| Találatok száma: 31855 üzenet |
|
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
|
Kiváló dolgozó  |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
222.  Elküldve:
2014-09-05 17:07:16 |
[227.] |
Persze megvárjuk csak hangosan gondolkodom. Tanulság ez akár a baranyai tájfajta, akár a magyar óriás nyúl szempontjából is, hogy csinálják, mert nagyon nem mindegy. Ott még hatalmas érték is, amit létrehoztak ahhoz, hogy kárba vesszen.
Ez egyébként nem lesz kizárt az egyesület esetében sem, de erről majd később.
Az biztos, hogy te jól tudod, hogy a Rackáink hasonlatosak például a Somogyfajszon található kutyázott csapat vérmérsékletéhez. Nem sok ilyen falkáról tudok. 
|
| |
|
[válaszok erre: #223]
|
[előzmény: (215) Tenke Mihály, 2014-09-05 11:32:55]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 221. Elküldve:
2014-09-05 17:06:04 |
[228.] |
jó kis hétvége lesz! Még sokan nem jeleztek, pedig tudnom kéne a létszámot, hogy most egy vagy két gida kerüljön a nyársra 
|
| |
|
|
[előzmény: (218) Hegedüs Tibi, 2014-09-05 16:03:48]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 14. Elküldve:
2014-09-05 17:04:36 |
[229.] |
 miért?
|
| |
|
|
[előzmény: (13) Seasor, 2014-09-05 11:36:05]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 11. Elküldve:
2014-09-05 17:04:11 |
[230.] |
A gyöngyös húst szeretem, de még az sem ennyire fekete. Érdekes, hogy engem a fehér bőrű csirke jobban taszít, de erre is néznék nagyokat a tányérban. A sárga bőrű számomra a favorit. Igaz, hogy feltörve, megsütve már nem látom, de nekem a fehér héjú tojások sem jönnek be.
|
| |
|
|
[előzmény: (10) Seasor, 2014-09-05 11:44:39]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 220. Elküldve:
2014-09-05 17:01:09 |
[231.] |
Yes ahogy Ópusztaszerrel szólt a szerződés! Király vagy Cili. 
|
| |
|
|
[előzmény: (217) Kaska, 2014-09-05 12:16:18]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 219. Elküldve:
2014-09-05 17:00:26 |
[232.] |
|
| |
|
|
[előzmény: (218) Hegedüs Tibi, 2014-09-05 16:03:48]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 214. Elküldve:
2014-09-05 11:07:11 |
[233.] |
Öt birkával nem csinálunk magyar stílusú terelést. Én úgy gondolom csinálhatnánk egy 15-16 fős ürü falkát jövőre és akkor tudnánk felezni, hogy cserélni tudjuk a falkát a tereléskor. Így 8 kerülhetne az egyesület tulajdonába szerintem.
Azt is számításba kell venni, hogy 30 nagybála széna költségét nem lehet 5 birkára ráírni, mert senki nem hiszi el 
Megoldás lehetne, hogy akkor az anyák és a kos kerüljön az egyesület tulajdonába és akkor még 10 anya létszám esetén anya támogatást is igénybe lehetne venni. Idén ez 7000 Ft volt anyánként. Ez a széna költség egy részét fedezné. Anya támogatás nem jár ürükre.
Ha az anyák mellett döntünk, akkor viszont felesleges az ürük létszámát felduzzasztani, mert csere falkának ott lennének az anyák. Már bekutyáztuk őket és láttuk mennyivel másabbak, mint az ürük, ami kutyák szempontjából nem rossz. A mi idegeinknek igen 
Én mindenképp annak látnám szakmailag értelmét, hogy ne az ürük létszámát szaporítsuk, mert nem hoznak semmit!!!
Az anya után a bárányt el lehet adni, le lehet vágni, jár rájuk támogatás stb.
Eddig minden évben problémás volt, hogy szaporítanám az anyák létszámát, de ott vannak az ürük és ezért az anyagi lehetőségeink végesek. Az ürük kellenek a tereléshez, ezért nem lehet több anya.
Ópusztaszeren megpróbáltam az anyákkal történő terelést, de láttátok, hogy a gondozói hanyagságnak az lett a vége, hogy döglött a bárány. Belefulladt a tóba a parkban, letaposták a megijedt anyák stb. Ennek hálistennek vége.
