| Találatok száma: 31855 üzenet |
|
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
6226.  Elküldve:
2011-02-08 14:59:16 |
[10676.] |
 Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére!
|
| |
|
[válaszok erre: #6229]
|
[előzmény: (6225) Papp Gábor, 2011-02-08 14:39:03]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 6224. Elküldve:
2011-02-08 14:37:25 |
[10677.] |
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére! |
| |
|
[válaszok erre: #6225]
|
[előzmény: (6219) Papp Gábor, 2011-02-08 14:24:11]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 6222. Elküldve:
2011-02-08 14:36:39 |
[10678.] |
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére! |
| |
|
[válaszok erre: #6227]
|
[előzmény: (6217) Kondacsipkedő, 2011-02-08 14:19:03]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 6221. Elküldve:
2011-02-08 14:35:07 |
[10679.] |
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére! |
| |
|
[válaszok erre: #6223]
|
[előzmény: (6219) Papp Gábor, 2011-02-08 14:24:11]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 6220. Elküldve:
2011-02-08 14:32:31 |
[10680.] |
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére! |
| |
|
|
[előzmény: (6218) Kondacsipkedő, 2011-02-08 14:21:26]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 6216. Elküldve:
2011-02-08 14:15:51 |
[10681.] |
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére! |
| |
|
[válaszok erre: #6219]
|
[előzmény: (6214) Papp Gábor, 2011-02-08 12:56:14]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 6215. Elküldve:
2011-02-08 13:37:03 |
[10682.] |
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére! |
| |
|
|
[előzmény: (6213) Papp Gábor, 2011-02-08 12:44:31]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 6211. Elküldve:
2011-02-08 10:43:58 |
[10683.] |
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére! |
| |
|
[válaszok erre: #6212 #6213 #6279]
|
[előzmény: (6200) Papp Gábor, 2011-02-07 18:36:19]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 15651. Elküldve:
2011-02-08 09:48:11 |
[10684.] |
A baromfi párizsi piti.
A téli szalámi Settenkedős.
Biztos, hogy van figyelem felkeltő, média hajhászó jelentősége...meg majd biztos meghívja a Hajdú Péter a Frizbibe Gregor Bernadett mellé.
Mégis úgy gondolom, hogy más jellegű botrány szaga van, mint Udvaros Dorottya, Császár Előd, Buci Vitéz média botrányának, Damu Rolandról már nem is beszélve.
Érdekes egy állat fajta a média egyébként, mert ahogy a Settenkedőnek, vagy Damu Rolandnak felmondtak, Buci Vitéz esetében Szinetár Miklós kijelentette, hogy elhatárolja a két dolgot és láss csodát Való Világ műsort vezet...
Ezért én inkább ezt a dolgot tényleg a Paudics Béla, Cserháti Zsuzsa kategóriába sorolom...
|
| |
|
[válaszok erre: #15652 #15653 #15655 #15663]
|
[előzmény: (15643) B.Pista, 2011-02-08 07:42:28]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 6358. Elküldve:
2011-02-08 09:35:04 |
[10685.] |
Hogy a Kuvaszról is szó essék:
Mint látható már nem Datamars chip és az utolsó törzskönyvek egyike, ahol az állatorvos még lepecsételhette a chip számot.
Azt meg nem tudom, hogy az utolsó Anivet-től kapott chip-e, de még ez is elképzelhető.
Van cirkusz rendesen....
|
| |
|
|
[előzmény: (6357) Duci, 2011-02-08 09:32:22]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 6357. Elküldve:
2011-02-08 09:32:22 |
[10686.] |
Nem az első született szürke a tenyészetünkben, de az első olyan, akinél már nem tévesztettem el a színt és felismertem. Így az első, akit szürkének törzskönyveztettem.
Olyan 4. generációs saját tenyésztésű Puli, akinél az ősi sorokban már 3 generációra visszamenőleg is szerpelnek saját tenyésztésű utódok.
Nem utolsó sorban az anyját, Garát egy hihetetlen kiállítási karriert befutott kannal fedeztettem... 
A hivatás szerűen terelő Pulik első utódainak egyike.
|
| |
|
[válaszok erre: #6358]
|
[előzmény: (6355) PAttila1, 2011-02-08 08:55:37]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 6356. Elküldve:
2011-02-08 09:14:43 |
[10687.] |
"Tehát naponta látjuk ezt a marhát és sok gazda még sem ismeri kellően, de talán nem is becsülik mindig annyira, a mennyire megérdemli?
