| Találatok száma: 31855 üzenet |
|
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
2998.  Elküldve:
2009-07-18 21:23:31 |
[22001.] |
Éppen most...
|
| |
|
|
[előzmény: (2994) B.Pista, 2009-07-18 21:06:28]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 14746. Elküldve:
2009-07-18 21:22:31 |
[22002.] |
Nálunk még azok is a medencébe mentek lábat hűteni, akik nem kimondottan szeretnek pancsolni.
A legjobb időjósunk Morzsa...órákkal a vihar előtt már szűköl és jelzi, hogy mindenki pakoljon.
|
| |
|
[válaszok erre: #14748]
|
[előzmény: (14744) Nyalka, 2009-07-18 21:19:57]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 14743. Elküldve:
2009-07-18 21:16:50 |
[22003.] |
  
|
| |
|
|
[előzmény: (14740) kerami, 2009-07-18 21:09:55]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 14742. Elküldve:
2009-07-18 21:16:11 |
[22004.] |
Most hamarabb jött, mint a múltkor augusztus 20.-án.
Ráadásul készülni is lehetett rá, mert előjelezték.
A kutyák is érezték egyébként. 
|
| |
|
[válaszok erre: #14744]
|
[előzmény: (14739) Nyalka, 2009-07-18 21:06:42]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 14738. Elküldve:
2009-07-18 21:04:03 |
[22005.] |
Odavoltunk Makón. Hazafelé több tűzoltó autóval is találkoztunk.
|
| |
|
[válaszok erre: #14739]
|
[előzmény: (14737) Nyalka, 2009-07-18 21:03:02]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 2991. Elküldve:
2009-07-18 20:55:40 |
[22006.] |
 
|
| |
|
[válaszok erre: #2994]
|
[előzmény: (2990) B.Pista, 2009-07-18 20:44:07]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 14736. Elküldve:
2009-07-18 20:54:42 |
[22007.] |
Köszi az aprónép biztonságban!
|
| |
|
[válaszok erre: #14737]
|
[előzmény: (14735) Nyalka, 2009-07-18 20:46:10]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 506. Elküldve:
2009-07-18 20:52:27 |
[22008.] |
Legszebb Magyar Fajta III.
|
| |
|
[válaszok erre: #507 #508]
|
[előzmény: (502) Papp Gábor, 2009-07-18 14:36:25]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 180. Elküldve:
2009-07-18 20:51:10 |
[22009.] |
MEOE honlapról:
Kutyapár
Bátor Zsuzsa
Legszebb Magyar Fajta
Kalácsos Jocó
|
| |
|
[válaszok erre: #181]
|
[előzmény: (179) Hkriszta, 2009-07-18 20:17:09]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 504. Elküldve:
2009-07-18 20:44:14 |
[22010.] |
GRATULÁLOK MINDENKINEK!
|
| |
|
|
[előzmény: (503) Baliházi, 2009-07-18 20:33:53]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 14734. Elküldve:
2009-07-18 20:43:24 |
[22011.] |
Szegeden éppen most...
|
| |
|
[válaszok erre: #14735]
|
[előzmény: (14670) Nyalka, 2009-07-17 22:29:55]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 405. Elküldve:
2009-07-18 20:39:38 |
[22012.] |
Ha hasonlóságot látsz az nem a véletlen műve.
A jellem, a viselkedés öröklődik.
Koppány fia Picúrtól:
Rasztari-Duci Irha
Koppány fia Picúr lányától, Esőtől:
Rasztari-Duci Lompos Subi
|
| |
|
[válaszok erre: #406 #409]
|
[előzmény: (403) Viol, 2009-07-18 20:20:31]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 3073. Elküldve:
2009-07-18 20:35:31 |
[22013.] |
 Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére!
|
| |
|
[válaszok erre: #3074]
|
[előzmény: (3072) Viol, 2009-07-18 20:19:23]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 158. Elküldve:
2009-07-18 20:34:55 |
[22014.] |
 
Érdemes. Sok jó novella van benne!
|
| |
|
|
[előzmény: (157) Viol, 2009-07-18 20:22:28]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 404. Elküldve:
2009-07-18 20:34:19 |
[22015.] |
Jól összegyúrta a két szülő őket.
A fiúk mintha Koppányt látnám ugyanennyi idősen. A lányok meg mintha Esőt!
|
| |
|
|
[előzmény: (403) Viol, 2009-07-18 20:20:31]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 178. Elküldve:
2009-07-18 20:09:33 |
[22016.] |
Várjuk!
Rasztari L Alom
/Csaholó-Borzas Cimbi Koppány - Rasztari-Duci Eső/
Lányok:
Lajta
Lelkes
Lepke
Fiúk:
Labanc
Lakat
Lompos Subi
|
| |
|
[válaszok erre: #197]
|
[előzmény: (174) Ajna, 2009-07-18 16:51:15]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 177. Elküldve:
2009-07-18 20:08:20 |
[22017.] |
Gratulálok!
|
| |
|
[válaszok erre: #179]
|
[előzmény: (171) Hkriszta, 2009-07-18 14:26:48]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 402. Elküldve:
2009-07-18 20:06:24 |
[22018.] |
Rasztari L Alom
/Csaholó-Borzas Cimbi Koppány - Rasztari-Duci Eső/
Lányok:
Lajta
Lelkes
Lepke
Fiúk:
Labanc
Lakat
Lompos Subi
|
| |
|
[válaszok erre: #403 #408]
|
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 14692. Elküldve:
2009-07-18 19:19:16 |
[22019.] |
És ez a vendéglátás, ahol lehet többszáz százalékos haszonnal dolgozni egy-egy bulin. Mit mondjon a termelés, előállítás?
|
| |
|
|
[előzmény: (14679) Papp Gábor, 2009-07-18 14:58:56]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 14690. Elküldve:
2009-07-18 19:17:22 |
[22020.] |
Tudod itt a kisüzem tárgyi, eszköz feltételei ugyanolyanok kell, hogy legyenek, mint a nagyüzem. Eltérés a kapacitásban van. Itt már a mezőgazdasági kistermelők (régebben őstermelő) is rozsdamentes eszközzel kell, hogy dolgozzon.