Viszont valamennyi ürü kell, mert most az anyák bekutyázásánál láttátok, hogy kell. Az anyák után a kutyák munkáját másnap rögzítettük és azért tényleg ott lehet pontosítani a kutyát, mert bírják.
A huszas létszámot talán megoszthatnánk úgy, hogy 10-10 ürü és anya...így az első évben. Ez az én véleményem.
Jövőre még több legelő lesz, mert tavasszal megkeresett Döme Miki ott a terelésen és felajánlotta az erdeje alját legeltetésre, ami Gyusziék tanyája mellett van. Egyik oldalt már van kerítés a szélén csak a két végét kell lezárni.
|
| |
|
[válaszok erre: #215]
|
[előzmény: (213) Seasor, 2014-09-05 09:47:03]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 211. Elküldve:
2014-09-05 09:26:56 |
[234.] |
|
| |
|
|
[előzmény: (210) Seasor, 2014-09-05 09:22:37]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 254. Elküldve:
2014-09-05 09:26:29 |
[235.] |
A gyeplegelőkből állatfajtánként más-más területet kellett kijelölni. A két nagyállat, a ló és a szarvasmarha nem legelt a juhok és a sertések után. A szép, rendezett gyeplegelőre sertéseket sehol sem engedtek, mert folyamatos túrásukkal szétrontották a hasznos vegetációt. A történeti és a recens adatok szerint tavasszal a települések sertésnyájait általában a rosszabb gyeplegelőre hajtották. Számukra a határ víz menti, rendezetlenebb helyeit, illetőleg a két- és háromnyomásos határhasználat idejében a szántóföldek pihentetésképpen bevetetlenül hagyott részeit jelölték ki. A sertéseket helyi és országos rendeletekkel is igyekeztek távol tartani más állatok legelőitől. Az 1894. évi XII. (mezőrendőrségi) törvény is tiltja a sertéseket olyan legelőktől, ahol szarvasmarha, ló és juh jár. Arra hivatkoztak, hogy rongálják a gyepet, illetőleg trágyájuk szennyezi a legelőt. Megesett, hogy ráhajtották a sertéseket a gabonafélék tarlójára is; ezeket nyugodtan turkálhatták.
A sertések kisebb vagy nagyobb csoportjait többféleképpen legeltethették. Tanyai gazdaságokban a családok saját disznaikat külön őrizték. Falvakban és mezővárosokban ugyancsak előfordult a családonkénti, a Barkóságban a nemzetségenkénti pásztorítás. Másutt kialakult a nagyobb csoportokban, a nyájakban történő közös legeltetés. A történeti adatok a 17. század elejétől említik a pázsit disznót, a még sovány, legelőre járó állatot. Néhol az uradalomnak a legelőre, erdőre járó sertésért pázsittizedet fizettek (Csefkó Gy. 1924).
A legeltetett sertések csoportjait sokféleképpen nevezték. Valószínűleg az ismeretlen eredetű nyáj a legrégebbi elnevezés. Először 1519-ben fordult elő, jelentése ’patás háziállatok, különösen juhok együtt tartott csoportja’. A 18. században Nádudvaron (Hajdú m.) említenek kinnháló nyájsertést és naponta kijáró csürhét. Hajdúszoboszlón 1765-ben ugyancsak nyájat és csürhét különböztettek meg. 1791-ben Nagyváthy János egyszínű sertésnyájat említett. A hajdúsági településeken a nyáj és a csürhe elnevezés eltérő tartalommal fordult elő a 20. században, de fellelhető 755például a Bodrogközben, a Hegyközben és a barkó falvakban is (Szabadfalvi J. 1991b: 52-53).
A konda a tavasztól őszig (egykor akár egész évben) legelőn tartózkodó sertések elnevezése. A csürhe viszont tavasztól őszig naponta jár ki. Az elnevezés történetisége, adatok híján, pillanatnyilag nem tisztázható, s a szavak eredete, etimológiája sem nyújt támpontot. Mindkettőt ismeretlennek tartja a nyelvtudomány. További elnevezések is előfordulnak. Így például a Zselicségben és Nádudvaron fóka (falka) ’sertés-falka’, fót ’kisebb sertésnyáj’ (Hajdúböszörmény, Nádudvar), a disznócsorda (a 16. századtól Erdélyben) és purcella ’disznónyáj’ (1789, s később is Alsónyék, Bátaszék, Báta) elnevezés is. A sertéseket őrző pásztorokat kondásnak, (makkoskondás) kanásznak és csürhésnek nevezték.
