| Találatok száma: 10613 üzenet |
|
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
140.  Elküldve:
2009-04-12 08:23:46 |
[6601.] |
Füle Lajos:
Temették ólom-csüggedésbe,
hitetlenség gyolcsába rakva
a félelem sivatagába.
Harmadnapon feltámadott!
Temették tornyos templomokba,
szertartások gyolcsai közé,
imákból készült szemfedője.
Harmadnapon feltámadott!
Temették ideológiákba,
tagadás útszéli árkába,
tudomány sziklái alá.
Harmadnapon feltámadott!
Temették gyilkos hitvitákba,
szent háborúk szennyes vizébe,
sötét élet-cáfolatokba.
Harmadnapon feltámadott!
Temetgetik ma is... Hiába.
Nem rejti el se föld, se ég már,
szív bűne, vagy ész érve, semmi,
mert Ő MAGA AZ ÉLET!
|
| |
|
Kiváló dolgozó  |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
| 32. Elküldve:
2009-04-12 08:13:21 |
[6602.] |
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
| 138. Elküldve:
2009-04-12 08:12:41 |
[6603.] |
 Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére!
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
| 69. Elküldve:
2009-04-12 08:10:37 |
[6604.] |
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
| 139. Elküldve:
2009-04-12 08:00:58 |
[6605.] |
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
| 34. Elküldve:
2009-04-12 08:00:28 |
[6606.] |
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére! |
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
| 849. Elküldve:
2009-04-12 07:58:26 |
[6607.] |
AZ ÖRÖMHÍR JÁNOS SZERINT
12. RÉSZ
20 Azok között, akik az ünnepre felmentek imádkozni, volt néhány hellén.
21 Ezek odamentek a galileai Betszaidából való Fülöphöz és megkérték: "Uram, Jézust akarnók látni."
22 Fülöp elment és szólt Andrásnak, András és Fülöp elmentek és szóltak Jézusnak.
23 Jézus meg így szólt hozzájuk: "Eljött az óra, hogy az embernek Fia megdicsőüljön.
24 Bizony, bizony azt mondom nektek, ha a földbe hullatott gabonamag el nem hal, egyedül marad. Ha azonban meghal, sok gyümölcsöt terem.
25 Aki kedveli a lelkét, elveszti azt, s aki gyűlöli e világban a lelkét, örök életre megőrzi azt.
26 Ha valaki kiszolgál engem, kövessen is engem, és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is. Ha valaki nekem szolgál, meg fogja becsülni azt az Atya.
27 Most nyugtalan a lelkem. Mit mondjak? Atyám, ments meg engem ez órától! De hisz ezért jöttem erre az órára.
28 Atyám, dicsőítsd meg nevedet!" Hang szólt az égből: "Meg is dicsőítettem és újra meg fogom dicsőíteni."
29 Az ott álló és hallgató tömeg azt mondta: "Mennydörgés hallatszott." Mások ezt mondták: "Angyal beszél vele."
30 Megszólalt Jézus: "Nem értem szólt ez a hang, hanem érettetek.
31 Most folyik a világon az ítélet! Most fogják e világ fejedelmét kivetni.
32 De én is, ha engem felemelnek e földről, mindeneket magamhoz vonok majd."
33 Ilyen jelképpel fejezte ki, hogy mily halállal kell meghalnia.
34 "Mi a törvényből azt hallottuk - felelte neki a tömeg -, hogy a Krisztus örökre megmarad, hogy mondhatod hát, hogy az ember Fiának fel kell emeltetnie? Ki ez az embernek Fia?"
35 Jézus azt felelte nekik: "A világosság még egy kis ideig köztetek van. Úgy járjatok, ahogy világosságotok van, hogy a sötétség hatalmába ne kerítsen titeket. Aki a sötétségben jár, nem tudja, hová megy.
36 Minthogy világosságotok van, higgyetek a világosságban, hogy a világosság fiaivá lehessetek." Ezeket mondta Jézus, azután elment és elrejtőzött előlük.
37 Bár íly nagy jeleket tett előttük, mégsem hittek benne, hogy beteljesedjék Ézsaiás próféta szava, melyet mondott:
38 "Uram, ki hitt annak, amit tőlünk hallott? Az Úrnak karjáról ki előtt hullott le a lepel?"
39 Azért nem tudtak hinni, mert Ézsaiás később még azt is mondta:
40 "Vakká tette szemüket, megkövesedetté szívüket, hogy szemükkel ne lássanak, szívükkel ne értsenek, meg ne forduljanak, és meg ne gyógyíthassam őket."
41 Ezeket azért mondta Ézsaiás, mert látta az ő dicsőségét és őróla beszélt.
42 Mégis még az elöljárók közül is sokan hittek benne, de a farizeusok miatt nem vallották meg, hogy a zsinagógából ki ne vessék őket.
43 Mert jobban szerették az emberek elismerését, mint azt a dicsőséget, amelyet az Isten ad.
44 Jézus hangosan kiáltotta: "Aki bennem hisz, nem én bennem hisz, hanem abban, aki elküldött engem.
45 És aki engem lát, azt látja, aki engem elküldött.
46 Én világosságul jöttem e világra, hogy senki, aki bennem hisz, sötétségben ne maradjon.
47 Ha valaki beszédemet hallgatja, és nem őrzi meg, én nem ítélem meg azt, mert nem azért jöttem, hogy a világot megítéljem, hanem hogy megmentsem a világot.
48 Van valaki, aki megítéli azt, aki elvet engem és beszédeimet el nem fogadja, az Ige ítéli el, amelyet szóltam, az Ige ítéli
e1 azt az utolsó napon.
49 Mert én nem magamból szóltam, hanem az Atya, aki engem elküldött, adott nekem parancsot arra, hogy mit szóljak, és mit beszéljek.
50 És tudom, hogy az ő parancsa örök élet. Amiket tehát beszélek, úgy beszélem, ahogy az Atya mondotta nekem."
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
| 138. Elküldve:
2009-04-12 07:53:42 |
[6608.] |
Máté Evangéliuma 28. fejezet
1. A szombat végén pedig, a hét első napjára virradólag, kiméne Mária Magdaléna és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt.
2. És ímé nagy földindulás lőn; mert az Úrnak angyala leszállván a mennyből, és oda menvén, elhengeríté a követ a sír szájáról, és reá üle arra.
3. A tekintete pedig olyan volt, mint a villámlás, és a ruhája fehér, mint a hó.
4. Az őrizők pedig tőle való féltökben megrettenének, és olyanokká lőnek mint a holtak.
5. Az angyal pedig megszólalván, monda az asszonyoknak: Ti ne féljetek; mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek.
