| Találatok száma: 31855 üzenet |
|
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
10347.  Elküldve:
2012-09-24 12:07:15 |
[2651.] |
|
| |
|
|
[előzmény: (10340) jucy, 2012-09-24 09:35:52]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 8140. Elküldve:
2012-09-24 10:03:36 |
[2652.] |
 Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére!
|
| |
|
|
[előzmény: (8139) Viol, 2012-09-23 18:24:38]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 29219. Elküldve:
2012-09-24 09:10:01 |
[2654.] |
|
| |
|
|
[előzmény: (29216) Mátyás-Ispán, 2012-09-24 08:15:02]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 29218. Elküldve:
2012-09-24 09:09:52 |
[2655.] |
|
| |
|
|
[előzmény: (29213) Krausz Győzőné, 2012-09-23 20:36:05]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 10338. Elküldve:
2012-09-24 09:06:03 |
[2657.] |
Egy kis hétvégi gyakorlás:
http://www.youtube.com/watch?v=KNaJSSPDGIs
A gyűjtő munka elsősorban azért kellett, mert a nagyobb létszám falkásítása bekutyázással Ópusztaszeren megkezdődött! Első körben 17 Rackával. Jövőre a létszám 20 felett lesz!
|
| |
|
[válaszok erre: #10340 #10343]
|
[előzmény: (10318) jucy, 2012-09-23 21:54:04]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 10337. Elküldve:
2012-09-24 08:59:18 |
[2658.] |
lehet, hogy rossz példa, mert mutáció eredménye, de például a kopasznyakú tyúk vagy a búbos kacsa attól függetlenül, hogy nem egy régi dolog mégis jellemző a Kárpát-medencére, mert itt alakult ki és éppen úgyanúgy magyar.
Ma már azért is nehezebb, vagy lehetetlen rendet tenni, mert egyrészt régebben az elnevezések is kavarodtak, másrészt a különböző fajták standard szerinti törzskönyves tenyésztése miatt a küllemi szelekció miatt nagyobbak az eltérések, különbségek, mint valaha.
Ez természetesen a használati értékre nem annyira jellemző, mert különbségek, eltérések ott is vannak, de a stílus hasonló.
Talán éppen ez köthetné a fajtákat össze, és segíthetné elő az összefogást.
|
| |
|
[válaszok erre: #10339]
|
[előzmény: (10336) Lady-friz, 2012-09-24 08:30:06]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 10335. Elküldve:
2012-09-24 08:28:59 |
[2659.] |
A hatezer éves alabástrom szobrocskára...  
|
| |
|
|
[előzmény: (10333) sárkánykutya, 2012-09-24 08:12:14]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 10334. Elküldve:
2012-09-24 08:26:10 |
[2660.] |
A szakkönyvek mellett valóban érdemes gyakorlatias, ezzel foglalkozó emberekkel beszélgetni, ellátogatni hozzájuk!
Sajnos a szakkönyvek tetemes része ma már nem más, mint összeollózott szöveg. Aki elolvas ebben a témában 2-3-5 ilyen könyvet, pláne ha ajánlanak neki alapműveket, akkor az összeollózásra egy idő után maga is rájön!
Természetesen a körmölés, nyírás megvalósítása, gyakorlata, fogásai, technikája nem attól függ, hogy most juh vagy birka aminek nevezzük!
Az eltérésnek számos oka lehet.
Az ázsiai elmélet hívei szerint a legősibb, autentikus pásztorkodás esetében nincsenek is terelő kutyák.
Sőt olvastam már olyat is, hogy Erdélyben nem is "őshonos" a terelés. Ehhez képest Erdélyből származó pásztorokkal beszélgetve elmondják, hogy már az ükapjuk is Mudi szerű terelő kutyákkal dolgozott, és pici gyerekkorukból emlékeznek is ilyen kutyákra.
Az is tény, hogy eltérő vagy ősibb, de Erdélyben nagyon ritkán látni pásztorbot végén kampót. Talán csak manapság a magyar ajkú területek egy részén, ahová a puszta, gulás, meg a csikós idegenforgalmi népszerűsége begyűrűzött.
Ilyen jellemző eltérések mutatkoznak a pásztorkultúrában például az elnevezésekben. A karám ott kosár, a nyáj pedig sereg. És még sorolhatnánk.
Hogy ez most ősibb, vagy csak eltérő ez egy nagyon jó kérdés!
Ezért írtam, hogy amit ma látunk az lehet, hogy csak egy eltérő irányba történő fejlődés eredménye.
Hiszen ma Magyarországon az egykori vándoroltató legeltetés formáit már csak nyomokban találjuk a civilizáció és az intenzív gazdálkodás következtében.
