| Találatok száma: 10613 üzenet |
|
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
1764.  Elküldve:
2012-05-07 21:23:25 |
[3651.] |
Károli Gáspár » Zsoltárok könyve » 105. fejezet
1Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
2Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
3Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak szívök, akik keresik az Urat.
4Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orcáját szüntelen.
5Emlékezzetek meg az ő csodáiról, amelyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
6Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
7Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.
8Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, amelyet megszabott ezer nemzetségiglen;
9Amelyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
10És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
11Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
12Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
13És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
14Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
15Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
|
| |
|
Kiváló dolgozó  |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
| 1763. Elküldve:
2012-05-06 10:37:50 |
[3652.] |
Károli Gáspár » Zsoltárok könyve » 78. fejezet
34Ha ölte őket, hozzá fordultak, megtértek és Istent keresék.35És eszökbe vevék, hogy Isten az ő sziklájok, és a felséges Isten az ő megváltójok;36És hízelkedének néki szájokkal, nyelvökkel pedig hazudozának néki.37De szívök nem volt tökéletes iránta, és nem voltak hűségesek az ő szövetségéhez;38Ő azonban irgalmas és bűnbocsátó, nem semmisít meg, sőt sokszor elfordítja haragját, és nem önti ki teljes búsulását.39Azért eszébe vevé, hogy test ők, és olyanok, mint az ellebbenő szél, amely nem tér vissza.40Hányszor keserítették őt a pusztában, hányszor illették fájdalommal a kietlenben?!41És újra kísértették az Istent, és ingerelték Izráel szentjét.42Nem emlékeztek meg az ő kezéről, sem a napról, amelyen megváltotta őket a nyomorgatótól;43Midőn kitűzte jeleit Égyiptomban, és csodáit a Coán mezején.44És vérré változtatta folyóikat, hogy nem ihatták patakjaikat.45Legyeket bocsáta reájok, amelyek emészték őket, és békát, amely pusztítá őket.46Odaadta termésöket a szöcskének, s munkájuk gyümölcsét a sáskának.47Jégesővel pusztítá el szőlőjüket, s figefáikat kőesővel.48Odaveté barmaikat a jégesőnek, marháikat pedig a mennyköveknek.49Rájok bocsátá haragjának tüzét, mérgét, búsulását és a szorongatást: a gonosz angyalok seregét.50Utat tört haragjának, s nem tartotta meg a haláltól lelköket, és életöket döghalálnak veté.51És megöle minden elsőszülöttet Égyiptomban, az erő zsengéjét Khám sátoraiban.52Elindítá mint juhokat, az ő népét, s vezeté őket, mint nyájat a pusztában.53És vezeté őket biztonságban, és nem félének, ellenségeiket pedig elborítá a tenger.54És bevivé őket az ő szent határába, arra a hegyre, amelyet szerzett az ő jobbkezével.55És kiűzé előlük a pogányokat, és elosztá nékik az örökséget sorsvetéssel; és letelepíté azok sátoraiban az Izráel törzseit.56De megkisérték és megharagíták a magasságos Istent, és nem őrizék meg bizonyságait;57Elfordulának ugyanis és hűtlenek levének, mint apáik; visszafelé fordulának, mint a csalfa kézív.58Haragra ingerelték őt magaslataikkal, és bosszantották faragott bálványaikkal.59Meghallá ezt Isten és felgerjede; és az Izráelt felette megútálá.60És elveté magától Silói hajlékát, a sátort, amelyben lakott vala az emberek között;61Sőt fogságba viteté erejét, dicsőségét pedig ellenség kezébe.62És fegyver alá rekeszté az ő népét; és az ő öröksége ellen felgerjede.63Ifjait tűz emészté meg, és szüzei nem énekeltettek meg.64Papjai fegyver miatt hullottak el, és özvegyei nem végezheték a siratást.65Akkor felserkene az Úr, mintegy álomból; mint hős, aki bortól vigadoz;66És visszaveré ellenségeit; s örök gyalázatot vete reájok.67Azután megútálá a József sátorát, és nem választá Efraim törzsét;68Hanem a Júda törzsét választá; a Sion hegyét, amelyet szeret.69És megépíté szent helyét, mint egy magas várat; mint a földet, amelyet örök időre fundált.70És kiválasztá Dávidot, az ő szolgáját, és elhozá őt a juhok aklaiból.71A szoptatós juhok mellől hozá el őt, hogy legeltesse Jákóbot, az ő népét, és Izráelt, az ő örökségét.72És legelteté őket szívének tökéletessége szerint, és vezeté őket bölcs kezeivel.