6. Nincsen itt, mert feltámadott, a mint megmondotta volt. Jertek, lássátok a helyet, a hol feküdt vala az Úr.
7. És menjetek gyorsan és mondjátok meg az ő tanítványainak, hogy feltámadott a halálból; és ímé előttetek megy Galileába; ott meglátjátok őt, ímé megmondottam néktek.
8. És gyorsan eltávozván a sírtól félelemmel és nagy örömmel, futnak vala, hogy megmondják az ő tanítványainak.
9. Mikor pedig mennek vala, hogy megmondják az ő tanítványainak, ímé szembe jöve ő velök Jézus, mondván: Legyetek üdvözölve! Azok pedig hozzá járulván, megragadák az ő lábait, és leborulának előtte.
10. Akkor monda nékik Jézus: Ne féljetek; menjetek el, mondjátok meg az én atyámfiainak, hogy menjenek Galileába, és ott meglátnak engem.
11. A mialatt pedig ők mennek vala, ímé az őrségből némelyek bemenvén a városba, megjelentének a főpapoknak mindent a mi történt.
12. És egybegyülekezvén a vénekkel együtt, és tanácsot tartván, sok pénzt adának a vitézeknek,
13. Ezt mondván: Mondjátok, hogy: Az ő tanítványai odajövén éjjel, ellopták őt, mikor mi aluvánk.
14. És ha ez a helytartó fülébe jut, mi elhitetjük őt, és kimentünk titeket a bajból.
15. Azok pedig fölvevén a pénzt, úgy cselekedének, a mint megtanították őket. És elterjedt ez a hír a zsidók között mind e mai napig.
16. A tizenegy tanítvány pedig elméne Galileába, a hegyre, a hová Jézus rendelte vala őket.
17. És mikor megláták őt, leborulának előtte; némelyek pedig kételkedének.
18. És hozzájuk menvén Jézus, szóla nékik, mondván: Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön.
19. Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében,
20. Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, a mit én parancsoltam néktek: és ímé én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen!
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
| 137. Elküldve:
2009-04-10 19:37:21 |
[6609.] |
Lukács Evangéliuma 22.
1. Elközelgett pedig a kovásztalan kenyerek ünnepe, mely husvétnak mondatik.
2. És a főpapok és az írástudók keresnek vala módot, hogyan öljék meg őt; mert féltek a néptől.
3. Beméne pedig a Sátán Júdásba, ki Iskáriótesnek neveztetik, és a tizenkettőnek számából vala;
4. És elmenvén, megbeszélé a főpapokkal és a vezérekkel, mimódon adja őt nékik kezökbe.
5. És azok örülének, és megszerződének, hogy pénz adnak néki;
6. Ő pedig megigéré, és keres vala jó alkalmat, hogy őt nékik kezökbe adja zenebona nélkül.
7. Eljöve pedig a kovásztalan kenyerek napja, melyen meg kelle öletni a husvéti báránynak;
8. És elküldé Pétert és Jánost, mondván: Elmenvén, készítsétek el nékünk a husvéti bárányt, hogy megegyük.
9. Ők pedig mondának néki: Hol akarod, hogy elkészítsük?
10. És ő monda nékik: Ímé, mikor bementek a városba, szembe jő veletek egy ember, ki egy korsó vizet visz; kövessétek őt abba a házba, a melybe bemegy.
11. És mondjátok a ház gazdájának: Ezt mondja néked a Mester: Hol van az a szállás, a hol megeszem az én tanítványaimmal a husvéti bárányt?
12. És ő mutat néktek egy nagy vacsoráló helyet, berendezve, ott készítsétek el.
13. Elmenvén pedig, úgy találák, a mint mondta nékik; és elkészíték a húsvéti bárányt.
14. És mikor eljött az idő, asztalhoz üle, és a tizenkét apostol ő vele egyetembe.
15. És monda nékik: Kívánva kívántam a husvéti bárányt megenni veletek, melőtt én szenvednék:
16. Mert mondom néktek, hogy többé nem eszem abból, míglen beteljesedik az Isten országában.
17. És a pohárt vévén, minekutána hálákat adott, monda: Vegyétek ezt, és osszátok el magatok között:
18. Mert mondom néktek, hogy nem iszom a szőlőtőkének gyümölcséből, míglen eljő az Isten országa.
19. És minekutána a kenyeret vette, hálákat adván megszegé, és adá nékik, mondván: Ez az én testem, mely ti érettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.
20. Hasonlóképen a pohárt is, minekutána vacsorált, ezt mondván: E pohár amaz új szövetség az én véremben, mely ti érettetek kiontatik.
21. De ímé annak a keze, a ki engem elárul, velem van az asztalon.
22. És az embernek Fia jóllehet, elmegy, mint elvégeztetett: de jaj annak az embernek, a ki által elárultatik!
23. És ők kezdék egymás között kérdezni, vajjon ki lehet az ő közöttük, a ki ezt meg fogja tenni?
24. Támada pedig köztük versengés is, hogy ki tekinthető köztük nagyobbnak.
25. Ő pedig monda nékik: A pogányokon uralkodnak az ő királyaik, és akiknek azokon hatalmuk van, jóltévőknek hivatnak.
26. De ti nem úgy: hanem a ki legnagyobb köztetek, olyan legyen, mint a ki legkisebb; és a ki fő, mint a ki szolgál.
27. Mert melyik nagyobb, az-é, a ki asztalnál ül, vagy a ki szolgál? nemde a ki asztalnál ül? De én ti köztetek olyan vagyok, mint a ki szolgál.
28. Ti vagytok pedig azok, kik megmaradtatok én velem az én kísérteteimben;
29. Én azért adok néktek, miképen az én Atyám adott nékem, országot,
30. Hogy egyetek és igyatok az én asztalomon az én országomban, és üljetek királyi székeken, ítélvén az Izráelnek tizenkét nemzetségét.
31. Monda pedig az Úr: Simon! Simon! ímé a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát;
32. De én imádkoztam érted, hogy el ne fogyatkozzék a te hited: te azért idővel megtérvén, a te atyádfiait erősítsed.
33. Ő pedig monda néki: Uram, te veled kész vagyok mind tömlöczre, mind halálra menni!
34. És ő monda: Mondom néked Péter: Ma nem szól addig a kakas, míg te háromszor meg nem tagadod, hogy ismersz engem.
35. És monda nékik: Mikor elküldtelek benneteket erszény, táska és saru nélkül, volt-é valamiben fogyatkozástok? Ők pedig mondának: Semmiben sem.
