Jah, Anita: szerintem ez az állat élőbenis egy bazinagy nehéz elefántbébi ahhoz képest h még csak 8 hetes Szerintem Trisa kisebb volt. És másmilyen alakú. És Bercire meg ránézett, megállapította h dejónagykutyaeztetszikkeeeeellllll!!! és jól letámadta megörülni (viszont nem örökölte a mandulavizsgáló géneket, szóval lehet h még viszontszeretve is lesz )
egyenlőre még nem unja amint megsejti h engedelmesezni szeretnék (vagy akár csak benézi valamiért) azonnal arcbabámuló lábnálkövető üzemmódba vált spontán
na, ha már autó/BKV kell hozzá, akkor nyilván nálam is van már táska, és akkor abban van személyi + oltásik is Környékbeli utcákban mászkálnihoz viszont nem mindig szokott sikerülni ez.
Nézegetem néha, h tképpen lehet h majd egyszercsak énis akarnék ilyent, de most éppen BH2 akarok De egyszercsak szerintem fogunk obediencelni majd ha nem unatom meg Fifikével az engedelmest és kifogyunk a BHkból
na, tképp belegondolva nálam volt már olyan h oltásik voltak nálam személyi meg nem (de sima sétára énis van h nemviszem egyiket se, csak póráz+zacsi).
a kedvencem most éppen az, hogy olyannyira leszarja úgy egyébként az apportfát, h hiába lobogtatom előtte direkt az orra előtt, nem hajlandó fél szemmel se elnézni az arcomról mikor eldobom, és így tképp nem látja hová esik, és ha nem ott van ahol gondolja h biztos lesz mikor kifut érte, akkor meg kell keresnie
és ezis a versenyen van, a "saját apport"ba ez is belefér? (nekünk mondjuk pont mindegy, itthon ezzel gyakorlunk, sulin kölcsön fával ált, Berci részrehajlás nélkül nemszereti egyiket se, de néha már nemis olyan látványos a dolog -mármint a nemszeretés- ha nem tudsz róla és csak úgy "átlagos valamizé apportfát hoz visszá"-nak, részrehajlás nélkül nézed
gyárilag Berci is NAGYONNAGYON szeretne nekem örülni mindig (nem véletlen felajánlás volt a "mivan"olás se, merhogy az tképpen eredetileg képen-nyalás-de-mégsenem-felugrálás-és-cuki
kíváncsi voltam mi történik, ha nem küldöm el Bercikét h hagyjon békén, amikor idejön bámulni meg bökdösni meg a hónom alá dugdosni a fejét, hanem csak röhögök rajta milyen hülye (mert tényleg). Hát, az történik, hogy felmászik az ölembe. A hintaszékben. És ÜL. És mahára örül magának. Aztán leugrik, Benő nyakába, egy kicsit neki is örül, aztán ugyanezt mégegyszer (ölbe ülésestől). És még ugat is. Icipicit se tahó amúgy
nálunk Benő nem mindig alszik a helyén, mert az előszobakő jobb , de az, hogy Berci lefeküdjön BÁRHOVÁ ami nem kényelmes, az kizárt, és ahol nem kutyaágy van, ott padló/kő, szal