Köszönöm érdeklődésedet, minden nagyon rendben. Tegnap már kicsit nagyobb sétát tettünk, teljesen jól vette. Csak antibiotikumot kap, semmi fájdalomcsillapító, de nem látszik igazán rajta, hogy hiányolná.
Most is itt alszik mellettem 10 centire Ja, egyetlen tünet: horkol, mint a fene eddig is horkolt, de talán nem ennyire és nem ennyit. No de ez legyen a legnagyobb baja A tokája is csökken még mindig, én úgy veszem észre. Néha letaperolom, és nem érzek kialakuló kemény duzzanatot azon a területen, és szerintem már lassan le is jár az az idő, amíg tartani kéne ilyesmitől.
Bocs a hosszas válaszért Engem megdöbbent, hogy egy 15 centi mély szúrt seb a torokban ilyen hamar és problémamentesen gyógyul. Ja, és összvissz 13ezret hagytam a dokinál a négy nap alatt, amíg hordtam be a kutyát, és ebben benne vannak azok a tabletták, amiket most adok neki. Igazán nem panaszkodhatok
Ha valakit érdekel: azt hiszem Norocarp a neve annak a gyógyinak, amelyik - bár nem ízesített - egyenértékű a rimadyllal, de jelentősen olcsóbb. A hatóanyag ugyanúgy carprofen. (remélem jól emlékszem)
Négy éve ilyentájt műttettem meg Mimikutya csípőjét, úgyhogy sajnos elég sokat költöttem ilyesmire. (hű, hogy telik az idő )
Úgy lennék nem itthon, de nem merek elmenni Tüsivel egy egész napra. Gyógyulni kell, pihenni, ráfigyelni, orvos közelben maradni (mégha jó irányba haladunk is, fő a biztonság...) Tudom, tudom, örülhetek, hogy életben maradt, és ez így is van, csak annyira ráizgultam erre a napra előre, hogy most - hogy nem mehetek - szembesülök csak ezzel a helyzettel. Ráadásul itt van a jó hosszú hétvége, és nem tudok tulajdonképp semmit csinálni, semmi kutyasuli. Azt hiszem, tiszták lesznek az ablakaim
Rossz nézni ilyenkor, de igaza van nyunyolának. Inkább örülj neki!
Tüsi sem igazán örült ma a dokinak Olyan hörgést-morgást levágott, hogy szigorúan rá kellett szólnom, hogy kimenjen a fejéből a támadás lehetősége. Egyből el is hallgatott. Eddig nem volt ilyen gond vele, de a napokban túl sokat kellett elviselnie, hogy ezt szó nélkül tűrje - úgy, hogy már erősebbnek érzi magát. Pedig Tüskénél barátságosabb kutyát nehéz találni.
Nohát tessék példát venni Tüsiről, kedves beteg kutyák!
A doki is azt mondta, hogy jól gyógyul. Kaptunk tablettákat, a továbbiakban nem kell szurira járni. A tokájában is csökkent a folyadékmennyiség. Azt mondta a doki, hogy a jó irányba indult el a folyamat a kezdetektől, különben nem így nézne ki, így elvileg a kockázatosabb részén túl vagyunk. Most már rendben kell lennie. Persze még adom neki az antibiotikumot, kímélem pár napig, de azért jó dolog így lenni három nap alatt Úgy örülök (most már merek kicsit örülni, bár eddig is ebben bíztam).
Mindnyájatok kutyáinak gyógypuszit küldök és tessék csak elmesélni az önnyársaló példáját nekik, szedjék össze magukat, gyógyuljunk együtt!
Mellesleg megsúgom: a kullancs pókszabású. Nem rovar, nem bogár. S ha még össze is szednék, riasztó nincs rajtuk, így a következő kullancs már jöhet is a kertbe. Ennyi.
Én ezen nem lelkizek. Van sokféle kutya, Tüsi ilyen. Csak persze pillanatnyilag carul esik. Nem tűrném el, ha dominanciából tenné csak úgy hétköznap (szimplán agyoncsapnám érte), de ez nem ilyen volt. Félti magát, mert tényleg bajban van. Szélsőségesen ösztönlény, és nagyon önálló típus, ezt azért tudni kell. Na bumm. Megrágna ez más szituban is, tuti tudnék olyan helyzetet teremteni, de nem dominancia miatt, hanem saját maga konkrét védelmében. Hogy nem tűr el szó nélkül minden közvetlenül okozható (tehát mint ilyen - tulajdonképp kivédhető) fájdalmat...? Na ezért nem fogom agyoncsapni. De ha azt érzem, hogy szopatás végett csinálja... hát akkor nem áll meg előttem, az tuti
Nekem volt olyan, amelyik 4 adagot kellett kapjon. Az a kutya pl. ivartalanításkor a saját lábán ugrott le a műtőasztalról Máskor meg ébredezni kezdett, amíg fűrészelték a lábát
Tüsi is kettőt kellett kapjon, mert nem akart elernyedni teljesen. Kedden is kettőt kapott, és nagyon nehezen bódult be, de akkor még viszonylag könnyebben ébredt. Vénát találni a szőrös jószágon csak borotváltan lehet, a balesetkor pedig nem akarták vele még terhelni, hogy tartsa a lábát, meg minden. Kapott egyet izomba, amitől megborult annyira legalább, hogy aztán még rásegítettek a már behelyezett kanülön keresztül.
Igen, tényleg káros, én sem örültem neki. De hogy szedted volna ki a varratot a torkából? (még így is inkább két gézcsík segítségével feszítette szét a száját az asszisztens. Gondolj bele: ha mégis észnél van valamennyire, és csak reflexből össze akarja csukni a száját... Ha nem bódítod, többet árthatsz, mint használsz. Máshonnan simán kivettem mindig én a varratokat, sosem mentem ilyesmivel dokihoz, de a torka az nagyon érzékeny, és ösztönösen is elhúzódik...)
De most mit csináljak neki? Sajnáltam szerencsétlent, a tegnapi altatásból nagyon nehezen rúgta ki magát Egész este olyan furi volt...
De most meg egyre jobban van