Találatok száma: 19394 üzenet |
|
|

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38 Tagszám: #30721 Hozzászólások: 19394
|
13533. Elküldve:
2007-01-24 17:37:54 |
[16226.] |
A legfelső kettő már igen, de a többi nekem legalábbis új!
|
|
|
[előzmény: (13532) Inkácska, 2007-01-24 17:35:48]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38 Tagszám: #30721 Hozzászólások: 19394
|
93. Elküldve:
2007-01-24 15:46:51 |
[16227.] |
|
|
[válaszok erre: #95]
|
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38 Tagszám: #30721 Hozzászólások: 19394
|
92. Elküldve:
2007-01-24 15:45:33 |
[16228.] |
|
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38 Tagszám: #30721 Hozzászólások: 19394
|
91. Elküldve:
2007-01-24 15:43:54 |
[16229.] |
|
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38 Tagszám: #30721 Hozzászólások: 19394
|
175. Elküldve:
2007-01-24 15:30:39 |
[16230.] |
|
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38 Tagszám: #30721 Hozzászólások: 19394
|
109. Elküldve:
2007-01-24 15:13:54 |
[16231.] |
A nyájak rettenthetetlen őrei
Jim Corbett egy negyven embert elpusztító leopárd után vadászott Ladakhban. Az alábbi részletben az ő megemlékezését olvashatjuk a tibeti hegyikutyáról (Emberevő leopárd, 1969).
"Az út egyik hajlatánál, száz yardra a tábortól, a leopárd megpillantotta az elkerített helyről kiszökött kecskéket, átkelt az út külső feléről a belsőre, és a hegyoldal növénytakarója alatt kúszva lopózott a legelésző állatokhoz, megölte az acélkék kecskét, és visszatért az útra anélkül, hogy akárcsak a leölt állat véréből fogyasztott volna.
A bekerített helyen rövid, de erős láncokkal fatönkhöz kötött két juhászkutya őrizte a kimúlt kecskét, és a málházó szabályos rendbe rakott csomagjait. A hegyek között málhát cipelő emberek hatalmas, roppant erejű fekete kutyái nem hasonlíthatók az Angliában vagy Európa más részén ismert juhászkutyákhoz. A menetelés alatt a málházók sarkában loholnak, tulajdonképpeni feladatuk, amit tökéletesen teljesítenek, a táborverés után kezdődik. Éjjel őrzik a tábort a vadállatok ellen – kettőt ismertem, amelyek megöltek egy leopárdot –, és nappal, míg a málhások távol vannak, legeltetik a nyájat, és védik a tábort minden betolakodó ellen. Feljegyezték, hogy egyik ilyen kutya megölt egy embert, mert az el akart vinni egy csomagot a táborból.
Követtem a leopárd csapáját onnan, ahol a kecske megölése után visszatért az útra; végig Golabrain és még egy mérfölddel tovább, ahol egy szakadék keresztezi az utat. Itt a ragadozónak nyoma veszett. A leopárd körülbelül nyolc mérföldet tett meg a mangófától a szakadékig. Ezt a hosszú és látszatra céltalan utat, amely messzire vezetett az elejtett zsákmánytól, semmilyen körülmények között sem tette volna meg egyetlen közönséges leopárd sem, de az ilyen nem is öli meg a kecskét, ha nem éhes.