Az Esztenán meg szárad felakasztva a juh vágásból az oltó gyomor és a sajthoz vágnak belőle a tejbe egy darabot.
Ezért kérdeztem.
|
| |
|
|
[előzmény: (14660) joskakomondor, 2009-07-17 21:50:01]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 14688. Elküldve:
2009-07-18 19:15:00 |
[22021.] |
Édennek már írtam lentebb: 14655. hsz.
|
| |
|
|
[előzmény: (14677) virányos, 2009-07-18 07:36:00]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 1706. Elküldve:
2009-07-18 13:08:58 |
[22022.] |
Rasztari-Duci Csikasz Cookie
|
| |
|
[válaszok erre: #1707 #1710]
|
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 156. Elküldve:
2009-07-18 12:56:13 |
[22023.] |
Olyan találóan fogalmaz!
|
| |
|
[válaszok erre: #157]
|
[előzmény: (155) Koga, 2009-07-18 12:43:10]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 170. Elküldve:
2009-07-18 12:06:39 |
[22024.] |
Szép Ernő: A Hortobágy
A puli
Most aztán össze kéne szedni magam. Hogy a pulit méltassam.
Ki kell mutatnom a gyémántról, hogy fényes. Ugye?
Nem. Nagyon későn születtem ahhoz, hogy a pulit bevezessem az irodalomba.
Én csak hálálkodom neki, hogy most mindennap szerencsém lehet őokosságához, őkedvességéhez, őegyetlenségéhez.
Gurulj elő, puli, hadd gyönyörködjünk benned.
Hű, mint a maskura! Micsoda fekete condrát kaptál magadra, hogy ránk ijessz?
Ne haragudj, te puli, elnevetem magam, mikor meglátlak.
Ha eszembe jutsz is, jobb kedvem lesz. Olyan kedves pofa vagy, puli.
Milyen is vagy, most itt díszelegsz a szemem előtt.
Olyan vagy, tudod, mint a tűztől megmentett áru.
Várj csak... aha, olyan vagy hajszálra, mint a kutyaember, akit gyerekkoromban láttam a Barnum Cirkuszban, Túron. Annak a boldogtalannak is csak az orra lyuka meg a szeme volt kint a szőrből.
Csakugyan, milyen is a puli. Mintha nem látná az ember a pulit a pulitól, az erdőt a fától. Ki nem látszik a kifordított juhászbundából. A körmira lelóg ez a gubanc, úgy húzza maga után.
Hát orra meg szeme van, mondtam, ugye.
Az orra szerepel legelöl a fején, mindjárt a bajusz alatt; látom, nagyon megbecsüli az orrát: mindennap kisubickoltatja.
Hát a szeme, az még a subicknál is jobban ragyog.
Ez a két nagy, sötét puliszem úgy ragyog az emberre, mint a színházi látcső.
Ni, most nyelvelni kezd a puli. Nem is látszana, hogy szája van, ha ki nem nyitotta volna.
Karcsú, piros a nyelve, piros, mint a rubint.
S mi fehérebb a fehérnél? A puli foga. Csoda!
Miért nem ezt teszi a fogpasztacég a plakátra?
Négy lába is van a pulinak, ugye már észrevettük.
Aki még nem tudja disztingválni a lábakat, figyeljen! mert éppen most szólott le Vezendi Gergő bojtár a pulinak. Csak úgy félvállról:
- Bundi, szorítsd csak meg.
Szinte súgta.
Mire kimondta volna, a puli már iramodik sebes vágtában, úgy intéz átkaroló támadást a nyáj ellen. Szegény juhoknak nem tudom, mi a bűnük, úgy látszik, széjjelebb húzódott a nyáj, mint az előírás.
Ugat tüzesen, és illan, mintha csak árnyék volna; egy harmadperc alatt körbefut e körül a mondjuk ötszáz juhos nyáj körül.
Mint a seprű, úgy összeseperte a juhot.
Aközben belekapott egynéhány juh bundájába, akik ijedtükben félreszaladtak volt a nyáj széléről.
Valami nevetség volt, hogy a torlódásban a nyáj szélén egy pár juh meg átugrotta a szaladó pulit. A rémülettől voltak olyan élelmesek.
Most a körbe kapott nyáj kifut egy helyen, mint a tej, mikor kifut.
Gergő már utasítja a pulit:
- Ne bocsájsd.
Nem is bocsátja; be se várta a parancsot, már nyomkodta ott visszafelé a körformába a juhot. Mintha csak az orrával nyomná.
El is tünedezik a nagy lomha juh alatt a kis ördög, csak a hangja hallatszik.
Most azt mondja Gergő kicsit hangosabban:
- Eriggy elébe!
