| Találatok száma: 31855 üzenet |
|
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
6916.  Elküldve:
2011-08-05 18:42:27 |
[7076.] |
Nem azért, mert Sinka, de náluk van erre a legjobb példa. A nagyobbat Rackák mellől hoztam el. Vállal löki a bárányt ugyan kemény a juhokkal, de azt is látom, hogy ez amit megszokott a marháknál kevés lenne, illetve szürkénél bele is halna.
A kölyök ő már szürkék mellől érkezett.
Érdekes módon tényleg úgy van, ahogy Tamás is leírta, hogy nem mindegy mire indul be először és nem mindegy mihez szokik hozá.
Mivel Acél szürkék mellett született először csak nézett, hogy mit is akarunk mi a Rackákkal. Ópusztaszeren a nagyállatokra (ló, szamár) meg morgott és állt a szőr a hátán.
Manka Pulink kacsát és libát terelt életében először. Jódarabig nézett is, amikor kivittük a juhokhoz, hogy mit akarunk...
Próba cseresznye alapon volt szerencsém saját és saját tenyésztésű Pulikat kipróbálni Mangalicával és Vaddisznókkal.
No ha a marha kemény és veszélyes, akkor a Mangalica és a Vaddisznó még annál inkább... 
|
| |
|
|
[előzmény: (6907) standstill, 2011-08-05 13:01:18]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 6915. Elküldve:
2011-08-05 18:37:41 |
[7077.] |
Megpróbálom és igazat adok neked. Sajnos a filmen látható Pulival ezt már nem tudom...
|
| |
|
|
[előzmény: (6904) redex, 2011-08-05 12:10:49]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 6914. Elküldve:
2011-08-05 18:36:31 |
[7078.] |
Egy vadabb, rebbenősebb nyáj jobban kiváltja az ösztönt. Ezt láthattad Ópusztaszeren is, amikor szombat délelőtt csak felmértük a kutyákat, hogy ki hol tart és volt amelyik életében akkor látott először juhokat és akkor került sorra, amikor már nem rebbent annyira a falka. Eső után pihenmővel beiktatva a juhok is frissebbek voltak és rendre azok a kutyák, akik egy álló nyájra nem indultak el annyira, csak megmutatták, hogy amit keresünk ott van, azok beindultak.
Nem vagyok nagyon tapasztalt, de a saját kutyáimon is észre vettem, hogy túl sokszor, sűrűn nem jó az ilyen vadabb, rebbenősebb nyáj, mert ahogy írtad a kutya nem mindig éri utól és megszokja, hogy úgy is jó.
Örülök, hogy beindult a fiatal Mudid. Ez egy csodálatos dolog!
Magam is minden egyes ilyen alkalomnál átélem, amikor az enyém is elindult.
|
| |
|
|
[előzmény: (6911) pajtiapu, 2011-08-05 15:59:24]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 6913. Elküldve:
2011-08-05 18:32:15 |
[7079.] |
Amit te írtál a terelésről nekem az a nagyszerű és egy életre megjegyeztem, mert már tapasztaltam ilyet és valóban úgy van!
Nagyon fontos azt hangsúlyozni, amit te leírtál, hogy nem vadállatok és nem fékezhetetlenek, lehet velük dolgozni.
Én két ok miatt is hangsúlyozom a keményebbik oldalt. Egyrészt, hogy meggondolatlanul ne vágjon bele senki. Másrészt pedig így talán könnyebb, vagy jobban megérteni, hogy Magyar Terelő Kutyáink miért is lettek ilyen karakterűek.
Azt hiszem írta itt ebben a topicban már K.G. hogy a hivatásos juhászok, pásztorok megtehetik, hogy a saját személyiségüknek, habitusuknak legmegfelelőbb kutyát keresik, választják és a többi nem kell.
Mi akik a törzskönyves, tenyésztett fajtákkal dolgozunk inkább idomulunk, alkalmazkodunk a kutyához (fajtához) az eredményesség érdekében.