Negyed mérfölddel túl a szakadékon, az útmenti sziklán gyapjút font az öreg málházó, és vigyázta a nyílt hegyoldalon legelésző nyáját. Amikor cigarettával kínáltam, fonópálcikát és a gyapjút, takaróból készült öltözékének nagy térfogatú zsebébe süllyesztette; rágyújtott és megkérdezte, idejövet láttam-e a táborát. Amikor azt feleltem, hogy láttam, s azt is tudom, mit művelt ott a gonosz szellem, s megjegyeztem, hogy tanácsos lenne eladni a kutyáit a tevehajcsároknak, ha legközelebb Hardwarba látogat, mert nyilvánvalóan inukba szállt a bátorság, az öreg bólogatott, mint aki egyetért azzal, amit hallott. Aztán megszólalt:
-Sahib, még mi, öreg csontok is elkövetünk hibákat, és meg is szenvedünk értük, ahogy én is szenvedtem az éjszaka a legjobb kecském elvesztése miatt. A kutyáim bátrak, mint a tigrisek, a legjobbak Garhwal összes kutyái közül, és sértés azt mondani rájuk: csupán arra valók, hogy eladjam őket a tevehajcsároknak. Valószínűleg észrevette, hogy táborhelyem közvetlenül az út mellett van, és attól tartottam, ha valaki éjjel arra közlekedik, a kutyáim megharaphatják. Ezért ahelyett, hogy szokásomhoz híven szabadjára engedtem volna, láncra vertem őket a tüskés kerítésen túlra. Ennek a következményét látta. Nem lehet tehát a kutyákat hibáztatni, annál inkább sem, mert a nagy erőlködésben, hogy megvédjék a kecskéimet, a nyakörvük belevágott a húsukba, és jó néhány napig eltart, míg meggyógyulnak. "
"Megkötve tartott kutya"
" A Tibeti Hegyikutyák a világ legagresszívabb kutyái. Méretük hatalmas, súlyuk több mint hetven kilogramm, hosszuk mintegy százhúsz centiméter, s több mint hatvan centiméter magasak. Nagyon élesen látnak és a hallásuk is kitűnő. A mellső lábaikon öt-öt, s a hátsókon viszont négy-négy jól fejlett karmot viselnek. Fogaik pedig nagyon élesek. A tibeti hegyikutya az egyetlen kutyafajta, amelynek magányos egyede is eredményesen képes megküzdeni olyan hatalmas ellenfelekkel, mint egy hópárduc vagy akár három farkas. Mivel még ilyen küzdelemből is képesek győztesen kikerülni, nem csodálkozhatunk azon, hogy hazájukban Kutyaistenségeknek tartják őket. Ezek a kutyák gazdáik legtökéletesebb testőrei a fennsíkon, ezért a tibetiek nagyon szeretik és tisztelik is őket. Sohsem fordul elő, hogy bántalmaznák a vad kutyáikat… Tibet hegyikutyái az idegenekre viszont veszélyesek, ezért ha valaki találkozik velük Tibetben, ne érintse meg őket gazdáik vigyázó tekintete nélkül!"
Ezekkel a túlzásoktól sem mentes sorokkal jellemezték még az idén is a kínai tudományos expedíciók résztvevői napjaink tibeti hegyikutyáit, és bizony ez a leírás kísértetiesen hasonlít arra a régről ismert képre, amelyet évszázadok óta festenek az odalátogató idegenek a Tibetben, Nepálban és Bhutánban csak do khy-nak, azaz "megkötözve tartott eb"-nek nevezett fajtának az egyedeiről. Hazájukban háromféle változatuk ismeretes: a fekete, helyi nevén bara-bergali, a fekete-cser, azaz bharmouris és az oroszlánszínű lahauli. Különösen kedveltek a "négyszemű" egyedek, amelyeknek izzó színű szemöldökfoltjai "sohasem alszanak", így a kutya azt a benyomást kelti, hogy éberen őrködik még akkor is, amikor éppenséggel szuszogva alszik. Természetesen oroszlánszerű testalkattal is kell rendelkezniük, ezzel is kimutatva, hogy gazdáik a hegyek igazi urai, olyan nagy hatalmú urak, akiket ráadásul oroszlánkutyák testőrgárdája véd…
A család tökéletes őre
A do khy-t már jó ideje ismerte a kinológia a veszélyes expedíciókból hazatért utazók leírásaiból, valamint az ókori szerzők tollából származó haditudósításokból és híradásokból. A fenséges kapuőrző ebet azonban alaposan félreismerték: kezdetben minden dogok és masztiffok ősét, magát a megtestesült „ősfenevadat” látták benne, pedig valójában a tibeti fennsík zord körülményeihez messzemenően alkalmazkodott, magashegyi őrző pásztorebként teljesítette feladatát. Tartásának elsődleges célja a család, a nyáj és egyáltalán az egész otthon védelme még napjainkban is. Hihetetlenül fejlett őrzőhajlammal rendelkezik, amelyet a hegyvidéki gazdáik tovább fokoznak a vadítással és funkciós láncontartással. Sokan vért itatnak velük, hogy még "gonoszabbá" tegyék őket.
