Tegnap Csilla beirta, hogy nem szerencsés a két név az uj aranyos és kedves kutyáknak, nem tapasztaltam, h reagált volna rá vki, de ahogy Edina irta és azon a néven tényleg rossz volt olvasni, Szutyok és Gyagyás, őszintén ha tetszene vkinek a kutya, de a gyanu felmerül benne miért is hívják Gyagyásnak?
Széva eddig még mindig nagyon jó neveket adott az általa behozott kutyáknak, de ez most nem talált.
Kérem találjatok ki nekik vmki kedvesebb nevet.
Barbi, ez igy felsorolva nagyon elkeserítő valóban.
Edina üdv ujra itthon .
Csenge nagyon domináns már most kis korában, é n inkább hagytam volna Dosiáékkal egy kennelben, sztem ott nem romboltak. A két nagynak volt tekintélye talán.
Az a kennel ahol most vannak jóval kisebb, mint ahol voltak Tigiék mellett. Mindezeken kivűl Szutgyi egyfolytában fedezni akarta mind a két fiatalt. Lehet, hogy mérgükben szedték szét a paplan (amit nagyon sajnálok)
Valóban dilis nap volt, sztem mindenkit, embert és állatot is megviseli, hogy pár napja még minuszok, most meg tavaszi meleg. Nekem nagyon fáj a fejem állandóan.
Az új rendszert meg kell szokni, de ha minuszok vannak, akkor jó volt, hogy ketten Marika és Ili kiosztották még a meleg kaját. Ezzel a módszerrel mire az utolsó kennelhez érünk, hideg és zsiros lesz a kaja, na mindegy ezt beszéltük meg ehhez tartjuk magunkat. Az út már nem volt olyan veszélyes, kicsit szikkadt a sár.
Kojak hátán szépen kinőtt a szőr, de nagyon sokat panaszkodik egész idő alatt, amikor a kicsikkel volt, akkor nem sírt egész nap.
Rencsi visszakerült Komár mellé, ott helyreállt a rend.
Pötyinek szépen gyógyjul a szeme, de a lába nagyon rossz.
Szutyi egy puszi bajnok, nagyon kedves kutya. Zoé és Csenge a társai lettek, ennek hála mind a két kölyköt "szerelmével" üldözte, végül játék lett belőle. Reméljük megszokják egymást.
Szamóca és Jennyke annyira jó lett volna, ha elviselik egymást, de hol egyik morgott hol a másik, nem mertük együtt hagyni őket, de Szamóca nagyon szomorú, sajnálom, h visszahozta a gazdája egy év után!!!!
Xéna és Bahita is jó páros, jó hatással vannak egymásra, nem "beszélgetett" egész idő alatt Bahita. Remélhetőleg kikkerülünk ebből a szerencsétlen időszakból, új, hó nap indjult!!!!!!!!!!
Alig látok irni a könnyeimtől, szegény drága Gina Nyugodj Békében!
Tényleg mi van már....
Már szinte alig merem megnyitni a topicot, mostanában nem sok jó történik velünk.
Nem tudom elhinni, mozgékony labdazson glőr Gina nincs közöttünk!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Kojek nagyon nagyon emberszerető, ahogy irtátok, egy kicsit játszottam vele, és onnantól fogva mint az árnyék követett.
Jennyvel nem lehetne összerakn i?
Jenny együtt ment ki TIgiékkel, gondoltuk összerakjuk őket, de nem repestek egymásért. akkor gondoltuk, hogy Zoét és Csengét tennénk be mellé, az sem volt sikeres gondolat.
Annyira egyedül van, mondta, panaszkodott-
Pötyit nehéz volt kezelni, mert bement a házba, még szerencse, hogy Marika kicsi, mert szinte bemászott mellé a házb a és úgy kezelte le.
Barbi, tiszteletem , h ezt mind fejben tudod tartani "füzet nélkül". Jóóóó egy kicsit viccesre vettem a figurát, de tényleg Ilyenkor mindig arra kell gondolni, hogy most vaqgyunk a "gödör mélyén" innen csak felfelé megyünk és minden meg fog oldódni. Jobbulást kivánok fiatalok Csillának, Barbinak!
Dóri, nagyon sajnálom, tényleg annyira sok rossz történik velünk, nehezen viselem.
Te is kaptál most sok fájdalmat drága nagymamád elvesztése, most Goldi elvesztése. Őszinte részvétem
Jesszusom mi lesz nekem ebben az évben, annyi könnyet hullattam már, hogy.........
Annyira sajnálom, csodálatos kutya volt,
Nekünk hármunknak is nagy nagy barátunk volt, de mindannyian szerettük Őt, mert Ő olyan volt, h csak szeretni lehetett.
Nyugodj B ékében Brunó, és menjetel együtt a Szvárványhídon a mi kis White kutyánkkal.
Erika köszönöm én is, h ezt a nyugalmat és szeretetet biztosítottad számára.
Kapott infuziokat és olyan látványosan javult, hogy reményeket ébresztett bennünk, naponta többször a tányérjához állt, kérte a kaját, leszaladt a lépcsőn, és tegnap vmi nagyon furcsán viselkedett, elvesztette teljesen a tájékozódását, mindenhová bebújt, beszorult a feje a szűk helyeken, majd hangosan sírt, forgolódott, sokat ivott, majd pisilt abban a pillanatban, enni már nem evett. Úgy gondolom készült az elmenésre, ezért bújt és bújt. Kértem Ferit ő döntse el mi legyen, mert igazából az ő kutyája volt. Amikor megtaláltuk csont és bőr volt, Feri fél óránként etette, és lassan rendbe jött és boldog éveket éltünk együtt. Döntött, nem szabad hagyni, h szenvedjen!!!!!!!
Majd este kijött Almási doki és méltó körülmények között elbúcsúztattuk.