Eképpen a nagyapádnak teljesen igaza volt!
|
| |
|
[válaszok erre: #6920 #6924]
|
[előzmény: (6905) Dorzsi-Pöszke, 2011-08-05 12:41:49]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 9046. Elküldve:
2011-08-05 18:26:22 |
[7080.] |
 Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére!
|
| |
|
[válaszok erre: #9047]
|
[előzmény: (9044) lhakhang, 2011-08-05 15:19:03]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 6903. Elküldve:
2011-08-05 10:28:09 |
[7081.] |
Igazán finom, csiszolt, kidolgozott munkához a Szürke Marhával olyan kutyára is van szükség, illetve ára van.
Tanulni, gyakorolni az intenzívebb, modernebb fajták alkalmasabbak:
Egy elé menés, megállítás:
http://www.youtube.com/watch?v=fqY2kG6hMgs
Egy kezdetleges gyakorlat első lépései:
http://www.youtube.com/watch?v=jtFrAyGJ4ds
A Hortobágyon a szürkés ösztönpróbán látható volt néhány pásztor, ahogy a karám mellett a morajló tömegből beszélt be a karámban dolgozó kutyához és mintha a kutya értette volna:
Ott vigyázz! Eriggy onnat!
A kutyák ősei megfizették ennek az árát...
|
| |
|
[válaszok erre: #6904 #6907 #6911 #6918 #6923]
|
[előzmény: (6897) scottika, 2011-08-05 08:26:45]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 6896. Elküldve:
2011-08-05 08:02:58 |
[7082.] |
Sajnos az internet és a szakkönyvek nem pótolhatják azt az ismeret anyagot, amit csakis azzal lehet megszerezni, ha az ember benne van. Legalább kimegy és a saját szemével látja, esetleg a saját bőrén tapasztalja.
Hiányosságokat, alapvető ismereteket enyhíthet és mérsékelhet a szakkönyv vagy az internet.
Állategészségügyi szakközép iskolával, érettségivel, állattenyésztési főiskolával, üzemmérnöki diplomával, élelmiszer higiénikus szaküzemmérnökivel a legtöbbet nem a szakkönyvekből tanultam.
Állattenyésztést azoktól az emberektől, akik egész életüket nemzedékek óta a jószág seggénél töltötték.
Nagyon egyszerű példát mondok. Szépen le van írva szakkönyvekben, tankönyvekben mondjuk a tehén ellése, de amíg egy tehenet saját kezeddel meg nem elletsz addig az csak passzív, elméleti tudás és fejben van nem a zsigereidben.
Ugyanez elmondható juhászkodás és annak szerves részét képező terelésre is.
De erről már beszéltünk itt.
A marha hajtással, illetve tereléssel kapcsolatban saját tapasztalatként annyit tennék hozzá, mondanék el, hogy ha valaki ilyesmire adja a fejét, akkor inkább ne a Magyar Szürke Marhával kezdje.
Amikor néhányszor ellátogattam szürke gulyához és valóban volt olyan, hogy vittem magammal a Pulim is, aki akkor és ott helyt állt, akkor többen kérdezték tőlem, hogy nem jöhetnének-e el velem, tehetnének-e egy próbát, kipróbálnák.
A válaszom határozottan az volt, hogy NEM!
Saját bőrömet és a saját kutyám bőrét magam úgy viszem a vásárra, ahogy akarom, de ez másokra és kutyáikra nem vonatkozik.
Olyan legelőn és olyan közegben, ahová például még a mentő sem tud bejutni és több kilóméterre van járható út.
Ha már a Sinka ezzel kapcsolatban szóba került, akkor igazat adok abban, hogy valamikor nem volt Sinka, de volt Puli-Pumi-Mudi.
Régen volt. Persze ma is képes lenne rá, kérdés csak az milyen áron.
Nem véletlenül tartanak a szürkék mellett 2-3 kutyával többet, mint kéne, mert fogy...
Annál meg bármely pedigrés, törzskönyves, tenyésztett Magyar Terelő Pásztorkutya többet ér mintsem, hogy éves korára, amikor már elindult és majdnem jó, majdnem készen van csak egyet vét és az életébe kerül, úgy hogy a hiba miatt csak egy vödör húst lehet utána össze szedni.
