| Találatok száma: 19394 üzenet |
|
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
|
Kiváló dolgozó  |
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
11852.  Elküldve:
2006-12-19 13:02:09 |
[16777.] |
Uramatyám!
Az égetnivaló, azok a szemek, mindenféle kópésára való hajlandóság sugárzik belőlük!
Nagyon aranyos!
|
| |
|
|
[előzmény: (11842) danaidana, 2006-12-19 11:55:16]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
| 45. Elküldve:
2006-12-19 12:57:26 |
[16778.] |
A maja civilizáció kialakulása (i.sz. 250 - 950)A maják az egyedüli őslakos amerikaiak, akik magukratudták vonni a tudománytörténészek figyelmét.
Az elő - maja civilizáció kialakulásának területe Chiapas és Guatemala csendes - óceáni partvidéke, illetve a mai Guatemala város körüli hegyvidék lehetett. A terület lelőhelyein olyan kőreliefeket találtak, amelyek stílusa kétségtelenül ősibb, mint a maja alföld legkorábbi művészeti emlékei. Az itt talált Hosszú Számlálással készített naptári feljegyzések is sokkal korábban keletkeztek, mint amilyet a klasszikus kori maják használtak.
Izapa lelőhelye - mely Chiapas Csendes - óceán menti síkságán, a guatemalai határ közelében fekszik, a maja civilizáció korai fejlődésének egyik kulcspontja. A település virágkora a késő kialakulási korszakra tehető, erről az ekkor faragott kőemlékek sokassága tanúskodik.
Noha Izapa építészeti emlékein nem találtak naptári vagy bármely más, íráshoz köthető feljegyzéseket, bizonyos, hogy a térség fő civilizációs központja volt.
Valószínűleg a mai Guatemala város nyugati peremvidékén elterülő Kaminaljuyú környéke volt az izapi civilizáció és a peténi maják közti átmenet legfontosabb állomása.
A maja kultúra késői kialakulási korszakbeli Cchicanel - fázisa idején El Miradorban épült fel a nyugati félteke legnagyobb piramisa, amely az alapzatával együtt elérte a 70 méteres magasságot.
Arra is van bizonyíték, hogy az alföldi maja földművelési gyakorlatok ebben az időszakban egyre intenzívebbé váltak. Úgy tűnik a déli alföldek mocsaras övezeteiben ismert bakhátas termőföldek némelyike ebből az időszakból származik. Ez magyarázat lehet a kétségtelen népességrobbanásra, melynek több bizonyítékát találjuk a késői kialakulási korban. Az egyre nagyobb népesség, illetve az Izapani - és Kaminaljuyúi - kultúra átalakulást elősegítő hatása hamarosan az általunk is ismert klasszikus maja civilizáció létrejöttét eredményezte.
A korai klasszikus korszak a maja alföldeken
A korai klasszikus korszak vagy Tzakol - időszak a maja alföldeken kb. I.sz. 300 körül kezdődött el.
Tikal és északi szomszédja, Uaxactún korán megteremtette Észak - Petén kulturális fölényét.
A Tikal egyik Tzakol - kori építményébe mélyen eltemetett, szándékosan megcsonkított 31-es sztélé felfedezése új fényben tüntette fel a teotihuacániak jelenlétét a korai klasszikus kori Peténben. A sztélé egy hosszú és rendkívül fontos dinasztikus szöveget tartalmaz. A jelenet fő figurája egy gazdagan feldíszített maja uralkodó, akit a feliratok Viharos Égnek neveznek. Bal karjának hajlatában Tikal városának megszemélyesített szimbólumát tartotta. Két oldalán egy - egy harcos áll, teljes teotihuacáni hadiöltözetben, Tlaloc - arcú pajzsokkal. Számos tudós megvan győződve arról, hogy a sztélére faragott i.sz. 435. Év elérkeztével, a hegyvidéki Kaminaljuyúhoz hasonlóan, Tikal és valószínűleg egyéb peténi központok is a teotihuacáni harcos - kereskedő csoportok befolyása alá kerültek.