Míg ott Erdélyben a Kalibák, Esztenák vidékén még sok olyan terület van, amit egészen egyszerűen nem is tudnának másképp hasznosítani.
|
| |
|
|
[előzmény: (10312) Dorzsi-Pöszke, 2012-09-23 20:35:37]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 10332. Elküldve:
2012-09-24 08:11:29 |
[2661.] |
|
| |
|
[válaszok erre: #10333]
|
[előzmény: (10330) sárkánykutya, 2012-09-24 08:10:02]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 10331. Elküldve:
2012-09-24 08:10:58 |
[2662.] |
Az előbbi hozzászólásomban leírtam a választ erre a hozzászólásodra, hogy nem sértődtem meg.
Örömmel látom azt is, hogy a világ halad és az egykor csak keveréknek titulált, feltűntetett Sinka mellett már a keverék szót idén például azokra a kutyákra alkalmazták a Hortobágyon tartott rendezvényen, akik valóban keverékek voltak.
Ilyen volt például Truckosnál, illetve Báró esetében, aki egy Border-Sinka keverék.
Megjegyzem Truckos munkája még mindig nagyon tetszik nekem! 
A "szentségtörés" kifejezés annak szólt, hogy kaptam már olyan levelet egyesület elnökétől, hogy a Sinka nem más, mint egy keverék. Erre válaszoltam azt, hogy eltudom képzelni milyen harcot vívtak a fajta elsimerésének érdekében elődeink a Pumi és a Mudi esetében.
Fajtabemutatókon, népszerűsítő rendezvényeken a Pumi és a Mudi fajta több esetben megkapta már a nézők köréből, hogy gyermekkorukban pont ilyen kutyájuk volt és akkor gyerekként azt hitték, hogy keverék.
Rengeteg dolgunk van még ezen a téren!
|
| |
|
[válaszok erre: #10371]
|
[előzmény: (10313) Dorzsi-Pöszke, 2012-09-23 20:59:59]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 10329. Elküldve:
2012-09-24 07:52:12 |
[2663.] |
Nem vettem sértésnek és a válaszomban sem volt sem sértődés, sem intrika. Sajnos.
Igen sajnos már megjelent a műanyag díszítés, műbőr, karikás nyelére szögelt pillangó díszítés és a többi bóvli.
A német turisták a gulás és a puszta, meg a csikós fényképezésének kíséretében pedig vásárolják, hiszen olcsóbb, mint az igaz. Viselni, használni úgysem fogja, nem is tudja, de jól mutat otthon a falon.
Tehát nem vettem sértésnek, nem is sértődtem meg!
|
| |
|
|
[előzmény: (10316) Dorzsi-Pöszke, 2012-09-23 21:18:24]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 10328. Elküldve:
2012-09-24 07:48:34 |
[2664.] |
Amíg más országok kutyásai összefognak saját nemzeti fajtáik érdekében, addig a magyarok rájuk jellemző módon abba fektetnek energiát, hogy bebizonyítsák egymás előtt, hogy melyik az ősibb, melyik volt előbb stb.
"238. számú FCI standard
Mudi
Rövid történeti áttekintés:
A XVIII - XIX. században magyarországi terelő pásztorkutyák és feltehetőleg különféle állófülű német juhászkutyák spontán keveredéséből alakult ki."
Ettől függetlenül igazad van abban, hogy nagy kavarodás volt az elnevezések körül.
Még a szakirodalom azt is leírja, hogy talán az elnevezésekből nem is szabad következtetéseket levonni.
Teszi ezt azért is, mert tudjuk, hogy a Mudi, mint fajta honnan kapta a nevét.
A kavarodás tart a mai napig is, mert az egykoron Mudi esetében használt Német Puli kifejezést ma már a kopasz fülű Májzli esetében használják leginkább.
Én fajtabemutatókon, fajtanépszerűsítő rendezvényeken azt szoktam mondani, hogy nem a Pulival keveredtek a német spicc jellegű terelő kutyák, hanem gyűjtőfogalomként a magyar pásztorok mellett élő és dolgozó kutyákkal.
A Pumisok többsége elfogadja a Magyar pásztor Terrier elméletet. Így nekem az az érzésem, hogy inkább ti Mudisok hajaztok újabban arra, hogy most melyik volt előbb.
Én ezt nem teszem, nem is ez a topic témája, bár feltudnék sorakoztatni érveket, tényeket, mások által leírt, kutatott bizonyítékokat, de minek!
Még olyan véleményt is hallottam, hogy az álló fül öröklődése miatt ősibb, ezért ez a magyarázat arra, hogy a Mudi az ősibb. 