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
| 1762. Elküldve:
2012-05-05 04:04:01 |
[3653.] |
Károli Gáspár » Zsoltárok könyve » 78. fejezet
18És megkísérték Istent az ő szívökben, enni valót kérvén az ő kivánságuk szerint.19És szólának Isten ellen, mondván: Avagy tudna-é Isten asztalt teríteni a pusztában?20Ímé, megcsapta a kősziklát és víz ömlött és patakok özönlöttek; de vajjon tud-é kenyeret is adni? avagy készíthet-é húst az ő népének?21Meghallotta az Úr és megharagudott ezért, és tűz gyulladt fel Jákób ellen, és harag gerjedt fel Izráel ellen;22Mert nem hittek Istenben, és nem bíztak az ő segedelmében,23És ráparancsolt a felhőkre ott fenn, és az egek ajtait megnyitotta.24És hullatott reájuk mannát eledelül, és mennyei gabonát adott nékik.25Angyalok kenyerét ette az ember, bőséggel vetett nékik eleséget,26Megindítá a keleti szelet az egekben, és elhozá erejével a déli szelet;27És hullata rájuk annyi húst, mint a por, és annyi madarat, mint a tenger fövénye.28És leszállítá azokat az ő táboruk közepére, az ő sátoraikhoz köröskörül.29Evének azért és igen megelégedének, és amit kivántak, azt hozá nékik.30Még fel sem hagytak a kivánságukkal; az étel még a szájukban vala:31Mikor az Isten haragja felgerjede ellenök, és főbbjeik közül sokakat megöle, és Izráelnek ifjait levágá;32Mindamellett is újra vétkezének, és nem hivének az ő csodadolgaiban.33Azért hiábavalóságban töltette el napjaikat, éveiket pedig rettegésben.
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
| 236. Elküldve:
2012-05-05 01:09:37 |
[3656.] |
Elgondolkodtató
Másokban a szeretet melegét kelteni csak a bennünk lévő szeretet melege által lehet.
A szeretet az egyetlen zsebkendő, amely felszárítja a megszomorodottak könnyeit.
Természetesen sok hibám van, ha benned kevés a szeretet.
(H. C. Spurgeon)
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
| 1761. Elküldve:
2012-05-04 19:54:27 |
[3657.] |
Károli Gáspár » Zsoltárok könyve » 78. fejezet
1Aszáf tanítása. Figyelj én népem az én tanításomra; hajtsátok füleiteket számnak beszédeire.2Megnyitom az én számat példabeszédre; rejtett dolgokat szólok a régi időből.3Amiket hallottunk és tudunk; és amiket atyáink beszéltek nékünk,4Nem titkoljuk el azokat az ő fiaiktól; a jövő nemzedéknek is elbeszéljük az Úr dicséretét, hatalmát és csodáit, amelyeket cselekedett.5Mert bizonyságot állított Jákóbban, és törvényt rendelt Izráelben; amelyek felől megparancsolta atyáinknak, hogy megtanítsák azokra fiaikat;6Hogy megtudja azokat a jövő nemzedék, a fiak, akik születnek; és felkeljenek és hirdessék azokat fiaiknak;7Hogy Istenbe vessék reménységüket és el ne felejtkezzenek Isten dolgairól, hanem az ő parancsolatait megtartsák.8Hogy ne legyenek olyanok, mint apáik: szilaj és makacs nemzedék, olyan nemzedék, amelynek szíve nem volt szilárd, és lelke sem volt hű Isten iránt.9Efraim fiai, a fegyveres íjászok hátat fordítottak az ütközet napján;10Nem őrizték meg az Isten szövetségét, és nem akartak járni az ő törvényében;11Sőt elfelejtkeztek az ő tetteiről, csodáiról, amelyeket mutatott nékik.12Apáik előtt csodát mívelt Égyiptom földjén, a Coán mezején.13Ketté választotta a tengert s átvitte őket; és felállította a vizeket fal gyanánt.14Vezette őket nappal felhőben, és egész éjen át tűznek világosságában.15Sziklákat hasított meg a pusztában, és inniok adott bőségesen, akárcsak a mélységes vizekből.16Patakokat fakasztott a kősziklából, és folyamok módjára vizeket ömlesztett:17Mégis folyvást vétkeztek ellene, és haragították a Felségest a pusztában;
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
| 9538. Elküldve:
2012-05-04 17:55:08 |
[3658.] |
Szia!
Bocsánat, most olvasom a topicjában, hogy visszajelzést vártál, ne haragudj, elfelejtettem  .
Tavaly karácsony előtt utazott Ausztriába.
http://www.netboard.hu/viewtopic.php?topic=26000
 
|
| |
|
[válaszok erre: #9541]
|
[előzmény: (9537) anyakutya, 2012-05-04 08:02:10]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
| 7640. Elküldve:
2012-05-04 17:49:11 |
[3659.] |
|
| |
|
|
[előzmény: (7637) Mancs-Rancs, 2012-05-04 05:28:14]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
| 1760. Elküldve:
2012-05-03 13:21:30 |
[3660.] |
Károli Gáspár » Mózes második könyve - A zsidóknak Égyiptomból kijöveteléről » 16. fejezet
1És elindulának Élimből és érkezék Izráel fiainak egész gyülekezete a Szin pusztájába, mely Élim között és Sinai között van, a második hónapnak tizenötödik napján, Égyiptom földéről való kijövetelök után.
2És zúgolódék Izráel fiainak egész gyülekezete Mózes és Áron ellen a pusztában.
3S mondának nékik Izráel fiai: Bár megholtunk volna az Úr keze által Égyiptom földén, amikor a húsos fazék mellett ülünk vala, amikor jól lakhatunk vala kenyérrel; mert azért hoztatok ki minket ebbe a pusztába, hogy mind e sokaságot éhséggel öljétek meg.