Mert arra oldalt is kiszaladt egy falka juh a kerekségből. Ezek nem lázadók, csak meg vannak zavarodva.
Egypár juhba, láttam, megint belékapott a fogával. Féltem az érzékeny juhságot, mondom:
- Aztán nem harap ilyenkor beléjök? - mondom
- Neem hát, kérem, 'sz azér van annak az agyarai lecsípkedve.
Igen, a szemfogát csípik le a harapófogóval a kölyök pulinak, azt híják ezek agyarnak. Az olyan formára nő, vagyis nőne, mint a véső. Így hát nem tesz kárt a puliharapás a bundában.
De míg itt magyarázni méltóztatom, a nyáj eleje, ni, bal fele kezd szaladni. A többi is mind rögtön arra tartana.
Gergő rikkant a puli után:
- Fordítsd!
S Gergő gesztust is teszen, bal kézzel, mintha a bajuszt akarná sodorni. Mert messzebb került a puli, hátha nem hallotta.
Mi lelte most a juhot?
Alkalmasint a szelet érezte meg, és szembeigyekszik a széllel: a szél leszedi az orráról, füléről a szúnyogot. (Szörnyűt szenved az állat a szúnyogtól, esőtelen időben.)
Mondani se kell, a puli megtette kötelességét, de gyöngyen!
Gergő emeli a botot, hogy a puli megláthassa. Mert a puli mindig ide figyel.
Azt mondja Gergő a botemeléskor: jól van.
Ezzel felmentette a pulit, visszahítta.
A puli karikázik visszafelé, csillog a szeme, leffeg a hosszú nyelve féloldalt.
Ha közelebb lett volna a puli, elég lett volna a jól van! vagy csak annyi, hogy a juhász a hüvelykujját feltartja. Az is azt teszi: jöhetsz vissza!
Hát a puli visszajött, liheg frissen, boldog, hogy szolgálhatott.
Gergő leadja néki az öklét, a puli felágaskodik, megnyalja.
No most, nézzek ide! Játszani fog a pulival a juhász, jutalmul.
Megdűti a hátát Gergő:
- Bundi, happ!
A puli vinnyog örömében, felugrik a Gergő háta közepére.
S ott csihol vígan az égbe.
( A juhűző csaholását mondják csiholásnak. Lehet, öntudatlan, de helyes kis szójáték, mert a puli szúrós, fényes szava úgy jön, mint mikor szikrát csiholnak.)
- Happ!
A puli a vállára ugrik Gergőnek. És:
- Happ! - erre meg legördül a puli a Gergő kinyújtott bal karján. Rögtön, ugorva megfordul (Gergő feljebb kapta a karját), és visszagurul a Gergő vállára. Ezt a le meg felfutást ismétli, ahányszor csak engedi Gergő. Csihol folyvást.
Orfeumban így megy, mikor a zsonglőr a cilinderét gurítja válláról a karjára s vissza.
S aztán leperdül a gyepre a puli. Gergő pattint neki az ujjával, a puli bukfencet vet az örömtől, hogy játszottak vele.
Ez a Bundi még elég kicsi, azért volt alkalmas a mutatványra. Egyesztendős múlt.
De szeretnék adni valamit a Bundinak, mert a bókjaimat nem használhatja. Cigarettával sem él, sajnos; csak ha cukrot hoztam volna.
Gergő most azt meséli, hogy a Bundi apja, a Pandúr, tajtékpipát nyert volt a gazdájának a debreczeni kiállításon.
Megcirógatom a fejét; szép, hogy megengedte.
Különben nemigen komázhat az ember a pulival, ha szolgálatban van. Amint a kocsivezetővel nem lehet diskurálni.
Kicsivezető ez, meg rendőr.
Ha puli nem volna, kengyelfutónak kéne lenni minden pásztornak. Vagy biciklit kéne vennie részletre.
Ejnye, mi a titka ennek a puli nagy hatalmának? Mivel hipnotizálja a termetesebb állatot? Tömegekre hogy tud így hatni! Ennek hivatalos hatalma nincsen, ez a maga emberségéből, vagyis kutyaságából teremt ilyen respektust magának.
Valami ez, hogy ezerökrös gulyának is éppen így parancsolgat, mint a puha nyájnak; hogy az indulatos bikának is a szarva közé ugrik; hogy olyat meséltek nekem, hogy a szélvésztől zavart ménest is összeterelte már a puli.
Ettől a kis mitugrásztól bizony tanulhatnék, ki szín gyöngeség vagyok.
Lélekjelenlét lesz, ugye, ami úgy ragyog ezen a sötét bundán belül, mint a villany.
Hazardéria, ami mindig sikerül.
Vakmerőség.
Mondjuk, szemtelenség. De még valami lehet az, valami tulajdon tehetség, sugalom, ismeret, ami lepipál aztán minden intelligenciát és számítást.. Babonás korlátoltság, amiben zseni van.
Terror a puli. De hátha misszió? A nyájnak, csordának puli kell: itt van, tessék!
Te kis Mussolini.
Apró fekete browing, fölkapják a karjait előtte a Canadian Pacific Railway összes utasai.
Jókat nevethet ez a puli magában a négylábú világ felett.
Érdekes (Szarvas Ernő bácsi mesélte), hogy úgy harminc éve még a gazdák hogy ellene voltak a "pulizásnak". A konzervatív komondor volt az elvük.