Nézzünk végig Magyarországon, számláljuk meg annak megmívelendő területét és képzeljük el: hogy ez a mi szarvasmarhafajtánk nem léteznék. Kérdjük, hogy akkor a mi közép- és nagybirtokosunk mitévő lenne, hol szerezné azon erőkifejtőket, melyek talaja megmívelhetésére, a rossz utakon való szállítások teljesítésére szükségesek, melyek ezt az erőt olcsón termelik?
Képzeljék el, tisztelt gazdatársaink, ha egyszerre eltűnnék ezen fajta, ha nem lenne meg azon sanyarúságot eltűrni tudó állat, mely éjjel legel, nappal szánt, mely ha enni adunk neki, hidegben, melegben fáradhatatlanul és gyorsan dolgozik, maly, ha lábai végre a gyors szolgálatot kezdik megtagadni, a fűvön magát gyorsan kipihenteti és hízóra állítva, a takarmányt elég jól értékesíti, melynek húsa, ha hetedik életévénél nem későbben hizlaltatik, bármely más marha húsával mindig sikerrel versenyez, mi lenne akkor?
Azt véljük, egy időre legalább beláthatatlan zavar keletkeznék mezőgazdasági üzemünkben és kimondhatatlan kárral, nagy áldozatokkal lennénk csak képesek a magyar ökröket pótolni.
Ezekért becsüljük, mi oly nagyra ezen fajtát, ezért ajánljuk ápolását, fejlesztését, ezért kell munkálkodnunk az utóbbin, a mit cselekszünk is és hisszük, hogy minden helyesen gondolkodó gazda támogatni fog bennünket ezen törekvésünkben.
Tudjuk, mily kevés igényű hazai marhánk, mennyire értékesíti a tápszegény takarmányíféléket: tengeri kórót, szalmát, ezen telel, és habár lassan, de szilárdul fejlődve, lesz olyan igavonó állattá, mint a minő kevés van a földgömbön.
A magyar ökör serény, győzős, edzett, egészséges, tartósságát illetőleg vele más fajta alig versenyezhet és elbámultak 1873-ban a bécsi világtárlaton a nyugot-európai gazdák, mikor báró Wenckheim 14 éves, még teljes erőben lévő, hibátlan lábú ökreit nézték. De láttunk gróf Majláth József perbenyiki gulyájából az ezredéves kiállítás szarvasmarha-tárlatán 16 éves szépen kihizlalt négy ökröt.
A magyar ökör tartósságát illetőleg a legkiválóbb példát 1863-ban láttuk a Kőrös-völgyben, tudvalevőleg 1849-ben a kisjenői ökrök a magyar czimerrel bélyegeztettek, a fent említett aszályos évben kisjenői fogatok takarmányért mentek a hegyekbe, Álgyesten meghálván, ott általunk megszemléltettek és közöttük még egészen ép ökröket találtunk, melyek a magyar czimert hordták tompprájukon.
Még megjegyezzük azonban, hogy ezen leíráskor nem a matador gulyákban látható elsőrendű állatok, de még kevésbé az egyes rossz viszonyok között levő helyiségekben található és egyenesen hazai marhánk nyomorultjainak nevezhető példányok, hanem a jobb átlag lebeg szemeink előtt. Azon átlag, mely például Sarkad, Komárváros, vagy Székás mentén, azon jó átlag, mely Udvarhely vármegyében kisgazdák tulajdonát képezi és melyek, de különösen az utóbbi, azon óhajt ébresztették bennünk: bárcsak az egész sík és dombos vidék e fajtájú marhaállománya a megjelöltekkel egyenlő lenne.
Ez lenne azon fajta leirása, mely Magyarország mezőgazdaságára a jelenben még a legfontosabb, és hisszük, hogy fontosságát különösen hazánk sík részein, továbbá a Királyhágón túli országrész dombos vidékén még éveken át meg fogja tartani.Ezen utóbbi vidékek vannak hivatva hazánk nyugoti részeit is ellátni jó élő motorokkal. Ellátni ott a gazdákat olyan igavonó állatokkal, melyek majd egy évtizedig szolgálnak, teljesítik kevésbé tápdús takarmányon azon nehéz munkát, mely rájuk rovatik.
