Irány az Isztria!
Porec éjszakai életében vele találkoztunk a város közepén, amint egy kertben szorgosan kergetett vagy 20 kölyökmacskát - börtönfelügyelői ábrázattal
Porec - jazz dallamok - kövön ücsörgés - még mindig izomláz
Következő nap már Rabacban. Furcsa légköri jelenség - teljes kör szivárvány a nap körül!
Szóval fönt elhatároztuk, hogy még aznap lemegyünk, nem alszunk meg a menedékben, mert ígérték a vihart. Az utolsó kilométereket éjjel egy körül szakadó esőben tettük meg, halálosan fáradtan, nekem a kimerültségtől hányingerem volt, meg ugye a fránya vízhólyagok, szóval ezek után egy esős sátorverés, és egy álmosan, irdatlan izomlázzal ébredő másnap reggel, begyógyult szemekkel, de örök mosollyal.
Ébredés után kinyitom a sátrat, és az első, amit látok:
(Hiányoztak a zebeim...)
Bár alig hogy nekiindultunk, máris ködbe burkolózott a tető...
Visszafényképeztem a mélységbe. A pöttyök a turistajelek. Jó sűrűn a köd miatt gondolom.
Egyre távolabb a menedéktől, de egyre közelebb a csúcshoz
Valahonnan onnan jöttünk, a mélységből
Irány a csúúúúúcs!
Már nagyon távol a menedékháztól
Gyönyörűségek a sziklafalon
Szinte látszik az éjszakai szállásunk a völgyben, a hosszú utunk egésze, az embertelen emelkedő, a csúszós görgeteges út a nagyszikla alatt, a havas lapály, majd az emelkedő a csúcs felé
A Triglav első csúcsa
És a legmagasabb pont - felhőben
Mire felkapaszkodtunk, kivirult az idő is! Egy csoda volt!
Kis segítség az alapfokú sziklamászó tanfolyamot nem végzett egyének (én) kedvéért
Már csak ezek miatt is megérte fölmenni
Onnan egész lentről indultunk
Kis laza ösvény
Igen vakmerő zerge - a sziklaperemen fekve legelészett, halálos nyugalomban, kb. 2 méterre tőlünk
Majd távozott - lefelé. A mellső lába előtt konkrétan egy centire vége a sziklának, kb. 100 méter mélység következik, a szemben lévő fal úgy 50 méterre van. A többiek szerint túlélte, nekem csak nézni is felért egy pánikrohammal...
Ezt föl kell tennem nagyban. A lényeg az arányok miatt a srác mögötti hófolt alsó harmadában lévő, jobb oldalon 1, balon 3 pötty. Na, azok az emberek, és az a turistaösvény...
Estére felcuccoltunk a Triglav Nemzeti Park hegyesebb részére, az Aljazev Dom menedékházhoz, ahonnan a másnapi csúcshódító túránkat terveztük.
Érdekes tapasztalatok után (avagy egy (több, sokkal több) nagy pele nem a legtutibb alvótárs, pláne, ha éhes, és pláne, ha a tömegszállást többen veszitek igénybe, s az egyik hegymászócsapat a kajáját is beviszi a szállás területére...) szóval ezek után szép, napsütéses (délen) ködös (északon) napra ébredtünk. Némiképp kialvatlanul, de határozottan jókedvűen.
A hegyvidék elképesztő flórája
És még elképesztőbb faunája!
Utunk eleje, amikor még nem tudtuk, mit vállaltunk
Az első (júliusi) hófoltok egyike, a zubogó patak fölött
A képfeltöltés működött volna, csak a netem működött rapszodikusan.
De most már minden oké.
Mindjárt pakolom is föl a képeket, most értem haza Veszprémből, a kisunokaöcsim-keresztfiam a kórházban dekkol, őt látogattam, ezért aztán a babaváró mesepartit- amiről pár embernek meséltem már a kiránduláson - kihagytam.
Helló emberek! Sikeresen megérkeztem: élve, bár voltak pillanatok, amikor ennek lehetőségét igencsak távolinak éreztem.
Egy kis feladom-nem adom fel pityergés és két lélektani mélypont, térdremegés, földbe gyökerezett lábak, görcsös sodronyba kapaszkodás, majd mégis csúcshódítás és hatalmas büszkeség érzés, valamint 7 hatalmas vízhólyag és villámlástól félős bőrigázás után 18 óra alatt az északi oldalról megmásztuk a Triglavot oda-vissza! Nem adta könnyen magát a hegy!
Viszont gyönyörű volt, hatalmas élmény, rengeteg hó, szóval megérte! Az utána következő 3 nap zombis izomlázat, amikor fáj minden lépés - azért kihagytam volna...
Hajnalban érkeztünk haza, szóval képek majd idővel, egyelőre kóma vagyok - be kellett jönnöm dolgozni...
mindenkinek!
Szia csapat! Ha összejön a rendelés, én is utalnám inkább előre - biztos ami biztos!
Stünci! Istenkirály vagy, hogy bevállalod! (Értem ám a monológot! Legközelebb kérdezgetek majd, és csak azért is megtanulom én is! )
Számoljatok egy kb árat lécci, és küldöm a zsét. Gyors szeretnék lenni, mert ugye holnaptól nem leszek...egy hétig.
Még minden képlékeny, a végleges útvonalterv ma este dől el, aztán majd menet közben jól megváltoztatjuk. Hihihi. Majd hozzuk a mindent az utolsó percben átszervezős formánkat. Valószínűleg valami könnyebb utat választunk. Négyen megyünk ebből 1 srác mondható elég tapasztaltnak, mi többiek csak zöldfülűek vagyunk. Na jó, hegyet azért már láttunk.
Fotók lesznek mindenképpen, de hogy honnan keveredünk föl, azt majd elmesélem, ha hazajöttünk.
Közös rendelés esetén engem is érdekel!
Mi már rendeltünk Sommal neten, nem volt semmi gubanc, de ő a spíler benne, én nem merem vállalni, csak ha segít.
Ha rendeltek, számoljatok velem is lécci-lécci!!!!!
Myron erdel megtrimmelődött, fényképezni elfelejtettem. Nagyon kedves kutymák, egy óriás, nem is volt olyan vészes a bundája,
a gazdik beijesztettek, hogy téli szőrben van.
Mondjuk volt mit szedni róla, de nem volt gáz egyáltalán.
4 óra alatt végeztünk, s csak 4 vízhólyagom lett!
Annyit írtatok tegnap óta, hogy alig bírok visszaolvasni!
Sajnálom, hogy kihagytam a kertipartit, meg most már disznólkodni is el kéne néznünk!
A kirándulás ígérete azért vígasztal... Imádom Gántot! Olyan holdjárós élmény!
Azért mi sem unatkoztunk a hétvégén:
Na, most megyek még egy kicsit igazgatni a közt, aztán lépek. Este trimmelés, Myron erdelt faragom ki téli bundájából... , holnap kamásli és gázfőzőpatron beszerzés, aztán irány a Triglav.
Remélem, élve jövök haza...
Ahhoz képest, hogy semmi konkrét elképzelésem nem volt erre a nyárra...
Még egy pár napos fapados-csórózós Plitvice, meg egy 3-4 nap (lehet, hogy téli) Bihar körvonalazódik az idénre, aztán leállok, jöhet a Mikulás...