- Mikor még fattyúember voltam - így beszél Szarvas Ernő bácsi -, egyezernyolcszázkilencvenöt idején a nemes város (Debreczen) el is tiltotta a pulit a Hortobágyról, mert azt mondta, a pulizásba beléromlik a birka, mert igen meghajszoltatja a pásztor. Jó van, a komondort tartottuk; de az csak nehezebb, mint a birka, avval nem lehet rápulizni. Magunk is szaladoztunk, ütöttük-vertük a nyájat. Hát lassan osztán belátással voltak a civisek. A veréstől inkább eltörődött a nyáj, mint a pulizástól. És hát hajtani mégiscsak a puli tud a legsebesebben, az pedig a fő. A komondor jobbadán a tolvaj meg a féreg (farkas) ellen szolgált.
(Az úsztatásra nézve meg kell jegyezni, hogy avval felhagytak, úgy látszik, örökre. Ártott a juh gyapjának.)
Csodáltam, hogy a magyar gazda belé tudott a puliba kötni. Hiszen a puli ezer évek előttről való kipróbált cimborája volt a pásztorságnak.
A mi pulink ugyanaz az ázsiai species, amelyiket Tibetben találtak az angolok. Most is csak úgy jelölik az Európába hozott pulit: Lhassa terrier. (A tibeti fővárosról.)
Ezt különben Herman Ottónál olvastam, nem Szarvas Ernőnél.
A magyar puli valamivel nagyobb a tibeti őstestvérnél.
Vigyáznak nagyon a pásztorok a puli erkölcseire, hogy a fajta tiszta maradjon.
Van fekete puli, vörös-fekete, van hamuszín (amit itt egyszínnek mondanak), meg van fehér puli, vagyis zsemlyepuli.
A pásztorok közt legnagyobb divatja a fekete pulinak van.
(Magamnak az az egyszín puli a legszebb.)
Kövér bárányt adnak egy-két hetes fekete pulikölyökért. Készpénzben tíz pengő körül van az ára. Nagy pulikért harminc pengőt remél a pásztor. (Én azt hittem, ezer pengőért se adná!)
Jelzem a fekete puli se fekete, mert mindnek teli a szőre ősz szálakkal. Olybá tűnnek, mintha mind öreg ember volna már. Ez a hamvasság, azt hallom, ez a legtipikusabb a magyar pulinál. Fülére nézve a csajla (lógó) fülű puli az értékesebb. De sok pásztor jobb szereti a hegyes fülű pulit. Betyárosabb így.
Ha a borsósföldön újszülött puli van, híre megy annak a messze csécsi tanyára is. Pályáznak a kis pulira mindenfelől.
Ígértem egy jó embernek Pesten, hogy szerzek majd neki kölyökpulit. Nehéz lesz. (Most júliusban még ritka is a csecsemő puliék.)
Láttam minap reggel, hogy kapta ki a fogával egyenként a juhot egy puli itt a csárdás részes búzájából, felsőbb utasítás nélkül, mikor a juh belémerészkedett a táblába. A pulinak a véribe van beleírva a Szolgálati Szabályzat.
Arra nézve is kaptam adatokat, hogy ha a pásztor lefekszik aludni, a pulija odaül a bunda szélire, a két hátulsó lábára, vigyázni. El nem mozdulna a világért. Akármilyen nagydarab komondor bitangol arra, nekitámad, megmarja. Ha idegen ember jön, s nem fogta vissza a pásztor, azt is "kigombolja". (Beleharap.)
Netán régi dolgokat újságolok, ne haragudjanak.
Hallottam egy Zsuzsi nevű pulimamáról (ismerem), hogy mikor kicsije volt, minden deleléskor hazavágtázott tíz-tizenöt kilóméterre a juhásztanyára, megszoptatta a kicsit, s aló vissza, vágtában!
Jaj, el ne felejtsem: milyen eredeti pulineveket tanultam. Tessék: Piszkos, Pattancs, Cipő, Tücsök, Figura, Divat.
Hát az a jeles alak, akit a múlt héten élveztem a Szőnyi kunyhója mellett.
Ott pihenek egy fejőzsámolyon, gyönyörködöm a fia-puliban, az ott fekszik a kunyhó falánál az árnyékban. Nyelvel, mint a nagy kutyák. Melege van.
Be-behunyja a szemét percekre. Még gyönge, sokat kell aludni néki. ( A nagy puli egyórai alvással is megél.) Azután elkezd a kicsi puli vinnyogni. Sír, rí, de finomabban, mint a kisbaba. Mintha csak a fényes fekete szőrének a fényessége volna hallható! Mi lelte, a légy bántja, vagy bánata van, vagy öröme? Unatkozik, játszhatna? Az anyja nincs itthon, aki játszana vele, az most oda van a nyájjal. Szőnyi Imre bácsi a friss gomolyát rakja fel száradni, rá se néz a kicsi pulira.
No, elhallgatott. Megint szunyókál. Azért mozgatja a kezdő csajla fülecskéit. Azt is elhagyja. Alszik. Egypár perc elmúlik, az alvó pici jószág hanyatt fordul, úgy kezd vinnyogni megint, de végtelen halkan, édesen s lassan nyújtogatni kezdi mind a négy pracniját fölfelé. Ha bölcsős volna, azt mondaná az ember ilyenkor: angyallal álmodik. Ha nem is angyallal, a pulimamával álmodhatott, kapkodós, harapdálós kutyajátékot.