4És monda az Úr Mózesnek: Ímé én esőképpen bocsátok néktek kenyeret az égből; menjen ki azért a nép és szedjen naponként arra a napra valót, hogy megkísértsem: akar-é az én törvényem szerint járni, vagy nem?
5A hatodik napon pedig úgy lesz, hogy mikor elkészítik amit bevisznek, az kétannyi lesz, mint amennyit naponként szedegettek.
6És monda Mózes és Áron Izráel minden fiainak: Estve megtudjátok, hogy az Úr hozott ki titeket Égyiptom földéről;
7Reggel pedig meglátjátok az Úr dicsőségét; mert meghallotta a ti zúgolódástokat az Úr ellen. De mik vagyunk mi, hogy mi ellenünk zúgolódtok?
8És monda Mózes: Estve húst ád az Úr ennetek, reggel pedig kenyeret, hogy jól lakjatok; mert hallotta az Úr a ti zúgolódástokat, melylyel ellene zúgolódtatok. De mik vagyunk mi? Nem mi ellenünk van a ti zúgolódástok, hanem az Úr ellen.
9Áronnak pedig monda Mózes: Mondd meg az Izráel fiai egész gyülekezetének: Járuljatok az Úr elé; mert meghallotta a ti zúgolódástokat.
10És lőn, mikor beszéle Áron az Izráel fiai egész gyülekezetének, a puszta felé fordulának, és ímé az Úr dicsősége megjelenék a felhőben.
11És szóla az Úr Mózesnek, mondván:
12Hallottam az Izráel fiainak zúgolódását, szólj nékik mondván: Estennen húst esztek, reggel pedig kenyérrel laktok jól és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr a ti Istentek.
13És lőn, hogy estve fürjek jövének fel és ellepék a tábort, reggel pedig harmatszállás lőn a tábor körűl.
14Mikor pedig a harmatszállás megszűnék, ímé a pusztának színén apró gömbölyegek valának, aprók mint a dara a földön.
15Amint megláták az Izráel fiai, mondának egymásnak: Mán ez! mert nem tudják vala mi az. Mózes pedig monda nékik: Ez az a kenyér, melyet az Úr adott néktek eledelül.
16Az Úr parancsolata pedig ez: Szedjen abból kiki amennyit megehetik; fejenként egy ómert, a hozzátok tartozók száma szerint szedjen kiki azok részére, akik az ő sátorában vannak.
17És akképpen cselekedének az Izráel fiai és szedének ki többet, ki kevesebbet.
18Azután megmérik vala ómerrel, és annak aki többet szedett, nem vala fölöslege, és annak, aki kevesebbet szedett, nem vala fogyatkozása: kiki annyit szedett, amennyit megehetik vala.
19Azt is mondá nékik Mózes: Senki ne hagyjon abból reggelre.
20De nem hallgatának Mózesre, mert némelyek hagyának abból reggelre; és megférgesedék s megbüszhödék. Mózes pedig megharagudék reájok.
21Szedék pedig azt reggelenként, kiki amennyit megehetik vala, mert ha a nap felmelegedett, elolvad vala.
22A hatodik napon pedig két annyi kenyeret szednek vala, két ómerrel egyre-egyre. Eljövének pedig a gyülekezet fejedelmei mindnyájan és tudtára adták azt Mózesnek.
23Ő pedig monda nékik: Ez az, amit az Úr mondott: A holnap nyugalom napja, az Úrnak szentelt szombat; amit sütni akartok, süssétek meg, és amit főzni akartok, főzzétek meg; ami pedig megmarad, azt mind tegyétek el magatoknak reggelre.
24És eltevék azt reggelre, aszerint amint Mózes parancsolta vala, és nem büszhödék meg s féreg sem vala benne.
25És monda Mózes: Ma egyétek azt meg, mert ma az Úrnak szombatja van; ma nem találjátok azt a mezőn.
26Hat napon szedjétek azt, de a hetedik napon szombat van, akkor nem lesz.
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
| 1759. Elküldve:
2012-05-01 07:20:25 |
[3661.] |
Károli Gáspár » Mózes második könyve - A zsidóknak Égyiptomból kijöveteléről » 15. fejezet
22Ennekutánna elindítá Mózes az Izráelt a veres tengertől, és menének Súr puszta felé; három napig menének a pusztában és nem találának vizet.23És eljutának Márába, de nem ihatják vala a vizet Márában, mivelhogy keserű vala. Azért is nevezék nevét Márának.24És zúgolódik vala a nép Mózes ellen, mondván: Mit igyunk?25Ez pedig az Úrhoz kiálta, és mutata néki az Úr egy fát és beveté azt a vízbe, és a víz megédesedék. Ott ada néki rendtartást és törvényt és ott megkísérté.26És monda: Ha a te Uradnak Istenednek szavára hűségesen hallgatsz és azt cselekeszed, ami kedves az ő szemei előtt és figyelmezel az ő parancsolataira és megtartod minden rendelését: egyet sem bocsátok reád ama betegségek közül, amelyeket Égyiptomra bocsátottam, mert én vagyok az Úr, a te gyógyítód.27És jutának Élimbe, és ott tizenkét forrás vala és hetven pálmafa; és tábort ütének ott a vizek mellett.