36. Monda azért nékik: De most, a kinek erszénye van elővegye, hasonlóképen a táskát; és a kinek nincs, adja el felső ruháját, és vegyen szablyát.
37. Mert mondom néktek, hogy még ennek az írásnak be kell teljesülni rajtam, hogy És a gonoszok közé számláltatott. Mert a mik reám vonatkoznak is, elvégeztetnek.
38. Azok pedig mondának: Uram, ímé van itt két szablya. Ő pedig monda: Elég.
39. És kimenvén, méne az ő szokása szerint az Olajfák hegyére; követék pedig őt az ő tanítványai is.
40. És mikor ott a helyén vala, monda nékik: Imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek.
41. És ő eltávozék tőlök mintegy kőhajításnyira; és térdre esvén, imádkozék,
42. Mondván: Atyám, ha akarod, távoztasd el tőlem e pohárt; mindazáltal ne az én akaratom, hanem a tiéd legyen!
43. És angyal jelenék meg néki mennyből, erősítvén őt.
44. És haláltusában lévén, buzgóságosabban imádkozék; és az ő verítéke olyan vala, mint a nagy vércseppek, melyek a földre hullanak.
45. És minekutána fölkelt az imádkozástól, az ő tanítványaihoz menvén, aludva találá őket a szomorúság miatt,
46. És monda nékik: Mit alusztok? Keljetek fel és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek.
47. És mikor még beszéle, ímé sokaság jöve, melynek az méne előtte, a ki Júdásnak neveztetik, egy a tizenkettő közül: és közelgete Jézushoz, hogy őt megcsókolja.
48. Jézus pedig monda néki: Júdás, csokkal árulod el az embernek Fiát?
49. Látván pedig azok, a kik ő körülötte valának, a mi következik, mondának néki: Uram, vágjuk-é őket fegyverrel?
50. És közülök valaki megvágá a főpap szolgáját, és levágá annak jobb fülét.
51. Felelvén pedig Jézus, monda: Elég eddig. És illetvén annak fülét, meggyógyítá azt.
52. Monda pedig Jézus azoknak, a kik ő hozzá mentek, a főpapoknak, a templom tisztjeinek és a véneknek: Mint valami latorra, úgy jöttetek szablyákkal és fustélyokkal?
53. Mikor minden nap veletek voltam a templomban, a ti kezeiteket nem vetétek én reám; de ez a ti órátok, és a sötétségnek hatalma.
54. Megfogván azért őt, elvezeték, és elvivék a főpap házába. Péter pedig követi vala távol.
55. És mikor tüzet gerjesztettek az udvar közepén, és ők együtt leültek, Péter is leüle ő velök.
56. És meglátván őt egy szolgálóleány, a mint a világosságnál ült, szemeit reá vetvén, monda: Ez is ő vele vala!
57. Ő pedig megtagadá őt, mondván: Asszony, nem ismerem őt!
58. És egy kevéssel azután más látván őt, monda: Te is azok közül való vagy! Péter pedig monda: Ember, nem vagyok!
59. És úgy egy óra mulva más valaki erősíté, mondván: Bizony ez is vele vala: mert Galileából való is.
60. Monda pedig Péter: Ember, nem tudom, mit mondasz! És azonnal, mikor ő még beszélt, megszólalt a kakas.
61. És hátra fordulván az Úr, tekinte Péterre. És megemlékezék Péter az Úr szaváról, a mint néki mondta: Mielőtt a kakas szól, háromszor megtagadsz engem.
62. És kimenvén Péter, keservesen síra.
63. És azok a férfiak, a kik fogva tarták Jézust, csúfolják vala, vervén őt.
64. És szemeit betakarván, arczul csapdosák őt, és kérdezék őt, mondván: Prófétáld meg ki az, a ki téged vere?
65. És sok egyéb dolgot mondának néki, szidalmazván őt.
66. És a mint nappal lett,egybegyűle a nép véneinek tanácsa, főpapok és írástudók: és vivék őt az ő gyülekezetükbe,
67. Mondván: Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nékünk. Monda pedig nékik: Ha mondom néktek, nem hiszitek:
68. De ha kérdezlek is, nem feleltek nékem, sem el nem bocsátotok.
69. Mostantól fogva ül az embernek Fia az Isten hatalmának jobbja felől.
70. Mondának pedig mindnyájan: Te vagy tehát az Isten Fia? Ő pedig monda nékik: Ti mondjátok, hogy én vagyok!
71. Azok pedig mondának: Mi szükségünk van még bizonyságra? Hiszen mi magunk hallottuk az ő szájából.
Lukács Evangéliuma 23. fejezet
1. És fölkelvén az ő egész sokaságuk, vivék őt Pilátushoz.
2. És kezdék őt vádolni, mondván: Úgy találtuk, hogy ez a népet félrevezeti, és tiltja a császár adójának fizetését, mivelhogy ő magát ama király Krisztusnak mondja.
3. Pilátus pedig megkérdé őt, mondván: Te vagy-é a zsidók királya? És ő felelvén néki, monda: Te mondod!
4. Monda pedig Pilátus a főpapoknak és a sokaságnak: Semmi bűnt nem találok ez emberben.
5. De azok erősködének, mondván: A népet felzendíti, tanítván az egész Júdeában, elkezdve Galileától mind idáig.
6. Pilátus pedig Galileát hallván, megkérdé, vajjon galileai ember-é ő?
7. És mikor megtudta, hogy ő a Héródes hatósága alá tartozik, Héródeshez küldé őt, mivelhogy az is Jeruzsálemben vala azokban a napokban.
8. Héródes pedig Jézust látván igen megörüle: mert sok időtől fogva kívánta őt látni, mivelhogy sokat hallott ő felőle, és reménylé, hogy majd valami csodát lát, melyet ő tesz.
9. Kérdezé pedig őt sok beszéddel; de ő semmit nem felele néki.
10. Ott állanak vala pedig a főpapok és az írástudók, teljes igyekezettel vádolván őt.
11. Héródes pedig az ő katonáival egybe semminek állítván és kicsúfolván őt, minekutána felöltöztette fényes ruhába, visszaküldé Pilátushoz.
12. És az napon lőnek barátok egymással Pilátus és Héródes; mert az előtt ellenségeskedésben valának egymással.