De mire ébred az ártatlan fekete baba.
Nem is tudni honnan, merről, egyszerre csak előlohol egy irdatlan piszkos, öreg puli.
Zsemlye puli lehetett, míg színe volt. Most végig olyan, mint a sár, mint a rozsda, mint a szemét. Ilyen loncsos, mocskos teremtést világéletemben sem láttam. Neház pántokban lóg a combjain a bundája, rajta mind a juhpor, trágya, szalma, bogáncs, amit fölszedett, mióta megvan; földig fityeg ez a szennyes condra rajta.
Olyan, mint a szégyen-gyalázat.
Ócska bohóc. Züllött vén kódus.
Szőnyi Imre meglátja, odanevet hozzám:
- Itt a zsandár.
Az a pici puli hogy felijedt! Hogy szűkölt azon a selyemhangocskáján! Hogy szorította rögtön a reszkető farkocskáját oda a falhoz!
Mit akar ez a zsandár?
Először is megáll, vagy öt lépésre a kis pulitól. S elkezd morogni.
Szőnyi Imre a derekára rakja az öklét, s int, hogy ne bántsuk.
A pici sír, nyomul a falhoz, el szeretne tűnni benne.
A szörnyeteg odalépked, megtoszítja a kis puli farát az orrával.
A puli gyerek rí, remeg.
A zsandár erősebbet toszít a fekete testecskén, az odább sodródik. Nem mer se felállni, se feküdni. Innyog, vinnyog, reszket, mintha hideg lelné. Szegényke. Rá se mer a zsandárra nézni.
Muszáj végre lábra állani, nem hagyja békén a zsandár. Akkor mogorva lökdösi tovább, tovább a fejével a panaszos pici pulit, addig, míg csak Szőnyi Imre meg nem unja, s el nem tanácsolja szelíden a zsandárt.
A zsandár odább ugrik, repked jobbra-balra a condrája. Megáll, visszamorog a kicsi pulira. Akit Szőnyi Imre fölvesz a karjába, no, ne ríjj már, ne reszkessél.
És megmagyarázza Szőnyi Imre, hogy ez az öreg puli amonnan a messzi Kún-tanyáról jár ide már a múlt hét óta. Cirkál Hortobágy-szerte. Kilesi, melyik pásztortanyán van kicsi puli. S jön aztán, mikor az anyja nincs otthon, serkenteni a fia-pulit. Kapatja, még mielőtt a pásztor kapatná. Küldi a nyáj után, kergeti. Hadd dolgozzon már, ne kényeskedjen, az anyjára ugyan várhatunk, míg az küldi az édes kicsi kölykét dologra. Most ez az új puli hatodik hetes, itt van ni, már nem hagyja gyerekeskedni a zsandár.
Ejnye, de érdekes.
- Az öreg maga találta ki ezt a foglalkozást?
- Maga hát. Egyéb gondja se vót. Mer ez már nyugdíjas, kérem.
- A csupa cafat öreg puli most már nyelvel; még marad, figyeli a pici pulinkat, terrorizálja a jelenlétével. A picike hunyorgatja a szemét előle.
Kíváncsi vagyok:
- Zsandárnak híják az öreget, igen?
- Nem a. A csak a tulajdonsága, hogy zsandárja a kis puliknak.
- Mi a neve vajon?
- Ennek? Bukét.
- Bukét?
Ennek! De édeset nevetek.
Szőnyi Imre meg csak elmosolyodik, arra bök a fejivel az öreg borzadály felé:
- Hát nem olyan, kérem?
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 154. Elküldve:
2009-07-18 12:04:38 |
[22025.] |
Szép Ernő: A Hortobágy
A puli
Most aztán össze kéne szedni magam. Hogy a pulit méltassam.
Ki kell mutatnom a gyémántról, hogy fényes. Ugye?
Nem. Nagyon későn születtem ahhoz, hogy a pulit bevezessem az irodalomba.
Én csak hálálkodom neki, hogy most mindennap szerencsém lehet őokosságához, őkedvességéhez, őegyetlenségéhez.
Gurulj elő, puli, hadd gyönyörködjünk benned.
Hű, mint a maskura! Micsoda fekete condrát kaptál magadra, hogy ránk ijessz?
Ne haragudj, te puli, elnevetem magam, mikor meglátlak.
Ha eszembe jutsz is, jobb kedvem lesz. Olyan kedves pofa vagy, puli.
Milyen is vagy, most itt díszelegsz a szemem előtt.
Olyan vagy, tudod, mint a tűztől megmentett áru.
Várj csak... aha, olyan vagy hajszálra, mint a kutyaember, akit gyerekkoromban láttam a Barnum Cirkuszban, Túron. Annak a boldogtalannak is csak az orra lyuka meg a szeme volt kint a szőrből.
Csakugyan, milyen is a puli. Mintha nem látná az ember a pulit a pulitól, az erdőt a fától. Ki nem látszik a kifordított juhászbundából. A körmira lelóg ez a gubanc, úgy húzza maga után.
Hát orra meg szeme van, mondtam, ugye.
Az orra szerepel legelöl a fején, mindjárt a bajusz alatt; látom, nagyon megbecsüli az orrát: mindennap kisubickoltatja.
Hát a szeme, az még a subicknál is jobban ragyog.
Ez a két nagy, sötét puliszem úgy ragyog az emberre, mint a színházi látcső.
