A fiúk szökősek megették a szomszéd egyik tyúkját, ma délután szerelik fel a villanypásztort. Nagyon jó fejek. A gazdi feleségét imádják, ő is a kuvaszkákat, megfürdette őket mert a bundájuk teli volt bolhapiszokkal, és most kaptak kullancs ellen cseppeket.

Hahó mindenki,



végre jó hír Pearlről (aki ma már Askia)! Azért végre, mert én napokkal korábban már tudtam róla Verena Priller (Casa Animale – akik Pearl adoptálását végezték) leveléből, hogy Pearl lényegében kezelhetetlen volt Gyúrón, vagyis kapkodott, harapott, senkit, sem akart a közelébe engedni – szóval volt izgalom. Erről nem írtam, minek idegesítsek bárkit, amig nincs meg a végeredmény.


De ma rákérdeztem, jó híreim vannak, és mindezt fordítom Verena levelének erre vonatkozó részéből. Szószerinti fordítás lesz, ezért ne kérjétek számon az irodalmiságot – most egyszerűen csak örülök csak annak, hogy sikerült végre jó híreket mondanom, és ezt szeretném veletek mielőbb megosztani:


Fordítás Verena levelének Pearl/Askiára vonatkozó részéből:


„Pearl szuper-szuper jól van!!! Beszéltem az új gazdájával, és Pearl tökéletesen jól érzi magát az új otthonában, semmi kapkodás-csapkodás, egyszerűen csak kedves! Minden gond nélkül felveszi a pórázt, sétál, és szereti, ha símogatják. Eszik, iszik, és nagyon jól van. Az új gazdája EL VAN BŰVÖLVE, szereti Pearlt, és biztos abban, hogy az ő öreg, meghalt kuvasza küldte Pearlt. Pearl éppen olyan, mint Askia, az ő korábbi kutyája, és ezért őt most szintén Askiának hívják.



Az új gazda az édesanyját is ápolja, aki tolószékben ül. Pearl azonnal a tolószékben ülő hölgy lábára fektette a fejét, és egész nap hagyja magát puszilni és símogatni. Pacsit ad, és leül, ha jutalomfalatot kap, olyan, mintha sose kellett volna neki olyan sok szenvedést eltűrni. A dolgát most még a házban végzi, de annyira szeretik, hogy ez sem zavar senkit. Még meg kell tanulnia, hogy sokkal jobb, ha ezeket a dolgokat kint, a séta során végzi el.

Ez megint azon esetek egyike, amikor a megfelelő kutya pontosan a megfelelő családba került. Pearl minden szorongása (ja, ezekről én tudtam, de nem írtam nektek az elmúlt napokban, hogy ne idegesítselek benneteket – Erika) már útközben elmúlt – Pearl hátul volt a csomagtérben, és nyugatalan volt – aztán a hálón keresztül előrenyomult a hátsó ülésre, és lefeküdt, fejét az új gazdi ölébe fektette, és aztán már nyugodtan aludt az egész idő alatt. Azt hiszem, ezt a sors akarta így, ez a hely Pearlnek volt fenntartva, és senki másnak, És Pearl ezt azonnal tudta.:)

Kérlek, továbbítsd mégegyszer nagyon nagyon szívélyes köszönetemet és Pearl új gazdiájáét mindenkinek, aki eddig ápolta és foglalkozott vele – legyenek egészen nyugodtak. Pearl előtt egy csodálatos, hosszú élet áll sok símogatással és nagyon kedves emberekkel. És nagyon köszönöm a segítségedet, érdemes volt mindent megtenni!”