Találatok száma: 31855 üzenet |
|
|

Duci

Tagság: 2003-05-30 07:38:46 Tagszám: #4770 Hozzászólások: 31855
|
6746. Elküldve:
2011-06-17 12:33:27 |
[7801.] |
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére!
|
|
[válaszok erre: #6747]
|
[előzmény: (6742) Makos, 2011-06-17 10:48:22]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

Duci

Tagság: 2003-05-30 07:38:46 Tagszám: #4770 Hozzászólások: 31855
|
6745. Elküldve:
2011-06-17 12:29:03 |
[7802.] |
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére!
|
|
|
[előzmény: (6744) csukatoni, 2011-06-17 12:17:29]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

Duci

Tagság: 2003-05-30 07:38:46 Tagszám: #4770 Hozzászólások: 31855
|
6738. Elküldve:
2011-06-17 09:52:29 |
[7803.] |
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére!
|
|
|
[előzmény: (6737) Duci, 2011-06-17 09:45:06]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

Duci

Tagság: 2003-05-30 07:38:46 Tagszám: #4770 Hozzászólások: 31855
|
6737. Elküldve:
2011-06-17 09:45:06 |
[7804.] |
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére!
|
|
[válaszok erre: #6738]
|
[előzmény: (6736) madboti, 2011-06-17 08:54:03]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

Duci

Tagság: 2003-05-30 07:38:46 Tagszám: #4770 Hozzászólások: 31855
|
3302. Elküldve:
2011-06-17 09:35:51 |
[7805.] |
Köszi a képeket!
|
|
|
[előzmény: (3301) Juhász Péter, 2011-06-16 23:27:04]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

Duci

Tagság: 2003-05-30 07:38:46 Tagszám: #4770 Hozzászólások: 31855
|
1350. Elküldve:
2011-06-17 09:34:52 |
[7806.] |
Köszi szépen Péter!
|
|
|
[előzmény: (1349) Juhász Péter, 2011-06-17 08:45:08]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

Duci

Tagság: 2003-05-30 07:38:46 Tagszám: #4770 Hozzászólások: 31855
|
6735. Elküldve:
2011-06-17 08:48:52 |
[7807.] |
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére!
|
|
[válaszok erre: #6736]
|
[előzmény: (6733) madboti, 2011-06-17 08:44:39]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

Duci

Tagság: 2003-05-30 07:38:46 Tagszám: #4770 Hozzászólások: 31855
|
6734. Elküldve:
2011-06-17 08:46:04 |
[7808.] |
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére!
|
|
[válaszok erre: #6739 #6742 #6762]
|
[előzmény: (6728) csukatoni, 2011-06-17 07:13:55]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

Duci

Tagság: 2003-05-30 07:38:46 Tagszám: #4770 Hozzászólások: 31855
|
4164. Elküldve:
2011-06-17 08:39:04 |
[7809.] |
Nem rémisztő dehogy!
Csak meglepődtem!
Ilyet még nem láttam
|
|
[válaszok erre: #4165]
|
[előzmény: (4158) Koga, 2011-06-16 12:42:18]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

Duci

Tagság: 2003-05-30 07:38:46 Tagszám: #4770 Hozzászólások: 31855
|
4163. Elküldve:
2011-06-17 08:38:33 |
[7810.] |
|
|
|
[előzmény: (4159) Viol, 2011-06-16 21:20:30]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

Duci

Tagság: 2003-05-30 07:38:46 Tagszám: #4770 Hozzászólások: 31855
|
8756. Elküldve:
2011-06-17 08:37:38 |
[7811.] |
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére!
|
|
|
[előzmény: (8755) Fickocos, 2011-06-17 08:21:03]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

Duci

Tagság: 2003-05-30 07:38:46 Tagszám: #4770 Hozzászólások: 31855
|
1347. Elküldve:
2011-06-16 21:01:11 |
[7812.] |
Még 92 hozzászólás kell tőled, hogy váltson a besorolásod!
|
|
|
[előzmény: (1346) Cibere, 2011-06-16 19:17:56]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