A síksági maják valószínűleg az Alta Verapazból származó nagy mennyiségű, nagyon értékes kékeszöld quetzaltollat, illetve egyéb, a Mexikói - fennsíkon ismeretlen trópusi termékeket biztosítottak a teotihuacániak számára. Cserébe azok magukkal hozták az általuk ellenőrzött Pachuca bányából származó zöld obszidiánt, a stukkóval díszített ivócsészéket és a háromlábú hengeres edényeket. Úgy tűnik, hogy a Teotihuacáni Birodalom a maja övezet egésze - így többek között a kakaóban gazdag Csendes - óceán melletti tengerparti síkság - felett legalább annyira kereskedelmi, mint politikai fennhatóságot gyakorolt.
Teotihuacán hanyatlásával , majd bukásával a birodalom befolyása megszűnt a maják felett. Pusztulása a fejlődésben törést okozott egész Mezo - Amerikában, többek között a majáknál is. I.sz. 534 és 593 között a déli maja alföldeken nem faragtak ki és állítottak fel új emlékeket, az építkezések abbamaradtak, jelezve a még tartó politikai és gazdasági válságot. A késői klasszikus kor elején azonban a Teotihuacán béklyóitól megszabadult maja civilizáció újra felemelkedett.
http://www.travelpost.com/CA/Guatemala/Peten/Uaxactun/6519463
http://www.galenfrysinger.com/tikal.htm
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
| 44. Elküldve:
2006-12-19 12:47:09 |
[16779.] |
El Tajín (i.sz. 250 - 900
A legutóbbi kutatások szerint a város 800 és 1200 között állt fenn.
A klasszikus korszak idején (i.sz. 250 - 900) a Mexikói - öböl partvidékének legfontosabb civilizációja Veracruzban jött létre. A legnagyobb szertartásközponttá El Tajín vált, ahol tucatnyi labdajátékteret fedeztek fel, többet mint bárhol másutt Mezo - Amerikában. E rituális játék intenzív gyakorlása kétségtelenül hozzájárult egy olyan kultúra kialakulásához, melynek számos jellegzetessége egyelőre ismeretlen. Igy teljes bizonyossággal azt sem tudjuk, hogy hívták az ezen a vidéken évszázadokon át élő népet. Az egyik elképzelés szerint a totonákok voltak. Őket az uasztékok váltották fel, akik azután az aztékok uralma alá kerültek.
A szubtrópusi völgyben fekvő fő központ, El Tajín a klasszikus korszak végén ért fejlődésének csúcsára, és viszonylag hosszú virágzást követően i. sz. 1300 - tól, a posztklasszikus korban indult hanyatlásnak.
Leglátványosabb épületének, a Fülkék piramisának építése a város fénykorára tehető. A templompiramison 365 fülke található, ami kétségtelenül az év 365 napjával hozza kapcsolatba. Bizonyos, hogy az épület nem csak templomként szolgált, hanem fontos szerepe volt az időszámitásban is.
A város legsajátosabb jellegzetessége a tizenegy labdajátéktér, ami arra utal, hogy ennek a rituális sportnak itt nagyobb szerepe volt, mint más mezo - amerikai városokban, és helyi kultusszá vált.
A rituális labdajátékkal közvetlen kapcsolatba hozható művészeti alkotások azok a finoman megmunkált kőfaragványok, amelyek "járom", "pálma", illetve "balta" néven ismertek. Ezek valójában a labdajátékhoz használt bőrből készült felszerelés kőből formált mintái vagy rituális megfelelői lehettek. A patkó formájú jármok a játékost védő övek, a balták pedig eredményjelzők lehettek, míg a pálmák a járomba helyezett mellvédőnek felelnek meg.
Ez a Mezo - Amerika szerte ismert játék a Mexikói - öböl partján szorosan összekapcsolódott a föld alatti világgal és az emberáldozattal - a játék végén talán feláldozták a vesztes csapat kapitányát.
A klasszikus kori Monte Albán zapotékjai
A zapoték állam központját az Oaxaca - völgy egyik dombjának tetején fekvő Monte Albánban i.e. 400 előtt alapították. A háromágú völgyben tökéletes folytonosság figyelhető meg a zapoték állam kialakulási és klasszikus kori tündöklése között. Egy valódi városi civilizáció fejlődött itt ki, mely ha nem is versenyezhetett Teotihuacánnal, de feltűnően városiasabb jelleget öltött, mint a korszak klasszikus maja civilizációi.
