Nem hiszem hogy ez téma lett volna Matyiéknál, valahol máshol tettél szert erre. Pár évvel korábban az volt a sláger duma, hogy ki kutyája fogja a kemény kart, most meg hasonló körökben ez az "érték" mérő.
A videó feliratozása már utal a márk-os beszélgetésekre. Ott ennyire kiemelt téma az idegen segéd. Valaki elárulhatná már nekem, hogy miért olyan fontos ezt hangsúlyozni egy alapozó őv tréningnél?
Egy "alkotmányban" feketén-fehéren szoktak fogalmazni és itt az olvasható hogy "megfelelően magas az ingerküszöbe".
Ez kb olyan mintha a teljesítmény bírálatnál azt mondanák hogy a kutya jól harap és mindenki eldönthetné hogy a bíró mire is gondol, ki így értené, ki úgy, mindenki mást láthatna mögötte.
Inkább kinek mit engednek. Nálunk bármit meg lehet csinálni a tenyésztés terén, náluk vannak mindenkire egyaránt vonatkozó minimális elvárások.
Ott két tenyészkutyának lehet törzskönyvezet utóda, nálunk két törzskönyvnek.
Igy sehova se lehet eljutni. Nézd meg a MÁRK húsz éve elkezdett valamit és ma is ott tart, vagy ott se, mert a Palló Imit nem venném egy kalap alá a későbbi kibic elnökökkel.
"amelyeknek kiegyensúlyozott az idegrendszere és megfelelően magas az ingerküszöbe."
Egy kis ellentmondás, szerintem az ingerküszöböt nem lehet általánosítani, ahogy kivánatos ingerekről sem beszélhetünk. Adott ingerekre lehet, kivánatos ingerküszöb szintet megnevezni, a fent említett módon nem.
Amíg pl. a magyar rottweiler tenyésztésben az IFR tag MÁRK- nak sincs kompetenciája, hiszen a központosított MEOE dönt mindenben (lásd, pl: felülbélyegzés), addig a bajok rendezését is házon belül kellene kezdeni.
1lépés: Beismerni hogy bajok vannak.
2 lépés: Egységesen fellépni ellene.
Nem folytatom, mert sokan még az első lépésnél se tartanak és jól érzik magukat ebben a környezetben.
Valóban ismétli, de van ami állandó. Olvasva a válszleveled(Tagsági viszony felmondása 1998. december 6. Válaszom rá) ma is aktuális és ha egy terület csoport nem a kiállítás és tenyészszemle szervezése miatt alakulna, netán taglétszáma kritikusan emelkedne ma is megismétlődne a csoportos kizárás. Amíg vak vezet világtalant addig ez az állandóság is megmarad a márkban(is).
Korábban a fajtának nem volt tenyésztési szabályzata, az nem zavarta az aláírókat?
Amíg semmi sem történt a klubnál 2 évig nem volt probléma, senki sem szervezkedet.
Mi volt az a rész ami elfogadhatattlan és ami megbeszéléssel elfogadható?(nem olyan régi tagok emlékeznek közgyűlés előtt elfogadott szabályzatra, de akkor is megfurták, akkor is egy kisebbség, levélben a tagság nevében fogalmazta meg ellenérzéseit.)
Akkor sikerült a konspirálóknak felügyelőbiztos kinevezését elérni a meoenál. Jó volt mert Ács Béla alatt semmi sem történt a klubnál.
A figyelemfelhívás és a klub felfüggesztése és felügyelőbiztos kinevezése között van némi különbség, de aki megfogalmazták azok pontosan tudták, hogy a felügyelőbiztos arra jó, hogy megint a lovak közé kerüjön a gyeplő.
Az örömteli, hogy összejártok, kutyáztok.
Nekem a tavalyi kiállításon, ami valóban jól sikerült (korábbi véleményem nem is erre a kiállításra utalt, hanem a márk rendezéseket), arra lettem figyelmes hogy a rendezvényt követően mindenki a Fajcsák Zoli ellen szervezkedik, majd kiderült hogy megszületett egy beadvány is ellene. Én ott sem értettem egyett az áskálódókkal, mert köztudott hogy évekig szabálytalanul (közgyűlés nélkül) működött a MRK, de a biztosítékot a tenyésztési szabályzat érvénybelépése verte ki, és azok is sértve érezték magukat akiknek odáig az sem volt fontos hogy klubtagok legyenek, de valami ellen szivesen aláírtak. Biztos vagyok benne, hogy a többség el sem olvasta a szabályzatot, csak hallomásból ítélkezett. Ez kb olyan mint az új állatvédelmi törvény ahol "A közvélemény a beteges mentalitására és szűklátókörűségére jellemzően, a több mint 5 oldalas szövegből csupán egyetlen szót volt képes kiemelni: ebadó.
Pedig a törvénymódosítás egy óriási lépés a korszerű, civilizált, európai állat és természetvédelem irányába és egyben felzárkózást jelent a fejlett állattatrtási kulturával és álletvédelemmel rendelkező országokhoz." -az idézett részt én is így látom. A párhuzam abban is észrevehető, hogy sok kérdés keretterv volt csak a tenyésztési szabályzatban, de az ott lévőkkel ezt nem lehetett megértettni. Ezt csak azért említem mert a megalakulásotok előzményéhez ez is hozzátarozik, hiszen a csoportok többsége ezt a beadvány aláírta.