13. Pilátus pedig a főpapokat, főembereket és a népet egybegyűjtvén,
14. Monda nékik: Ide hoztátok nékem ez embert, mint a ki a népet félrevezeti: és ímé én ti előttetek kivallatván, semmi olyan bűnt nem találtam ez emberben, a mivel őt vádoljátok:
15. De még Héródes sem; mert titeket ő hozzá igazítálak; és ímé semmi halálra való dolgot nem cselekedett ő.
16. Megfenyítvén azért őt, elbocsátom.
17. Kell vala pedig elbocsátania nékik ünnepenként egy foglyot.
18. De felkiálta az egész sokaság, mondván: Vidd el ezt, és bocsásd el nékünk Barabbást!
19. Ki a városban lett valami lázadásért és gyilkosságért vettetett a tömlöczbe.
20. Pilátus azért ismét felszólala el akarván bocsátani Jézust;
21. De azok ellene kiáltának, mondván: Feszítsd meg! Feszítsd meg őt!
22. Ő pedig harmadszor is monda nékik: Mert mi gonoszt tett ez? Semmi halálra való bűnt nem találtam ő benne; megfenyítvén azért őt, elbocsátom!
23. Azok pedig nagy fenszóval sürgeték, kérvén, hogy megfeszíttessék; és az ő szavok és a főpapoké erőt vesz vala.
24. És Pilátus megítélé, hogy meglegyen, a mit kérnek vala.
25. És elbocsátá nékik azt, a ki lázadásért és gyilkosságért vettetett a tömlöczbe, a kit kértek vala; Jézust pedig kiszolgáltatá az ő akaratuknak.
26. Mikor azért elvivék őt, egy Czirénebeli Simont megragadván, ki a mezőről jöve, arra tevék a keresztfát, hogy vigye Jézus után.
27. Követé pedig őt a népnek és az asszonyoknak nagy sokasága, a kik gyászolák és siraták őt.
28. Jézus pedig hozzájok fordulván, monda: Jeruzsálem leányai, ne sírjatok én rajtam, hanem ti magatokon sírjatok, és a ti magzataitokon.
29. Mert ímé jőnek a napok, melyeken ezt mondják: Boldogok a meddők, és a mely méhek nem szültek, és az emlők, melyek nem szoptattak!
30. Akkor kezdik mondani a hegyeknek: Essetek mi reánk; és a halmoknak: Borítsatok el minket!
31. Mert ha a zöldelő fán ezt mívelik, mi esik a száraz fán?
32. Vivének pedig két másikat is, két gonosztevőt ő vele, hogy megölessenek.
33. Mikor pedig elmenének a helyre, mely Koponya helyének mondatik, ott megfeszíték őt és a gonosztevőket, egyiket jobbkéz felől, a másikat balkéz felől.
34. Jézus pedig monda: Atyám! bocsásd meg nékik; mert nem tudják mit cselekesznek. Elosztván pedig az ő ruháit, vetének reájok sorsot.
35. És a nép megálla nézni. Csúfolák pedig őt a főemberek is azokkal egybe, mondván: Egyebeket megtartott, tartsa meg magát, ha ő a Krisztus, az Istennek ama választottja.
36. Csúfolák pedig őt a vitézek is, odajárulván és eczettel kínálván őt.
37. És ezt mondván néki: Ha te vagy a zsidóknak ama Királya, szabadítsd meg magadat!
38. Vala pedig egy felirat is fölébe írva görög, római és zsidó betűkkel: Ez a zsidóknak ama Királya.
39. A felfüggesztett gonosztevők közül pedig az egyik szidalmazá őt, mondván: Ha te vagy a Krisztus, szabadítsd meg magadat, minket is!
40. Felelvén pedig a másik, megdorgálá őt, mondván: Az Istent sem féled-e te? Hiszen te ugyanazon ítélet alatt vagy!
41. És mi ugyan méltán; mert a mi cselekedetünknek méltó büntetését vesszük: ez pedig semmi méltatlan dolgot nem cselekedett.
42. És monda Jézusnak: Uram, emlékezzél meg én rólam, mikor eljősz a te országodban!
43. És monda néki Jézus: Bizony mondom néked: Ma velem leszel a paradicsomban.
44. Vala pedig mintegy hat óra, és sötétség lőn az egész tartományban mind kilencz órakorig.
45. És meghomályosodék a nap, és a templom kárpitja középen ketté hasada.
46. És kiáltván Jézus nagy szóval, monda: Atyám, a te kezeidbe teszem le az én lelkemet. És ezeket mondván, meghala.
47. Látván pedig a százados, a mi történt, dicsőíté az Istent, mondván: Bizony ez ember igaz vala.
48. És az egész sokaság, mely e dolognak látására ment oda, látván azokat, a mik történtek, mellét verve megtére.
49. Az ő ismerősei pedig mind, és az asszonyok, a kik Galileából követék őt, távol állának, nézvén ezeket.
50. És ímé egy ember, kinek József vala neve, tanácsbeli, jó és igaz férfiú,
51. Ki nem vala részes azoknak tanácsában és cselekedetében, Arimathiából, a zsidók városából való, ki maga is várja vala az Istennek országát;
52. Ez oda menvén Pilátushoz, elkéré a Jézus testét.
53. És levévén azt, begöngyölé azt gyolcsba, és helyhezteté azt egy sziklába vágott sírboltba,melyben még senki sem feküdt.
54. És az a nap péntek vala, és szombat virrada rá.
55. Az őt követő asszonyok is pedig, kik vele Galileából jöttek, megnézék a sírt, és hogy miképen helyeztetett el az ő teste.
56. Visszatérvén pedig, készítének fűszerszámokat és keneteket.
57. És szombaton nyugovának a parancsolat szerint.
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
| 848. Elküldve:
2009-04-10 19:34:18 |
[6610.] |
AZ ÖRÖMHÍR JÁNOS SZERINT
12. RÉSZ
1 Jézus a pászka előtt hat nappal Betániába érkezett, ott lakott Lázár, akit Jézus a halottak közül feltámasztott.
2 Ugyanott lakomát készítettek számára, amelyen Márta szolgált fel, Lázár pedig egy volt azok közül, akik vele együtt asztalhoz dőltek.
3 Mária ekkor, miután vett egy font igazi nagyon értékes nárdus kenőcsöt, megkente vele Jézus lábát, azután hajával megtörölte. A ház erre betelt a kenet illatával,
4 Tanítványai közül azonban egyik, a karióti Júdás, ki őt elárulni készült, így szólott:
5 "Miért nem adták el ezt a kenetet háromszáz dénárért s miért nem adták oda a szegényeknek?"
6 Ezt azonban nem azért mondta, mintha a szegényekre lett volna gondja, hanem, mert tolvaj volt. Nála volt az erszény, s ő hordta, amit belé vetettek.
7 "Hagyd őt - mondotta Jézus -, hadd szóljon ez nekem temetésem napjára.