Monte Albán vallásos ikonográfiai tanulmányozása még a kezdeteknél tart. Az egyik probléma az, hogy a nagyszámú közgyűjteményekben található Monte Albán - i urnák a termolumineszcenciás teszt szerint mai hamisítványok. Az urnákon ábrázolt isteneket és a sírok falfestményeit nem könnyű azonosítani, de bizonyosan köztük volt az Öreg Tűzisten, a Kukoricaisten és az Esőisten. Isteneik panteonjában számos, a klasszikus kori maják által ismert Jaguáristene és egy idős istenség, akit a maják Pauahtunnak hívnak.
I.sz. 700 után a klasszikus Monte Albán - i civilizáció Teotihuacánhoz hasonlóan hanyatlani kezdett. Nem sokkal jutottak később az alföldi maják is erre a sorsra jutottak. Érdekes módon a klasszikus kor utolsó századaiban a maja alföldön készített árucikkeket Monte Albán negyedik fázisához tartozó raktárokban is megtaláltak. Mindebből maja behatolásra következtethetünk, melynek nyomait a középső mexikói hegyvidék egykori településein is felfedezhetjük.
http://www.delange.org/ElTajin/ElTajin.htm
http://www.delange.org/ElTajin/ElTajin.htm
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
| 43. Elküldve:
2006-12-19 12:41:25 |
[16780.] |
A zapoték civilizáció (i.e. 600 - i.sz. 800)
A zapoték civilizáció történetét és kulturális jellegzetességeit elsősorban a Monte Albánban végzett ásatások révén ismerjük.
A régészeti kutatások eredményei alapján állíthatjuk, hogy a zapoték volt az első mezo-amerikai nép, amelyik a szó valódi értelmében vett írást használt és tökéletesítette a talán már az olmékok által is használt időszámítást és naptárciklusokat. Irásrendszerük egésze még megfejtetlen, bár alapszerkezetét már sikerült megérteni. A majákéhoz hasonlóan fogalmakat és hangsorokat jelöl, azaz logografikus - fonetikus jellegű.
I.sz. 800 táján Monte Albán hanyatlani kezdett és ettől fogva a régészeti rétegek különböző, a zapotékok helyébe lépő népek jelenlétéről tanúskodnak. Ez a változás a jelek szerint különösebb ellenségeskedés nélkül zajlott le. Az újonnan jöttek átvették és sajátjukkal ötvözték a zapoték kultúrát. Ez az új civilizáció a mistékeké volt, a felhők népéé, ahogy őket nevezik.
A mixtékek valószínüleg egy Oaxacától északra eső vidékről származtak, és fontos történeti és ikonográfiai adatokat hagytak ránk i.sz. 700 - 1200 között festett kódexeikben.
A mixtékek társadalmi és politikai szerkezet valószínűleg kicsiny királyságok együttélésén alapult. Ezek egyesítését kísérelte meg i. sz. 1000 - ben a Nyolc Szarvas nevű uralkodó. Az általa alapított királyság azonban közvetlenül halálát követően szétesett. A mixtékek kultúráját és hagyományait Monte Albán, majd a szomszédos központ, Mitla vitte tovább. Korábban erős hatást gyakoroltak rájuk a toltékok, de körülbelül 1200 - tól fejlődésük önálló irányt vett. Miközben Mitlában pompás vallási épületeket emeltek, Monte Albánban gazdagon díszített sírokat készítettek. Ezek a sírok a halotti kultusz változását tükrözték, ellentétben a korábbi zapoték időkkel, az ékszereket és aranyedényeket is magában foglaló gazdag halotti mellékletek mellett megjelent az emberáldozat. Az elhunytakkal élő embereket is eltemettek.
http://www.latinamericanstudies.org/monte-alban.htm
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
| 42. Elküldve:
2006-12-19 12:38:52 |
[16781.] |
Mezo - Amerika
Az olmékok (i.e. 1500 - i.sz. 2000)
A Mexikói-öböl partvidékén, az alacsonyan fekvő keleti síkságokon alakult ki az első mezo-amerikai civilizáció. Az évi csapadék mennyisége a 3000 millimétert is eléri. Ez volt az olmék kultúra központja, itt találhatók a legfontosabb olmék lelőhelyek és gyakorlatilag az összes ismert olmék kőszobor.