Ni, most nyelvelni kezd a puli. Nem is látszana, hogy szája van, ha ki nem nyitotta volna.
Karcsú, piros a nyelve, piros, mint a rubint.
S mi fehérebb a fehérnél? A puli foga. Csoda!
Miért nem ezt teszi a fogpasztacég a plakátra?
Négy lába is van a pulinak, ugye már észrevettük.
Aki még nem tudja disztingválni a lábakat, figyeljen! mert éppen most szólott le Vezendi Gergő bojtár a pulinak. Csak úgy félvállról:
- Bundi, szorítsd csak meg.
Szinte súgta.
Mire kimondta volna, a puli már iramodik sebes vágtában, úgy intéz átkaroló támadást a nyáj ellen. Szegény juhoknak nem tudom, mi a bűnük, úgy látszik, széjjelebb húzódott a nyáj, mint az előírás.
Ugat tüzesen, és illan, mintha csak árnyék volna; egy harmadperc alatt körbefut e körül a mondjuk ötszáz juhos nyáj körül.
Mint a seprű, úgy összeseperte a juhot.
Aközben belekapott egynéhány juh bundájába, akik ijedtükben félreszaladtak volt a nyáj széléről.
Valami nevetség volt, hogy a torlódásban a nyáj szélén egy pár juh meg átugrotta a szaladó pulit. A rémülettől voltak olyan élelmesek.
Most a körbe kapott nyáj kifut egy helyen, mint a tej, mikor kifut.
Gergő már utasítja a pulit:
- Ne bocsájsd.
Nem is bocsátja; be se várta a parancsot, már nyomkodta ott visszafelé a körformába a juhot. Mintha csak az orrával nyomná.
El is tünedezik a nagy lomha juh alatt a kis ördög, csak a hangja hallatszik.
Most azt mondja Gergő kicsit hangosabban:
- Eriggy elébe!
Mert arra oldalt is kiszaladt egy falka juh a kerekségből. Ezek nem lázadók, csak meg vannak zavarodva.
Egypár juhba, láttam, megint belékapott a fogával. Féltem az érzékeny juhságot, mondom:
- Aztán nem harap ilyenkor beléjök? - mondom
- Neem hát, kérem, 'sz azér van annak az agyarai lecsípkedve.
Igen, a szemfogát csípik le a harapófogóval a kölyök pulinak, azt híják ezek agyarnak. Az olyan formára nő, vagyis nőne, mint a véső. Így hát nem tesz kárt a puliharapás a bundában.
De míg itt magyarázni méltóztatom, a nyáj eleje, ni, bal fele kezd szaladni. A többi is mind rögtön arra tartana.
Gergő rikkant a puli után:
- Fordítsd!
S Gergő gesztust is teszen, bal kézzel, mintha a bajuszt akarná sodorni. Mert messzebb került a puli, hátha nem hallotta.
Mi lelte most a juhot?
Alkalmasint a szelet érezte meg, és szembeigyekszik a széllel: a szél leszedi az orráról, füléről a szúnyogot. (Szörnyűt szenved az állat a szúnyogtól, esőtelen időben.)
Mondani se kell, a puli megtette kötelességét, de gyöngyen!
Gergő emeli a botot, hogy a puli megláthassa. Mert a puli mindig ide figyel.
Azt mondja Gergő a botemeléskor: jól van.
Ezzel felmentette a pulit, visszahítta.
A puli karikázik visszafelé, csillog a szeme, leffeg a hosszú nyelve féloldalt.
Ha közelebb lett volna a puli, elég lett volna a jól van! vagy csak annyi, hogy a juhász a hüvelykujját feltartja. Az is azt teszi: jöhetsz vissza!
Hát a puli visszajött, liheg frissen, boldog, hogy szolgálhatott.
Gergő leadja néki az öklét, a puli felágaskodik, megnyalja.
No most, nézzek ide! Játszani fog a pulival a juhász, jutalmul.
Megdűti a hátát Gergő:
- Bundi, happ!
A puli vinnyog örömében, felugrik a Gergő háta közepére.
S ott csihol vígan az égbe.
( A juhűző csaholását mondják csiholásnak. Lehet, öntudatlan, de helyes kis szójáték, mert a puli szúrós, fényes szava úgy jön, mint mikor szikrát csiholnak.)
- Happ!
A puli a vállára ugrik Gergőnek. És:
- Happ! - erre meg legördül a puli a Gergő kinyújtott bal karján. Rögtön, ugorva megfordul (Gergő feljebb kapta a karját), és visszagurul a Gergő vállára. Ezt a le meg felfutást ismétli, ahányszor csak engedi Gergő. Csihol folyvást.
Orfeumban így megy, mikor a zsonglőr a cilinderét gurítja válláról a karjára s vissza.
S aztán leperdül a gyepre a puli. Gergő pattint neki az ujjával, a puli bukfencet vet az örömtől, hogy játszottak vele.
Ez a Bundi még elég kicsi, azért volt alkalmas a mutatványra. Egyesztendős múlt.
De szeretnék adni valamit a Bundinak, mert a bókjaimat nem használhatja. Cigarettával sem él, sajnos; csak ha cukrot hoztam volna.
Gergő most azt meséli, hogy a Bundi apja, a Pandúr, tajtékpipát nyert volt a gazdájának a debreczeni kiállításon.
Megcirógatom a fejét; szép, hogy megengedte.
Különben nemigen komázhat az ember a pulival, ha szolgálatban van. Amint a kocsivezetővel nem lehet diskurálni.
