Tudom hogy roppant kimerült és elfoglalt vagy, de kellenének címek, telefonszámok a csekkolásokhoz, meg némi adat, hogy melyik kutyát fogadták örökbe és mikor.
És ha nem állnak azok a fülecskék akkor sincs semmi az enyémnek pölö a fél füle hiányzik is, de ezt még kevesen mondták mikor élőben találkoztak vele Valahogy nem ez volt az első dolog ami eszükbe jutott.
Na mondd mi a megoldás , nem mintha rajta bármit lehetne ezen a téren változtatni, ráadásul a hatékonyságát is rontaná, de azért érdekel, hogy szerinted az egóját (amivel együtt született és ahogy a termete nőtt egyenesen arányosan nőtt vele az is) Drid esetében ugyan mivel is lehetne csökkenteni?
FCI rendelet szerint, tilos bármilyen eszközzel a kutyát a ringben "motiválni" , elméletben tilos lenne az is, hogy sajtot, kekszet, jutifalatot adj a kutyának a kiállítási ringben.
Ez is egy rendelet és még hatályos is
Na akkor csak élvezzétek, hogy van (egyelőre) nézegessétek, beszéljetek hozzá, építsétek ki a kapcsolatot vele és a bizalmat, hogy ne el fusson ha megijed, hanem a gazditól várja a biztonságot.
Én láttam A lényeg akkor is az, hogy semmilyen kutyát ne hagyjunk magára!
Milyen gazdi az olyan, aki egyedül hagyja a kutyáját egy idegen környezetben, és elmegy sörözni? Az ilyennek a kutya csak eszköz... miért nem lehet kisérővel menni, vagy úgy mint mások, ketrecben tartani a kutyát, és megkérni a másik kutyást, hogy figyeljen rá legyen kedves.. ennek semmi köze a fajtákhoz, csak és kizárólag az emberekhez!
Megvagyunk, jól vagyunk, munka az van, most is készülődöm, mert hamarosan indulok. Már olyan vagyok mint a bolygó hollandi állandóan csak keringek valahol.
Lányok jól vannak, Droid viszont kemény dió, a tanítása nem, a kiképzéseket röhögve csinálja, de mint mindig, most is sokat árt ez a fene nagy egója.
Még jó hogy van ez a két fajta akikre rá lehet fogni mindent,mert a többi kutyafajta az szent.
Én ahány kiállításon voltam eddig, és aminek szemtanúja voltam, kutyák verekedésének, az asztalon fésült "pamacs" kutyát lekapta onnan egy másik..
Nos ez nem sok, kb 4-5 alkalom volt, de egyik sem KÁJ vagy KAU volt, mindegyik esetben argentin dog volt az egyik fél, volt hogy a másik egy cane corso volt, de a lényegen nem változtat.
Soha nem a kutyában van a hiba, hanem a tartóban, gazdában ha úgy tetszik, és azt is el kell fogadni, hogy bizony vannak ilyen fajták akiket erre találtak ki, és ha szigorúan vesszük akkor valóban "nincs keresni valójuk a kiállításon" hiszen ez a környezet számukra nem természetes, és túlzsúfolt.
Mondom ezt úgy, hogy volt kau ( vagy hasonló keverék kutyánk) tartottam dobit (akkoriban a kutyáknál a bizalmatlanság követelmény volt, még a bírók sem nyúlhattak a szájukba, és támadott már az agaramra kikötött fák között hasaló nagy szőrös kutya (tudom milyen fajta volt, de nem szeretném ismételgetni, mert a rossz nyelvek mindent rájuk kennek) .
Nem szeretnék kötözködőnek tűnni, de hogyan lehet a kertben "jól el" ha a másik kutya ugatására menekül?
Igen, javulhat a helyzet, elég látványosan, de ettől a kutyától sokat nem lehet elvárni, tipikusan az a kutya lesz belőle, aki hím létére, vagy túl agresszív lesz (mert fél , és félelemből csipked) vagy marad a félelemből való iszonyatos hangos ugatásos hisztis házőrzés.
Ami nem egy rossz dolog, csak ő nem az a kutya aki a kutyasulikban könnyen venné az akadályokat.
Egyelőre még semmi nem biztos, én várnék vele (a sétákkal az ismerkedéssel és mindennel ) kb 4 hónapos koráig. Akkor sem késő, de már a méretbeli különbségek miatt lehet megjön a bátorsága és könnyebb lesz hozzászoktatni a dolgokhoz.
A kiskutyáknak is szükségük van "magányra" mikor ők maguk tevékenykednek, és nem piszkálja senki.
Olyan mint a szabad hétvége .. csak akkor és csak annyit foglalkozni vele, amennyi időt a kiskutya igényel.
Elküldve:
2010-09-15 14:51:01
Gratulálok, gyönyörű kiskutyák!