8 Szegények ugyanis mindenkor lesznek veletek, de én nem leszek mindenkor a tietek."
9 A zsidók közül nagy tömeg értesült arról, hogy Jézus ott van s eljöttek, nemcsak Jézusért, hanem azért is, hogy lássák Lázárt, akit a halottak közül feltámasztott.
10 A főpapok erre elhatározták, hogy Lázárt is megölik,
11 mert a zsidók közül sokan mentek le oda és hittek Jézusban.
12 A következő napon az a nagy tömeg, amely az ünnepre érkezett, miután meghallották, hogy Jézus Jeruzsálembe jön,
13 pálmaágakat szedtek, kimentek eléje és így kiáltottak: "Hozsánna, áldott az, aki az Úr nevében jön, Izráel királya!"
14 Jézus, miután egy fiatal szamarat talált, ráült a megírt Ige szerint:
15 "Ne félj Sion leánya! Íme királyod jő, szamárnak csikaján ül."
16 Tanítványai eleinte nem ismertek rá e dolgokra, de amikor Jézus megdicsőült, akkor visszaemlékeztek, hogy ezek már meg voltak írva felőle, és hogy ezeket is tették vele.
17 Az a tömeg, mely együtt volt vele akkor, amikor Lázárt a sírból előhívta, és a halottak közül feltámasztotta, most tanúságot tett mellette.
18 Azért is ment eléje a tömeg, mert hallották róla, hogy ezt a jelt tette.
19 A farizeusok meg így beszéltek egymás között: "Látjátok, semmi hasznotok már? Lám! Utána megy már a világ."
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
| 847. Elküldve:
2009-04-09 16:22:36 |
[6611.] |
AZ ÖRÖMHÍR JÁNOS SZERINT
11. RÉSZ
46 Közülük némelyek elmentek azután a farizeusokhoz és elmondották nekik, mit tett Jézus.
47 Ekkor a főpapok és farizeusok összegyűjtötték a nagytanácsot és abban így szóltak: "Mit tegyünk, mert ez az ember sok jelt cselekszik?
48 Ha úgy hagyjuk, mindenki benne hisz majd. Azután eljönnek a rómaiak és elveszik tőlünk a helyet is, a nemzetet is."
49 Közülük egyik, Kajafás, aki abban az évben főpap volt, ezt mondta nekik: "Nem tudtok ti semmit.
50 Azzal sem számoltok, hogy hasznosabb nektek, ha egy ember hal meg a népért, mintsem, hogy az egész nemzet elvesszen."
51 Ezt pedig nem magától mondta, hanem mivel ő volt abban az esztendőben a főpap, prófétai látást mondott, hogy Jézusnak meg kell halnia a nemzetért,
52 és hozzá nemcsak a nemzetért, hanem azért is, hogy Isten szétszórt gyermekei egybegyűjtessenek.
53 Attól a naptól fogva támadt az az elhatározásuk, hogy Jézust megöljék.
54 Így azután Jézus többé nem járt nyilvánosan a zsidók közt, hanem elvonult onnan egy, a pusztához közel eső vidékre, Efraim nevű városba és tanítványaival együtt ott tartózkodott.
55 Közel volt a zsidók pászkája. A pászka előtt a vidékről sokan mentek fel Jeruzsálembe, hogy szent tisztulásban részesüljenek.
56 Keresték Jézust és a szenthelyen állva így beszélgettek egymás között: "Mi a véleményetek? Úgy gondoljátok, hogy nem jön fel az ünnepre?"
57 A főpapok és farizeusok pedig parancsolatot adtak, hogy ha valaki tudja, hol van, jelentse, hogy elfoghassák.
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
| 11. Elküldve:
2009-04-09 16:13:21 |
[6612.] |
 nagy köszönet Nekik! 
|
| |
|
|
[előzmény: (10) buksi4, 2009-04-09 14:54:16]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
| 846. Elküldve:
2009-04-08 11:33:39 |
[6614.] |
AZ ÖRÖMHÍR JÁNOS SZERINT
11. RÉSZ
20 Mikor Márta meghallotta, hogy Jézus útban van, elébe ment, Mária pedig ült házában.
21 "Uram - szólt Márta Jézushoz -, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem.
22 Azt azonban most is tudom, hogy amire csak kéred az Istent, megadja neked az Isten."
23 "Fel fog támadni a testvéred" - felelte neki Jézus.
24 Márta így válaszolt: "Tudom, hogy fel fog támadni a feltámadáskor az utolsó napon."
25 "Én vagyok a feltámadás és az élet - mondta neki Jézus -, aki bennem hisz, élni fog, még ha meghalna is.
26 Soha nem hal meg senki, aki él és hisz bennem. Hiszed-e ezt?"
27 "Igen, Uram - mondta neki -, én hívő vagyok, hiszem, hogy te vagy a Krisztus, az Isten Fia, aki a világra jő.
28 Mikor ezt mondta, eltávozott és hívta a húgát, Máriát, titkon azt súgva neki: "A tanító itt van és hív tégedet."
29 Az, ahogy meghallotta, sietve felkelt és hozzáment.
30 Jézus még nem ment be a faluba, hanem ott volt azon a helyen, ahová Márta elébement.
31 Azok a zsidók, akik Máriával együtt voltak a házban és vigasztalták őt, - amikor meglátták, hogy Mária sietve felkel és eltávozik, követték abban a hiedelemben, hogy a sírhoz megy, hogy ott sírjon.
32 Mihelyt Mária odaért, ahol Jézus volt és meglátta őt, a lábaihoz borult és így szólította meg: "Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem."
33 Amikor Jézus sírni látta őt és azokat a zsidókat, akik vele jöttek, indulat jött reá, nyugtalanná lett
34 és így szólott: "Hol helyeztétek őt el?" - "Uram, jöjj és lásd meg!" - mondották neki.
35 Jézus könnyezett.
36 "Nézd, mennyire kedvelte őt" - szóltak a zsidók.
37 Némelyek meg ezt mondták közülük: "Ő, aki a vaknak szemét megnyitotta, nem lett volna képes megtenni, hogy Lázár ne haljon meg?"
38 Jézus most újra megtelt indulattal és a sírhoz ment. Ez egy üreg volt és egy kő feküdt rajta.
39 "Vigyétek el a követ!" - mondotta Jézus." Uram - szólalt meg Márta, a halott testvére -, már szaga van, hiszen négy napos."
40 "Nem megmondtam neked - mondta neki Jézus -, hogyha hiszel, meglátod az Isten dicsőségét?"