Duci

Tagság: 2003-05-30 07:38:46 Tagszám: #4770 Hozzászólások: 31855
|
13128. Elküldve:
2011-06-16 20:58:14 |
[7813.] |
Igen ismerem és egyet is értek.
Továbbra is szűretem a kutyáimat és a tenyésztésbe került saját tenyésztésű utódok továbbra is meglesznek szűrve csípőre.
Nem is a visszaélésekre gondoltam, mivel mindenkinek a maga felelőssége, hogy hazudik vagy sem és aki szemellenzősen csak a diszplázia eredményt nézi a tenyésztésben az meg is érdemli, illetve úgyis kiderül, előbb vagy utóbb, ha valaki hazudott, hiszen a probléma öröklődik.
Ami miatt én azt mondom, hogy jobban érdekel mit mond az állatorvosom a röntgen lelet láttán és az érdekel, hogy az adott kutya csípője belefér a tenyészthető minősítési kategóriák valamelyikébe az ok az, hogy én már nem hiszek a csodákban!
FDB kontra MKOE időszakban a következő példa a saját tenyésztésű Pulim. Mivel az FDB nem adott végleges csípő minősítést csak betöltött 24 hónapos korban, ezért megkértem az állatorvosom, hogy csináljunk két felvételt.
A két röntgen között tehát pusztán egy exponálási idő különbség van. Ugyanazon időpont, ugyanazon kutya, ugyanazon altatás és ugyanazon pozicionálás:
FDB:
MKOE:
Már FDB nélküli időszakban csak MKOE szűrések kapcsán:
Két különböző kutya és a nevüket, adataikat szándékosan takartam ki.
Nem ez a lényeg és nem személyeskedés, hanem a tendencia és általánosságban.
Két különböző kutya ugyanabban a hónapban szűrve és látható, hogy a minősítésük részletei megegyeznek pontról pontra, szögről szögre csak a végeredmény más:
A minősítést ugyanazon szervezet adta ki.
|
|
[válaszok erre: #13129 #13140]
|
[előzmény: (13127) Kondacsipkedő, 2011-06-16 19:45:13]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