Általában földváltó földművelést folytattak. Nem voltak nagy városaik, szétszórtan éltek a vidéken.
A főbb olmék lelőhelyek vallási központok. Az olmék civilizáció csúcspontján (i.e. 1150-900), St. Lorenzo területén,. a nagyszabású építmények ellenére , csak 200 házhalmot találtak, amelyek nyolcszáz-ezerfőnyi lakosságra engednek következtetni.
A Nílus menti kultúrák létrejöttéhez hasonlóan, elsősorban a jó művelési lehetőségek, - s az ezzel együtt járó gyors népességnövekedés - járulhattak hozzá legfőképpen a fejlett olmék - kultúra felemelkedéséhez. A városok hiánya egyáltalán nem akadályozta a civilizáció fejlődését.
Az olmék civilizáció kronológiai besorolása hosszú ideig vita tárgyát képezte, mivel a legtöbb maja-kutató elutasította, hogy ez a különös és nagyon fejlett művészeti stílus - hatalmas bazaltfejeivel és jadeből kifaragott csodálatos tárgyaival - időben megelőzhette a klasszikus kori maja civilizációkat. Azonban az utóbbi három évtizedben bebizonyosodott, az olmék - kultúra központja és peremvidéke létezett a kialakulási korszakban. A kultúra két "horizontját" is ismerjük.
Mezo Amerikában az első művészeti alkotásokat az olmékok készítették. Az olmékok művészete és építészete egyedülállóan gazdagította Mezo - Amerika történelmét. Ők dolgoztak itt először nagy mennyiségű kővel és ők alkották meg az első mezo - amerikai művészeti stílust. Művészi tárgyaik - kivéve az uralkodót ábrázolók-elsősorban vallásos jelentést hordoztak. Egyesítették állatok és emberek jellemző vonásait. Fontos művészeti tárgyuk : a Las Limas-i figura, amely egy törökülésben ülő fiatal férfit ábrázol, mely a "jaguárgyermeket" tartja karjában.A férfi vállaira és térdeire négy különböző olmék istenség jellegzetes , hasított fejű ábrázolását vésték. Az olmék ikonográfiai ábrázolások túlnyomó részét alkotó állatokat valószínűleg totemállatokként tisztelték. Állatábrázolásaik jelzik, hogy a totemállatok kultuszának forrása a tengerpart közelében fekvő trópusi őserdőben élő állatok lehettek. Például: hárpiák, jaguár, kajmán, kígyó és a cápa. Leglátványosabb szobraik: San Lorenzo, La Venta és Tres Zapotes óriási emberfejei.
A Mexikói-öböl partvidékén kívül talán a kereskedők , hittérítők vagy hadjáratok terjesztették el.
A mezo - amerikai kialakulási korszak utolsó szakaszaiban - i.e. 400-tól i.sz. 300-ig - jelentősebb új fejlemények nem következtek be. A Mexikói - öbölmenti síkságon és a maja alföldön megszilárdult a síkvidéki életforma. Ekkortájt közeledett csúcspontja felé a maja kultúra, miközben az olmék civilizáció hanyatlásnak indult, majd eltűnt.
Az egyik jelentős lelet, ami az olmék kultúrából ránkmaradt a La Venta - területén található leletegyüttes, amely valószínűleg egy rituális felajánlás céljából készített tárgyak ma sem kielégítően ismert csoportja, melyet a radiokarbon vizsgálatok a középső kialakulási korszakra datálnak (kb. i.e. 900-400).