Amíg a falu lakói közül a férfiak legeltették a nyájat, vagy karavánt szervezve málhás jakjaikkal, málhás kutyáikkal elmentek sóért, legjobb őrkutyáikat otthon hagyták az asszonyok, a gyermekek és az idős emberek védelmére. Bizony ha idegen vetődött a falu közelébe, nem volt egyszerű dolga: száz méterről, vagy még annál is nagyobb távolságból oda kellett kiabálnia jövetele célját a falusiaknak, akik, ha be akarták engedni a sátrak vagy házak közé, megkötötték, láncra verték kutyáikat; sokszor egy-egy asszonynak még rá is kellett ülnie a kutyája fejére, hogy az nyugton maradjon! Az idegeneknek pedig, ha be is engedték őket a menedékjog és a hegyvidéki vendégszeretet jogán, fürgén le kellett szállniuk lovaik hátáról, hogy a kistermetű tibeti pónik tehessék a dolguk: hátsó lábaikkal ki-kirugdosva távoltartva lovasaiktól is az acsargó házőrzőket. A legvadabb, leghatalmasabb kutyákat el is zárták ilyenkor az idegenek szeme elől, őket általában is csak éjszakára engedték szabadon… Biztos módszere ez egy zárkózott világban a fölösleges kíváncsiskodás elkerülésének
|
|
[válaszok erre: #114]
|
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38 Tagszám: #30721 Hozzászólások: 19394
|
13527. Elküldve:
2007-01-24 15:00:28 |
[16232.] |
Buddha kutyáiA hagyomány szerint mitikus sárkány- és oroszlánkutyák röpítették biztonságban távoli tájakra a későbbi buddhizmusnak alapítóját, Shákjamuni Buddhát. Utazásai során, ha tisztességes, köznapi emberek közé vegyültek, a fou-kutyácskák elrejtették hatalmukat és óriási méretüket. Ilyenkor felvették játékos arcukat, apróbb termetűre változtatták alakjukat, hogy vidám mókázásukkal méltó társai lehessenek a Magasztosnak. Így ráadásul nem rémisztették el tőle az embereket sem, miközben ő a megvilágosodás keresésére ösztönözte a hegyek lakóit. Aztán, ha távoli eldugott falvakba kellett eljutniuk, a kutyácskák csak megrázkódtak, és visszanyerték hatalmas méretüket, Buddha pedig kényelmesen elhelyezkedett a hátukon, miközben ők szélnél is sebesebben röpítették úticélja felé.
Temetkezés kutyával
Azokat az ebeket, amelyek különösen harapósak, és így nagy veszélyt jelentenek az emberekre, általában megjelölik piros nyakszalaggal vagy pirosra festett jakszőr-örvvel (ez az úgy nevezett kekhor). Néha még további fekete-fehér szemeket is festenek a kekhorra, hogy fokozzák a látvány rémségességét. A tibeti buddhizmusban és a mongol buddhizmus nyingmapa irányzatában ezenkívül ismeretes az állatok igénybevételével történő temetés szertartása is. Ha keselyűk fogyasztják el a holttestet, akkor felreppenve, mintegy a mennybe temetik a halottat, de megtiszteltetésnek számított az is, ha a kolostorok szerzetesei által erre a célra tenyésztett, szintén kekhort viselő kutyák falták fel az elhunyt tetemét. Mongóliában az 1990-es évektől kezdve ismét szabad és igen erős buddhista vallásgyakorlat van jelen, így napjainkban is fellelhető ez a szokás.
Melyik volt előbb?
Bár az utazás még így is sokáig tartott, amikor időnként megpihentek, természetesen nem akadt magányos útonálló, de még rablóbanda sem az egész világon, amely kezet mert volna emelni rájuk, amíg ebben a formájukban időztek. Így védelmezték a Nagy Remetét, s így terjedt el Tibetben az „Ösvényen Járók vallása”, hogy most már tibeti nevén említsük meg a buddhizmust.