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
| 1758. Elküldve:
2012-04-30 00:04:52 |
[3662.] |
Károli Gáspár » Mózes második könyve - A zsidóknak Égyiptomból kijöveteléről » 14. fejezet
19Elindula azért az Istennek Angyala, aki jár vala az Izráel tábora előtt, és méne mögéjök; a felhőoszlop is elindula előlök s mögéjök álla.20És oda méne az Égyiptombeliek tábora és az Izráel tábora közé; így lőn a felhő és a setétség: az éjszakát pedig megvilágosítja vala. És egész éjszaka nem közelítettek egymáshoz.21És kinyújtá Mózes az ő kezét a tengerre, az Úr pedig egész éjjel erős keleti széllel hajtá a tengert és szárazzá tevé a tengert, és kétfelé válának a vizek.22És szárazon menének az Izráel fiai a tenger közepébe, a vizek pedig kőfal gyanánt valának nékik jobbkezök és balkezök felől.23Az Égyiptombeliek pedig utánok nyomulának és bemenének a Faraó minden lovai, szekerei és lovasai a tenger közepébe.24És lőn hajnalkor, rátekinte az Úr az Égyiptombeliek táborára a tűz- és felhő-oszlopból és megzavará az Égyiptombeliek táborát.25És megállítá szekereik kerekeit és nehezen vonszoltatá azokat. És mondának az Égyiptombeliek: Fussunk az Izráel elől, mert az Úr hadakozik érettök Égyiptom ellen.26És szóla az Úr Mózesnek: Nyújtsd ki kezedet a tengerre, hogy a vizek térjenek vissza az Égyiptombeliekre, az ő szekereikre s lovasaikra.27És kinyújtá Mózes az ő kezét a tengerre, és reggel felé visszatére a tenger az ő elébbi állapotjára; az Égyiptombeliek pedig eleibe futnak vala, és az Úr beleveszté az égyiptomiakat a tenger közepébe.28Visszatérének tehát a vizek és elboríták a szekereket és a lovasokat, a Faraónak minden seregét, melyek utánok bementek vala a tengerbe; egy sem marada meg közülök.29De Izráel fiai szárazon menének át a tenger közepén; a vizek pedig kőfal gyanánt valának nékik jobb- és balkezök felől.30És megszabadítá az Úr azon a napon Izráelt az Égyiptombeliek kezéből; és látá Izráel a megholt Égyiptombelieket a tenger partján.31És látá Izráel azt a nagy dolgot, amelyet cselekedék az Úr Égyiptomban: félé azért a nép az Urat és hívének az Úrnak és Mózesnek, az ő szolgájának.
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
| 1757. Elküldve:
2012-04-28 06:10:57 |
[3663.] |
Károli Gáspár » Mózes második könyve - A zsidóknak Égyiptomból kijöveteléről » 14. fejezet
1És szóla az Úr Mózesnek, mondván:2Szólj az Izráel fiainak, hogy forduljanak vissza és üssenek tábort Pi-Hahiróth előtt, Migdol között és a tenger között, Baál-Cefón előtt; ezzel átellenben üssetek tábort a tenger mellett.3Majd azt gondolja a Faraó az Izráel fiai felől: Eltévelyedtek ezek e földön; körülfogta őket a puszta.4Én pedig megkeményítem a Faraó szívét, és űzőbe veszi őket, hogy megdicsőíttessem a Faraó által és minden ő serege által és megtudják az Égyiptombeliek, hogy én vagyok az Úr. És úgy cselekedének.5És hírül vivék az égyiptomi királynak, hogy elfutott a nép, és megváltozék a Faraónak és az ő szolgáinak szíve a nép iránt és mondának: Mit cselekedtünk, hogy elbocsátottuk Izráelt a mi szolgálatunkból!6Befogata tehát szekerébe és maga mellé vevé az ő népét.7És vőn hatszáz válogatott szekeret és Égyiptom minden egyéb szekerét és hárman-hárman valának mindeniken.8És megkeményíté az Úr a Faraónak, az égyiptomi királynak szivét, hogy űzőbe vegye az Izráel fiait; Izráel fiai pedig mennek vala nagy hatalommal.9És az Égyiptombeliek utánok nyomulának és elérék őket a tenger mellett, ahol táboroznak vala, a Faraónak minden lova, szekere, meg lovasai és serege Pi-Hahiróth mellett, Baál-Cefón előtt.10Amint közeledék a Faraó, Izráel fiai felemelék szemeiket, és ímé az Égyiptombeliek nyomukban vannak. És nagyon megfélemlének s az Úrhoz kiáltának az Izráel fiai.11És mondának Mózesnek: Hát nincsenek-é Égyiptomban sírok, hogy ide a pusztába hoztál minket meghalni? Mit cselekedél velünk, hogy kihoztál minket Égyiptomból?12Nem ez volt-é a szó, amit szóltunk vala hozzád Égyiptomban, mondván: Hagyj békét nékünk, hadd szolgáljunk az Égyiptombelieknek, mert jobb volt volna szolgálnunk az Égyiptombelieknek, hogynem mint a pusztában halnunk meg.13Mózes pedig monda a népnek: Ne féljetek, megálljatok! és nézzétek az Úr szabadítását, amelyet ma cselekszik veletek; mert amely Égyiptombelieket ma láttok, azokat soha többé nem látjátok.14Az Úr hadakozik ti érettetek; ti pedig veszteg legyetek.15És monda az Úr Mózesnek: Mit kiáltasz hozzám? Szólj Izráel fiainak, hogy induljanak el.16Te pedig emeld fel a te pálcádat és nyújtsd ki kezedet a tengerre és válaszd azt kétfelé, hogy Izráel fiai szárazon menjenek át a tenger közepén.17Én pedig ímé megkeményítem az Égyiptombeliek szívét, hogy bemenjenek utánok, és megdicsőíttetem a Faraó által és az ő egész serege által, szekerei és lovasai által.18És megtudják az Égyiptombeliek, hogy én vagyok az Úr, ha majd megdicsőíttetem a Faraó által, az ő szekerei és lovasai által.19Elindula azért az Istennek Angyala, aki jár vala az Izráel tábora előtt, és méne mögéjök; a felhőoszlop is elindula előlök s mögéjök álla.