Duci

Tagság: 2003-05-30 07:38:46 Tagszám: #4770 Hozzászólások: 31855
|
13126. Elküldve:
2011-06-16 19:37:34 |
[7814.] |
A zöld, a bíbor és a fekete...
Még a nap épp csak most kelt fel. Olyan homályos, opálosan tündöklő, álmos, lomha reggelen baktatok a város szélében fekvő tanya felé. Bíbor színben úszik minden, ahogy a lakott települést elhagyom és magyar kutyámmal az oldalamon egy aranysárga árpa tábla kellős közepén lépdelünk a Dél-alföldi magyar tájon. Az aranysárga, bíboros napkeltében úszó gabona mező szélén haragoszöld sáv jelzi, hogy a legelő felé tartunk. Hajnali öt óra és egy teremtett lélek sem mozog a határban. Lábunk alatt porzik a föld, ahogy az árpa kalászok mellett kullogunk. A tanya közelébe érve éles ostor csattogás töri meg a csendet, és még a reggel ébredező madarak csicsergése is abbamarad. A béres kihajtotta a vemhes és bárányos anya juhokat. Mivel kutya nélkül van, ezért karikás ostorral a kezében próbálja egyben tartani a szétszéledő bárányokat. Arcomon kaján mosollyal biccentek felé és megyek tovább a tanya mögé, ahol már a nagy nyáj vár talpon a kijárat előtt. Felébredt a reggel elég hamar, mert ahogy a megbeszéltek szerint kinyitottam a kaput és indultam legeltetni a nagy nyájat, úgy felgyorsultak az események. Szegény fekete kutyám azt sem tudta hirtelen, hogy felocsúdjon vagy melyik irányba induljon, mert egyik parancsom után dörrent rögtön a másik. Százötven birkát mire megkerített párszor, hogy megfogja, már a nyelve lógott és majdnem a földön húzta. Az éhes birka szélsebes és teljes erővel lendül neki a harmatos zöld legelőnek. Mint a farkaséhes ember, aki habzsol és azt sem tudja mi a sora az evésnek. A Fehér-tó partján az egész legelőt bejártuk széltében-hosszában, keresztbe kasul, mire lenyugodtak és valamennyire megtömték a hasukat. Közben a tó partján a felkelő nap fényében a vízi madarak is ébredeztek, mert korán reggel akad a jó fogás a fiókáknak. Nagykócsag rebbent fel a sötétzöld nádból hófehéren, hangos ám lusta csapdosással verte fel a többi madarat. A szürke gém nyújtogatta a nyakát a partról, hogy minél jobban beérjen a víz felszínére a zsákmányáért. Sikerült is neki, mert akkora halat nyelt, hogy kidudorodott a nyaka. Ahogy a nyáj körmei suhogtak a magas szálú, selymes fű elsárgult bugái közt, úgy fácán röppent fel az olajfűz tövéből hangos, rikácsoló ébresztővel. Közben a fű csakúgy harsogott, ahogy az éhes jószág tépte a szájával lépésről lépésre. Csaknem akartak még a birkák lenyugodni, bár már lassultak jócskán, mégis a fekete Sinka majd a belét húzta maga után annyit ment hol jobbra, hol balra. A kezemben a horgas pásztorbot intett neki és csak úgy porzott a talpa alatt a föld, ahogy fordult a levegőbe emelt bot irányába. Még otthon régebben mogyoró bokorból vágtam, mert megláttam, hogy a természet milyen csodálatos és szabályos kampót alkotott az ágak elágazásából. Könnyű és mégis kemény a mogyoró erre a célra, és nehezebben hajlik, reped, mint a szokványos fafajták ezen a tájon, mert itt ritka a som, ami igazán pásztorbotnak való. Persze a nyáj ismerte a kutyák képességeit, hiszen ha nagyon a nádasba tették a kecskék a fejüket, vagy a szamár nagyon elkalauzolta őket egyre sebesebben, akkor elég volt füttyentenem, hogy megálljanak. Mondjuk úgy a harmadik füttyentés után, ha nem ment a kutya, akkor csak felkapták a fejüket, de mentek tovább. Közben jócskán feljött a nap és elpárologtatta a harmatot is, aminek következtében olyan párás lett a levegő, hogy szinte fojtogatta a