Ezt a fou-kutyácskákra jellemző, apró és vidám külsőt viselik magukon e mitikus feladatú ebecskéknek a mai leszármazottai is: a lhasa apso, a tibeti terrier és a tibeti spániel is. Bár a világ mára jóformán csak modern fajtaneveiken ismeri őket, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy annak idején vallási alapon és a vallás elterjedése szerint kialakult határok közt folytatták tenyésztésüket Ázsia széltében és hosszában. Így történhet meg az, hogy míg parázs vita kerekedik arról, hogy melyik fajta a régebbi, és hogy melyik az „igazi” oroszlánkutya, azok a tenyésztők, akik saját fajtájuk hagyományait kutatják, könnyen belecsúszhatnak egy apró, de alapvető tévedésbe: elfelejtkeznek arról, hogy az oroszlánkutyácskák nem Tibethez vagy Kínához, vagy bármely más országhoz köthetők, hanem az egész akkori buddhista világhoz. Buddhológiai értelemben véve egy mai shih tzu és lhasa apso keverék is tökéletes fou-kutyácska lehet, ha látható testi jegyei és viselkedésbeli jellemvonásai megjelenítik, felidézik az „oroszlánkutyaságot”. Ennek értelmében a nép képzeletében és vallásgyakorlatában megjelenő lelki-szellemi környezetben minden nagytestű és oroszlán formájú, vagy oroszlánra akár csak egy kicsit is emlékeztető kutyát megillet a tisztelet, tartozzanak bármelyik mai fajta besorolása alá. Ilyen módon közös megítélést kaphat a shar pei, a chow-chow vagy akár a mongol karavánkutya és annak legközelebbi rokona, a tibeti hegyikutya is.
Milyenek is a tibeti ebek?
Tibetben legalább mintegy hat-nyolc kutyatípus vagy talán kutyafajta él, jobbára ismeretlenül, a világtól még napjainkban is félig-meddig elzártan. A do khy nevű fajtát tibeti masztiffként ismeri félre a világ, pedig egyáltalán nem masztiff, hanem pásztor- és őrzőkutya, ezért én inkább tibeti hegyikutyaként említem. Az apró fajták közül a régészeti kutatások és koponyaelemzések alapján a tibeti spániel a legősibb forma, bár a nevével ellentétben ő sem spániel. A lhasa apso a legismertebb, és nagyon népszerű a modern, nyugati világban, akárcsak a tibeti terrier, amely – ezek után talán cseppet sem meglepő módon – egyáltalán nem terrier származású.
A tibeti hegyikutyák hosszúszőrű, loboncos, szakállas rokonának gondolták egészen a közelmúltig a szakállas oroszlánebet, a khyi apso-t, pedig nem rokonok, hanem két teljesen eltérő jellemű és viselkedésű kutyafajtát képviselnek. A khyi apso csak eredeti élőhelyén, Tibet egyik tartományában, Lhászától mintegy 2000 kilométerre, a Kailash-hegy környékén lelhető fel jelenlegi ismereteink szerint. A Kailash-hegy egyébként az indiai buddhizmus, hinduizmus és dzsáinizmus egyik ősi központja volt. A fajta szerelmesei azt állítják, hogy a khyi apso a legtöbb emberi tulajdonsággal rendelkezik minden kutyaféle közül. 1991-tól jegyzik fajtastandardját az FCI-nél, és igen aktív klubéletet élő szervezet tenyészti az Egyesült Államokban, valamint Kanadában is. A sha khyi-t, azaz a tibeti agarat jórészt csak hírből ismerjük, sajnos egyelőre még fotókat sem igen találhatunk róla.
Találkozhatunk még rajtuk kívül több különböző kutyatípussal is Tibetben, mint például a közepes termetű yun kyi ebekkel, amelyeket tibeti collie-nak is szokás nevezni. Könnyű felépítésű hegyikutya-keverékeknek néznek ki, és az „utcai keverékkutyák” jellegzetes életét élik a nagyobb kolostorokat körülvevő falak és házak között. Érdekes módon találhatunk még itt rendkívül nagy testű tibeti chow-chow-t is, melynek bundája sötétkék vagy fekete, testét apró fehér jegyek, jelesen mellfolt és fehér tappancsok tarkítják. Ősei talán Mongóliából, a Kék kolostor híres kék chow-chow-jai közül kerültek Tibetbe
http://www.kutya.hu/read.php?u=0608/fenseges_tibeti_oroszlankutya.htm
|
|
[válaszok erre: #13529 #13530]
|
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38 Tagszám: #30721 Hozzászólások: 19394
|
154. Elküldve:
2007-01-24 14:53:52 |
[16233.] |
|
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38 Tagszám: #30721 Hozzászólások: 19394
|
13525. Elküldve:
2007-01-24 13:51:26 |
[16234.] |
A spanis topicon nagy felháborodást keltett, én is megnéztem!