Az említett vidékeken, vagyis ott, hol honi marhánk tenyésztése indikált, különösen a kisgazda ne kapkodjon tehát más költséges és követelőbb marha után. Olyan fajtának terjesztését, melynek tartása a mi égalji viszonyaink között nagy szakértelmet kíván, ott nem czélszerű előmozdítani, hanem törekedjünk, hogy a kis gazda ezt a mi darvas marhánkat egy vérben jól tenyéssze. Ápoljuk a honit, mely nem hágy bennünket cserben, rossz körülmények között is megvan, gyangén telel. Mostohán nyaral, mégis hasznavehető állat lesz belőle és ha életfeltételeit csak kissé kedvezőbben töltik be, ezért bizonyára jutalmazza tenyésztőit.
Hazai fehér marhánkat iparkodjunk fentartani, ezt a fajtát fejlesszük a neki kijelölt tenyésztési területen, ez ott daczol a viszonyok mostohaságával, sőt ezek daczára is, csak némi culturában részesüljön, javul. Ezen kitűnő fajtát, melylyel meg vagyunk áldva, melyre oly büszkék lehetünk, mint az arab a lovára, méltányoljuk azon helyeken, a hová illik, teljes értékéhez mérten.
Az ötvenes évek kezdetétől egész azok végéig az állattenyésztésnek két ágazata, a ló- és a szarvasmarha-tenyésztés számszerint folyton apadt. Megfogyatkozott a tenyészteni való marha a kis gazdáknál és sok vidéken elenyésztek a gulyák a nagy birtoktesteken.
A hatvanas évek kezdetén ujból nagyobb figyelmet kezdtek forditani az utóbb emlitett tenyésztési ágra, ez 1863-ban ismét sülyedt, ezen csapásos év után azonban a szarvasmarha-tenyésztés sok helyen ujból számszerint emelkedett, de nem emelkedett különösen a kisbirtokosnál minőségileg és ennek oka abban rejlett, hogy nem voltak kellő számú, egyuttal a fajta javítását eszközlő tenyészbikák.
A kormány, helyesebben a földmivelési ügyek magyar királyi ministeriuma, azonban erőteljesen nyult belé a hazai szarvasmarha-tenyésztési ügyekbe és hogy ezen a téren haladás létesült, különösen pedig hogy a magyar-erdélyi fajta tenyésztésének hanyatlása elé igen lényeges akadályok gördittettek, az elvitázhatatlanul az ő érdeme.
Tekintettel égaljunkra és más elmondottakra, de különös tekintettek a kisgazda által követett takarmányozásra, állíthatjuk, hogy hála a gondviselésnek, hogy ezen fajtát most még birjuk, szerencse továbbá, hogy vannak az országban még jó gulyáink, a miről szemléinken, különösen pedig az 1899-ik évi szegedi országos gazdasági kiállításon meggyőződést szerezhetünk."
Tormay Béla: A szarvasmarha tenyésztése
Atheneum Kiadó Budapest
1906.
|
| |
|
|
[előzmény: (6354) Jeles, 2011-02-08 07:25:07]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 6210. Elküldve:
2011-02-08 09:12:47 |
[10688.] |
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére! |
| |
|
[válaszok erre: #6217 #6218]
|
[előzmény: (6207) Kondacsipkedő, 2011-02-08 08:08:16]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 207. Elküldve:
2011-02-08 09:11:25 |
[10689.] |
Tehát naponta látjuk ezt a marhát és sok gazda még sem ismeri kellően, de talán nem is becsülik mindig annyira, a mennyire megérdemli?
Nézzünk végig Magyarországon, számláljuk meg annak megmívelendő területét és képzeljük el: hogy ez a mi szarvasmarhafajtánk nem léteznék. Kérdjük, hogy akkor a mi közép- és nagybirtokosunk mitévő lenne, hol szerezné azon erőkifejtőket, melyek talaja megmívelhetésére, a rossz utakon való szállítások teljesítésére szükségesek, melyek ezt az erőt olcsón termelik?
Képzeljék el, tisztelt gazdatársaink, ha egyszerre eltűnnék ezen fajta, ha nem lenne meg azon sanyarúságot eltűrni tudó állat, mely éjjel legel, nappal szánt, mely ha enni adunk neki, hidegben, melegben fáradhatatlanul és gyorsan dolgozik, maly, ha lábai végre a gyors szolgálatot kezdik megtagadni, a fűvön magát gyorsan kipihenteti és hízóra állítva, a takarmányt elég jól értékesíti, melynek húsa, ha hetedik életévénél nem későbben hizlaltatik, bármely más marha húsával mindig sikerrel versenyez, mi lenne akkor?