torkomat. Viszont a nadrágom térdig csatakos lett a harmattól, mire lépést tartottam a birkák nyakában csilingelő csengők és kolompok alkotta csatazajjal. Sokat is mentünk hajnalban hozzá, hogy végre megálljon a nyáj és letáborozzak a fekete Sinkával egy zöldellő vadrózsa tövében. Alább hagyott a csengettyű és kolompok adta ritmus is és lassulni kezdett. Még legeltek nagy étvággyal, mert ahogy lökdösték egymást harapásról harapásra, úgy terült a nyáj el a végtelen pusztaságban. A hátam mögött messzi-messzi látszódtak csak a tanyák tetejének csúcsai, és csak egy motoros visszhangja jelezte, hogy valahol távol ott lehet a műút. Előttem a nyáj mögött a sötétzöld nádas szegélyezte tó és az a végtelen csend, ami egyedül kint szinte megsüketíti az embert. Mintha nem hallana, de közben egy-egy vadmadár hangja azért jelzi, hogy nem a fülével van baj, hanem ez nem más, mint a puszta láthatatlan csendje és nyugalma. A kutyám közben, mint akinek elment az esze helyből pattogni kezdett a magas fűben. Csak később láttam meg, hogy egy vadnyúl cikázik odébb a sűrűben. Meg is indult rá, hogy elkapja, mintha puskából lőtték volna ki. Ezt a nyúl is észrevette, mert rögtön cikk-cakkban szaladt. Majdnem utolérte. Csak kevésen múlott, de gondolom a nyúl hirtelen lebakult, és nem mozdult, mert azt hittem elkapta a kutya, aztán láttam, hogy a Sinka még keresi. Visszahívtam. Tehettem végig nézni mindezt, hiszen a nyáj már csak egy álltó helyében legelt és nem mozdultak. Érdekes fajta a Merino, mert nemhogy a telet nem bírja, de a tikkasztó nyarat sem. Ahogy feljön a nap nem legel, hanem összeállnak egy csomóba és fejükkel a másik hasa alatt keresnek árnyékot maguknak. Vagy mennek a nádba, vagy a bokros bozótosba. Nem is való erre a tájra, ahol a szikes legelő földje olyan fehér, mint a hó. Minden egyes fűszál szinte haragos sötét zöld, amikor újra hajt tavasszal és nem is hoz csak néhány lvelet, majd rögtön hosszú szárú virágot bont, ami a birka számára értéktelen. Ilyen melegben már hajtani sem jó, mert egy iram után rögtön lihegnek. Olyan döbbenet meleg árasztotta el a tájat, hogy szabályosan sütni kezdett a levegő. Pillanatok alatt felszárította a nadrágomat a lábam szárán. Másmilyen a meleg a pusztában, mert mintha a levegő sem mozdulna. Kilenc óra elmúlt, mikor az első délibáb megjelent a Fehér-tó mellett. Jelezvén, hogy mára ennyi volt, majd csak délután engedi legelni a jószágokat. Irány vissza a karámba. Szépen lassan, mert ilyenkor már csak visszacsorgatjuk a nyájat óvatosan. Némelyik birka kérődzni már le is feküdt volna. A reggeli friss fűből degeszre tömték magukat. A tóba vezető csatorna partjának szorítva, nem küldve a kutyát komótosan ballagtunk befelé a nyájjal a tanyába. Nagyon ment volna még a Sinka, mert folyton körülöttem körözve zihált a melegtől, de nem küldtem. Azt is meg kell tanulnia, hogy nem kell mindig menni, hiszen ment eleget reggel. Viszont ösztönösen úgy helyezkedett, hogy a segítségemre legyen. Ha meglódult a nyáj eleje előre rohant és megállt, hogy a birkák is megálljanak. A karámban a jószágot teli vizes vályú várta, de még negyed órát eltoltuk őket a sarokba és ott tartottuk a hűvösben, hogy fújják ki magukat. Aztán ahogy az első birkák a vályúhoz lépdeltek hagytuk őket, mert követték őket a többiek. Mi meg paroláztunk a gazdával és újra az aranysárga árpa kalászok közepén bandukoltunk a földúton lassan hazafelé…
|
|
|
[előzmény: (13111) Steinhart, 2011-06-16 13:00:08]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