Hát tényleg felháborító!
http://dnp2000.uw.hu/
Hol lehet ez ellen tiltakozni???
Tetsztelném szívesen a feltalálóján!!!
|
|
[válaszok erre: #13526]
|
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38 Tagszám: #30721 Hozzászólások: 19394
|
13524. Elküldve:
2007-01-24 13:48:52 |
[16235.] |
Gratulálok Pimpa!
Viszonylag rövid idő alatt nagy haladásról tettél tanúságot!
|
|
|
[előzmény: (13523) pimpa06, 2007-01-24 11:54:45]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38 Tagszám: #30721 Hozzászólások: 19394
|
13522. Elküldve:
2007-01-24 09:43:11 |
[16236.] |
jó reggelt!
Azért alakul ez!
|
|
|
[előzmény: (13521) pimpa06, 2007-01-24 08:49:17]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38 Tagszám: #30721 Hozzászólások: 19394
|
108. Elküldve:
2007-01-23 22:08:47 |
[16237.] |
Én is!
Aranyi László: Atlantisz - az Elfeledtetett civilizáció
(1990)
1. Előszó
Atlantisz. A szó - kimondva - mindenkiben valamiféle érzést kelt. Nem tudunk hallatán közömbösek maradni. Vannak akik csodálattal és sajnálattal adóznak e letűnt, fantasztikusan hatalmas és gazdag birodalomnak, míg mások a puszta létezését is tagadják. A viták olykor rendkívül hevesek és indulatosak. Vajon miért van szükség arra, hogy valakik ennyire elszántan tagadjanak valamit, ami szerintük nem is létezett, és - a másik oldalt nézve -, mért szükséges körömszakadtáig védeni olyan igazságot, melynek nyilvánvalósága Napnál fényesebb. Sajnos ez a jelenség más tudományos területeken is jelentkezik, az érvek helyét gyakran veszi óta puszta tagadás, majd később a személyeskedés.
Atlantiszról legalább tízezer könyv íródott, pro és kontra, valamint megszámlálhatatlanul sok tudományos vagy kevésbé tudományos tanulmány. Ezen művek nagy része az utóbbi ötven év alatt készült. Mégsem látszik egyértelműen az, hogy a kérdésben olyan válasz született volna, mely a hívők és tagadók álláspontját közelítené.
Szeretném, ha jelen könyvem nemcsak egy lenne ebben a hatalmas sorozatban, hanem az, amely komplexebb kutatások elindítására sarkallhat, s amik aztán végre mindenki számára megnyugtató feleletet adhatnak. Az általam elérhető dokumentumok meggyőztek Atlantisz létezéséről, és szeretném, ha a könyv elolvasása után Önök is erre az álláspontra helyezkednének, hogy aztán együtt adózhassunk e nagyszerű birodalom emlékének - s együtt tanulhatnánk a hibáiból, melyek közvetve a pusztulását eredményezték. Egy fejlett civilizációnak valamilyen formában túl kellett élnie a katasztrófát, ha mégoly retteneteset is. Talán egy egész népcsoport is képes volt erre, olyan népcsoport mely ma is létezik, csak esetleg sejtelme sincs valódi eredetéről.
2. Így (is) történhetett
A Nap családja gyarapodott. A távoli világűrből előbukkanó vörös törpecsillag állt körülötte hosszan elnyúló ellipszispályára a maga öt bolygójával, mintegy 26 millió éves keringési periódussal. Ez az égitest később - nagyon találóan - a Nemezis nevet kapta. Égi mozgása során metszette az Oort-féle felhőt, gravitációs terével pedig megbolygatta az abban keringő üstökösöket és kisebb meteorokat, tömegesen zúdítva őket a Naprendszer belső térségei felé, kozmikus katasztrófák sorozatát váltva ki a múltban. Egy tekintélyes üstökössé dagadt hajdan volt kozmikus parány is erre a sorsra jutott - néhány kisebb társával együtt mind sebesebben haladt a Nap irányába.