Ellentétben más nemzetek intenzív, modernebb marha fajtáival a Magyar Szürke Marha gondolkodik. Azon is, amit addig bukott, hogy tudná megoldani.
Felbőszíti a kutyát, mintha annak lenne esélye bírni vele és hátrál, mintha beadná a derekát. A kutya meg felbátorodik és ugatva megy utána, míg azt nem veszi észre, hogy már a gulya közepén van, hiszen a tehenek is össze játszanak és szélébb húzódnak utat engedve a kutyának, szándékosan rést mutatva a terelő munkához. Végül körbe kapják és a rést bezárják és ott a vége...
Saját szememmel láttam ezt testközelből és olyankor nincs az a bot, tölgyfa léc, ami a szándékukat vissza vetné, még akkor sem, ha a fejükön törik el.
Nem játék és nem próbálgatás kérdése. Én megtanultam tisztelni őket!
Ami az emberi mulasztásokat, emberi hibából történt eseményeket illeti. Valóban így van, csak azt nem szabad elfelejteni, hogy úgy a kutyának, mint az embernek a szürkék mellett állandóan ébernek kell lenni. Emberi mulasztás-e, hogy egy beszorult borjút ki akarunk szabadítani? Emberi mulasztás-e, hogy a született borjút meg akarjuk jelölni?
Nem utolsó sorban, ha emberre támad és pláne ha embert öl levágják. Ha kutyát, akkor nem...
Pláne sok esetben azért van ott a kutya, hogy arra támadjon és ne az emberre. Ez is pásztor logika.
A karakter, vérmérsékleti különbségére a legjobb példa az, hogy amíg egy Red Lincoln, vagy Galloway, Aberdeen Angus tenyészbikát lehet cirógatva vezetgetni, TBC bőrpróbázni, addig ezt egy Magyar Szürke bikánál ne próbálja meg senki.
A különbségre a másik gyakorlati példa, amikor ezeket a marhákat karámba hajtják, majd a karámból kezelő folyosóba.
Aberdeen Angus, Galloway esetében első esetben problémás csak, mert utána már a marhák megszokják és a karámból szinte automatikusan sorba állnak a kezelő folyosó bejáratánál.
Magyar Szürke esetében először kevésbé problémás, mert a zárt karámból a kezelő folyosó végében rést látnak és kitörési lehetőséget.
Amint rájönnek, hogy mi történik a kezelő folyosóban egy Istennek nem akarnak oda bemenni és csak vissza forognak a folyosó bejáratánál, hogy szinte 3-4 alkalommal meg kell forgatni őket a karámban, majd cselhez folyamodni, hogy a kartámhoz szorítva keskeny sávban (szinte egyesével) közelítsék a folyosó bejáratát mire azt az 5-10 marhát végre a folyosóba lehet ostorozni. Minél többször kezelik őket annál nehezebb.
Úgy megjegyzik, hogy ha fél év múlva váltanak legelőt és ugyanazon az útvonalon kell megtenni a két legelő közt a távolságot, akkor pöccre ugyanott mennek fél év múlva is, mert fejben van nekik az útvonal.
|
| |
|
[válaszok erre: #6897 #6905]
|
[előzmény: (6878) tamashoppar, 2011-08-04 15:33:43]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 201. Elküldve:
2011-08-05 05:18:51 |
[7083.] |
A haladók pedig pontosíthatnak, csiszolhatnak a munkán! 
|
| |
|
|
[előzmény: (200) acsab, 2011-08-04 23:01:41]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 6894. Elküldve:
2011-08-05 05:16:39 |
[7084.] |
Amit a Magyar Tarka esetében a kezességről írtam azt természetesen a Magyar Szürkére is igaz!
Háztáji gazdaságban, istállózva más.
A Sándorfalva határában található szürke gulyánál tettek már kísérletet arra, hogy borjú korban falusi porta udvarán lévő istállóba vitték a jószágot.
A korábban leválasztott 100 kilós borjú ennyi idő alatt annyi mindent "szívott magába" a gulyában a legelőn, hogy egész nap csak bőgött a gulya után és a gazdát miután megdöfni nem tudta, megrúgni nem tudta harapott, mint a kutya.