41 Erre elemelték a követ, Jézus pedig az égre emelte szemét és így szólt: "Atyám, hálát adok neked, hogy meghallgattál.
42 De tudtam én, hogy mindenkor meghallgatsz, csak a körülálló tömegért szóltam, hogy elhiggyék, hogy te küldtél engem."
43 Miután ezeket mondta, nagy hangon felkiáltott: "Lázár, jöjj ki!"
44 És kijött a halott, kezén, lábán pólyákkal átkötözve, arcát keszkenő takarta." Oldjátok fel, hadd járjon!" - mondta nekik Jézus.
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
| 33. Elküldve:
2009-04-07 15:26:04 |
[6615.] |
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére! |
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
| 845. Elküldve:
2009-04-07 15:25:24 |
[6616.] |
AZ ÖRÖMHÍR JÁNOS SZERINT
11. RÉSZ
1 Volt egy elerőtlenült ember, Lázár, Betániából, Mártának és Márta húgának, Máriának falujából.
2 Mária volt az az asszony, aki az Urat kenettel megkente és lábát hajával törölte meg. Ennek a testvére Lázár volt az elerőtlenült.
3 A nőtestvérek elküldtek hát Jézushoz ezzel az üzenettel: "Uram, lásd, akit kedvelsz, elerőtlenült."
4 Mikor Jézus ezt meghallotta, így szólt: "Ez az erőtlenség nem halálos, hanem az Isten dicsőségét szolgálja, hogy érte az Istennek Fiát dicsőítsék"
5 Jézus pedig szerette Mártát, valamint annak hugát és Lázárt.
6 Amint tehát meghallotta, hogy Lázár megerőtlenült, akkor még két napig maradt ugyanazon a helyen.
7 Azután így szólt tanítványaihoz: "Menjünk ismét Júdeába."
8 "Rabbi - mondták neki tanítványai -, éppen most akartak a zsidók megkövezni s te újra odamégy?"
9 "Nem tizenkét órája van-e a nappalnak? - felelte Jézus. - Ha valaki nappal jár, nem botlik meg, mert látja e világ világosságát.
10 Ha valaki éjjel jár, megbotlik, mert nincsen benne világosság."
11 Ezeket mondta. Azután így szólt hozzájuk: "Barátunk, Lázár aluszik, de elmegyek, hogy felébresszem álmából."
12 "Uram, ha alszik, meg fog menekülni" - mondták a tanítványai.
13 Jézus azonban a haláláról beszélt, míg azok azt vélték, hogy álom alvásáról szól,
14 akkor azután nyíltan megmondta nekik: "Lázár meghalt.
15 De örülök annak, hogy nem voltam ott, miattatok, hogy higgyetek. Most azonban menjünk el hozzá."
16"Menjünk el és haljunk meg vele együtt!" - szólt tanítványtársaihoz Tamás, akit Ikernek neveznek.
17 Mikor Jézus odaért, úgy találta, hogy már négy nap óta van a sírban.
18 Betánia közel volt Jeruzsálemhez, csak mintegy tizenöt stádiumnyira.
19 A zsidók közül sokan jöttek el Mártához és Máriához, hogy vigasztalják őket testvérük miatt.
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
| 80. Elküldve:
2009-04-07 15:21:32 |
[6617.] |
Köszönjük, jól vagyunk. Pénteken lettek ivartalanítva a fiúk, most már teljesen jól vannak.
|
| |
|
[válaszok erre: #81]
|
[előzmény: (79) valcsy, 2009-04-06 22:48:19]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
| 135. Elküldve:
2009-04-06 22:27:36 |
[6620.] |
MEGHÍVÓ
Dr. Csókai András agysebész
Beszél életéről, Istenre - találásáról
a Szabadkeresztyén Gyülekezet vendégeként.
2009. Április 19. vasárnap de. 10.00.
Helyszín: Városi Könyvtár díszterme.
Cím: Szigetszentmiklós Tököli út 19.
Szeretettel várunk minden érdeklődőt!
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
| 844. Elküldve:
2009-04-06 22:24:49 |
[6621.] |
AZ ÖRÖMHÍR JÁNOS SZERINT
10. RÉSZ
22 A templom újraszentelésének ünnepe következett akkor Jeruzsálemben. Tél volt.
23 Jézus a szenthelyen a Salamon tornácában járt.
24 Körülfogták a zsidók és megkérdezték tőle: "Meddig tartod még feszültségben a lelkünket? Ha te vagy a Krisztus, mondd ki a nyilvánosság előtt."
25 "Már mondtam, és nem hiszitek -felelte Jézus nekik. - A tettek, amelyeket Atyám nevében teszek, tanúskodnak mellettem.
26 Ti azonban nem hisztek, mert nem vagytok az én juhaim közül valók.
27 Az én juhaim hallgatnak szómra, én is ismerem őket, ők meg követnek engem.
28 Örök életet adok nekik, úgy, hogy soha el nem vesznek, senki sem fogja kiragadni őket a kezemből.
29 Atyám, aki őket nekem adta, nagyobb mindeneknél és senki sem képes kiragadni őket Atyám kezéből.
30 Én és az Atya egy vagyunk."
31 A zsidók újra köveket hoztak, hogy megkövezzék.
32 Jézus megszólította őket: "Sok nemes tettet mutattam nektek, melyek Atyámtól valók-, közülük melyik tettemért köveztek meg engem?"
33 "Nemes tettért nem kövezünk meg téged - felelték neki a zsidók -, hanem káromlásért, azért, hogy te ember létedre Istenné teszed magad."
34 Jézus ezt felelte nekik: "Nincsen megírva törvényetekben: Én mondtam: Istenek vagytok?
35 Ha isteneknek mondta azokat, akikhez az Isten szava szólott, és az Írás fel nem bontható -,
36 akkor ti annak mondjátok, hogy: Káromolsz! - akit az Atya megszentelt és a világba küldött s csak azért, mert azt mondtam: Isten Fia vagyok?
37 Ha nem Atyámnak a munkáit végzem, ne higgyetek nekem.
38 De ha azokat teszem, még ha nekem nem is hisztek, higgyetek a tetteknek, hogy felismerhessétek és tudhassátok, hogy bennem az Atya van és én az Atyában."
39 Újra azon voltak, hogy elfogják őt, de kiment a kezük közül.
40 Eltávozott ismét a Jordánon túlra, arra a helyre, ahol János korábban bemerített és ott tartózkodott.
41 Sokan mentek hozzá és azt beszélték, hogy János ugyan semmi jelt nem tett, de igaz volt minden, amit János őfelőle mondott.