A Németjuhász egy elég fiatal fajta a magyarokhoz képest. Ha belekeveredik mondjuk a Puli vérébe és megjelennek az álló fülű kutyák akkor ez a megjelenési forma lesz az ősibb?
Szerintem sokkal inkább kéne arra hangsúlyt fektetni, hogy mindegyik magyar terelőnek megvannak az értékei.
Bár abban igazad van, hogy mi Pulisok a használati érték megőrzésre egyre kevesebb hangsúlyt fektettünk, de nem mindenki!
|
| |
|
[válaszok erre: #10330 #10525]
|
[előzmény: (10314) Szilaj, 2012-09-23 21:07:52]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 10311. Elküldve:
2012-09-23 18:25:15 |
[2665.] |
Magyar viszonylatban is természetes jelenség, hogy ahol valami kapható, akár idegenforgalmi szempontból frekventált lesz, ott előbb-utóbb megjelenik a bóvli is! Sajnos!
Az meg már csak hab a tortán, hogy az skanzenben is felüti a fejét oly módon, hogy a skanzenen belül fejlődik tovább a maga útján, illetve az ottaniak esze, kedve szerint.
Ami a műanyag díszítést jelentő Sinkát illeti, hasonló "szentségtörést" megélt már a magyar pásztorkultúra a Pumi és a Mudi kapcsán...
|
| |
|
[válaszok erre: #10313 #10314 #10316]
|
[előzmény: (10309) Dorzsi-Pöszke, 2012-09-23 15:27:34]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 10310. Elküldve:
2012-09-23 18:18:12 |
[2666.] |
Ezt beszéld meg azokkal, akik szerinbt így van. Én nem jártam Ázsiában ilyen dolgok után kutatva, de aki ezt állítják hasonló okokból eredeztetik.
Erdélyben valóban sokmindent másképp csinálnak, mert például sok helyen állva nyírják és körmölik a juhot.
A juhot...mert arrafelé a birka szó elég ismeretlen.
|
| |
|
[válaszok erre: #10312]
|
[előzmény: (10308) Dorzsi-Pöszke, 2012-09-23 14:46:38]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 29206. Elküldve:
2012-09-23 18:13:09 |
[2667.] |
Hatalmas Gratula!
|
| |
|
|
[előzmény: (29184) Krausz Győzőné, 2012-09-23 13:24:24]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 29205. Elküldve:
2012-09-23 18:12:14 |
[2668.] |
Láttam ám lentebb is a magyar fajtás képeket, csak szezon van és 100 kéve kukorica szárat hordtam be a hétvégén...és még tereltünk is!
|
| |
|
|
[előzmény: (29183) Krausz Győzőné, 2012-09-23 07:48:49]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 10304. Elküldve:
2012-09-23 12:19:26 |
[2669.] |
Azért eleget tud tenni a Racka is, csak sajnos a minősítési rendszer O és P betűjénél.
De azt is elkellene mondani, hogy abban a rendszerben az ízét nem díjazzák.
Ami a kukoricát illeti éppen szezon van:
http://rackablog.blogspot.hu/2012/09/kukoricaszar.html
|
| |
|
[válaszok erre: #10305]
|
[előzmény: (10303) tamashoppar, 2012-09-23 08:56:14]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 10302. Elküldve:
2012-09-23 07:21:37 |
[2670.] |
Régebben a pásztorkodás nemcsak a juhászkodást jenetette. "Pásztorbot" volt a kanászbalta is és a gulyások által használt botok is annak számítottak.
Erdélyben, ahol a pásztorkodás ősibb formálya fennmaradt, illetve az itteni szokásoktól, kultúrától kicsit eltérő úton fejlődött tovább a legtöbb helyen még ma sincs a pásztorbot végén kampó.
Egyrészt az is igaz, amit Tamás leírt, hogy már a világháborúk előtt a pásztornak meg kellett védenie magát a jószágra támadó, állatokat veszélyeztető ellenségtől.
Különösen itt a Dél-Alföldön hírhedt betyárok garázdálkodnak.
Sokat beszéltünk itt a magyar és például az angol legeltetési, állattartási szokások különbözőségéről.
Dorzsi-Pöszke említette azt is, hogy bizony magyar viszonyok között nem lehetne, és igazán sosem lehetett egy nyájat őrizetlenül kint hagyni, mert pillanatok alatt ellopnák. Ellopták volna a világháborúk előtti időben is.
Magyar őrző pásztorkutyáink (Kuvasz, Komondor) mellett a magyar terelőkutyák is bizony segítettek ezt meghíúsítani.
