guy farley 'knife edge' című művében eddig két alkalommal kaptam fel a fejem valami említésre méltóra: az elsőnél horner 'aliens'-ének ereszkedő dallamsorát csente el, a másiknál goldsmith 'the omen'-jének háromhangos, lassú zongoramotívumából. nincs értelme így tovább hallgatni, ha már a tizenegyedik tételnél járok.
ja, és attól egy pillanatig sem kevesebb az az ember, akit az adott mű teljesen hidegen hagy, pláne, ha ő maga is fel tud mutatni a maga számára megfelelő értéket képviselő darabokat.
mindenképpen őszinte részvétem, ami az érzékenyebb gondolatok gyökerét illeti. legutóbbi - más okokból, de hasonlóan "érzékeny" - kirohanásom egyszer, s mindenkorra megtanított arra, hogy egy zene megítélése annyira szubjektív, hogy teljesen felesleges mások véleményét figyelembe venni a befogadásához. az nekem bőven elég, ha én magam megtalálom benne az ősi misztikumot, hiszen onnantól úgyis az enyém, elvenni pedig nem fogja azt senki sem.
helyénvaló gondolatok, de kétlem, hogy emmerich lenne az üzenet legfőbb hordozója. ő valószínűleg már gyerekkorában is csak azért bíbelődött hónapokat egy terepasztal összerakásával, hogy aztán két pillanat alatt szarrá zúzza.
van ebben minden: csillagkapu, indiana jones, jelek, a végén meg egy kis csillagokháborúja. ettől függetlenül már csak azért is várom, mert ez a fajta klasszikus nagyzenekari zeneszerzés mára teljesen kiment a divatból, és lehet, hogy 2009re ez lesz az egyetlen ilyen mű.
amikor rendre előkerül, hogy kevés a frissülés, akkor pont találó egy ma kapott email az alansilvestri.comról. a hivatalos levlista emile brinkman vezetésével megszűnik, az indok, hogy egyáltalán nincs rá ideje, hogy ezzel foglalkozzon. köszöni annak a 300 embernek, aki csatlakozott rá 2001 óta. az egész világon internetezőkből tehát mindösszesen ennyi embert érdekeltek esetleges újdonságok silvestriről. nálam ez a no comment.
oké, elismerem, még mindig csak readonly üzemmódban létezem, távol a társaság zajától, de tisztelettel kérdezem minden rendelő polgártárstól: az intradától nem akar rendelni valaki? egy fia petákom sincs, de ez a rohadék "big sleep" ősrégi kedvencem (ráadásul fielding egyik kiemelkedő darabja - na persze nem azok számára, akik a nyolcvanas évek alatt már nem hallgatnak filmzenét...), és nagyon szeretnék egy példányt magaménak tudni... valami bátor versenyző esetleg?
a high-end lejátszókat, illetve a professzionális jelerősítőket leszámítva őszintén nem tudok sokszor szignifikáns különbséget tenni a minőségvesztés nélküli anyag, illetve a 320kb/s-es mp3 között. tudom, hogy a tömörítés főleg az üresjáratokra hajaz, ezáltal a különféle felhangok el-elkopnak, ettől függetlenül már korántsem érzem tragikusan romlottnak az mp3akat, mint régebben, köszönhetően a folyamatosan fejlődő dekódereknek. azt se felejtsük, hogy eleve stúdióminőségből készül a kódolás, a különféle zengetés már mind digitális, és nem sok köze van a felvételi helység akusztikájához, digitális jelet pedig lényegesen nagyobb pontossággal lehet tömöríteni. az elektronikus alapú zenéknél pont ezért nincs is probléma.
nyilván tehát az elv az, amivel lehet vitatkozni, mégpedig hogy egy filmzenei albumnál ritka, ha csak a felét akarom meghallgatni (bár előfordul ilyen), és akkor sem teljesen igazságos egy 'journey to the line'-t mondjuk a 'typing'-gal egyenértékűen 99centért megvásárolni (egyik kilenc perc, a másik alig másfél - zeneileg mindkettő hibátlan). hogy pontosan a filmzenei eladások hol tartanak, ezt sosem fogjuk megtudni, de az biztos, hogy néhány franchise esetében a stúdiók nem kímélik magukat, és indokolatlanul nagy példányszámot jelentetnek meg, aztán a fele jól odarohad, innentől pedig simán elkönyvelhető a műfaj veszteségesnek. persze egyértelmű, hogy pont a disneynek nem hiszem el, ha ennyin múlna a túlélése.
az sokkal érdekesebb, hogy miért pont az 'up' vagy a 'christmas carol' kárhoztatott erre a megoldásra, miközben mellette arcpirító szemetek kerülnek ki a polcokra. azon is érdemes elgondolkodni, hogy ha csak a pixar-rajzfilmzek zenéit vesszük alapul, kinek mennyi van meg ezekből eredetiben? (nekem csak a 'némó' és a 'hihetetlen család'). de hát azon vitatkozni, hogy olyan gazdasági helyzet álljon elő, melyben igény alapján készül el egy termék, már sokkal bonyolultabb közgazdasági, társadalmi és filozófiai kérdések feltételére és megválaszolására van szükség.
25 perc után kikapcsoltam a s.darko-t, nekem dögunalom. óvatosan próbálja megközelíteni (lekoppintani) a michael andrews által szinte tökéletesre alkotott darkoi zenei világot, de nagyon nem akar összejönni neki. legközelebb innen folytatom, mert gonit is mondta, hogy a végére erősödik - ez most olyan lassan indult el, hogy részemről le is fulladt.
meglep :) cubase szélárnyékában (vagy mondhatni: mellékágaként) az egyik legegyszerűbb soksávos rögzítő-, és lejátszószoftver. adásbonyolításra pl kiváló.
épp akartam kérdezni, hogy neked még belefért-e, mert én hajnalban láttam a reklámot, délutánra szereztem pénzt, de megrendelni már nem tudtam... na majd két-három hónap múlva ugyanennyiért felbukkan ebayen, onnan szedek egyet. a többi soldout-hornerrel is így volt, mindegyik beszerezhető még, mert egy csomóan beraktároztak, és rohad rájuk az összes.
(Feared, Németh Tomi: pár napon belül válaszolok mindkettőtöknek, még egy kis türelmet kérek, nagyon kevés helyre tudok egyelőre koncentrálni a mókuskerekemben.)
Elküldve:
2009-11-15 03:52:42
