Szervusztok!


Jaj nagyon élvezzük a jó időt, meg a szabadságot! Tegnap voltunk suliban a vizsgasort gyakorolni (először) és Bogár Cucu megint annyira ügyes volt, hogy a többiek szinte irígykedve nézték, milyen jól teljesít. Én is csak néztem ki a fejemből! Nekem kezdettől fogva az az érzésem, hogy neki ezek a sulis dolgok nem újdonságok. Naggggggyon jó ez a sulibajárás, annyira sokat változott Bogár (előnyére), meg én is olyan sokat tanulok "kutyakezelésből" (mondom mindezt több, mint 30 éves kutyálkodás után) és annyira kikapcsolódom a hétköznapok nyűgeiből, hogy stresszkezelő terápiának tartom a kutyasulit.
Annyira szeretjük ezt a "kis büdös gyesznyót", hogy nnnnnnna. :-)
Timinek külön köszönet, hogy adott tanácsokat annak idején, mikor NAGYON behívási gondjaink voltak, a kapott ötleteket alkalmaztuk, az ő tanácsai és a suliban tanultak alapján mostanra ez a gond már szinte nem probléma.
És!!! Bogár és a vele való foglakozás a munkahelyi nyavalyák feledtetésén túl is nagyon terápia. Ahogy ugyan arra helyekre járunk sétálni, kirándulni, mint előtte levő kutyáinkkal kicsit velünk vannak az öregek. Nekem ez olyan jó, mert nem szomorúan emlékszem vissza, hanem kimondottan jó érzéssel. Különösképpen Bleki kutyura, Bogár természete és megnyílvánulásai hihetetlenül hasonlóak, ami nem azt jelenti, hogy Blekit keresem Bogárban, hanem sokszor megnevettet, mennyire ugyanúgy viselkedik.
Üdvözlünk mindenkit nagyon sok szeretettel:
Mari és Bogaras családja :)