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
| 1756. Elküldve:
2012-04-27 05:28:36 |
[3664.] |
Károli Gáspár » Mózes második könyve - A zsidóknak Égyiptomból kijöveteléről » 13. fejezet
15És lőn, mikor a Faraó megátalkodottan vonakodék minket elbocsátani: megöle az Úr minden elsőszülöttet Égyiptom földén, az ember elsőszülöttétől a barom első fajzásáig; azért áldozok én az Úrnak minden hímet, mely anyja méhét megnyitja, és megváltom az én fiaimnak minden elsőszülöttét.16Legyen azért jel gyanánt a te kezeden és homlok-kötő gyanánt a te szemeid előtt, mert hatalmas kézzel hozott ki minket az Úr Égyiptomból.17És lőn, amikor elbocsátá a Faraó a népet, nem vivé őket Isten a Filiszteusok földje felé, noha közel vala az; mert monda az Isten: Netalán mást gondol a nép, ha harcot lát, és visszatér Égyiptomba.18Kerülő úton vezeté azért Isten a népet, a veres tenger pusztájának útján; és fölfegyverkezve jövének ki Izráel fiai Égyiptom földéről.19És Mózes elvivé magával a József tetemeit is, mert megesketvén megeskette vala Izráel fiait, mondván: Meglátogatván meglátogat titeket az Isten, akkor az én tetemeimet felvigyétek innen magatokkal.20És elindulának Szukhótból és táborba szállának Ethámban, a puszta szélén.21Az Úr pedig megy vala előttök nappal felhőoszlopban, hogy vezérelje őket az úton, éjjel pedig tűzoszlopban, hogy világítson nékik, hogy éjjel és nappal mehessenek.22Nem távozott el a felhőoszlop nappal, sem a tűzoszlop éjjel a nép elől.
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
| 1755. Elküldve:
2012-04-26 19:39:50 |
[3665.] |
Károli Gáspár » Mózes második könyve - A zsidóknak Égyiptomból kijöveteléről » 12. fejezet
28És menének és úgy cselekedének az Izráel fiai, amint megparancsolta vala az Úr Mózesnek és Áronnak; úgy cselekedének.29Lőn pedig éjfélkor, hogy megöle az Úr minden elsőszülöttet Égyiptomnak földén, a Faraónak elsőszülöttétől fogva, aki az ő királyi székiben űl vala, a tömlöcbeli fogolynak elsőszülöttéig és a baromnak is minden első fajzását.30És fölkele a Faraó azon az éjszakán és mind az ő szolgái és egész Égyiptom, és lőn nagy jajgatás Égyiptomban; mert egy ház sem vala, melyben halott ne lett volna.31És hívatá Mózest és Áront éjszaka és monda: Keljetek fel, menjetek ki az én népem közül, mind ti, mind Izráel fiai és menjetek, szolgáljatok az Úrnak, amint mondátok.32Juhaitokat is, barmaitokat is vegyétek, amint mondátok és menjetek el és áldjatok engem is.33És az Égyiptombeliek erősen rajta valának, hogy a népet mentül hamarább kiküldhessék az országból; mert azt mondják vala: mindnyájan meghalunk.34És a nép az ő tésztáját, minekelőtte megkelt volna, sütőteknőivel együtt ruhájába kötve, vállára veté.35Az Izráel fiai pedig Mózes beszéde szerint cselekedének és kérének az Égyiptombeliektől ezüst edényeket és arany edényeket, meg ruhákat.36Az Úr pedig kedvessé tette vala a népet az Égyiptombeliek előtt, hogy kérésökre hajlának és kifoszták az Égyiptombelieket.37És elindulának Izráel fiai Rameszeszből Szukhóthba, mintegy hatszáz ezeren gyalog, csupán férfiak a gyermekeken kívül.38Sok elegy nép is méne fel velök; juh is, szarvasmarha is, felette sok barom.39És sütének a tésztából, melyet Égyiptomból hoztak vala, kovásztalan pogácsákat, mert meg nem kelhet vala, mivelhogy kiűzetének Égyiptomból és nem késhetének s még eleséget sem készítének magoknak.40Az Izráel fiainak lakása pedig, amíg Égyiptomban laknak, négyszáz harminc esztendő vala.41És lőn a négyszáz harminc esztendő végén, lőn pedig ugyanazon napon, hogy az Úrnak minden serege kijöve Égyiptomnak földéről.42Az Úr tiszteletére rendelt éjszaka ez, amelyen kihozta őket Égyiptom földéről; az Úr tiszteletére rendelt éjszaka Izráel minden fiai előtt nemzetségről nemzetségre.43És monda az Úr Mózesnek és Áronnak: Ez a Páskha rendtartása: Egy idegen származású se egyék abból.44Akárkinek is pénzen vett szolgája akkor egyék abból, ha körűlmetélted.