Duci

Tagság: 2003-05-30 07:38:46 Tagszám: #4770 Hozzászólások: 31855
|
2391. Elküldve:
2011-06-16 19:19:20 |
[7815.] |
A zöld, a bíbor és a fekete...
Még a nap épp csak most kelt fel. Olyan homályos, opálosan tündöklő, álmos, lomha reggelen baktatok a város szélében fekvő tanya felé. Bíbor színben úszik minden, ahogy a lakott települést elhagyom és magyar kutyámmal az oldalamon egy aranysárga árpa tábla kellős közepén lépdelünk a Dél-alföldi magyar tájon. Az aranysárga, bíboros napkeltében úszó gabona mező szélén haragoszöld sáv jelzi, hogy a legelő felé tartunk. Hajnali öt óra és egy teremtett lélek sem mozog a határban. Lábunk alatt porzik a föld, ahogy az árpa kalászok mellett kullogunk. A tanya közelébe érve éles ostor csattogás töri meg a csendet, és még a reggel ébredező madarak csicsergése is abbamarad. A béres kihajtotta a vemhes és bárányos anya juhokat. Mivel kutya nélkül van, ezért karikás ostorral a kezében próbálja egyben tartani a szétszéledő bárányokat. Arcomon kaján mosollyal biccentek felé és megyek tovább a tanya mögé, ahol már a nagy nyáj vár talpon a kijárat előtt. Felébredt a reggel elég hamar, mert ahogy a megbeszéltek szerint kinyitottam a kaput és indultam legeltetni a nagy nyájat, úgy felgyorsultak az események. Szegény fekete kutyám azt sem tudta hirtelen, hogy felocsúdjon vagy melyik irányba induljon, mert egyik parancsom után dörrent rögtön a másik. Százötven birkát mire megkerített párszor, hogy megfogja, már a nyelve lógott és majdnem a földön húzta. Az éhes birka szélsebes és teljes erővel lendül neki a harmatos zöld legelőnek. Mint a farkaséhes ember, aki habzsol és azt sem tudja mi a sora az evésnek. A Fehér-tó partján az egész legelőt bejártuk széltében-hosszában, keresztbe kasul, mire lenyugodtak és valamennyire megtömték a hasukat. Közben a tó partján a felkelő nap fényében a vízi madarak is ébredeztek, mert korán reggel akad a jó fogás a fiókáknak. Nagykócsag rebbent fel a sötétzöld nádból hófehéren, hangos ám lusta csapdosással verte fel a többi madarat. A szürke gém nyújtogatta a nyakát a partról, hogy minél jobban beérjen a víz felszínére a zsákmányáért. Sikerült is neki, mert akkora halat nyelt, hogy kidudorodott a nyaka. Ahogy a nyáj körmei suhogtak a magas szálú, selymes fű elsárgult bugái közt, úgy fácán röppent fel az olajfűz tövéből hangos, rikácsoló ébresztővel. Közben a fű csakúgy harsogott, ahogy az éhes jószág tépte a szájával lépésről lépésre. Csaknem akartak még a birkák lenyugodni, bár már lassultak jócskán, mégis a fekete Sinka majd a belét húzta maga után annyit ment hol jobbra, hol balra. A kezemben a horgas pásztorbot intett neki és csak úgy porzott a talpa alatt a föld, ahogy fordult a levegőbe emelt bot irányába. Még otthon régebben mogyoró bokorból vágtam, mert megláttam, hogy a természet milyen csodálatos és szabályos kampót alkotott az ágak elágazásából. Könnyű és mégis kemény a mogyoró erre a célra, és nehezebben hajlik, reped, mint a szokványos fafajták ezen a tájon, mert itt ritka a som, ami igazán pásztorbotnak való. Persze a nyáj ismerte a kutyák képességeit, hiszen ha nagyon a nádasba tették a kecskék a fejüket, vagy a szamár nagyon elkalauzolta őket egyre sebesebben, akkor elég volt füttyentenem, hogy megálljanak. Mondjuk úgy a harmadik füttyentés után, ha nem ment a kutya, akkor csak felkapták a fejüket, de mentek tovább. Közben jócskán feljött a nap és elpárologtatta a harmatot is, aminek következtében olyan párás lett a levegő, hogy szinte fojtogatta a torkomat. Viszont a nadrágom térdig csatakos lett a harmattól, mire lépést tartottam a birkák nyakában csilingelő csengők és kolompok alkotta csatazajjal. Sokat is mentünk hajnalban hozzá, hogy végre megálljon a nyáj és letáborozzak a fekete Sinkával egy zöldellő vadrózsa tövében. Alább hagyott a csengettyű és kolompok adta ritmus is és lassulni kezdett. Még legeltek nagy étvággyal, mert ahogy lökdösték egymást harapásról harapásra, úgy terült a nyáj el a végtelen pusztaságban. A hátam mögött messzi-messzi látszódtak csak a tanyák tetejének csúcsai, és csak egy motoros visszhangja jelezte, hogy valahol távol ott lehet a műút. Előttem a nyáj mögött a sötétzöld nádas szegélyezte tó és az a végtelen csend, ami egyedül kint szinte megsüketíti az embert. Mintha nem hallana, de közben egy-egy vadmadár hangja azért jelzi, hogy nem a fülével van baj, hanem ez nem más, mint a puszta láthatatlan csendje és nyugalma. A kutyám közben, mint akinek elment az esze helyből pattogni kezdett a magas fűben. Csak később láttam meg, hogy egy vadnyúl cikázik odébb a sűrűben. Meg is indult rá, hogy elkapja, mintha puskából lőtték volna ki. Ezt a nyúl is észrevette, mert rögtön cikk-cakkban szaladt. Majdnem utolérte. Csak kevésen múlott, de gondolom a nyúl hirtelen lebakult, és nem mozdult, mert azt hittem elkapta a kutya, aztán láttam, hogy a Sinka még keresi. Visszahívtam. Tehettem végig nézni mindezt, hiszen a nyáj már csak egy álltó helyében legelt és nem mozdultak. Érdekes fajta a Merino, mert nemhogy a telet nem bírja, de a tikkasztó nyarat sem. Ahogy feljön a nap nem legel, hanem összeállnak egy csomóba és fejükkel a másik hasa alatt keresnek árnyékot maguknak. Vagy mennek a nádba, vagy a bokros bozótosba. Nem is való erre a tájra, ahol a szikes legelő földje olyan fehér, mint a hó. Minden egyes fűszál szinte haragos sötét zöld, amikor újra hajt tavasszal és nem is hoz csak néhány lvelet, majd rögtön hosszú szárú virágot bont, ami a birka számára értéktelen. Ilyen melegben már hajtani sem jó, mert egy iram után rögtön lihegnek. Olyan döbbenet meleg árasztotta el a tájat, hogy szabályosan sütni kezdett a levegő. Pillanatok alatt felszárította a nadrágomat a lábam szárán. Másmilyen a meleg a pusztában, mert mintha a levegő sem mozdulna. Kilenc óra elmúlt, mikor az első délibáb megjelent a Fehér-tó mellett. Jelezvén, hogy mára ennyi volt, majd csak délután engedi legelni a jószágokat. Irány vissza a karámba. Szépen lassan, mert ilyenkor már csak visszacsorgatjuk a nyájat óvatosan. Némelyik birka kérődzni már le is feküdt volna. A reggeli friss fűből degeszre tömték magukat. A tóba vezető csatorna partjának szorítva, nem küldve a kutyát komótosan ballagtunk befelé a nyájjal a tanyába. Nagyon ment volna még a Sinka, mert folyton körülöttem körözve zihált a melegtől, de nem küldtem. Azt is meg kell tanulnia, hogy nem kell mindig menni, hiszen ment eleget reggel. Viszont ösztönösen úgy helyezkedett, hogy a segítségemre legyen. Ha meglódult a nyáj eleje előre rohant és megállt, hogy a birkák is megálljanak. A karámban a jószágot teli vizes vályú várta, de még negyed órát eltoltuk őket a sarokba és ott tartottuk a hűvösben, hogy fújják ki magukat. Aztán ahogy az első birkák a vályúhoz lépdeltek hagytuk őket, mert követték őket a többiek. Mi meg paroláztunk a gazdával és újra az aranysárga árpa kalászok közepén bandukoltunk a földúton lassan hazafelé…
|
|
[válaszok erre: #2392]
|
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