Emellett a magyar terelőkutyák karakterének, vérmérsékletének és terelési stílusának kialakulásában nagy szerepet játszott magának a terelt jószágnak is a viselkedése.
Ma már talán csak legenda a Racka juh szilajsága, mert a fajta jelentős átalakuláson esett át. A Merino és az intenzív gazdasági árutermelő fajták behozatala, importja annyira háttérbe szorította a parlagi hazai őshonos fajtákat, hogy az egyedszámuk nagyon lecsökkent, a kihalás szélére jutottak.
Megmentésükre, egyedszámuk növelésére intézkedéseket hoztak. Viszont a Racka annyira egyedi, ősi, sajátos, hogy az egyedszám növelésére, a populáció nagyságához nem használtak, nem használhattak más idegen fajtákat. Ebben a csoportban még a Gyimesi Racka is különbözik az őshonos Rackától.
Így tehát az állomány növelés nem igen ment másképp, mint beltenyésztéssel, rokontenyésztéssel.
Ennek egyenes velejárója, hogy vékonyodik az idegrendszer, törpésedik az állomány és még sorolhatnánk.
Summa summárum ez a mai Racka már nem az, mint a történelmi időkben.
A vékonyodott idegrendszer következménye a félősség, stresszesség. Így a mai állományt eltekintve kicsit nehezen elképzelhető az, hogy az ivarzó anyákat védő kos nekifordul az embernek. Viszont a mai napig például több ivarérett kost nem igazán lehet össze tenni egy nyájba ivarzási időszakban, mert megölik egymást.
A terelt haszonállatok vérmérsékletét illetően a mai napig a legszemléletesebb példa a magyar terelőkutyák viselkedésének, terelési stílusának kialakulására a Magyar Szürke Marha és a Mangalica.
Tehát nem vicc, de a pásztornak a kezében lévő bot arra is szolgált, hogy necsak a betyároktól, rablóktól, tolvajoktól védje meg magát, hanem a megvadult jószágokkal szemben is használta.
Kanászok ilyen dologra is használtál a kanász baltát, hajítófát, hogy a disznót fültövön vágták vele.
Megjegyzem nem kell csodálkozni azon sem, hogy ha a terelő kutyákkal így bánnak.
Amelyik lágyabb, érzékenyebb, finomabb kutya ezt zokon veszi, megsértődik az mit kezd szorult helyzetben a jószággal?
De nemcsak a jószággal, hanem régebben magyar haszonállatok esetében a pásztor élete is múlott rajta.
Talán meséltem már itt azt az esetet, amikor a szürke marha borjú beszorult két fa közé és mikor a gulyás kiszabadította felsírt. Az anyatehén úgy felöklelte, hogy néhány másodpercre eszméletét vesztette. Amikor magához tért csak azt látta, hogy dühödt anyatehenek veszik körül és mellette ül a Sinka, aki morog, vicsorog körbe, és védi.
Ugyanígy a disznó konda is megeszi a lágyabb, puhább kutyát.
Nem is az csak a magyarázat a mai pásztorbotok alakjára, megjelenési formájára, hogy miért hordott volna a pásztor magával több botot. De mára a sokféle pásztorbotok között megjelenésben is átfedések, egybe olvadások vannak.
Ez a történelem előtti korszak már csak nyomokban fellehető és a pásztorbot egyre inkább dísz szerepét tölti be. Így a megjelenési formája is egybe olvasztja, összeolvasztja a régi idők egykori szokásait.
|
| |
|
[válaszok erre: #10303 #10308]
|
[előzmény: (10298) Skylie Sky, 2012-09-22 20:37:42]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 225. Elküldve:
2012-09-22 18:00:35 |
[2671.] |
Köszi az oldalt!
Gyönyörűek!
|
| |
|
|
[előzmény: (224) tamashoppar, 2012-09-22 15:25:07]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 10291. Elküldve:
2012-09-22 17:55:40 |
[2672.] |
A tiéd öntött a Jucy botja nem. Sajnos az öntött kampók nehezebbek. 
Viszont a te kampód meg ékes bizonyítéka annak, hogy régen a pásztor botot önvédelemre, illetve fegyverként is használták.
Mára már csak annyi maradt meg ebből díszítésként, mint amit a te kampódon is látni, de régebben az bizony fokos volt.
|
| |
|
[válaszok erre: #10292 #10295 #10298]
|
[előzmény: (10287) bless, 2012-09-22 11:39:58]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 10290. Elküldve:
2012-09-22 17:53:06 |
[2673.] |
|
| |
|
|
[előzmény: (10282) Skylie Sky, 2012-09-21 21:04:53]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 10289. Elküldve:
2012-09-22 17:51:59 |
[2674.] |
Az utolsó előtti mondatotad külön köszönöm!