http://biblia.hit.hu/bible/21/EXO/12
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
| 1754. Elküldve:
2012-04-25 06:36:10 |
[3666.] |
Károli Gáspár » Mózes második könyve - A zsidóknak Égyiptomból kijöveteléről » 12. fejezet
1Szólott vala pedig az Úr Mózesnek és Áronnak Égyiptom földén, mondván:2Ez a hónap legyen néktek a hónapok elseje; első legyen ez néktek az esztendő hónapjai között.3Szóljatok Izráel egész gyűlekezetének, mondván: E hónak tizedikén mindenki vegyen magának egy bárányt az atyáknak háza szerint, házanként egy bárányt.4Hogyha a háznép kevés a bárányhoz, akkor a házához közel való szomszédjával együtt vegyen a lelkek száma szerint; kit-kit ételéhez képest számítsatok a bárányhoz.5A bárány ép, hím, egy esztendős legyen; a juhok közül vagy a kecskék közül vegyétek.6És legyen nálatok őrizet alatt e hónap tizennegyedik napjáig, és ölje meg Izráel községének egész gyülekezete estennen.7És vegyenek a vérből, és azokban a házakban, ahol azt megeszik, hintsenek a két ajtófélre és a szemöldökfára.8A húst pedig egyék meg azon éjjel, tűzön sütve, kovásztalan kenyérrel és keserű fűvekkel egyék meg azt.9Ne egyetek abból nyersen, vagy vízben főtten, hanem tűzön sütve, a fejét, lábszáraival és belsejével együtt.10És ne hagyjatok belőle reggelre, vagy ami megmarad belőle reggelre, tűzzel égessétek meg.11És ilyen módon egyétek azt meg: Derekaitokat felövezve, saruitok lábaitokon és pálcáitok kezetekben, és nagy sietséggel egyétek azt; mert az Úr páskhája az.12Mert általmégyek Égyiptom földén ezen éjszakán és megölök minden elsőszülöttet Égyiptom földén, az embertől kezdve a baromig, és Égyiptom minden istene felett ítéletet tartok, én, az Úr.13És a vér jelül lesz néktek a házakon, amelyekben ti lesztek, s meglátom a vért és elmegyek mellettetek és nem lesz rajtatok a csapás veszedelmetekre, mikor megverem Égyiptom földét.14És legyen ez a nap néktek emlékezetül, és innepnek szenteljétek azt az Úrnak nemzetségről nemzetségre; örök rendtartás szerint ünnepeljétek azt.15Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret; még az első napon takarítsátok el a kovászt házaitokból, mert valaki kovászost ejéndik az első naptól fogva a hetedik napig, az olyan lélek irtassék ki Izráelből.16Az első napon pedig szent gyűléstek legyen és a hetedik napon is szent gyűléstek legyen; azokon semmi munkát ne tegyetek, egyedül csak ami eledelére való minden embernek, azt el lehet készítenetek.17Megtartsátok a kovásztalan kenyér innepét; mert azon a napon hoztam ki a ti seregeiteket Égyiptom földéről; tartsátok meg hát e napot nemzetségről nemzetségre, örök rendtartás szerint.18Az első hónapban, a hónapnak tizennegyedik napján estve egyetek kovásztalan kenyeret, a hónap huszonegyedik napjának estvéjéig.19Hét napon át ne találtassék kovász a ti házaitokban; mert valaki kovászost ejéndik, az a lélek kiirtatik Izráel gyülekezetéből, akár jövevény, akár az ország szülöttje legyen.20Semmi kovászost ne egyetek, minden lakóhelyeteken kovásztalan kenyeret egyetek.