166. ábra. Füljegyek sertéseken, Hajdúböszörmény (Hajdú vm.)
A pásztorember állatait megismeri, egyedenként megkülönbözteti külső sajátosságai, de sokszor viselkedése, „természete” alapján. Mégis a hosszabb időre (tavasz-tól őszig) legelőre kihajtott állatait tulajdonjeggyel (jeggyel, jószágjeggyel) különbözteti meg. A sertéseken rendszerint nem alkalmazták a bőrbe égetetett jegyeket (bélyeg, billog), általánosan a jobb vagy bal fülébe, illetőleg mindkettőbe lyukasztottak, metszettek egy vagy több egységből álló füljegyeket. A megjelölést késsel, többféle formájú csipkéző vassal vagy lyukasztóval készítették. A sertések füljeggyel való megkülönböztetése - többek között - előfordul a Hortobágyon, a Hajdúságban, a Nagy- és Kissárréten, Szeged vidékén a Kiskunságban, a Bakonyban, a Tolna megyei Sárközben, de számon tartják a közelmúlt sertéstenyésztési szakmunkái is (Schandl J.-Horn A.-Kertész F. 1956: 96).
A sertéstenyésztés igen jellegzetes módja volt a réti tenyésztés. Már a középkori adatok szerint is a sertéseket ahol lehetett folyók mentén s más vízjárta területeken tenyésztették. A Csepel-sziget egykor a királyi kanászok telephelye, a Duna több száz szigete ugyancsak a sertéstenyésztés hazája volt. Az 1194. évi nagy dunai árvíz után az elszaporodott „férgeken” meghízott sertések között pestis támadt. A 14-15. század során is a mocsaras és az erdős területek (például Bereg, Ugocsa, Szatmár, Ung és Bihar) voltak a sertések legelői (Belényesy M. 1956a: 28, 53-54). A humanista történettudós, Oláh Miklós Hungaria (1938: 30. skk) c. munkájában 1540 körül a következőket olvashatjuk: „nálunk a sertéseket lápok, mocsarak, a rétségek temérdek halával, madártojásával és zsenge növényzetével szokás eltartani”. A Magyar Gazda 1855. évfolyam (V. 443) Gazdasági tanácsadás rovatában a következőket találjuk: „Ellenben savanyú vízi füvekkel és kákával benőtt mocsaras helyeket és posványokat, 756hol a’ sertés dús táplálékot talál, nem lehet jobban használni, mint disznólegelőül. Továbbá jó hasznot hajtanak a’ sertések ugarokra, hol a’ földi kukatzokat, gilisztákat, egereket, csigákat és más ártalmas rovarokat kipusztítják, és a’ földet sok eke által ki nem irtható dudvától, minő például a’ sarlós bolonyik (sium falcaria) megtisztítják.” A réti sertéstenyésztésről számtalan történeti és recens adat sorakoztatható elő a Tiszántúlról, elsősorban a Kis- és Nagysárrétről, a Bodrogközből, Taktaközből, Rétközből, a Tisza és más folyók mellékéről, a Dunántúlon elsősorban a Duna menti, egykor szabályozatlan mélyföldekről, így a Sárközből, Mohács környékéről, de máshonnan is, például a Dráva mentéről, az Ormánságból. A réti sertéstenyésztést e sorok írója részletesen feldolgozta (Szűcs S. 1940; Csiszár Á. 1971; Szabadfalvi J. 1972b; lásd még Schandl J.-Horn A.-Kertész F. 1956: 109; Halász P. 1970. stb). Szeged környékén, például Tápén, a halfeldolgozó halhasító tanyákon a szárításra feldolgozott halak belét és fejét a disznóknak adták. Minden ilyen tanya mellett sertéshizlalda is volt (Andrásfalvy B. 1971: 350-351).
167. ábra. Sertéskarám alaprajza a Malom-patak partján, Fony (Abaúj-Torna vm.)
Az extenzív sertéstenyésztés másik jellegzetes tartásmódja az erdei legeltetés és makkoltatás. Országunk növényföldrajzi helyzete, természetes erdőtakarója kiválóan alkalmas volt tavasztól őszig erdei legeltetésre és őszi-téli makkoltatásra. 1890-ben az ország területének még közel egyharmada volt erdő, ennek pedig 27,80%-a tölgy és 49,49%-a bükkerdő. Az erdők tulajdonjoga és az erdők legeltetése körül évezreden át folyamatosan vita és pereskedés volt, elsősorban a király, a földesurak, a városok és falvak népe között. Tagányi Károly erdészeti oklevéltára (1896-1908) számos ide vonatkozó adatot említ. 1222-ben az Aranybulla 22. cikkelye például felmenti a királyi szervilisek birtokait a királyi sertésnyájak legeltetésének terhe alól.