Duci

Tagság: 2003-05-30 07:38:46 Tagszám: #4770 Hozzászólások: 31855
|
1345. Elküldve:
2011-06-16 19:00:17 |
[7816.] |
Ja és ne a html oldalt linkeld be, hanem csak a jpg kép URL címét!
|
|
|
[előzmény: (1338) Cibere, 2011-06-16 16:15:51]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

Duci

Tagság: 2003-05-30 07:38:46 Tagszám: #4770 Hozzászólások: 31855
|
1344. Elküldve:
2011-06-16 18:59:28 |
[7817.] |
Nem bénáztál csak annyit, hogy túl nagy méretben tetted fel. Egyel kisebb méretben hívd elő a gallery site oldalon és onnan másold.
A kép még azért nem jelenik meg, mert nincs elég hozzászólásod a netboardon.
Jobb felső sarokban skin5 üzemmódban láthatod, hogy még úgynevezett zöldfülű vagy a netboard szabályai szerint.
Amint eléred a következő csillagot a hozzászólások számával megfog jelenni a kép is.
A beillesztés jó volt csal légyszi egyel kisebb méretben.
Aztán jövök és én újra szerkesztem, amíg nincs elég hozzászólásod és látszódni fog.
|
|
[válaszok erre: #1346]
|
[előzmény: (1343) Cibere, 2011-06-16 17:30:30]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

