Izomerő

A femorális fej és az acetabulum egyidejű fejlődése függ a jó mechanikai illesztéstől és a működéstől, a megfelelő ellenállás izomerejével azért, hogy egyensúlyozza a biomechanikai erőket, amelyek az illeszkedésen megnyilvánulnak állás, mozgás és gyorsulás közben. Nem megfelelő kontaktus a femorális fej és az acetabulum között az acetabulum elégtelen mélységét/vastagságát okozza és ennek következtében állandó illeszkedési inkongruenciát az esetleges OA fejlődéssel. A biomechanikai törvény szerint, az izomerőnek kell megháromszorozódni, amikor a magasság duplázódik (Riser & Newton, 1981); az a tény, hogy az izomfejlődés marad sok fajtában a testméret növekedése mögött, ami lehet a magyarázata a csípő diszplázia gyakoriságának az óriás fajtájú kutyákban (Riser & Newton, 1981). Az izomtömeg index, alapul véve a medence izom súlyát és a kutya teljes testsúlyát, pozitívan volt összefüggésbe hozva (viszonyítva) a nem diszpláziás csípő illeszkedésekkel olyan módon, ahogy a szerzők állítják hogy, ha a kutyákat szelektálták, olyan medence izomköteggel születtek és olyan állománnyal amivel az agár kutyák rendelkeznek, a csípő diszplázia nem lenne többé hatalmas probléma (Riser & Newton, 1981). A csípő diszpláziát éppen ezért egy biomechanikai betegségnek is hívják, amely disparitást mutat az elsődleges izomköteg és az aránytalanul gyors csontváz fejlődése között (Riser, 1993).

A csípő illeszkedésen ható erők el tudnak terjedni azokban az aktív dorzálisan irányított (combcsont tengelye mentén) és közbülsőleg irányított; normál esetben, nem diszpláziás illeszkedések, a femorális fej fedve van az acetabularis tető által és a nem közbülsőleg irányított erők vannak megkövetelve. A subluxatalt (subluxated), diszpláziás illeszkedések, közbülsőleg irányított erők szükségesek (arányos a szög tangenséhez/érintőjéhez, amely szög a femorális fej rádiusza merőleges/függőleges a mindkét fej középponti vonalainak összekötésére és a háti acetabularis szegély pontja között) azért, hogy tartsa a fejet a tokon belül, pl. nagyobb erők több subluxatio esetén. Ezeket a csökkentő erőket az illeszkedési tok szállítja (amelyik meghosszabbodik a konstans nyomásnak köszönhetően) és a csípő belső és külső forgóinak (Slocum & Devine, 1990). Az iliopsoas izmok, eredettel a lumbar spine-nál (keresztcsigolya gerinc) és a medencénél valamint a combcsont (femur) trochanter minor illeszkedésén csakúgy, mint a pectineus izom, amely származik az os pubis-ból illeszkedéssel a medial femur-on, mindkettő subluxalhatja a femorális fejet mikor válik viszonylag rövidebbé a gyors csontváz növekedés közben (Bowen et al, 1972).

Az izomerősség szelekcióján felül, amint azt bebizonyították az állatállomány genetikájában, izomnövekedést ösztönözhet a protein felvétel által; Nap et al bemutatta egy tanulmányban, ahol Német Dogokat etettek a proteinek 3 szintjével (31,6%, 23,1% és 14,6% száraz alapanyagokban /dmb/) egy isoenergetikus, kiegyensúlyozott száraz kutya tápban 7-18 hetes korban, hogy a csoport a legmagasabb protein felvétellel rendelkezett több fejlett testi éréssel, amely vissza tükröződik egy jelentősen nagyobb testsúly által adipositas és különbség nélkül, amely a magasságban nyilvánul meg vagy bármilyen csontvázi abnormalitásban (Nap et al, 1993). Azonban Tvedten et al (1977) nem tudta kimutatni a csípő diszplázia egy megváltoztatott elterjedését (incidence) egy tanulmányban az étrendi/diétás protein kétszeres emelése által. Egy növekedési diétának tartalmaznia kell legalább 28% proteint a magas biológiai értékű dmb-ben, 16% diétás energiával, minthogy nem ismert előnyök utalnak a túlzott protein felvételére az egészségesen fejlődő kutyákhoz (Richardson 1992).

Fiatal kutyákban elégtelen izomköteggel, az illeszkedések nem kiegyensúlyozott túlterhelése a gyors növekedésnek, a túlsúlynak és a kemény/nehéz tevékenységnek köszönhetően meg kell lenni előzve a test növekedésének időtartama alatt, amely nem hosszabb, mint a csontnövekedés periódusa. Az izomköteget lehet edzeni, lehetőleg terhelésmentes gyakorlatokkal, mint az úszás.

Az idősebb kutyákban, akiknek fájdalmas OA-juk van, izomsorvadás alakulhat ki, amelyik nem vonja maga után azt, hogy a csípő lazább lesz, attól fogva, hogy az OA-t előidézett vastagodó illeszkedési tok stabilizálni fogja az illeszkedést, valójában ez fogja csökkenteni az izületi gyulladásos mozgásának terjedését. Sérülés a diszpláziás kutya pectineus izmában volt közölve (beszámol) Ihemelandu et al (1983) által, de ezidáig mások nem erősítették meg. Mindkét csípőn az OA előfordulhat pectineus izmok elsődleges izomgörcs/izomösszehúzódás által, ami velejárója a korlátozott testtartásnak, ez néha fiatal kutyáknál észlelhető. Az adductor nyomja a femorális fejet az acetabular szegélyének vagy az acetabulum-on kívül. Részleges myectomy a pectineus-on gyengíti ezt az erőt, és ennek következtében enyhíti a fájdalmat, valamint lehetővé teszi a kutyának, hogy semleges pozícióba helyezze a lábait.

Azonban a görcsök ezen izom lehetséges fibrosis-ával előfordulhatnak másodlagosan a csípő illeszkedések OA-n, megváltoztatva a nyomóerőt az illeszkedési felület kis területére és ennek következtében még jobban növelve a porcosodás veszélyét és az OA-t. Ezen izom részének az eltávolítása leválasztja/elválasztja a hypersensitive idegeket és csökkenti az abnormális nyomást, ezáltal kínál egy csillapító, állandó vagy ideiglenes, pectineus görcs kezelést csípő diszplázia esetén (Riser & Newton, 1982).