A sertésmakkoltatásra első okleveleinktől számtalan adat található, de széles körben gyakorolták a későbbi századokban is, helyenként a 19. század végéig, sőt a 75720. század első évtizedében is. Nagyváthy János, A’ szorgalmatos mezei gazda c. könyvében (1791: II. 172-173) ezt olvashatjuk: „A’ Bikk-makk sokféle hasznaiért megérdemli a’ Termesztést. A’ Sertés a’ Bikk-makkon hamar meg hízik, ’s attól kedves ízű húst kap. De a’ szalonnája tsepegni fog, ha tsak a’ makkolás után, vagy két hétig nem kukuritzáztatik...” A 19. század első felében megjelent gazdasági folyóiratokban is igen sokszor értekeznek még a sertésmakkoltatás hasznairól és jelentőségéről. 1862-ben a Falusi Gazda egyetlen oldalán (1862: 115) Közép-Szolnok, Krassó, Sopron, Zaránd és Arad megyéből hirdettek kiadó makkos erdőket. A makkot mint hasznos takarmányt a legújabb állattenyésztési szakkönyvek is számon tartják. A sertésmakkoltatás szokásban volt mindazon területeken, ahol erre a növényföldrajzi helyzet lehetőséget nyújtott (Szabadfalvi J. 1968a; 1968b; 1972a; 1972b; 1979). Makkhullás után októberben vagy novemberben hajtották fel a sertéseket a saját vagy bérelt erdőkbe. Ott is tartózkodtak, míg a nagy hó le nem esett vagy a makk el nem fogyott. Ha a hó hamar hazaszorította az állatokat, tavasszal visszahajtották. A makkos erdőkben a sertések folyamatosan tovább vándoroltak, ahogyan a makkot felették, ezért sok helyütt nem is emeltek számukra állandó telephelyet, karámot vagy építményt. A legtöbb esetben a pásztoroknak sem volt állandó kunyhójuk, a tűz mellett aludtak.
168. ábra. Disznókarám (1940 körül), Túrkeve (Jász-Nagykun-Szolnok vm.)
A Dunántúlon elsősorban a Bakonyban, a Zselicségben és Somogy más tájain, Göcsejben, az Őrségben, az Ormánságban, a Sárközben és a mohácsi Duna mentén folyt a középkor óta jelentős makkoltatás (Vajkai A. 1958b: 81-82, 1959a; Tálasi I. 1939: 14-15; Hegyi I. 1978: 120 skk.; Takáts Gy. 1986; Andrásfalvy B. 1965, 1968, 1969a). A dél-dunántúli területek jelentős kapcsolatot tartottak fenn a szlavóniai, a Dráva-Száva közötti területekkel. Esetenként a Dunántúlról hajtottak makkra a Dráván túlra (Gunda B. 1935; 1938d). Megfigyelhető volt egy másik folyamat is.
75828. térkép. A bihari sertésmakkoltatók útvonalai
759Évszázadokon át a Balkán északi régióiból, a Dráván át hajtottak vágósertéseket Bécs és más osztrák város piacaira. Ezeket pedig Somogyban és a Bakonyban pihentették meg és javították fel.
Az Északi-középhegység településein ugyancsak makkoltattak, ahol a szomszédos Alföldről is fogadtak ősszel nyájakat. Jelentősebb mennyiségű adat áll rendelkezésünkre a Bükkből, Gömörből, a Cserehátról és a Zempléni-hegység területéről (Paládi-Kovács A. 1965: 115; Viga Gy. 1986; Petercsák T. 1972, 1977; Szabadfalvi J. 1963). Bereg megyében egy igen érdekes módja volt szokásban a sertésmakkoltatásnak. A tavasztól őszig a megye vízjárta, déli területén tartott sertéseket rendszeresen hajtották fel ősszel, téli makkoltatásra a hegyvidéki erdőkbe. Ezt az eljárást Erdélyben és az Alföldön is mindenütt űzték, ahol makktermő erdők akadtak (Csiszár Á. 1971; 1974). Az Alföld keleti peremén, jobbára Bihar és Békés megyéből a szomszédos erdélyi hegyekben béreltek makkos erdőt. Állandó telephelyet nem létesítettek, az éjszakázó nyájat nagy tüzekkel vették körül, a pásztorok is e mellett aludtak, s kutyáik is itt húzódtak meg. Megemlítendő még, hogy más állatok is szívesen fogyasztják az erdei hullott vagy összegyűjtött makkot. Egyes területeken a juhokat is makkoltatták.