Duci

Tagság: 2003-05-30 07:38:46 Tagszám: #4770 Hozzászólások: 31855
|
13122. Elküldve:
2011-06-16 18:53:22 |
[7818.] |
Hozzá kell tenni, hogy nálunk a macskák nem kicsit tömve vannak minden földi jóval. Így esze ágában sincs egerészni és amikor az ominózus egér megjelent felült a helyére, ahol a kaját szokta kapni és követelte a tányérját.
|
|
|
[előzmény: (13119) jszurdoki, 2011-06-16 16:34:27]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

Duci

Tagság: 2003-05-30 07:38:46 Tagszám: #4770 Hozzászólások: 31855
|
8754. Elküldve:
2011-06-16 16:06:55 |
[7819.] |
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére!
|
|
[válaszok erre: #8755]
|
[előzmény: (8753) Papp Gábor, 2011-06-16 15:58:16]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

Duci

Tagság: 2003-05-30 07:38:46 Tagszám: #4770 Hozzászólások: 31855
|
1336. Elküldve:
2011-06-16 15:51:33 |
[7820.] |
Érdemes egy képtárat használnod valahol...gallery site, google, picasaweb... és oda feltöltened.
Itt tényleg csak ekkorát enged és nagyon miniatűrök lesznek.
Ha feltöltötted egy képtárba, akkor ott csak előhívod a képet és ide bemásolod a hozzászólásba a kép URL címét.
Ha bejelentkezel a netboardon, akkor a beállításoknál a BBCode és az URL konverzió legyen bekapcsolva, azaz Igenre állítva.
|
|
[válaszok erre: #1337]
|
[előzmény: (1335) Cibere, 2011-06-16 15:31:29]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

Duci

Tagság: 2003-05-30 07:38:46 Tagszám: #4770 Hozzászólások: 31855
|
13118. Elküldve:
2011-06-16 14:32:41 |
[7821.] |
Már azt hittem valami salsa vagy zumba számot nyomatsz!
Egyébként elárulom, hogy a magyar lakodalmas cigányzene is szuflás...
|
|
|
[előzmény: (13104) Baliházi, 2011-06-16 11:05:00]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

Duci

Tagság: 2003-05-30 07:38:46 Tagszám: #4770 Hozzászólások: 31855
|
3297. Elküldve:
2011-06-16 14:20:27 |
[7822.] |
Hunor-Magor A Alom
/Rasztari-Duci Bánk - Bogárzói-Boros Cibere/
|
|
[válaszok erre: #3308]
|
[előzmény: (3258) Duci, 2011-06-07 08:01:39]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

Duci

Tagság: 2003-05-30 07:38:46 Tagszám: #4770 Hozzászólások: 31855
|
1334. Elküldve:
2011-06-16 14:15:19 |
[7823.] |
|
|
[válaszok erre: #1335 #1340 #1348]
|
[előzmény: (1329) Cibere, 2011-06-13 14:55:57]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

Duci

Tagság: 2003-05-30 07:38:46 Tagszám: #4770 Hozzászólások: 31855
|
13117. Elküldve:
2011-06-16 13:50:29 |
[7824.] |
Ez meglepett, mert nekem még új és nem hittem volna!
Én nem vagyok a szűrés ellen, hiszen szűretem a tenyésztésbe állított kutyáimat.
Most újat mondtál...azt tudtam, hogy poligénes.
A poligénes öröklődés miatt természetesen nem vonok le olyan következtetéseket, amiket nem kéne....pedig volt szerencsém D-C párosításhoz és teljesen mentes utódok is születtek belőle, illetve akit tenyésztési szándékkal megszűrettek nem lett rossz a csípője.
|
|
|
[előzmény: (13082) Prima Primissima, 2011-06-15 22:29:13]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|

Duci

Tagság: 2003-05-30 07:38:46 Tagszám: #4770 Hozzászólások: 31855
|
13116. Elküldve:
2011-06-16 13:47:07 |
[7825.] |
Nem felesleges csak én is úgy vagyok vele, mint például Julcsi, hoyg egyrészt annyi érdekel belőle, hogy tenyészthető legyen, másrészt többet jelent nekem az állatorvosom szava, hogy Józsikám ez fasza, vagy inkább hagyjuk...
|
|
[válaszok erre: #13133]
|
[előzmény: (13109) Andó Gertrúd, 2011-06-16 12:43:29]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|
|