Beteg tehenet is szedtek már ki a gulyából karámba, hogy majd kikezelik. Miután 3 napig nem evett csak bőgött a gulya után vissza vitték. A tehén megnyugodott, ahogy a gulyába tették, kissé félre vonulva lefeküdt és meghalt.
Azért ne felejtsük el, hogy szekérhez, iga vonásra leginkább (nem minden esetben) ökröket használtak, akiket már kora tinó korban befogtak.
Magam láttam testközelből egy ilyen ökrös fogatot és azt hittem milyen kezesek, oda akartam menni megérinteni őket. A gazdájuk javaslatára nem tettem, mert kezesek, de csak a gazdának!
|
| |
|
|
[előzmény: (6888) Dorzsi-Pöszke, 2011-08-04 22:29:03]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 6893. Elküldve:
2011-08-05 05:08:33 |
[7085.] |
Köszi szépen!
Én sem vagyok annyira tájékozott...ezért írtam, hogy nem okoskodni szeretnék, csak elmondom a véleményem.
|
| |
|
|
[előzmény: (6876) Ditka, 2011-08-04 12:56:08]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 6890. Elküldve:
2011-08-05 04:59:37 |
[7087.] |
Tormay Béla: A szarvasmarha tenyésztése
Atheneum kiadó Budapest
1906.
"...Tehát naponta látjuk ezt a marhát és sok gazda még sem ismeri kellően, de talán nem is becsülik mindig annyira, a mennyire megérdemli?
Nézzünk végig Magyarországon, számláljuk meg annak megmívelendő területét és képzeljük el: hogy ez a mi szarvasmarhafajtánk nem léteznék. Kérdjük, hogy akkor a mi közép- és nagybirtokosunk mitévő lenne, hol szerezné azon erőkifejtőket, melyek talaja megmívelhetésére, a rossz utakon való szállítások teljesítésére szükségesek, melyek ezt az erőt olcsón termelik?
Képzeljék el, tisztelt gazdatársaink, ha egyszerre eltűnnék ezen fajta, ha nem lenne meg azon sanyarúságot eltűrni tudó állat, mely éjjel legel, nappal szánt, mely ha enni adunk neki, hidegben, melegben fáradhatatlanul és gyorsan dolgozik, maly, ha lábai végre a gyors szolgálatot kezdik megtagadni, a fűvön magát gyorsan kipihenteti és hízóra állítva, a takarmányt elég jól értékesíti, melynek húsa, ha hetedik életévénél nem későbben hizlaltatik, bármely más marha húsával mindig sikerrel versenyez, mi lenne akkor?
Azt véljük, egy időre legalább beláthatatlan zavar keletkeznék mezőgazdasági üzemünkben és kimondhatatlan kárral, nagy áldozatokkal lennénk csak képesek a magyar ökröket pótolni.
Ezekért becsüljük, mi oly nagyra ezen fajtát, ezért ajánljuk ápolását, fejlesztését, ezért kell munkálkodnunk az utóbbin, a mit cselekszünk is és hisszük, hogy minden helyesen gondolkodó gazda támogatni fog bennünket ezen törekvésünkben.
Tudjuk, mily kevés igényű hazai marhánk, mennyire értékesíti a tápszegény takarmányíféléket: tengeri kórót, szalmát, ezen telel, és habár lassan, de szilárdul fejlődve, lesz olyan igavonó állattá, mint a minő kevés van a földgömbön.
A magyar ökör serény, győzős, edzett, egészséges, tartósságát illetőleg vele más fajta alig versenyezhet és elbámultak 1873-ban a bécsi világtárlaton a nyugot-európai gazdák, mikor báró Wenckheim 14 éves, még teljes erőben lévő, hibátlan lábú ökreit nézték. De láttunk gróf Majláth József perbenyiki gulyájából az ezredéves kiállítás szarvasmarha-tárlatán 16 éves szépen kihizlalt négy ökröt.