169. ábra. A disznó kifogásának eszközei: a) disznóütő fa, Debrecen (Hajdú vm.); b) disznófogó vas, Őrség (Vas vm.)
A legeltető sertéstenyésztés igen kevés építményt használt. Sok helyen (Zemplén, 760a Szernye-mocsár, a Taktaköz és a Kissárrét) csak szabadvackon, némi gallyból összerakott karámban deleltek vagy éjjeleztek. Ugyanilyen töviskarámot örökített meg Kabáról (Hajdú m.) Herman Ottó és Somogyból Takáts Gyula is. Egyszerű fedetlen építményeket említenek sok más helyen. Ezeket néhol kosárnak is nevezik. A Sárközben, a Duna mellett akol típusú karámokat használtak, amelyek egyik oldalán lábon álló tetők is védték a sertéseket.
170. ábra. Kanászkunyhó makkos erdőben: a) elölnézete; b) alaprajza: 1. füstlyuk, 2. fekvő földpad, 3. ülő földpad (Somogy vm.)
A szabadban élő sertések gyakran a szabadban fialtak. A közösségtől félrehúzódtak, legtöbbször dús növényzettel fedett részeken gödröt túrtak (bánya, fialó, fészek, gödör stb). Fialás után néhány hétig nevelték utódaikat. A pásztorok jobbára a Dunántúlon és az Északi-középhegység területén maguknak földkunyhót készítettek.
A sertésnyájakat őrző pásztorok eszközkészlete is csekély volt. A kanászbalta (kondásbalta) - Dél-Dunántúlon balaska, Észak-Magyarországon valaska - a sertéspásztor jelvénye, védekező eszköze volt, de használták makk és fagyöngy leverésére és tűzifa aprítására is. Régebben az erdőt járó emberek felszereléséhez is hozzátartozott. Használata jobbára a Dunántúlon és Észak-Magyarországon volt elterjedt, de megkerült az alföldi pásztorok kezén is. A baltát nem használó kanászok, kondások pásztorbotot hordtak. Terelésre rövid nyelű, kenderkötélből és szíjból font, hosszú sudarú karikást használtak. A hagyományosan marhaszarvból készült kanászkürt a mindennap kijáró csürhések jelzőeszköze. Az erdőt járó pásztoroknak, különösen a makkoltatás időszakában hajdanán lőfegyverük is lehetett.
A legeltető disznótartásnak fontos és jellegzetes eszköze volt a disznóverő. A Teleki-kódex 1526-ban említi, hogy a szegény özvegy malackái leuerettetnec (leverettet-nek). 1561-ben verő artant, 1600-ban verő Ártányt, 1630-ban hízlalt verő Ártányt említenek. A 20. század elején a verő disznóról (verő malac) a nyelvészeti irodalomban élénk vita folyt (Csefkó Gy. 1914; 1921). A legeltetett nyájakból, az emberhez alig szokott sertéseket disznóütővel (disznóverő, ütő) vagy a kanászbalta fokával ütötték le, mert a kifogott visító állattal bajoló emberekre a falka rátámadt volna.
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 688. Elküldve:
2014-09-05 09:08:31 |
[236.] |
Báznai sertés
Önálló fajtává alakult Mangalica keresztezés. Báznán mangalicát és angol berkshire sertést kereszteztek, majd a yorkshire fajtát is bevonták, így jött létre egy érdekes megjelenésű sertés. A testén a szőke és a fekete szín eloszlása egyedi, a fekete szín a test elején és a fari részen látható, míg a test közepe fehér, ezért öves disznónak is nevezik. Erdély elcsatolásával az állomány Romániába került, Magyarországon számottevő létszáma nincs.
Ha a család sok szalonnát de ugyanakkor némi húst is igényel, akkor vágjunk kihízott (de nem öreg) báznai sertést. Ezek az állatok 60% fehérárut és 40% hőst ígérnek ( a csontok és a zsigerek nélküli állományt számítva).