Kicsivezető ez, meg rendőr.
Ha puli nem volna, kengyelfutónak kéne lenni minden pásztornak. Vagy biciklit kéne vennie részletre.
Ejnye, mi a titka ennek a puli nagy hatalmának? Mivel hipnotizálja a termetesebb állatot? Tömegekre hogy tud így hatni! Ennek hivatalos hatalma nincsen, ez a maga emberségéből, vagyis kutyaságából teremt ilyen respektust magának.
Valami ez, hogy ezerökrös gulyának is éppen így parancsolgat, mint a puha nyájnak; hogy az indulatos bikának is a szarva közé ugrik; hogy olyat meséltek nekem, hogy a szélvésztől zavart ménest is összeterelte már a puli.
Ettől a kis mitugrásztól bizony tanulhatnék, ki szín gyöngeség vagyok.
Lélekjelenlét lesz, ugye, ami úgy ragyog ezen a sötét bundán belül, mint a villany.
Hazardéria, ami mindig sikerül.
Vakmerőség.
Mondjuk, szemtelenség. De még valami lehet az, valami tulajdon tehetség, sugalom, ismeret, ami lepipál aztán minden intelligenciát és számítást.. Babonás korlátoltság, amiben zseni van.
Terror a puli. De hátha misszió? A nyájnak, csordának puli kell: itt van, tessék!
Te kis Mussolini.
Apró fekete browing, fölkapják a karjait előtte a Canadian Pacific Railway összes utasai.
Jókat nevethet ez a puli magában a négylábú világ felett.
Érdekes (Szarvas Ernő bácsi mesélte), hogy úgy harminc éve még a gazdák hogy ellene voltak a "pulizásnak". A konzervatív komondor volt az elvük.
- Mikor még fattyúember voltam - így beszél Szarvas Ernő bácsi -, egyezernyolcszázkilencvenöt idején a nemes város (Debreczen) el is tiltotta a pulit a Hortobágyról, mert azt mondta, a pulizásba beléromlik a birka, mert igen meghajszoltatja a pásztor. Jó van, a komondort tartottuk; de az csak nehezebb, mint a birka, avval nem lehet rápulizni. Magunk is szaladoztunk, ütöttük-vertük a nyájat. Hát lassan osztán belátással voltak a civisek. A veréstől inkább eltörődött a nyáj, mint a pulizástól. És hát hajtani mégiscsak a puli tud a legsebesebben, az pedig a fő. A komondor jobbadán a tolvaj meg a féreg (farkas) ellen szolgált.
(Az úsztatásra nézve meg kell jegyezni, hogy avval felhagytak, úgy látszik, örökre. Ártott a juh gyapjának.)
Csodáltam, hogy a magyar gazda belé tudott a puliba kötni. Hiszen a puli ezer évek előttről való kipróbált cimborája volt a pásztorságnak.
A mi pulink ugyanaz az ázsiai species, amelyiket Tibetben találtak az angolok. Most is csak úgy jelölik az Európába hozott pulit: Lhassa terrier. (A tibeti fővárosról.)
Ezt különben Herman Ottónál olvastam, nem Szarvas Ernőnél.
A magyar puli valamivel nagyobb a tibeti őstestvérnél.
Vigyáznak nagyon a pásztorok a puli erkölcseire, hogy a fajta tiszta maradjon.
Van fekete puli, vörös-fekete, van hamuszín (amit itt egyszínnek mondanak), meg van fehér puli, vagyis zsemlyepuli.
A pásztorok közt legnagyobb divatja a fekete pulinak van.
(Magamnak az az egyszín puli a legszebb.)
Kövér bárányt adnak egy-két hetes fekete pulikölyökért. Készpénzben tíz pengő körül van az ára. Nagy pulikért harminc pengőt remél a pásztor. (Én azt hittem, ezer pengőért se adná!)
Jelzem a fekete puli se fekete, mert mindnek teli a szőre ősz szálakkal. Olybá tűnnek, mintha mind öreg ember volna már. Ez a hamvasság, azt hallom, ez a legtipikusabb a magyar pulinál. Fülére nézve a csajla (lógó) fülű puli az értékesebb. De sok pásztor jobb szereti a hegyes fülű pulit. Betyárosabb így.
Ha a borsósföldön újszülött puli van, híre megy annak a messze csécsi tanyára is. Pályáznak a kis pulira mindenfelől.
Ígértem egy jó embernek Pesten, hogy szerzek majd neki kölyökpulit. Nehéz lesz. (Most júliusban még ritka is a csecsemő puliék.)
Láttam minap reggel, hogy kapta ki a fogával egyenként a juhot egy puli itt a csárdás részes búzájából, felsőbb utasítás nélkül, mikor a juh belémerészkedett a táblába. A pulinak a véribe van beleírva a Szolgálati Szabályzat.
Arra nézve is kaptam adatokat, hogy ha a pásztor lefekszik aludni, a pulija odaül a bunda szélire, a két hátulsó lábára, vigyázni. El nem mozdulna a világért. Akármilyen nagydarab komondor bitangol arra, nekitámad, megmarja. Ha idegen ember jön, s nem fogta vissza a pásztor, azt is "kigombolja". (Beleharap.)
Netán régi dolgokat újságolok, ne haragudjanak.