A magyar ökör tartósságát illetőleg a legkiválóbb példát 1863-ban láttuk a Kőrös-völgyben, tudvalevőleg 1849-ben a kisjenői ökrök a magyar czimerrel bélyegeztettek, a fent említett aszályos évben kisjenői fogatok takarmányért mentek a hegyekbe, Álgyesten meghálván, ott általunk megszemléltettek és közöttük még egészen ép ökröket találtunk, melyek a magyar czimert hordták tompprájukon.
Még megjegyezzük azonban, hogy ezen leíráskor nem a matador gulyákban látható elsőrendű állatok, de még kevésbé az egyes rossz viszonyok között levő helyiségekben található és egyenesen hazai marhánk nyomorultjainak nevezhető példányok, hanem a jobb átlag lebeg szemeink előtt. Azon átlag, mely például Sarkad, Komárváros, vagy Székás mentén, azon jó átlag, mely Udvarhely vármegyében kisgazdák tulajdonát képezi és melyek, de különösen az utóbbi, azon óhajt ébresztették bennünk: bárcsak az egész sík és dombos vidék e fajtájú marhaállománya a megjelöltekkel egyenlő lenne.
Ez lenne azon fajta leirása, mely Magyarország mezőgazdaságára a jelenben még a legfontosabb, és hisszük, hogy fontosságát különösen hazánk sík részein, továbbá a Királyhágón túli országrész dombos vidékén még éveken át meg fogja tartani.Ezen utóbbi vidékek vannak hivatva hazánk nyugoti részeit is ellátni jó élő motorokkal. Ellátni ott a gazdákat olyan igavonó állatokkal, melyek majd egy évtizedig szolgálnak, teljesítik kevésbé tápdús takarmányon azon nehéz munkát, mely rájuk rovatik.
Az említett vidékeken, vagyis ott, hol honi marhánk tenyésztése indikált, különösen a kisgazda ne kapkodjon tehát más költséges és követelőbb marha után. Olyan fajtának terjesztését, melynek tartása a mi égalji viszonyaink között nagy szakértelmet kíván, ott nem czélszerű előmozdítani, hanem törekedjünk, hogy a kis gazda ezt a mi darvas marhánkat egy vérben jól tenyéssze. Ápoljuk a honit, mely nem hágy bennünket cserben, rossz körülmények között is megvan, gyangén telel. Mostohán nyaral, mégis hasznavehető állat lesz belőle és ha életfeltételeit csak kissé kedvezőbben töltik be, ezért bizonyára jutalmazza tenyésztőit.
Hazai fehér marhánkat iparkodjunk fentartani, ezt a fajtát fejlesszük a neki kijelölt tenyésztési területen, ez ott daczol a viszonyok mostohaságával, sőt ezek daczára is, csak némi culturában részesüljön, javul. Ezen kitűnő fajtát, melylyel meg vagyunk áldva, melyre oly büszkék lehetünk, mint az arab a lovára, méltányoljuk azon helyeken, a hová illik, teljes értékéhez mérten.
Az ötvenes évek kezdetétől egész azok végéig az állattenyésztésnek két ágazata, a ló- és a szarvasmarha-tenyésztés számszerint folyton apadt. Megfogyatkozott a tenyészteni való marha a kis gazdáknál és sok vidéken elenyésztek a gulyák a nagy birtoktesteken.
A hatvanas évek kezdetén ujból nagyobb figyelmet kezdtek forditani az utóbb emlitett tenyésztési ágra, ez 1863-ban ismét sülyedt, ezen csapásos év után azonban a szarvasmarha-tenyésztés sok helyen ujból számszerint emelkedett, de nem emelkedett különösen a kisbirtokosnál minőségileg és ennek oka abban rejlett, hogy nem voltak kellő számú, egyuttal a fajta javítását eszközlő tenyészbikák.
A kormány, helyesebben a földmivelési ügyek magyar királyi ministeriuma, azonban erőteljesen nyult belé a hazai szarvasmarha-tenyésztési ügyekbe és hogy ezen a téren haladás létesült, különösen pedig hogy a magyar-erdélyi fajta tenyésztésének hanyatlása elé igen lényeges akadályok gördittettek, az elvitázhatatlanul az ő érdeme.