A báznai fajta vásárlásánál szemrevételezéskor figyeljünk az állat testén áthúzódó "keresztcsíkozásra". Ez az első lábaknál az egyik körmétől, a háton keresztül teljesen érjen át a másik köröm végéig. A szőrzete legyen ritka! Tapintásra úgy ítélhetjük meg a szalonna minőségét, ha a lapocka (elülső comb) alatt, a hajlatban a bőrnek "vastag fogása" van. Ekkor bizonyosak lehetünk abban, hogy a hátszalonna túlhaladja a 6-8 centiméteres vastagságot. Ha a fogás vékonyabb, akkor több húst nyerünk.
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 209. Elküldve:
2014-09-05 08:25:53 |
[237.] |
Ez az egyik előnye szerintem az egyesületnek, mert adómentes
|
| |
|
|
[előzmény: (208) Tenke Mihály, 2014-09-05 08:21:13]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 207. Elküldve:
2014-09-05 08:08:11 |
[238.] |
Igaz a terelés egy nehéz sport, de az az előnye megvan, hogy az ember néhány hét múlva is ott folytatja, ahol abbahagyta.
Kevés olyan tereléssel foglalkozó egyesület van, ahol kiképző is van! Hirtelen nem tudok egyet sem...
Természetesen nem kizárólag a terelés tanítására értettem, bár előbb-utóbb az is, hanem arra, hogy a terelés gyakorlásánál felmerülnek a gazdikban kérdések, hogy mit hogy csináljanak a hétköznapi életben a kutyával kutyanevelés, szocializáció címén.
Én ragaszkodom hozzá ennyire, hogy az egyesületben legyen kiképzés vezető, talán azért mert ezt még másoknak sem nagyon sikertült megvalósítani, másrészt úgy gondolom ért eddig bennünket az a vád, hogy verseny tapasztalatok nélkül tanítjuk a kutyákat....nem mintha szégyent vallottunk volna, és például Tenke Feri tudna mesélni a verseny kutya kiképzőről. Úgyhogy hagyjuk.
A belépés pénzösszegéről közösen döntöttünk a múlt alkalommal.
Nem egy ló ára szerintem sem és legalább kiszűri azt, hogy ki az aki komolyan gondolja a tagságot. Mint írtam nem törekszünk arra, hogy minél több egyesületi tag legyen. Inkább kevesebb, de komoly elszánt.
Mindenki kerülhet olyan helyzetbe, mint te. Ez teljesen érthető. Az összegről azért beszélünk most, hogy senkit ne érjen meglepetésként, de ez nem most kell azonnal, hanem akkor amikor létrejön az egyesület. Ugyan remélem, hogy minél előbb, de addig még össze kell fésülni az alapszabályt, beszélni kell az ügyvéddel utána és ha az ügyvéd intézi a bejegyzést a bíróságon majd akkor. Addig van ideje összeszedni mindenkinek.
|
| |
|
|
[előzmény: (200) bbea1120, 2014-09-04 21:58:52]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 206. Elküldve:
2014-09-05 07:55:44 |
[239.] |
Szerintem nem érinti, de Cili tudná pontosan megmondani.
|
| |
|
|
[előzmény: (204) vkagy, 2014-09-05 07:14:09]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 205. Elküldve:
2014-09-05 07:55:17 |
[240.] |
Köszi Tibi előre is, nagyon várjuk!
Igazából a NAV behajtástól nem annyira félek, mert egyrészt ahhoz azért sok tartozás kell, másrészt a közös ellenőrzéselk kapcsán ismerem őket.
Viszont tény, hogy ma Magyarországon mindenki mindenért mindenkit feljelent! Ezt sugallják, késztetik a zöld számok is.
Talán pár évvel ezelőtt ilyen indíttatásból jelentett fel egy kedves sporttárs az adóhatóságnál a Pulitenyésztés miatt. Még szerencse, hogy az operatívokat is ismerem közös akciókból.
A terelés egy nehéz sport, mert nem elég hozzá 10 négyzetméter gyöp meg egy kutya, hanem jószág is kell hozzá.
Takarmány költséget meg úgy tud az egyesület elszámolni, ha van jószág a birtokában.
Az én magánvállalkozásom az felejtős, mert összeférhetetlen. Sajnos nem is hoz annyit a juh, hogy eltartson egy vállalkozást. De még annyit a Puli tenyésztés sem hoz, amiről már beszéltünk. Kistermelő az vagyok. Kitty nem tulajdonosa a juhoknak, mert a tenyészet kód az én nevemen van.