A Naprendszer fejlődése során az égitestekké össze nem állt, vagy ezek elporladásából keletkezett anyag a Nap körül három nagy övezetbe, gyűrűbe összpontosult. A legkülső mintegy 100 milliárd kilométeres távolságban fonta körül a sárga törpecsillagot. Porszemekre fagyott gáz, valamint különböző molekulák alkották, melyek szikrázva hirdették a Nap tüzének erősödését. Mint fénylő glória tündökölt e parányi részecskék összessége - szüntelenül lüktetve és sziporkázva.
Ahogy egyre jobban közeledett a belső térségek felé, egyik üstökösszerű bolygó pályáját a másik után metszette. Ezek az égitestek a tulajdonságaik és a viselkedésük alapján kapták ezt a megjelölést: mozgásuk a földpálya síkjával nagy szöget zárt be, napközel- és naptávol pontjuk között hatalmas különbség volt. Légkörük is ennek megfelelően hol szinte teljesen kifagyott, míg máskor hosszú uszályként nyúlt el a planéta Nappal átellenes oldalán.
10 milliárd kilométerre a Naptól, még a Plútó és a Neptun pályájának elérése előtt újabb gyűrű következett, ez azonban már korántsem volt olyan szabályos mint az előző, ugyanis a gázóriások zavartkeltő hatása miatt folyamatossága felszakadozott, s ráadásul a bolygórendszer síkjából kiemelkedően foszlányok is töredeztek le róla. Itt már nagyobb darabok is fellelhetők voltak, egészen a néhány méteres nagyságig.
A Jupiter térségében, a gázóriás hatalmas gravitációs terében, megváltozott mozgásának irányítottsága: ekkor vált végérvényesen a belső térségek foglyává. Ezzel szinte egy időben felszíne bizseregni kezdett, gázok szublimáltak el róla. Ez a tevékenység erősödött, később már szabályos kitörésekre is sor került. A kitörések heves robbanásokig fokozódtak. Légköre született. A napszél sugárnyomása a felszabaduló anyagot csóvába rendezte, mely a négy belső bolygó pályáján átnyúlva az égbolt legpazarabb látványosságát hozta létre.
Ez a jelenség több százszor megismétlődött, a napközelségtől függően hol hevesebben, hol lanyhábban. Az újra és újra lejátszódó légkörfejlődés miatt az üstökös anyaga rendre fogyatkozott, miközben egymás után vesztette el azokat a porhéjakat, amelyek még az Oort-féle felhőben rakódtak rá. Kisebb darabok is, leváltak róla, ezek egy darabig hozzá közel haladtak, majd elenyésztek. Felszíne csontkeményre égett az idők folyamán, most már csak mint egy amorf, fekete, hatalmas sziklatömb rótta a köreit.
http://aranylaci.freeweb.hu/atlantis/atlantis.htm
|
|
|
[előzmény: (107) he.za, 2007-01-23 21:55:54]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38 Tagszám: #30721 Hozzászólások: 19394
|
106. Elküldve:
2007-01-23 21:51:43 |
[16238.] |
Ha nem, hát nem!
A lényeg úgyis ki van másolva!
|
|
[válaszok erre: #107]
|
[előzmény: (105) he.za, 2007-01-23 15:53:24]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38 Tagszám: #30721 Hozzászólások: 19394
|
87. Elküldve:
2007-01-23 21:43:37 |
[16239.] |
|
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38 Tagszám: #30721 Hozzászólások: 19394
|
13492. Elküldve:
2007-01-23 15:31:17 |
[16240.] |
Artur 7 hetes:
Itt 7 hónapos:
|
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38 Tagszám: #30721 Hozzászólások: 19394
|
82. Elküldve:
2007-01-23 15:27:17 |
[16241.] |
Le a kalappal előtted!