42 Sokan hittek hát ott őbenne.
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
| 78. Elküldve:
2009-04-06 22:20:58 |
[6622.] |
Boldog szülinapot!
|
| |
|
[válaszok erre: #79]
|
[előzmény: (77) valcsy, 2009-04-06 08:46:13]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
| 843. Elküldve:
2009-04-05 20:23:59 |
[6623.] |
AZ ÖRÖMHÍR JÁNOS SZERINT
10. RÉSZ
1 "Bizony, bizony azt mondom néktek, aki nem az ajtón át megy be a juhok karámjába, hanem máshonnan hág be, tolvaj az, haramia.
2 Aki ellenben az ajtón át megy be, az a juhok pásztora.
3 Neki az ajtónálló megnyit. A juhok is hallgatnak szavára. Saját juhait nevükön szólítja és kivezeti őket.
4 Ha mind kihajtotta a saját juhait, előttük megy, és a juhok követik őt, mert ismerik a hangját.
5 Más embert egyáltalában nem követnek, hanem elfutnak tőle, mert nem ismerik a mások hangját."
6 Ezt a példaszót mondta nekik Jézus, de azok nem ismerték fel, hogy mi az, amit elbeszélt nekik.
7 Majd újra megszólalt Jézus: "Bizony, bizony azt mondom néktek, hogy én vagyok a juhok ajtaja.
8 Mindazok, akik előttem jöttek, tolvajok és haramiák, de nem hallgattak rájuk a juhok.
9 Én vagyok az ajtó. Ha valaki rajtam át bemegy, megmenekül: Bemegy majd, kimegy majd, és legelőt talál.
10 A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és elveszítsen. Én azért jöttem, hogy életük legyen és bőségük.
11 Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor a lelkét adja oda a juhokért.
12 Aki béres és nem pásztor, kinek a juhok nem tulajdonai, - amikor észreveszi, hogy jön a farkas, elhagyja a juhokat és elfut, a farkas meg elragadja és szétszórja őket,
13 az ilyen ugyanis béres és nem törődik a juhokkal.
14 Én vagyok a jó pásztor. Én ismerem az enyéimet, s az enyéim ismernek engem,
15 mint ahogy az Atya is ismer engem és én is ismerem az Atyát. Én lelkemet adom oda a juhokért.
16 Más juhaim is vannak nékem, melyek nem ebből a karámból valók. Azokat is elő kell vezetnem. Hallgatni fognak a szavamra úgy, hogy egy nyáj lesz majd és egy pásztor.
17 Azért szeret engem az Atya, mert lelkemet adom oda, hogy újra felvegyem.
18 Senki nem vette el azt tőlem, magam vetem azt el magamtól. Felhatalmazást kaptam arra, hogy elvessem azt, és felhatalmazást kaptam, hogy újra magamhoz vegyem azt. Atyámnál kaptam ilyen parancsolatot."
19 Hasadás támadt a zsidók közt e beszédek miatt.
20 Közülük sokan ezt mondották: "Ördögi szellem van benne, nincs eszénél: Mit hallgattok rá?"
21 "Ezek nem ördöngösnek beszédei, - mondották mások. - Ördögi szellemnek lehet-e hatalma arra, hogy vakok szemét megnyissa?"
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
| 842. Elküldve:
2009-04-04 07:13:16 |
[6624.] |
AZ ÖRÖMHÍR JÁNOS SZERINT
9. RÉSZ
1 Elmentében meglátott egy embert, aki születésétől fogva vak volt.
2 Tanítványai megkérdezték: "Rabbi, ki vétkezett, ő-e, vagy a szülei, hogy vakon született?"
3 Jézus ezt felelte: "Sem ő nem vétkezett, sem a szülei, hanem azért történt ez, hogy az Isten munkái rajta láthatókká legyenek.
4 Amíg nappal van, annak munkáin kell dolgoznunk, aki engem küldött, éjszaka jön, amikor senki nem munkálkodhatik.
5 Én, amíg a világban vagyok, a világ világossága vagyok."
6 Miután ezeket mondta, a földre köpött, sarat csinált a köpésből, a sarat rátette a vak szemére
7 és így szólt hozzá: "Eredj el, mosakodjál meg a Siloám medencéjében," (aminek jelentése: küldött). A vak elment, megmosakodott és látott.
8 A szomszédok, és akik korábban koldulni látták őt, így szóltak: "Nem ő ült itt és kéregetett?"
9 Némelyek ezt mondták: "Ő volt," mások: "Nem, csak hasonlít hozzá." Ő maga azt mondta: "Én vagyok az."
10 Megkérdezték tőle: "Hogy nyílt meg a szemed?"
11 "Az az ember, akit Jézusnak mondanak, sarat csinált, szememre kente és ezt mondta: Eredj el a Siloámba, s mosakodjál meg. Elmentem, megmosakodtam és megjött a látásom."
12 Megkérdezték tőle: "Hol van az az ember?" - "Nem tudom" - felelte.
13 Elvezették a farizeusokhoz, azt tudniillik, aki vak volt.
14 Szombat volt az a nap, melyen Jézus a sarat csinálta, és amelyen megnyitotta a vak szemét.
15 Újra megkérdezték tőle a farizeusok is, hogyan lett látóvá? Azt felelte: "Sarat tett a szememre, megmosakodtam és látok."
16 Egynéhány farizeus megjegyezte: "Az az ember nincs Istentől, mert a szombatot nem tartja meg." Mások ezt mondták: "Hogy volna képes vétkes ember ilyen jeleket tenni?" Úgyhogy szakadás lett közöttük.
17 Azután újra megkérdezték a vakot: "Mit mondasz te felőle, hisz szemedet megnyitotta?" "Azt, hogy próféta" - felelte a vak.
18 A zsidók most már nem hitték el felőle, hogy vak volt és hogy úgy jött meg a látása, míg csak el nem hívták annak szüleit, aki látóvá lett,
19 és őket meg nem kérdezték: "Ez a ti fiatok, akiről azt mondjátok, hogy vakon született? Hogy van, hogy lát most?"
20 A szülei ezt felelték: "Azt tudjuk, hogy ő a fiunk és hogy vakon született,
21 de hogy hogyan lát most, nem tudjuk, és hogy ki nyitotta meg a szemét, azt mi nem tudjuk. Őt kérdezzétek, elég koros. Majd ő felel magáért."
22 Ezeket azért mondták a szülei, mert féltek a zsidóktól. A zsidók ugyanis összebeszéltek, hogyha valaki a Krisztusnak vallja Jézust, kivetik a zsinagógából.
23 Ezért mondták a szülei: "Elég koros, őt kérdezzétek."
24 Másodszor is hivatták azt az embert, aki vak volt és így szóltak hozzá: "Adj dicsőséget Istennek! Mi tudjuk, hogy ez az ember vétkes."
25 "Hogy vétkes-e, nem tudom - felelte az -, egyet tudok, hogy vak létemre most látok."
