Sajnos ezen a fórumon nem lehet szakmai dolgokat megbeszélni, mert rögtön jön az anyázás, személyeskedés és a hozzászóló kutyájának ledegradálása, bármilyen témáról legyen is szó.
Az amerikai levelezölistáimon érdekes módon sosem fordul elö ilyesmi, bátran lehet akármit kérdezni. Igaz, hogy néha magánban kapom a választ, de legalább nincs veszekedés! :o)
Két kutyát sajnos nem vállalnak be az apartmantulajdonosok, de Rixinek is jobb, ha nem marad otthon egyedül.
Merszi egyébként nem szereti a tengert (sós vizet), nem is annyira játékos, mint a Tovik, ezért nem öt visszük.
Haha, most, hogy az elözmények törölve lettek, minden régi fotó új, mutatok is néhány régebbi nyaralásosat!
Az idén hasonlóak fognak készülni, mivel megint a gyagya Tovik jön velünk Horvátországba!!!
Szerintem egyébként nem érdemes erre a témára több szót vesztegetni, mert ebben soha nem fogunk kiegyezni. Erre a fórumra elsösorban hobbikutyások és a kutyáikat családtagként tartók és szeretök írnak, ök sohasem fognak lelkesen tapsikolni egy olyan beírás láttán, ami arról szól, hogy valaki elöre megfontolt szándékkal csak 4-5 éves koráig tartja a kutyáit, és miután kivette belölük, amit akart, szépen túlad rajtuk...
Egyébként még a nagy tenyésztöknek is vannak kedvenceik, akik a lakásban élnek velük és ott öregednek meg.
Aki kennelben tartja a kutyáit, annak nincs gondja az ilyesmivel, de a családtagként tartott kutya nem viseli olyan jól az elválást. Tovik jól lefogyott a handlernél és Merszi sem volt boldog, amikor kikerült a kezemböl egy kiállításon. A panziót aránylag jól viselte, mert minden nap meglátogattam, de nagyon nem szívesen ment vissza a kennelébe...
Aki úgy gondolja, hogy mások jobb körülményeket tudnának biztosítani a kutyájának, az már eleve minek tart kutyát? (Persze tudom a választ: pénzszerzési céllal, feltünési viszketegségböl stb.)
Amikor többen vannak, falkában élnek, nincs szükségük az ember állandó jelenlétére. A kutyák többsége elég jól elvan a fajtársaival, a szib.huskyk meg különösen. Az egyke kutyának van igazán szüksége az emberre. Merszi a falkáján kívül teljesen rám ragadt, de itthon azért nem lóg állandóan a nyakamon...
Ez nem egészen így van, hiszen a szibériai husky, amikor még szánhúzóként dolgozott, akkor falkában élt és most is szívesen tölti a napjait társai körében. Az embert azért szeretik, mert ö a fönök és a fönökkel mindenki jóban akar lenni... :o)
Lejjebb írtam, hogy kb. egy éves korukig még el tudtam volna válni az amerikai kutyáimtól, de most már túl szoros a kötödés. Társtulajdonba fogok adni kölyköket, csak ezt a megoldást tartom elfogadhatónak. Nálam az öregeknek stabil helyük van és mindig is az lesz!
Elküldve:
2009-06-05 19:12:54