Hallottam egy Zsuzsi nevű pulimamáról (ismerem), hogy mikor kicsije volt, minden deleléskor hazavágtázott tíz-tizenöt kilóméterre a juhásztanyára, megszoptatta a kicsit, s aló vissza, vágtában!
Jaj, el ne felejtsem: milyen eredeti pulineveket tanultam. Tessék: Piszkos, Pattancs, Cipő, Tücsök, Figura, Divat.
Hát az a jeles alak, akit a múlt héten élveztem a Szőnyi kunyhója mellett.
Ott pihenek egy fejőzsámolyon, gyönyörködöm a fia-puliban, az ott fekszik a kunyhó falánál az árnyékban. Nyelvel, mint a nagy kutyák. Melege van.
Be-behunyja a szemét percekre. Még gyönge, sokat kell aludni néki. ( A nagy puli egyórai alvással is megél.) Azután elkezd a kicsi puli vinnyogni. Sír, rí, de finomabban, mint a kisbaba. Mintha csak a fényes fekete szőrének a fényessége volna hallható! Mi lelte, a légy bántja, vagy bánata van, vagy öröme? Unatkozik, játszhatna? Az anyja nincs itthon, aki játszana vele, az most oda van a nyájjal. Szőnyi Imre bácsi a friss gomolyát rakja fel száradni, rá se néz a kicsi pulira.
No, elhallgatott. Megint szunyókál. Azért mozgatja a kezdő csajla fülecskéit. Azt is elhagyja. Alszik. Egypár perc elmúlik, az alvó pici jószág hanyatt fordul, úgy kezd vinnyogni megint, de végtelen halkan, édesen s lassan nyújtogatni kezdi mind a négy pracniját fölfelé. Ha bölcsős volna, azt mondaná az ember ilyenkor: angyallal álmodik. Ha nem is angyallal, a pulimamával álmodhatott, kapkodós, harapdálós kutyajátékot.
De mire ébred az ártatlan fekete baba.
Nem is tudni honnan, merről, egyszerre csak előlohol egy irdatlan piszkos, öreg puli.
Zsemlye puli lehetett, míg színe volt. Most végig olyan, mint a sár, mint a rozsda, mint a szemét. Ilyen loncsos, mocskos teremtést világéletemben sem láttam. Neház pántokban lóg a combjain a bundája, rajta mind a juhpor, trágya, szalma, bogáncs, amit fölszedett, mióta megvan; földig fityeg ez a szennyes condra rajta.
Olyan, mint a szégyen-gyalázat.
Ócska bohóc. Züllött vén kódus.
Szőnyi Imre meglátja, odanevet hozzám:
- Itt a zsandár.
Az a pici puli hogy felijedt! Hogy szűkölt azon a selyemhangocskáján! Hogy szorította rögtön a reszkető farkocskáját oda a falhoz!
Mit akar ez a zsandár?
Először is megáll, vagy öt lépésre a kis pulitól. S elkezd morogni.
Szőnyi Imre a derekára rakja az öklét, s int, hogy ne bántsuk.
A pici sír, nyomul a falhoz, el szeretne tűnni benne.
A szörnyeteg odalépked, megtoszítja a kis puli farát az orrával.
A puli gyerek rí, remeg.
A zsandár erősebbet toszít a fekete testecskén, az odább sodródik. Nem mer se felállni, se feküdni. Innyog, vinnyog, reszket, mintha hideg lelné. Szegényke. Rá se mer a zsandárra nézni.
Muszáj végre lábra állani, nem hagyja békén a zsandár. Akkor mogorva lökdösi tovább, tovább a fejével a panaszos pici pulit, addig, míg csak Szőnyi Imre meg nem unja, s el nem tanácsolja szelíden a zsandárt.
A zsandár odább ugrik, repked jobbra-balra a condrája. Megáll, visszamorog a kicsi pulira. Akit Szőnyi Imre fölvesz a karjába, no, ne ríjj már, ne reszkessél.
És megmagyarázza Szőnyi Imre, hogy ez az öreg puli amonnan a messzi Kún-tanyáról jár ide már a múlt hét óta. Cirkál Hortobágy-szerte. Kilesi, melyik pásztortanyán van kicsi puli. S jön aztán, mikor az anyja nincs otthon, serkenteni a fia-pulit. Kapatja, még mielőtt a pásztor kapatná. Küldi a nyáj után, kergeti. Hadd dolgozzon már, ne kényeskedjen, az anyjára ugyan várhatunk, míg az küldi az édes kicsi kölykét dologra. Most ez az új puli hatodik hetes, itt van ni, már nem hagyja gyerekeskedni a zsandár.
Ejnye, de érdekes.
- Az öreg maga találta ki ezt a foglalkozást?
- Maga hát. Egyéb gondja se vót. Mer ez már nyugdíjas, kérem.
- A csupa cafat öreg puli most már nyelvel; még marad, figyeli a pici pulinkat, terrorizálja a jelenlétével. A picike hunyorgatja a szemét előle.
Kíváncsi vagyok:
- Zsandárnak híják az öreget, igen?
- Nem a. A csak a tulajdonsága, hogy zsandárja a kis puliknak.
- Mi a neve vajon?
- Ennek? Bukét.
- Bukét?
Ennek! De édeset nevetek.
Szőnyi Imre meg csak elmosolyodik, arra bök a fejivel az öreg borzadály felé:
- Hát nem olyan, kérem?
|
| |
|
[válaszok erre: #155]
|
[előzmény: (152) Viol, 2009-07-08 19:52:55]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
|