Hasonlóan fontos San Lorenzo, amely egy részletesen feltérképezett rétegtani vizsgálattal feltárt lelőhely.(Valójában három lelőhely együttese). San Lorenzo-t már i.e. 1500 körül kialakulási kori népek lakták. Az itteni kultúra tetőpontját a San Lorenzo - fázis (i.e. 1200-900) időszakára datálják. Egy 50 méter magas fennsík tetején terül el, mely nagyjából 1200 méter hosszan nyúlik el észak - déli irányban. A Mexikói-öböl partvidékének olmék központjai közül San Lorenzo méretével, az itt talált leletek számával és szépségével tűnik ki. Mezo-Amerika első művészei az olmék szobrászok voltak.A szobraik kifaragásához szükséges bazaltkövet a San Lorenzótól 80 kilóméterre észak-északnyugatra található Tuxtla - hegységből termelték ki. San Lorenzoban nyolc monumentális kőfejet találtak, közülük a legnagyobbak 2-3 méter magasak, és súlyuk 20 tonna. Ezek a fejek az egykori olmék uralkodókat ábrázolhatják. A fejek tulajdonságai egyes délkelet-ázsiai népeknél látható vonásokra emlékeztetnek. Találtak a lelőhelyeken oltárokat" is. San Lorenzo Mezo-Amerika -szerte nagy tiszteletben álló szent központ lehetett a korai kialakulási időszakban. Itt éltek a leghatalmasabb olmék uralkodók és papok. Az olmék gazdaság alapját a kukorica jelentette, de a térségben talált állatmaradványokból arra lehet következtetni, hogy fontos táplálékforrás volt a barrakudahal, a teknősbéka, illetve a háziasított kutyákat is megették. Majdnem bizonyos, hogy emberhúst is fogyasztottak, mivel megölt foglyok maradványit találták a konyhai hulladékgödrökben. A központi olmék területeken sok San Lorenzó-i előkelő által nagyon értékesnek tartott nyersanyag nem található meg, mint például az obszidián, amely csak az olmék központoktól távol, Mexikó és Guatemala vulkanikus területein található, mégis valószínűleg több tonnát importáltak ebből a vágóeszköznek kiváló vulkanikus üvegből a San Lorenzó-i olmékok. A másik fontos nyersanyaguk a vasérc volt, amiből fényes , sokszögű homorú tükröket csiszoltak, így nagy szerepe lehetett a rítusok során.
A San Lorenzo - fázis nagyszámú kerámia leleteinek többsége nyak nélküli agyagkorsó, amit kukorica főzésre használtak.
I.e. 900 körül San Lorenzo ismeretlen okból hatalmas pusztításnak esett áldozatul. Minden felszínen található emléket szándékosan megcsonkítottak. A pusztítás okát valószínűleg sosem foglyuk megtudni, mivelhogy nem voltak az olmékoknak írott feljegyzései. San Lorenzo soha nem heverte ki a pusztítást, bár a spanyol hódításig voltak elszórt települések a környéken
Teotihuacán városa (a középső kialakulási korszakban kb. I.sz. 200 - 900) A Mexikói-völgy északkeleti oldalánál, egy vízzel jól ellátott síkágon, a Teotihuacán - völgyben fekszik. Kedvezőek a földművelési lehetőségek, ez részben a nagy egész éven át vizet biztosító forrásoknak köszönhető.
A város egyike a legintenzívebben vizsgált újvilági régészeti lelőhelyeknek.
Teotihuacán városa több mint 20 km2 - en terült el. A város legnagyobb részét egy ütemben tervezték meg és építették fel hálós elrendezésben. Az elfogadható számítások szerint (ezek csak becslések) 125 000 és 250 000 lehetett a városlakók száma - így jóval népesebb volt, mint a korabeli európai városok többsége. A város legtöbb épületét külső fallal vették körül.
Az uralkodó a város középpontjában lakott. Az uralkodó lakóépületétől távolabb álltak a kézművesek és kereskedők házai.
A városon belül obszidiánt feldolgozó műhelyek százait fedezték fel. Az obszidián, a vágóeszközök anyagaként nélkülözhetetlenné vált az ősi Mezo - Amerikában. Teotihuacán ellenőrizte a legfontosabb obszidiánbányák egy részét. A városban jó minőségű kerámiákat is készítettek, amit széles körben exportáltak Mezo - Amerika - szerte, főleg a maja övezetekben.