Azt véljük, egy időre legalább beláthatatlan zavar keletkeznék mezőgazdasági üzemünkben és kimondhatatlan kárral, nagy áldozatokkal lennénk csak képesek a magyar ökröket pótolni.
Ezekért becsüljük, mi oly nagyra ezen fajtát, ezért ajánljuk ápolását, fejlesztését, ezért kell munkálkodnunk az utóbbin, a mit cselekszünk is és hisszük, hogy minden helyesen gondolkodó gazda támogatni fog bennünket ezen törekvésünkben.
Tudjuk, mily kevés igényű hazai marhánk, mennyire értékesíti a tápszegény takarmányíféléket: tengeri kórót, szalmát, ezen telel, és habár lassan, de szilárdul fejlődve, lesz olyan igavonó állattá, mint a minő kevés van a földgömbön.
A magyar ökör serény, győzős, edzett, egészséges, tartósságát illetőleg vele más fajta alig versenyezhet és elbámultak 1873-ban a bécsi világtárlaton a nyugot-európai gazdák, mikor báró Wenckheim 14 éves, még teljes erőben lévő, hibátlan lábú ökreit nézték. De láttunk gróf Majláth József perbenyiki gulyájából az ezredéves kiállítás szarvasmarha-tárlatán 16 éves szépen kihizlalt négy ökröt.
A magyar ökör tartósságát illetőleg a legkiválóbb példát 1863-ban láttuk a Kőrös-völgyben, tudvalevőleg 1849-ben a kisjenői ökrök a magyar czimerrel bélyegeztettek, a fent említett aszályos évben kisjenői fogatok takarmányért mentek a hegyekbe, Álgyesten meghálván, ott általunk megszemléltettek és közöttük még egészen ép ökröket találtunk, melyek a magyar czimert hordták tompprájukon.
Még megjegyezzük azonban, hogy ezen leíráskor nem a matador gulyákban látható elsőrendű állatok, de még kevésbé az egyes rossz viszonyok között levő helyiségekben található és egyenesen hazai marhánk nyomorultjainak nevezhető példányok, hanem a jobb átlag lebeg szemeink előtt. Azon átlag, mely például Sarkad, Komárváros, vagy Székás mentén, azon jó átlag, mely Udvarhely vármegyében kisgazdák tulajdonát képezi és melyek, de különösen az utóbbi, azon óhajt ébresztették bennünk: bárcsak az egész sík és dombos vidék e fajtájú marhaállománya a megjelöltekkel egyenlő lenne.
Ez lenne azon fajta leirása, mely Magyarország mezőgazdaságára a jelenben még a legfontosabb, és hisszük, hogy fontosságát különösen hazánk sík részein, továbbá a Királyhágón túli országrész dombos vidékén még éveken át meg fogja tartani.Ezen utóbbi vidékek vannak hivatva hazánk nyugoti részeit is ellátni jó élő motorokkal. Ellátni ott a gazdákat olyan igavonó állatokkal, melyek majd egy évtizedig szolgálnak, teljesítik kevésbé tápdús takarmányon azon nehéz munkát, mely rájuk rovatik.
Az említett vidékeken, vagyis ott, hol honi marhánk tenyésztése indikált, különösen a kisgazda ne kapkodjon tehát más költséges és követelőbb marha után. Olyan fajtának terjesztését, melynek tartása a mi égalji viszonyaink között nagy szakértelmet kíván, ott nem czélszerű előmozdítani, hanem törekedjünk, hogy a kis gazda ezt a mi darvas marhánkat egy vérben jól tenyéssze. Ápoljuk a honit, mely nem hágy bennünket cserben, rossz körülmények között is megvan, gyangén telel. Mostohán nyaral, mégis hasznavehető állat lesz belőle és ha életfeltételeit csak kissé kedvezőbben töltik be, ezért bizonyára jutalmazza tenyésztőit.
Hazai fehér marhánkat iparkodjunk fentartani, ezt a fajtát fejlesszük a neki kijelölt tenyésztési területen, ez ott daczol a viszonyok mostohaságával, sőt ezek daczára is, csak némi culturában részesüljön, javul. Ezen kitűnő fajtát, melylyel meg vagyunk áldva, melyre oly büszkék lehetünk, mint az arab a lovára, méltányoljuk azon helyeken, a hová illik, teljes értékéhez mérten.
Az ötvenes évek kezdetétől egész azok végéig az állattenyésztésnek két ágazata, a ló- és a szarvasmarha-tenyésztés számszerint folyton apadt. Megfogyatkozott a tenyészteni való marha a kis gazdáknál és sok vidéken elenyésztek a gulyák a nagy birtoktesteken.