Tekintettel égaljunkra és más elmondottakra, de különös tekintettek a kisgazda által követett takarmányozásra, állíthatjuk, hogy hála a gondviselésnek, hogy ezen fajtát most még birjuk, szerencse továbbá, hogy vannak az országban még jó gulyáink, a miről szemléinken, különösen pedig az 1899-ik évi szegedi országos gazdasági kiállításon meggyőződést szerezhetünk..."
|
| |
|
|
[előzmény: (6888) Dorzsi-Pöszke, 2011-08-04 22:29:03]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 9041. Elküldve:
2011-08-04 19:23:35 |
[7088.] |
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére! |
| |
|
|
[előzmény: (9040) Viol, 2011-08-04 19:21:26]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 197. Elküldve:
2011-08-04 19:23:19 |
[7089.] |
Itt a közelben az egyik öreg házat nem lakják. Szabályos nyest vár van.
A baromfik és a Rackák a hátsó udvarban vannak oda nem járnak a kutyák. Hátsó kerteken közlekedik. A múltkor saját szememmel láttam. Ki is engedtem Gyopárt egy kicsit... 
|
| |
|
[válaszok erre: #198]
|
[előzmény: (196) Viol, 2011-08-04 19:20:31]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 6874. Elküldve:
2011-08-04 09:35:12 |
[7090.] |
Bocsánat, hogy bele kotoygok és nem okoskodni szeretnék, csak elmondom a véleményem...
Gyerek koromban Magyar Tarka és Holstein Fríz marhák mellett nőttem fel. Mindig volt otthon 10-15 db. A gondozásukban és a takarmányozásukban a szülői gazdálkodást tekintve folyamatosan részt vettem. Magyar Tarka tehenem is volt, akit kézzel fejtem.
Általánosságban elmondható, hogy az intenzív speciálisan tejtermelő (pl. Jersey, Holsteinf Fríz, Arshire), illetve hústermelő fajták (pl. Limousine, Charolais), de a kettős hasznosítású fajták is, mint a Magyar Tarka, Szimentáli kezesebbek, nyugodtabbak, szakszóval kifejezve jobb a technológiai tűrésük.
Az is igaz, hogy ha egy marha, főleg bika megmakacsolja magát, akkor teljesen mindegy, hogy milyen fajta.
Azért jobb a techonlógiai tűrésük, mert nyilvánvaló, hogy a termelésük érdekében többet találkoznak emberrel, emberi kéz gyakrabban és sűrűbben érinti őket.
A hústermelő fajták talán kevésbé, hazai viszonylatban pláne, mert amíg egy francia gazdálkodó kap annyit a húsáért, hogy megérje neki istállózni, intenzív koncentráltabb takarámánnyal etetni, addig egy magyar húsmarha tartó az olcsósága, költség takarékossága miatt villanypásztorral kicsapja a legelőre és jónapot.
Többek közt ezért nem érintette a BSE kergekór a Magyar Szürke állományt és nem azért, mert immunis lenne. A magyar gazdának egyszerűen nem érte meg állati fehérjével etetni, amiben benne lehetett az a prion, ami a kergekórt okzta, előidézte.
A Magyar Szürke Marha primitív, ősi, rideg, szilaj fajta. Elsősorban nem a hústermelésre szelektálták évtizedeken át, bár a húsminősége egyedülálló (Magyar Tarkánál nem jobb szerintem  ) és régen keresett export cikk volt Nyugat-Európa szerte.
Elsősorban évszázadokon át igavonó erejére, fizikai állóképességére, hosszú élettartamára volt leginkább szükség.
Ezt mutatják húsformái is, elsősorban a mozgást szolgáló izomzata fejlett, jelentős nem pedig a piaci igényekhez igazodva dominánsak értékes húsrészei.
Ez viszont azt is jelenti, hogy az agresszív, szilaj, rideg tartáshoz maximálisan alkalmazkodott vérmérséklete mellé erő is párosul nemcsak a nagy testtömeg.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy egy Limousine, Charolais nem lenne erős, hiszen az is képes agyonnyomni, agoyntaposni az embert, de mivel a Magyar Szürke élénkebb, temperamentumosabb hamarabb ráfordul az emberre és e mellé kifejezett fizikai erő is párosul.