A Mezo - Amerika - kutatók gyakran teszik fel a kérdést: Mi lehetett Teotihuacán felemelkedésének gazdasági alapja, amely végül is képessé tette a város urait arra, hogy hatalmukat egy ilyen óriási terület felett megszilárdítsák? Ami a földművelést illeti, a Teotihuacán - völgy - az öntözéses földművelés ellenére - nem tarthatta el az ősi város hatalmas népességét. Valószínűnek mondható, hogy az ősi város ellátását biztosító földművelés az egész Mexikói - völgyre kiterjedt.
Nem lehet kétséges az sem, hogy Teotihuacán kereskedelmi kapcsolatba került Mezo - Amerika többi részével.
Teotihuacán esetében olyan istenekke találkozunk, amelyek pontosan felismerhetők a későbbi mezo - amerikai vallási rendszerekben is, különösen az aztékokéban. Ismerték többek között Tlalocot, az esőistent, Chalchiuhtlicuét, aki a víz istennője és Tlaloc hitvese volt; Mictlantecuhtlit, a föld alatti világ urát, Quetzalcoatlt, a Tollas Kígyót; és sok más istenséget is, melyek Teotihuacán állami kultuszának részét alkották. Mint azt a mexikói kutató, Ignalo Bernal nyomatékosította, Teotihuacánban az első teljesen mezo - amerikai kultúrát tisztelhetjük.
A Teotihuacán birodalom az i.sz. 7. Században veszítette el Mezo - Amerika kultúráját meghatározó szerepét. Az írott feljegyzések hiánya miatt mindig nehéz bizonyosat állítani az ősi államok bukásának főbb okairól. Egy dolog azonban biztosra vehető: a város nagy részét tűzvész pusztította el, amit invázió vagy belső felkelés is okozhatott. A város dicsőségét később már csak a mitológia őrizte: Teotihuacán - melyet óriások építettek - egykor olyan fontos város lehetett, hogy az istenek ezen a helyen teremtették újra a világot.
http:///images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.caminandosinrumbo.com/mexico/teotihuacan/f2.jpg&imgrefurl=http://www.caminandosinrumbo.com/mexico/teotihuacan/indexe.htm&h=346&w=666&sz=61&hl=hu&start=10&tbnid=4tr5lU9-gNnX6M:&tbnh=72&tbnw=138&prev=//images%3Fq%3Dteotihuacan%2Bphoto%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26lr%3D%26sa%3DX
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
| 329. Elküldve:
2006-12-19 11:24:56 |
[16782.] |
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
| 41. Elküldve:
2006-12-19 11:18:22 |
[16783.] |
http://www.photo-india.com/tajmahal/index.htm
http://www.photo-india.com/tajmahal/index.htm
Agra
A Taj Mahal városa. A mauzóleum a szerelem oltárán valaha emelt legkülönösebb épület, India egyik jelképe, a világ egyik legismertebb építményeinek egyike, a mogul építészet egyik csúcsremeke India és a Taj Mahal – elválaszthatatlan fogalmak. A világ egyik legszebb épülete 1983 óta a Világörökség része, s évente több mint 3 millió turista keresi fel az örök szerelem eme csodálatos emlékművét. Az építményt a XVII. század elején élt Sándzsahán császár emeltette szeretett felesége, Mumtáz Mahal halálakor. A monda szerint a császárné halála előtt arra kérte férjét, hogy ne vegyen maga mellé más asszonyt, és építessen számára olyan síremléket, amely örökre emlékezetessé teszi szerelmüket. A császár mindkét kívánságát teljesítette, az építkezés húsz esztendeig tartott, s a remekművet már a kortársak is a kor csodájának nevezték. A 350 éves műemléket azonban napjainkban az összeomlás veszélye fenyegeti, mivel az utóbbi években rohamosan felgyorsult tornyai dőlésének üteme. Az indiai Műemléki Felügyelőség szakembereinek véleménye szerint ez azért következett be, mert az építmény mögötti Jamuna folyóban csak ritkán van víz, így már nincs, ami ellensúlyozza a talajmozgásokat. Úgy vélik, ha megint állandó lenne a víz a mederben, megállna a Taj Mahal tornyainak dőlése.