A hatvanas évek kezdetén ujból nagyobb figyelmet kezdtek forditani az utóbb emlitett tenyésztési ágra, ez 1863-ban ismét sülyedt, ezen csapásos év után azonban a szarvasmarha-tenyésztés sok helyen ujból számszerint emelkedett, de nem emelkedett különösen a kisbirtokosnál minőségileg és ennek oka abban rejlett, hogy nem voltak kellő számú, egyuttal a fajta javítását eszközlő tenyészbikák.
A kormány, helyesebben a földmivelési ügyek magyar királyi ministeriuma, azonban erőteljesen nyult belé a hazai szarvasmarha-tenyésztési ügyekbe és hogy ezen a téren haladás létesült, különösen pedig hogy a magyar-erdélyi fajta tenyésztésének hanyatlása elé igen lényeges akadályok gördittettek, az elvitázhatatlanul az ő érdeme.
Tekintettel égaljunkra és más elmondottakra, de különös tekintettek a kisgazda által követett takarmányozásra, állíthatjuk, hogy hála a gondviselésnek, hogy ezen fajtát most még birjuk, szerencse továbbá, hogy vannak az országban még jó gulyáink, a miről szemléinken, különösen pedig az 1899-ik évi szegedi országos gazdasági kiállításon meggyőződést szerezhetünk.
Tormay Béla: A szarvasmarha tenyésztése
Atheneum kiadó Budapest
1906.
|
| |
|
[válaszok erre: #208]
|
[előzmény: (206) Duci, 2011-02-05 20:57:37]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 6206. Elküldve:
2011-02-08 07:39:26 |
[10690.] |
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére! |
| |
|
[válaszok erre: #6207 #6208]
|
[előzmény: (6196) Kondacsipkedő, 2011-02-07 17:14:28]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 15642. Elküldve:
2011-02-08 07:37:00 |
[10691.] |
Ha egy átlagos magyar honpolgár teszi ezt ugyanennyi bűntetést kap, ami nevetséges ahhoz képest, hogy tényleg lopott valaki, mert a téli szalámi rúd értéke nem éri el azt a szintet, hogy komoly pénzbeli szankció legyen.
A különbség csak annyi, hogy ha egy átlagemberrel fordul ez elő, akkor nem kapja fel ennyire a média...és persze hagyják is megrohadni, éhen dögleni ha ilyen gondja van.
Paudics Béla, Cserháti Zsuzsa, Bakács Tibor és még sorolhatnánk azokat, akik erre a sorsra jutottak...
|
| |
|
[válaszok erre: #15643]
|
[előzmény: (15641) B.Pista, 2011-02-08 07:22:43]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 6353. Elküldve:
2011-02-08 04:37:41 |
[10692.] |
Köszi!
New Yorkban fogja a fajtát népszerűsíteni.
|
| |
|
[válaszok erre: #6354]
|
[előzmény: (6352) BeriAni, 2011-02-07 16:52:26]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 15640. Elküldve:
2011-02-08 04:33:21 |
[10693.] |
Én még őt is:
|
| |
|
[válaszok erre: #15641]
|
[előzmény: (15638) Nevada, 2011-02-07 21:00:58]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 3680. Elküldve:
2011-02-08 04:03:12 |
[10694.] |
|
| |
|
|
[előzmény: (3679) Koga, 2011-02-07 20:49:59]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 492. Elküldve:
2011-02-07 20:00:24 |
[10695.] |
Kubica meg így járt... 
|
| |
|
[válaszok erre: #497]
|
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 3676. Elküldve:
2011-02-07 19:59:01 |
[10696.] |
Rasztari-Duci Öröm
|
| |
|
[válaszok erre: #3678 #3681 #3684]
|
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 6205. Elküldve:
2011-02-07 19:10:01 |
[10698.] |
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére! |
| |
|
[válaszok erre: #6209]
|
[előzmény: (6204) Papp Gábor, 2011-02-07 19:03:14]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 6203. Elküldve:
2011-02-07 19:01:18 |
[10699.] |
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére! |
| |
|
[válaszok erre: #6204]
|
[előzmény: (6202) Papp Gábor, 2011-02-07 19:00:20]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 6201. Elküldve:
2011-02-07 18:39:25 |
[10700.] |
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére! |
| |
|
[válaszok erre: #6202]
|
[előzmény: (6200) Papp Gábor, 2011-02-07 18:36:19]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
|