Saját tapasztalat, hogy bikáknák ha egy Magyar Szürke a kezelő folyosóban az oltástól elbődül, akkor a rezonálást még a karám legtulsó sarkában is lehet érezni a karámnak támaszkodva.
Egy ideig vágóhídon dolgoztam húsvizsgáló szaksegédként. Elég sok marha felhajtást sikerült látnom, meg konok, makacs halálba menő bikákat, de a Magyar Szürke esetében ha megfordul az emberek hanyatt-homlok meneülnek csimpaszkodva a fém korlátokon.
Míg egy Charolais, Limousine sok esetben csak vérbe borult szemmel áll és fújtat, addig a Magyar Szürke tör és zúz amit ér nem kímélve saját testi épségét sem a lila ködtől.
A nagyobb testű húsmarha fajták, mint a Charolais és a Limousine nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb vérmérsékletűek, míg a kisebb testú, faggyúsabb húsmarha fajták, mint a Hereford, Aberdeen Angus, Galloway élénkebb vérmérsékletűek.
Talán ezek a húsmarha fajták, húshasznosítás során mutatják azokat a viselkedési elemeket leginkább nyomokban, mint a rideg, primitív fajták a tartási körülményeket tekintve.
Ebbe a gulya szellemtől kezdve a memórián keresztül a született borjaknak vezértehenek által tartott óvódáig sokminden bele tartozik.
Mégis ha látunk villanypásztor mögött legelészni egy Szürke Marha gulyát akkor sem legyünk nyugodtak. Egyrészt az intenzív húsfajták míg beletörődnek a területi korlátokba, addig a Magyar Szürke a villanypásztort is próbára teszi minden áldott nap. Körbe megy a területen és keresi a gyenge pontjait.
Nem utolsó sorban rájöhet, hogy a hatalmas nagy szarvát a villany nem csípi meg így többször is előfordult, hogy az egyik marha a szarvával lenyomva a vezetéket simán kiengedi a többit.
Másrészt ha olyat lát, ami felbőszíti, akkor nincs az a villanypásztor, ami megállítja. Úgy átmegy rajta mintha ott sem lenne.
Legtöbbször a borjak jelölése is karámba hajtva történik úgy, hogy a karám szélére tévedő borjakat kihúzgálják a karám oszlopain, míg az anyja a rönkfákat döngeti. Húsmarha fajtáknál ez a féltő anyai gondoskodás hetek múlva lanyhul, gyengül, míg a szürkéknél inkább erősödik, mert az életerős borju óvódába áll.
A Magyar Tarka azért speciális, mert ugye elvileg a nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb Szimentáli is bőven benne van, de csak ott van valahol nagyon mélyen az ősi Magyar Szürke.
Ez különösen húságazatban tör néha elő, amikor a tehenek is legelőn vannak és nem fejik őket. Ugyanakkor az elmúlt időkben a Magyar Tarka a kistermelő, őstermelő, régi kifejezéssel élve háztáji gazdaságok marhája, tehene volt.
Ez azt jelentette, hogy vérmérsékletre is szelektálták, kezességre, ahogy a gazdák mondják.
Ehhez hasonló jelenség a Magyar Szürkénél is van, mert amelyik marha az embernek fordul az többször, máskor is megteszi és annak nincs helye a gulyában. Ezeket legtöbb esetben levágják. Pláne ha embert is ölt. Ezen egy percet sem gondolkodnak a pásztorok. Némelyiknek napjainkban krotália a kulcstartója..azé a bizonyos állaté.
A Magyar Szürke gulyások úgy mondják, hogy a közös akarat. Egy dolog, amit gondol az ember, hogy mit akar. A kérdés az a marhák is úgy akarják-e...
A kutya jelenlétében szende szűz magatartásra a magyar Szürke is igaz példa, ha kutyázva van. Már borjú és növendék korban kutyázzák, hogy vigyázba álljon a pergő (Hortobágyon fityegő) hallatán. Időnként ennek érdekében amelyik renitens meg is tépetik és meg is fektetik kutyával. Máskülönben ez nem megy.