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
| 144. Elküldve:
2006-12-19 11:07:12 |
[16785.] |
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
| 54. Elküldve:
2006-12-19 11:03:14 |
[16786.] |
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
| 155. Elküldve:
2006-12-19 10:59:46 |
[16787.] |
http:///images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.picture-newsletter.com/indians/indian-photo-02cd.jpg&imgrefurl=http://www.picture-newsletter.com/indians/index.htm&h=750&w=1148&sz=113&tbnid=vGSjLGyrIzxT3M:&tbnh=98&tbnw=150&prev=//images%3Fq%3Dindian%2Bphoto&start=1&sa=X&oi=/images&ct=image&cd=1
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
| 143. Elküldve:
2006-12-19 10:54:27 |
[16788.] |
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
| 154. Elküldve:
2006-12-19 10:51:34 |
[16789.] |
Le château de Sully-sur-Loire
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
| 163. Elküldve:
2006-12-19 10:45:43 |
[16790.] |
|
| |
|
|
[előzmény: (162) Adamas, 2006-12-18 15:43:36]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
| 351. Elküldve:
2006-12-19 10:33:36 |
[16791.] |
 
Igen az tetszett meg a fotóban, hogy teljes nyugalomban áztatja magát!
|
| |
|
|
[előzmény: (350) Tibbe, 2006-12-19 00:03:48]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
| 6265. Elküldve:
2006-12-19 10:31:29 |
[16792.] |
Hát nem is tudom, valószínűleg kisebb a kacsa amit vettem, de valami ilyesmi, bár itt még Titi is pici!
|
| |
|
|
[előzmény: (6264) tviti, 2006-12-19 10:28:32]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
| 275. Elküldve:
2006-12-19 10:20:51 |
[16793.] |
A Cassini űrszonda egy 150 kilométer hosszan húzódó hegyvonulatot kapott lencsevégre a Titánon. Az 1600 méter magas, „havas” csúcsokat feltehetőleg fagyott metán borítja.
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
| 6259. Elküldve:
2006-12-19 10:16:19 |
[16794.] |
Mennek a gazdikhoz karácsonyi ajándéknak?
Csodás ajándék!
Istenem már 2 éve lesz szombaton, hogy Arturt boldogan cipeltem haza 23-án este! Annyira aranyos és akkor még aprócska volt, belefért egy sárga táskába, bele volt tekerve egy vastag sárga-fekete csíkos sálba és kukuccsolt ki a nagyvilágba!
|
| |
|
[válaszok erre: #6261]
|
[előzmény: (6255) Tibbe, 2006-12-19 10:11:59]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
| 39. Elküldve:
2006-12-19 10:11:44 |
[16795.] |
Káprázatos felvételek a múlt heti sarki fényről
December 14-15-én bolygónk mágneses mezéjét elérték az előző napi napkitörés során kiáramlott töltött részecskéket. Magyarországról sajnos nem sikerült megfigyelni a jelenséget, de az észak-amerikai és a skandináv észlelőknek nagyobb szerencséjük volt.
http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&;rov=4&id=8443
|
| |
|
[válaszok erre: #40]
|
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
| 6254. Elküldve:
2006-12-19 10:08:39 |
[16796.] |
Igazán lefényképezhetnéd őket amikor majd megkapják, lesz boldogság!
Én is kiváncsian várom, hogy mit szólnak majd a karácsonyi ajándékként vásárolt macihoz (Arturé) és sárga kacsához (Sütié)!
|
| |
|
[válaszok erre: #6255 #6264]
|
[előzmény: (6250) Tibbe, 2006-12-19 10:05:57]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
| 274. Elküldve:
2006-12-19 10:06:06 |
[16797.] |
|
| |
|
[válaszok erre: #276]
|
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
| 6247. Elküldve:
2006-12-19 10:01:38 |
[16798.] |
Á nem, az ajándék eel van dugva!
Ez már csak egy félfülű kiskutya!
|
| |
|
[válaszok erre: #6249 #6250]
|
[előzmény: (6244) Tibbe, 2006-12-18 23:32:48]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
| 11839. Elküldve:
2006-12-19 09:59:38 |
[16799.] |
Szép napot!
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
ákosvári
Tagság: 2006-05-19 10:27:38
Tagszám: #30721
Hozzászólások: 19394
|
| 11836. Elküldve:
2006-12-19 09:14:22 |
[16800.] |
Jó reggelt!
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
|