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
| 7585. Elküldve:
2012-04-24 21:49:56 |
[3667.] |
 
|
| |
|
[válaszok erre: #7588]
|
[előzmény: (7581) Mancs-Rancs, 2012-04-24 05:21:00]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
| 1753. Elküldve:
2012-04-24 03:53:11 |
[3668.] |
Károli Gáspár » Mózes második könyve - A zsidóknak Égyiptomból kijöveteléről » 11. fejezet
1Az Úr pedig monda Mózesnek: Még egy csapást hozok a Faraóra és Égyiptomra; azután elbocsát titeket innen; amikor mindenestől elbocsát, űzve hajt el titeket innen.2Szólj azért a népnek füle hallatára, hogy kérjenek a férfi az ő férfitársától, az asszony pedig az ő asszonytársától ezüst edényeket és arany edényeket.3Az Úr pedig kedvessé tevé a népet az Égyiptombeliek előtt. A férfiú Mózes is igen nagy vala Égyiptom földén a Faraó szolgái előtt és a nép előtt.4És monda Mózes: Ezt mondja az Úr: Éjfél körűl kimegyek Égyiptomba.5És meghal Égyiptom földén minden elsőszülött, a Faraónak elsőszülöttétől fogva, aki az ő királyi székében űl, a szolgálónak első szülöttéig, aki malmot hajt; a baromnak is minden első fajzása.6És nagy jajgatás lesz egész Égyiptom földén, amelyhez hasonló nem volt és hasonló nem lesz többé.7De Izráel fiai közül az eb sem ölti ki nyelvét senkire, az embertől kezdve a baromig; hogy megtudjátok, hogy különbséget tett az Úr Égyiptom között és Izráel között.8És mindezek a te szolgáid lejönnek hozzám és leborulnak előttem, mondván: Eredj ki te és mind a nép, amely téged követ, és csak azután megyek el. És nagy haraggal méne ki a Faraó elől.9Az Úr pedig monda Mózesnek: Azért nem hallgat reátok a Faraó, hogy az én csudáim sokasodjanak meg Égyiptom földén.10Mózes pedig és Áron mindezeket a csudákat megtevék a Faraó előtt; de az Úr megkeményíté a Faraó szívét. És nem bocsátá el Izráel fiait az ő földéről.
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
| 1752. Elküldve:
2012-04-23 18:02:13 |
[3669.] |
Károli Gáspár » Mózes második könyve - A zsidóknak Égyiptomból kijöveteléről » 4. fejezet
1Felele Mózes és monda: De ők nem hisznek nékem s nem hallgatnak szavamra, sőt azt mondják: nem jelent meg néked az Úr.2Az Úr pedig monda néki: Mi az a kezedben? S ő monda: Vessző.3Vesd azt – úgymond – a földre. És veté azt a földre és lőn kígyóvá; és Mózes elfutamodék előle.4Monda pedig az Úr Mózesnek: Nyújtsd ki kezedet és fogd meg a farkát! És kinyújtá kezét és megragadá azt, és vesszővé lőn az ő kezében.5Hogy elhigyjék, hogy megjelent néked az Úr, az ő atyáik Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene.6És ismét monda néki az Úr: Nosza dugd kebeledbe a kezed; és kebelébe dugá kezét és kihúzá: ímé az ő keze poklos vala, olyan mint a hó.7És monda: Dugd vissza kebeledbe a kezed: és visszadugá kezét kebelébe és kivevé azt kebeléből és ímé ismét olyanná lőn mint teste.8És ha úgy lenne, hogy nem hisznek néked és nem hallgatnak az első jel szavára, majd hisznek a második jel szavának.9És ha úgy lenne, hogy ennek a két jelnek sem hisznek és nem hallgatnak szavadra: akkor meríts vizet a folyóvízből és öntsd a szárazra, és a víz, amit a folyóvízből merítettél, vérré lesz a szárazon.10És monda Mózes az Úrnak: Kérlek, Uram, nem vagyok én ékesenszóló sem tegnaptól, sem tegnap előttől fogva, sem azóta, hogy szólottál a te szolgáddal; mert én nehéz ajkú és nehéz nyelvű vagyok.11Az Úr pedig monda néki: Ki adott szájat az embernek? Avagy ki tesz némává vagy siketté, vagy látóvá vagy vakká? Nemde én, az Úr?12Most hát eredj és én lészek a te száddal, és megtanítlak téged arra, amit beszélned kell.13Ő pedig monda: Kérlek, Uram, csak küldd, akit küldeni akarsz.14És felgerjede az Úr haragja Mózes ellen és monda: Nemde atyádfia néked a Lévi nemzetségből való Áron? Tudom, hogy ő ékesenszóló és ímé ő ki is jő elődbe s mihelyt meglát, örvendezni fog az ő szívében.15Beszélj azért vele, és add szájába a beszédeket, és én lészek a te száddal és az ő szájával és megtanítlak titeket arra, amit cselekedjetek.16És ő beszél majd helyetted a néphez és ő lesz néked száj gyanánt, te pedig leszesz néki Isten gyanánt.17Ezt a vesszőt pedig vedd kezedbe, hogy véghez vidd vele ama jeleket.18És méne Mózes és visszatére az ő ipához Jethróhoz és monda néki: Hadd menjek és térjek vissza az én atyámfiaihoz Égyiptomba, hogy meglássam, ha élnek-e még? És monda Jethró Mózesnek: Eredj el békességgel.19Az Úr pedig monda Mózesnek Midiánban: Eredj, térj vissza Égyiptomba; mert meghaltak mindazok a férfiak, akik téged halálra kerestek vala.20És felvevé Mózes az ő feleségét és az ő fiait és felülteté őket a szamárra és visszatére Égyiptom földére. Az Isten vesszejét pedig kezébe vevé Mózes.21És monda az Úr Mózesnek: Mikor elindulsz, hogy visszatérj Égyiptomba, meglásd, hogy mindazokat a csudákat véghez vidd a Faraó előtt, melyeket kezedbe adtam; én pedig megkeményítem az ő szívét, és nem bocsátja el a népet.22Ezt mondd azért a Faraónak: Így szólt az Úr: Elsőszülött fiam az Izráel.23Ha azt mondom néked: Bocsásd el az én fiamat, hogy szolgáljon nékem és te vonakodol elbocsátani: ímé én megölöm a te elsőszülött fiadat.