Ismerem a döntéshozókat, tőlük nem is vártam mást. Márk tagoktól sem várom hogy nyiltan igazat adjanak nekem, láttam én már anno a márkból csoportosan kirugott tagságot. A területi csoprtról sem tudsz meggyőzni, mert nincs rá példa, hogy a kiállítás rendezés közösséget teremtsen, ahogy a hazai fajta fejlődésének sem kardinális kérdése a kiállítások léte, vagy nemléte.
Nem zavarom a MÁRK speciál kennel találkozókat és nem lesz MARIK ábécézétépém, kitűnő sokkal nem leszek magyar inlander klubgyőztes, tehát a nagy dolgokat kihagyom, mert megtehetem.
Tudod emlékszem 94 körül már egyszer megalakult a MÁRK fehérvári szervezete, akkor is mint most lelkes új tagokkal, csak a lelkesedés kevés, sőt az éves kiállítás és tenyészsszemle rendezése sem fog közösséget teremteni.
Én személy szerint bojkottálom a MÁRK rendezvényeket, ha tagnak nem felelek meg gondolom a nevezésem se fog hiányozni.
Próbálok rávilágítani, eseményekre ha nevében valami ÁLTALÁNOS akkor nem zártkörű, ha ROTTWEILER akkor nem csak x,y,z kutyája, ha KLUB akkor nem klikk.
Ez bomlasztó? -szerintem tények.
Az elmúlt időkben mindig lehetett kifogásokat találni a "miért nem-ekre", most a gazdasági helyzet azon belül is Orbán Viktor ürgebőrsapkában az oka a rottweileres tengődésnek. Ilyen helyzetben nem is tudom hogyan lesz megtartva a következő zártkörű pörköltparti.
Úgy gondolom és az elmúlt évtizedek azt bizonyítják, hogy a fajta megosztottsága nem vezetett sehová. Semelyik klub nem tudott, vagy nem is akart a hazai rottweileresek felelős fajtaklubjaként működni. Sokan szeretnék ha tovább lehetne a zavarosban halászni és erre a legjobb ha több klub között lehet a csiki-csukit játszani. A tapasztalataim alapján én már nem adom a nevem egy gittegylethez sem, márpedig ha a meoe elnöksége marad miden fajtaklub döntéshozója akkor részemrészemről meghagynám nekik a munka többi részét is.
Engem nem zavarna, ha egyedüli fecskeként, vagy kisebbségben lennék a véleményemmel, de úgytűnik a MÁRK-nál félnek a fecskéktől.
Ki akar ma egy fajtaklubot?
Mint lejebb irtam a MEOE cselekedeteiből pontosan látni lehet hogy nem akarja rendezni ezt a kérdést.
A mai napon a MÁRK elutasította tagsági kérelmem elfogadhatatlan és átlátszó indokkal, mondván régóta MEOE tag vagyok, ezért próbálkozzam ott. (mint köztudott a MÁRK a MEOE szerződött partenre...)
Mellékesen megjegyzem régóta MÁRK tag is vagyok,(voltam) tagságom megszünéséről soha nem értesítettek, vagy szivesen elolvasnám a MÁRK alapszabályát ami tisztázhatná státuszomat, de valahogy a MÁRK nál az sem evidens, hogy az alapszabály egy szervezet esetében nem rejtegetni való dokumentum. Biztos vagyok benne hogy a jelenlegi tagok zömének fogalma sincs az alapszabály tartalmáról, összegezve fogalmuk sincs milyen jogaik és kötelezettségeik vannak. - tehát minek is a tagjai?
Valamit akor lehet belátni, ha ismerné a körülményeket, ahhoz hogy megismerje figyelmet kellene fordítani rá és őket ez annyira nem érdekli (ez sem)...
A MEOE országos elnéksége ismételten bebizonyította az év végén egyhangúan hozott határozataival, hogy akarhatnak itt bármit a rottweilerklub tagjai, a döntéseket ők hozzák, ahogy a szabályokat is ők értelmezik, kénye-kedvük szerint.
Vizsgálatot indítanak a fajtaklub feloszlatásának körülményeiről.
Kinevezték Bíró Zsoltot a rottweilerklub felügyelő biztosának.(ez azt jelenti, hogy vizsgálat nélkül már a döntés is megszületett)
Eltörölték a tenyésztési szabályzatot.
Mindezt indoklás nélkül, az érintettek feje felett! (tipikus eljárás a meoe részéről)
Gondolom keresik azt a marionett figurát aki elhiszi még Korózs és társai igérgetéseit, cserébe elnöke lehet egy gittegyletnek. Feladata nem más, mint semmit se tegyen mert abból még baj nem származott.
És a végleges változat sem jelent csak keretet. Az hogy az önkormányzatok ebből mit vezetnek be és hogyan, az nagyban rajtuk fog múlni.
Hallotunk már itt is mindenféle kritikákat a törvény kapcsán, halkan jegyezném meg, hogy míg nálunk nyugatabra fekvő országokban lazán veszélyessé nyilvánítottak fajtákat, addig itt ebben a témában szakmaibb döntés született.
2006 os Kormányrendelet alapján a Állatvédelmi hatóságként a Kormány a jegyzőt jelöli ki, bizonyos esetekben a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központját és területi szerveit.
Az adatbázisra és a szakértők szabályozására is rendelet fog születni: 11§ i), j)
Elküldve:
2012-01-17 17:13:12