Légyszives rakj fel a képeidből, ha lehet minél többet!
|
|
[válaszok erre: #85]
|
[előzmény: (80) Szergej4, 2007-01-23 13:26:46]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38 Tagszám: #30721 Hozzászólások: 19394
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38 Tagszám: #30721 Hozzászólások: 19394
|
13490. Elküldve:
2007-01-23 14:34:10 |
[16243.] |
Tündéri vagy Pimpa és nagyon ügyes!
De ha belehúzol és lefárasztod a gazdikat kellően, több gazdi is fogja nekik tanácsolni, hogy higgyék el 2 kutya elég jól lebírja fárasztani egymást, és a gazdinak nem sokkal több (egy idő után) 2 kutyussal foglalkozni!
Saját tapasztalatomból állíthatom, hogy Artur egy égedelem volt, tündéri ugyan, de bűn rossz, hihetetlen energiával bíró tibetke!
3 órás séták után vígan elfogyasztotta a könyvespolcon lévő könyvek felét! Zeni gazdijával próbáltuk fárasztani őket kb 7 hónapos koruktól kezdve naponta 1-1,5 órán át délután-esténként, viszonylag kevés sikerrel, úgy tünt fáradhatatlanok!
Viszont mióta Süti díbolja ill. ő is Sütit időnként képes elájulni is!
Csak eldől és alszik, Süti ugyan még végigtipor rajta, próbálja húzással cibálással még rosszalkodásra bírni, de ha nem megy ő is elfekszik!
egy kis ízelítő:
|
|
[válaszok erre: #13493]
|
[előzmény: (13470) pimpa06, 2007-01-23 10:55:07]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38 Tagszám: #30721 Hozzászólások: 19394
|
13487. Elküldve:
2007-01-23 13:20:07 |
[16244.] |
leközelebb keveset tegyél bele, inkább többször és kostolgasd szorgalmasan közben!
|
|
|
[előzmény: (13485) Dominik, 2007-01-23 11:37:05]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38 Tagszám: #30721 Hozzászólások: 19394
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38 Tagszám: #30721 Hozzászólások: 19394
|
103. Elküldve:
2007-01-23 13:06:30 |
[16246.] |
http://www.mummytombs.com/mummylocator/group/chachapoya.htm
Lost Tombs of Peru
Photograph by Gordon Wiltsie
Crowing the top of a 9,800-foot (2,987 meters) ridge on the eastern slopes of Peru’s Andes, the Lost Tombs of Peru rises anther 65 feet (20 meters), its walls pierced by entrances so narrow only one person can pass at a time. First documented in 1843, Cuelap is still the most famous Chachapoya site. Like most remnants of this pre-Inca civilization, which flourished between 800 and 1470 A.D., much of it remains unexcavated.
|
|
[válaszok erre: #104]
|
[előzmény: (97) he.za, 2007-01-23 11:00:57]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38 Tagszám: #30721 Hozzászólások: 19394
|
102. Elküldve:
2007-01-23 13:03:37 |
[16247.] |
hát ez nem megy valamiért!
|
|
[válaszok erre: #105]
|
[előzmény: (101) segítőszándékú, 2007-01-23 12:36:11]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38 Tagszám: #30721 Hozzászólások: 19394
|
77. Elküldve:
2007-01-23 12:59:58 |
[16248.] |
Igen, nagyon klassz 10 napunk volt augusztus végén Norvégiában, és az időjárás is viszonylag kegyes volt hozzánk!
Remélem sikerül még elmenni máskor is!
|
|
|
[előzmény: (76) chevalido, 2007-01-23 12:44:49]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38 Tagszám: #30721 Hozzászólások: 19394
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

ákosvári

Tagság: 2006-05-19 10:27:38 Tagszám: #30721 Hozzászólások: 19394
|
13484. Elküldve:
2007-01-23 11:29:48 |
[16250.] |
Teát csak majdnem???!
Jajaj!
Mi történt, hogy csak majdnem?
Akkor péntekig mnég van egy kis időd, hajrá, gyakorolj!
|
|
[válaszok erre: #13485]
|
[előzmény: (13476) Dominik, 2007-01-23 11:04:07]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|
|