéra sem ment fel.
A farkincájának a vége néha vérzik egy kicsit, van rajta egy pici seb, ami a sok csóválástól mindig nekiverődik az ajtófélfának, meg minden bútornak és vérezni kezd, így a lakás tacskómagasságban a sok farokcsóválástól mindenhol vércseppes. Nyalogatja sűrűn, megpróbáltam kamillás gézzel betekerni, de fél perc múlva már nem volt rajta, így csak gyakran áttörlöm, okosan hagyja magát. Az éjszakát - tudom, hogy nem helyes- de az ágyamban töltötte egy saját törölközőn. Este felugrott mellém, nekem meg nem volt szívem letessékelni onnan.

Már készültem írni Neked, röviden összefoglalom az első napot: nagyon édes, hálás, bújós, pusziosztós, szófogadó kutyus! Igényli a kommunikációt, a törődést, a simogatást.
Ügyesen, okosan sétál pórázon, nem húz, nem áll le idegen kutyusokkal vitatkozni, hallgat rám, könnyen irányítható, és egyáltalán nem lehet érezni, hogy problémái vannak a látásával. Ő megy elöl, magabiztosan, érdeklődően. Este az autók fénye zavarttá teszi, nem tudja hova kapja a fejecskéjét. A nagydolgát séta közben végzi el, és sok kisdolgot is, de a lakásban is még párszor elengedi a kisdolgot. Ezen még dolgozunk, bízom benne, hogy rá lehet szoktatni az alom használatára. Úgy gondolom, hogy régi élete során sokszor vitték Őt sétálni pórázon. Amikor megkapja a nyakörvet és a pórázt, azonnal izgatottá válik, és tudja, hogy megyünk ki a levegőre.

Az éjszakát a saját ágyában tölti, este lefekszik, reggel felkel, nyugalomban csöndben alszik. Néha motyog magában, nagyon édes.

A malackáim iránt nagyon érdeklődik, szombaton este jól megugatta őket, vasárnap már csak be akart jutni a ketrecen belülre. Most el vannak zárva a malacok. Szerintem meg fogja szokni őket.

Vasárnap délután magára hagytam három órára, hogy lássam mit csinál. Csöndben volt, nem szedett szét semmit, nem sírt, nem ugatott, és megismert és örült nekem amikor hazaértem.

A lakásban biztonsággal közlekedik, gyakran nézegeti magát a tükörben :-) , nem megy neki semminek, biztos ugrással megy föl a hálóban az ágyba, de lefelé nehezen tudja megtartani magát, nagyot puffan szegénykém. Ezt megpróbálom kiküszöbölni azzal, hogy nem engedem föl az ágyba.

Kiváncsi vagyok, mi vár rám ma délután otthon.

Már készültem írni Neked, röviden összefoglalom az első napot: nagyon édes, hálás, bújós, pusziosztós, szófogadó kutyus! Igényli a kommunikációt, a törődést, a simogatást.
Ügyesen, okosan sétál pórázon, nem húz, nem áll le idegen kutyusokkal vitatkozni, hallgat rám, könnyen irányítható, és egyáltalán nem lehet érezni, hogy problémái vannak a látásával. Ő megy elöl, magabiztosan, érdeklődően. Este az autók fénye zavarttá teszi, nem tudja hova kapja a fejecskéjét. A nagydolgát séta közben végzi el, és sok kisdolgot is, de a lakásban is még párszor elengedi a kisdolgot. Ezen még dolgozunk, bízom benne, hogy rá lehet szoktatni az alom használatára. Úgy gondolom, hogy régi élete során sokszor vitték Őt sétálni pórázon. Amikor megkapja a nyakörvet és a pórázt, azonnal izgatottá válik, és tudja, hogy megyünk ki a levegőre.

Az éjszakát a saját ágyában tölti, este lefekszik, reggel felkel, nyugalomban csöndben alszik. Néha motyog magában, nagyon édes.

A malackáim iránt nagyon érdeklődik, szombaton este jól megugatta őket, vasárnap már csak be akart jutni a ketrecen belülre. Most el vannak zárva a malacok. Szerintem meg fogja szokni őket.

Vasárnap délután magára hagytam három órára, hogy lássam mit csinál. Csöndben volt, nem szedett szét semmit, nem sírt, nem ugatott, és megismert és örült nekem amikor hazaértem.

A lakásban biztonsággal közlekedik, gyakran nézegeti magát a tükörben :-) , nem megy neki semminek, biztos ugrással megy föl a hálóban az ágyba, de lefelé nehezen tudja megtartani magát, nagyot puffan szegénykém. Ezt megpróbálom kiküszöbölni azzal, hogy nem engedem föl az ágyba.

Kiváncsi vagyok, mi vár rám ma délután otthon.