A sándorfalvi Dudás gulyás évtizedekkel ezelőtt abba halt bele, hogy a falusi összehajtott közgulyához aznap valamiért nem vitte ki a kutyát. Hasonló történetet meséltek Somogyfajszon is.
|
| |
|
[válaszok erre: #6876 #6877]
|
[előzmény: (6872) tamashoppar, 2011-08-04 00:16:13]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 195. Elküldve:
2011-08-03 21:05:45 |
[7091.] |
 
|
| |
|
|
[előzmény: (193) Viol, 2011-08-03 20:41:42]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 194. Elküldve:
2011-08-03 21:05:19 |
[7092.] |
Nyest a fene vigye el...de már nagyok hozzá, hogy bepróbálkozzon... 
|
| |
|
[válaszok erre: #196]
|
[előzmény: (192) Viol, 2011-08-03 20:40:57]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 9035. Elküldve:
2011-08-03 20:38:32 |
[7093.] |
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére! |
| |
|
|
[előzmény: (9034) Koga, 2011-08-03 20:32:14]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 190. Elküldve:
2011-08-03 20:38:20 |
[7094.] |
Kicsi híd, kicsi árhajtó, kicsi karám stb...
|
| |
|
[válaszok erre: #191 #193 #200]
|
[előzmény: (189) Koga, 2011-08-03 20:27:33]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 6871. Elküldve:
2011-08-03 20:37:04 |
[7095.] |
A kutyaólat egy tanyán láttam, ahol először beleköltöztek a kacsák...Pulinak nem kell kutyaól, mert télen hanyatt fekve alszanak a fagyban.
Aztán végül a gazda ki is tette az ólat a baromfi udvarba és el is kotlottak a kacsák.
A fiatalabb kölyök Acél édesanyjának köszönheti a gazdája az életét. Behajtáskor beszorult a borjú két fa közé és ki akarta húzni. Mikor a borjú felsírt az anyja úgy megdöfte, hogy elvesztette az eszméletét. A mellette lévő 9 hónapos Sinka, Kacér azonnal fordult rá a tehénre. Mikor az ember magához tért a Sinka körözött körülötte és körbe vicsorgott a lehajtott marha fejekre....
A Magyar Szürke nem játék...
|
| |
|
|
[előzmény: (6869) scottika, 2011-08-03 20:31:36]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 6870. Elküldve:
2011-08-03 20:31:51 |
[7096.] |
Én úgy gondoltam, hogy először csakúgy, mint a Rackák esetében járatunk és "falkásítunk.
Aztán ahogy egyre belemélyedünk lehet kihajtás, behajtás ketrecből, ládából vagy akár egy kisebb híd is, áthajtó, szűkítő esetleg...persze kacsákra méretezve...számatalan ötlet van a fejemben, de még nem alakult ki. Egyelőre először még az a cél, hogy álljanak össze és szokják meg a kutyát.
Ősszel jönnek a Fodros Libák... 
|
| |
|
|
[előzmény: (6868) scottika, 2011-08-03 20:26:59]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 6867. Elküldve:
2011-08-03 20:26:52 |
[7097.] |
A kölyök mellett a másik most úgy másfél éves:
http://www.netboard.hu/viewref.php?post=15233605
Ettől függetlenül nekem továbbra is a Puli az igazi és a szívem csücske.
A Sinkát még csak most tanulom, tapasztalom...
|
| |
|
[válaszok erre: #6869]
|
[előzmény: (6865) scottika, 2011-08-03 20:00:25]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 4368. Elküldve:
2011-08-03 20:22:17 |
[7098.] |
|
| |
|
|
[előzmény: (4367) Koga, 2011-08-03 20:12:16]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 9033. Elküldve:
2011-08-03 20:21:56 |
[7099.] |
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére! |
| |
|
[válaszok erre: #9034]
|
[előzmény: (9032) Koga, 2011-08-03 20:19:24]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 188. Elküldve:
2011-08-03 20:21:07 |
[7100.] |
Akadályok még nem, lesznek csak járatjuk a Kacsa nyájat...
|
| |
|
[válaszok erre: #189]
|
[előzmény: (187) Koga, 2011-08-03 20:16:16]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
|