Az igazság az, hogy amit Duci csinál, annak jórészét tőled tanulta!
A pásztorok tapasztalatai mellett a te módszered, rendszered és tanítási szemléleted az, ami működik azoknál a kutyáknál, akik eljönnek Ópusztaszerre.
Úgyhogy az érdem a tiéd is!
|
| |
|
|
[előzmény: (10278) Kondacsipkedő, 2012-09-21 14:15:14]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 222. Elküldve:
2012-09-21 11:23:13 |
[2675.] |
Jól mondja Lajka!
Kutya nyakörvek azok is díszítéssel és rászerelt pergővel.
A pergőről és szerepéről részletesebben a Pásztorpuli honlapon olvashatsz.
Helyi, környékbeli pásztorok, bőrdíszművesek készítik az ottani ízlés szerint. Az enyémek is onnan valók!
Általában marha, vagy bivaly bőrből természetes színben, esetleg fekete vagy piros cifrával.
Viszont a pergős nyakörvel azok biztos, hogy nem Sinka nyakörvek. Sinka esetében pergőt nagyon ritkán látni.
Általában azokra a kutyákra teszik a pergőt a pásztorok, amelyik kutya nem ugat annyira.
És itt jön be az, amit a magyar stílusú terelésről a másik topicban beszéltünk.
A Sinka ugasson és úgy jelezze a pásztornak, hogy egy nagy nyáj, vagy gulya esetében éppen merre van, hol dolgozik. Tehát az ugatás nemcsak fegyvere a kutyának a jószág irányításában, hanem kapcsolat tartás is az emberrel munka közben.
Marhás kutyákon sokkal inkább látsz pergőt! Ennek az az oka, hogy a marhás kutya nem annyira ugat, hanem ha ugat is pár mélyet utána odabasz!
A jószág számára sok esetben az ugatás azt jelentheti, hogy a kutya nem mer, vagy nem akar fogni, illetve pontosan tudják, hogy ez durván tiltva van. Ezt a jószág kihasználja és kifordul, szembe fordul az ugató kutyával.
Ha ekkor az ugatást nem követi fogás, odacsípés, akkor az annyit is ér tekintély szempontjából és legközelebb már a jószág nem veszi komolyan, ha a kutya csak ugat.
A hortobágyi pásztorok azt mondják erre, hogy "jó szándékú a kutya", mert nem ver oda a jószágnak.
Sokszor juhok esetében például akkor ugat egy kutya, akkor kezd ugatni, ha az adott szituációt nem tudja megoldani. Ilyen a sarokból kiszedés vagy a karámról leszedés például.
Ha ezt annyiban hagyjuk, nem követi fogás, odacsípés leszedés közben, akkor meg is tanítjuk a jószágnak, hogy fogjon ki a kutyán és tegye lóvá.
A marha, pláne a szürke az kicsit más, mert a juhokra kemény, mondjuk még a Magyar Tarkát is fogó kutya sok esetben elhalkul a szürke mellett, mert annak olyan a tekintete.
Persze nemcsak az a különbség a juhos és marhás kutya között, hogy a marhás keményebb. A juhos kutyák a pásztoroknál tarkón, háton fognak vagy az oldalukat csípik. Közhiedelemmel ellentétben nem a csánjukat és a farkukat.
A marhás kutya hátul fog, csánkon, comb belső felületén, esetleg herén vagy farokvégen. A herén és farokvégen fogó kutyát ugyanúgy nem szeretik a gulyások, mint a juhászok a csánkoló, lapockázó kutyát.
Ezek erős példák, de a Sinka esetében ezt mindenképp illik tudni, mert elég fogós, tökös kutyák.
Viszont mivel állandóan fogni, fogatni nem lehet, ezért legtöbbször a kevésbé ugatós marhás kutyák esetében azért a pergő, hogy ha meghallja a jószág a kutya nyakában, akkor vigyázba vágja magát.
A hortobágyi nyakörvek amellett, hogy marha, bivaly bőrből készülnek azzal a szakadatlan ejtőernyő zsinórral vannak varrva, ami anyagokat például a honvédség is használ. Egy honvédségi szíj, vagy bőr pedig örök élet meg egy nap!
A pergő viszont rézből van legtöbbször, de én már láttam szürke fém színűt is.
|
| |
|
[válaszok erre: #223 #224]
|
[előzmény: (219) tamashoppar, 2012-09-21 10:03:32]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
|