26 "Mit tett veled, hogyan nyitotta meg szemedet?" - kérdezték tőle.
27 "Már megmondtam nektek -felelte nekik. Nem hallottátok? Miért akarjátok újra hallani? Vajon ti is tanítványai akartok lenni?"
28 Azok gyalázkodva szóltak hozzá: "Te vagy a tanítványa neki, mi Mózes tanítványai vagyunk.
29 Mi tudjuk, hogy Mózesnek Isten szólott, de erről nem tudjuk, honnan való."
30 Az ember ezt felelte nekik: "Ebben csak az a csudálatos, hogy nem tudjátok, hogy ő honnan való, bár ő nyitotta meg a szememet.
31 Tudjuk, hogy vétkezőkre az Isten nem hallgat, csak arra hallgat, aki istenfélő és az ő akaratát teszi.
32 Öröktől fogva nem hallotta senki, hogy született vaknak valaki megnyitotta volna a szemét.
33 Ha ő nem Isten mellől jött volna, nem volna képes tenni semmit."
34 "Te mindenestől vétekben születtél - mondották neki -, és te tanítasz minket?" Azzal kivetették őt a zsinagógából.
35 Jézus meghallotta, hogy kivetették, s amikor rátalált, megszólította: "Hiszel az ember Fiában?"
36 Az így felelt: "És ki az Uram, hogy higgyek benne?"
37 "Láttad már őt - felelte neki Jézus -, az az, aki beszél veled."
38 "Hiszek Uram" – felelte ő és a földre borult előtte.
39 Erre Jézus így szólt: "Ítélni jöttem e világra, hogy azok, akik nem látnak, látókká legyenek és a látók vakokká."
40 A vele tartózkodó farizeusok közül egyesek meghallották ezeket a szavakat és megszólították: "Hát mi is vakok vagyunk?"
41 "Ha vakok volnátok - felelte nekik Jézus -, nem volna vétketek. De mivel azt mondjátok: Látunk -, vétketek megmarad."
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
pjuli
Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613
|
| 841. Elküldve:
2009-04-03 02:30:37 |
[6625.] |
AZ ÖRÖMHÍR JÁNOS SZERINT
8. RÉSZ
31 Jézus azután így szólt azokhoz a zsidókhoz, akik hittek benne: "Ha megmaradtok beszédemben, valóban tanítványaim vagytok
32 és akkor meg fogjátok ismerni az igazságot, és az igazság szabadokká fog tenni titeket."
33 "Ábrahám magva vagyunk - felelték neki -, soha, senkinek rabszolgái nem voltunk, hogy mondhatod hát, hogy szabadokká lesztek?"
34 "Bizony, bizony azt mondom nektek - felelte nekik Jézus -, hogy mindaz, aki teszi a vétket, rabszolgája a véteknek.
35 A rabszolga pedig nem marad örökké a házban, a fiú marad meg örökre.
36 Így hát, ha a Fiú szabadít meg titeket, akkor lesztek tényleg szabadokká.
37 Tudom, hogy Ábrahám magva vagytok, de engem megölni igyekeztek, mert beszédem nem fér meg bennetek.
38 Én, amit Atyámnál láttam, azt beszélem, ti is azt teszitek, amit atyátoknál hallottatok."
39 "A mi atyánk Ábrahám" - felelték neki. Jézus meg ezt mondta nekik: "Ha Ábrahám gyermekei vagytok, Ábrahám tetteit teszitek,
40 ámde ti megölni igyekeztek engem, engem (az embert), aki megmondtam nektek az igazságot, amit az Isten mellől hallottam. Ábrahám ezt nem cselekedte.
41 Ti a ti atyátok tetteit teszitek."- "Nem születtünk mi paráznaságból - felelték neki -, egy Atyánk van: Isten."
42 Jézus ezt felelte nekik: "Ha Isten volna Atyátok, szeretnétek engem, mert én az Istentől jöttem, és úgy vagyok itt. Mert nem magamtól jöttem, hanem ő küldött el engem.
43 Miért nem ismertek rá arra, amit beszélek? Azért, mert nem vagytok képesek meghallgatni, amit mondok.
44 Ti a vádló atyjától valók vagytok, és atyátok kívánságait akarjátok megtenni. Az kezdettől fogva embergyilkos volt, nem állott meg az igazságban, mert az igazság nincs benne. Akkor a magáéból beszél, amikor a hazugságot szólja, mert hazug ő és a hazugságnak atyja.
45 De mert én az igazságot szólom, nem hisztek nekem.
46 Közületek ki bizonyít rám vétket? Ha meg az igazságot mondom, miért nem hisztek nekem?
47 Aki Istenből való, hallgatja Isten beszédeit. Ti azért nem hallgatjátok, mert nem Istentől valók vagytok."
48 Megszólaltak a zsidók: "Nem helyesen mondjuk-e, hogy szamaritánus vagy és ördögi szellem van benned?"
49 "Bennem nincs ördögi szellem -felelte Jézus -, ellenkezőleg, megbecsülöm Atyámat, ti azonban nem becsültök engem.
50 Én nem keresem a magam dicsőségét, van, aki megkeresse és megítélje.
51 Bizony, bizony azt mondom nektek, ha valaki megőrzi beszédemet, soha nem lát halált."
52 "Most tudjuk hát, hogy ördögi szellem van benned - mondták neki a zsidók. - Ábrahám meghalt, a próféták is. Te meg azt mondod: Ha valaki megőrzi beszédemet, soha nem kóstol halált.
53 Nagyobb vagy te atyánknál, Ábrahámnál, aki meghalt? A próféták is meghaltak. Mivé teszed te magad?"
54 Jézus ezt felelte: "Ha én magam dicsőítem magamat, dicsőségem semmit sem ér. Van, aki engem megdicsőítsen: Atyám, akiről azt mondjátok: Ő a mi Istenünk.
55 De ti nem ismertétek őt, én ellenben ismerem őt, ha azt mondanám: Nem ismerem őt, hozzátok hasonló hazuggá lennék. Ám én ismerem őt, és beszédét megőrzöm.
56 Atyátok, Ábrahám ujjongott annak, hogy meglátja az én napomat, meg is látta, meg is örült."
57 "Ötven éves sem vagy és láttad Ábrahámot?" - kérdezték tőle a zsidók.
58 Jézus azt felelte nekik: "Bizony, bizony azt mondom nektek: Mielőtt Ábrahám lett, én öröktől fogva vagyok."
59 Köveket emeltek fel, hogy reája vessék. Jézus azonban elrejtőzött és kiment a szenthelyről.
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
|