Áthidaló megoldás lehet, hogy nem minden ürü kerül az egyesület tulajdonába, csak a fele. Egyébként is a váltott falka miatt kissé fel kell duzzasztani az ürük létszámát.
|
| |
|
[válaszok erre: #217]
|
[előzmény: (201) Hegedüs Tibi, 2014-09-04 22:17:09]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 9. Elküldve:
2014-09-04 21:21:37 |
[241.] |
|
| |
|
[válaszok erre: #10]
|
[előzmény: (8) Tenke Mihály, 2014-09-04 20:50:22]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 7. Elküldve:
2014-09-04 17:36:08 |
[242.] |
Ayam Cemani az új őrület:
2500 dollár egy jószág...
|
| |
|
[válaszok erre: #8]
|
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 199. Elküldve:
2014-09-04 15:46:36 |
[243.] |
Ez igaz! Ez nem jutott eszembe. Pedig gyakran van ilyen és számos példa van rá. Több ilyen is történt.
Ezért jó, ha többen beszélgetünk.
Ehhez elég egy be nem fizetett NAV tartozás ma már, jön a behajtási osztály és foglal!
Hegedüs Tibi remélem elmondja a véleményét.
Mert a takarmány elszámoláshoz viszont állatok kellenek.
|
| |
|
[válaszok erre: #201 #202]
|
[előzmény: (198) Tenke Mihály, 2014-09-04 13:51:21]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 197. Elküldve:
2014-09-04 12:53:10 |
[244.] |
Mivel a karámot és a villany pásztort is úgy dobtuk össze, ezért azt is!
|
| |
|
|
[előzmény: (196) Duci, 2014-09-04 12:47:38]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 196. Elküldve:
2014-09-04 12:47:38 |
[245.] |
Bevisszük majd ENAR szállítóval "apportként" természetesen vagyoni hozzájárulás formájában az ürüket.
|
| |
|
[válaszok erre: #197 #198]
|
[előzmény: (195) Kaska, 2014-09-04 12:31:32]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 193. Elküldve:
2014-09-04 11:57:09 |
[246.] |
Lassan kirajzolódik az egyesület indulásának felállása.
Elnök
Titkár
Gazdasági Vezető
Kiképzés Vezető
Technikai Vezető
Felügyelő Biztottság
Viszont ami még nem teljes az alapító tagok sora!!!
A vezetőség mellett, akkor kik lennének pontosan az alapító tagok???
Kérek minden szándékozót, hogy nyilatkozzon.
Megjegyzés: azzal a tudattal, amiről beszéltünk, hogy a költsége egyszer a tagdíj (10.000 Ft) és a tagdíj fizetéskor évi egyszer fizetett 20.000 Ft vagyoni hozzájárulás.
|
| |
|
[válaszok erre: #210]
|
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 192. Elküldve:
2014-09-04 11:51:49 |
[247.] |
Még egy gondolat:
Cili majd megmondja, de úgy tudom, hogy a takarmány, széna vásárlást csak úgy lehet elszámolni, ha állat is van.
Rákérdeztem és az ENAR tenyészet kód, tartási hely nem magánszemélyhez kötött, lehet bejegyzett egyesület is.
Az alapszabályban szerepel gazdasági tevékenyésg, aminek a fogalom körébe bele tartozik az állatok értékesítése is.
Tehát vételt és eladást is úgy lehet elszámolni, ha van az egyesület tulajdonában állat.
Ezért a terelt Rackák lehetnének az egyesület tulajdonában.
Akár az egyesület vagyonaként is szerepelhetnének, a karámmal, és a mobil karámmal együtt!
Vélemény?
|
| |
|
[válaszok erre: #194]
|
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 191. Elküldve:
2014-09-04 11:45:11 |
[248.] |
Fafaragó szerszáma és tehetsége má van hozzá!
|
| |
|
|
[előzmény: (184) vkagy, 2014-09-04 07:14:22]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 190. Elküldve:
2014-09-04 10:09:18 |
[249.] |
|
| |
|
|
[előzmény: (189) Kaska, 2014-09-04 08:41:25]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 188. Elküldve:
2014-09-04 07:57:00 |
[250.] |
|
| |
|
|
[előzmény: (185) vkagy, 2014-09-04 07:19:14]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
|