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
| 9515. Elküldve:
2012-04-22 23:11:20 |
[3670.] |
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
| 1751. Elküldve:
2012-04-22 23:10:53 |
[3671.] |
Károli Gáspár » Mózes második könyve - A zsidóknak Égyiptomból kijöveteléről » 3. fejezet
13Mózes pedig monda az Istennek: Ímé én elmegyek az Izráel fiaihoz és ezt mondom nékik: A ti atyáitok Istene küldött engem ti hozzátok; ha azt mondják nékem: Mi a neve? mit mondjak nékik?
14És monda Isten Mózesnek: VAGYOK AKI VAGYOK. És monda: Így szólj az Izráel fiaihoz: A VAGYOK küldött engem ti hozzátok.
15És ismét monda Isten Mózesnek: Így szólj az Izráel fiaihoz: Az Úr, a ti atyáitoknak Istene, Ábrahámnak Istene, Izsáknak Istene és Jákóbnak Istene küldött engem ti hozzátok. Ez az én nevem mind örökké és ez az én emlékezetem nemzetségről nemzetségre.
16Menj el és gyűjtsd egybe az Izráel véneit és mondd ezt nékik: Az Úr, a ti atyáitok Istene, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak Istene megjelent nékem, mondván: Megemlékeztem rólatok és arról amit elkövettek rajtatok Égyiptomban.
17És mondám: Kiviszlek titeket az égyiptomi nyomorúságból a Kananeusok, Khitteusok, Emoreusok, Perizeusok, Khivveusok és Jebuzeusok földére, téjjel és mézzel folyó földre.
18És ha hallgatnak szavadra, akkor elmégy te és az Izráel vénei Égyiptom királyához, s így szóltok néki: Az Úr, a héberek Istene megjelent nékünk; most azért hadd menjünk három napi útra a pusztába, hogy áldozzunk az Úrnak a mi Istenünknek.
19Én pedig tudom, hogy az égyiptomi király nem engedi meg néktek, hogy elmenjetek, még erőhatalomra sem.
20Kinyújtom azért az én kezemet és megverem Égyiptomot mindenféle csudáimmal, melyeket véghez viszek benne; így azután elbocsát titeket.
21És kedvessé tészem e népet az Égyiptombeliek előtt, és lészen, hogy mikor kimentek, nem mentek üresen.
22Kérjen azért minden asszony az ő szomszédasszonyától és háza lakó asszonyától ezüst edényeket és arany edényeket és ruhákat; és rakjátok azokat fiaitokra és leányaitokra, s így fosszátok ki Égyiptomot.
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
| 1750. Elküldve:
2012-04-21 22:24:36 |
[3672.] |
Károli Gáspár » Mózes második könyve - A zsidóknak Égyiptomból kijöveteléről » 3. fejezet
1Mózes pedig őrzi vala az ő ipának, Jethrónak a Midián papjának juhait és hajtá a juhokat a pusztán túl és juta az Isten hegyéhez, Hórebhez.
2És megjelenék néki az Úr angyala tűznek lángjában egy csipkebokor közepéből, és látá, hogy ímé a csipkebokor ég vala; de a csipkebokor meg nem emésztetik vala.
3S monda Mózes: Oda megyek, hogy lássam e nagy csudát, miért nem ég el a csipkebokor.
4És látá az Úr, hogy oda méne megnézni, és szólítá őt Isten a csipkebokorból, mondván: Mózes, Mózes. Ez pedig monda: Ímhol vagyok.
5És monda: Ne jőjj ide közel, oldd le a te saruidat lábaidról; mert a hely, amelyen állasz, szent föld.
6És monda: Én vagyok a te atyádnak Istene, Ábrahámnak Istene, Izsáknak Istene és Jákóbnak Istene. Mózes pedig elrejté az ő orcáját, mert fél vala az Istenre tekinteni.
7Az Úr pedig monda: Látván láttam az én népemnek nyomorúságát, amely Égyiptomban vagyon és meghallottam az ő sanyargatóik miatt való kiáltásukat; sőt ismerem szenvedéseit.
8Le is szállok, hogy megszabadítsam őt az Égyiptombeliek kezéből és felvigyem őt arról a földről, jó és tágas földre, téjjel és mézzel folyó földre, a Kananeusok, Khitteusok, Emoreusok, Perizeusok, Khivveusok és Jebuzeusok lakóhelyére.
9Mivel hát ímé feljutott hozzám az Izráel fiainak kiáltása és láttam is a nyomorgatást, amelylyel nyomorgatják őket az Égyiptombeliek:
10Most azért eredj, elküldelek téged a Faraóhoz és hozd ki az én népemet, az Izráel fiait Égyiptomból.
11Mózes pedig monda az Istennek: Kicsoda vagyok én, hogy elmenjek a Faraóhoz és kihozzam az Izráel fiait Égyiptomból?
12És felele: Én veled lészek! és ez lesz a jele, hogy én küldöttelek téged, hogy mikor kihozod a népet Égyiptomból, ezen a hegyen fogtok szolgálni az Istennek.
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
|
