| Találatok száma: 31855 üzenet |
|
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
2975.  Elküldve:
2009-07-08 15:44:23 |
[22301.] |
 Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére!
|
| |
|
|
[előzmény: (2974) Koga, 2009-07-08 12:26:40]
|
|
Kiváló dolgozó  |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 12. Elküldve:
2009-07-08 08:41:41 |
[22302.] |
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére! |
| |
|
[válaszok erre: #13]
|
[előzmény: (7) Eromi, 2009-07-05 18:32:11]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 2371. Elküldve:
2009-07-08 08:13:42 |
[22303.] |
Igen kövön...a konyhában és az előszobában....de csak ha lejönnek a plédről! 
Lejönnek, mert közben megy a tévé is és a pet bad reklám mellet folyamatosan hallják, hogy nem szarunk a perem alá.
|
| |
|
[válaszok erre: #2373]
|
[előzmény: (2370) B.Pista, 2009-07-08 06:42:35]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 2369. Elküldve:
2009-07-08 06:26:54 |
[22304.] |
 
Jóreggelt Mindenkinek!
|
| |
|
[válaszok erre: #2370 #2374]
|
[előzmény: (2321) Nobody, 2009-07-07 17:41:03]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 5419. Elküldve:
2009-07-08 06:20:10 |
[22305.] |
Jelesnek (IS) a kertszépítés, kertépítés, dísznövények témához!
Rasztari-Duci Tanyagondnoki Szolgálat kibővítette tevékenységi körét kertépítéssel és kertszépítéssel.
Tenyészetünkben okleveles minősített szakemberek végzik a parképítést és a díszkert, pihenőkert kialakítást. Bentlakással ingyen és bérmentve bonusz tevékenységként gyep szellőztetést is vállalnak önköltségi áron.
Pályázatát a Rasztari-Duci tanya és birtok gondnoki kertész manager aszisztenseinkhez "nincsen rózsa tövis nélkül" jeligére juttassa el.
|
| |
|
[válaszok erre: #5421]
|
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 5418. Elküldve:
2009-07-08 06:15:30 |
[22306.] |
Erominak (IS) a szőrápolás témához!
Új vállalkozást indítunk, melyben garanciával vállaljuk a dübörgő gazdaság visszafordíthatatlan megfékezését az amortizáció megvalósításával.
Bármilyen leírni való eszköze, tárgya és élőlénye van vállalkozásában keressen fel bennünket és mi garantáltan leselejtezzük ingó és ingatlan elképzeléseit.
Ne habozzon, mi valóra váltjuk hihetetlennek tűnő amortizációs vágyait!
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 1663. Elküldve:
2009-07-08 06:08:38 |
[22307.] |
Jóóóóreggelt!
Fátyol
Firma
Fáma
Forgács
Fáklya lehetetlen helyen, nekem háttal alszik...
|
| |
|
[válaszok erre: #1664 #1665 #1687]
|
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 5417. Elküldve:
2009-07-08 06:04:02 |
[22308.] |
Eromi kérésére ide teszem, hogy amonnan törölni lehessen!
Egymás szemébe néző, kifejező tekintet témához:
Azt mondják, hogy valakinek nehéz megítélni a lelki állapotát, ha nem látszik a szeme. Valószínű azért mondják, mert a szem a lélek tükre. A Pulinak pedig lelke van...
Ezt a fotót ismerhetitek. Akkor készült, amikor Rasztari Fecskét hazahoztam.
Nemrégiben készítettem pár új képet róla:
Nézz a szemébe!
Nem kell semmit mondani....mert a szem a lélek tükre!
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 2973. Elküldve:
2009-07-08 05:57:11 |
[22309.] |
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére! |
| |
|
[válaszok erre: #2974]
|
[előzmény: (2972) Koga, 2009-07-07 21:29:04]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 1662. Elküldve:
2009-07-07 21:05:47 |
[22310.] |
|
| |
|
|
[előzmény: (1653) Koga, 2009-07-05 19:41:46]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 173. Elküldve:
2009-07-07 21:03:39 |
[22311.] |
Mi is!
|
| |
|
[válaszok erre: #174]
|
[előzmény: (171) Viol, 2009-07-07 17:53:26]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 2970. Elküldve:
2009-07-07 20:53:54 |
[22312.] |
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére! |
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 2320. Elküldve:
2009-07-07 16:44:48 |
[22313.] |
|
| |
|
|
[előzmény: (2316) gege11, 2009-07-07 08:28:43]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 666. Elküldve:
2009-07-07 16:42:19 |
[22314.] |
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére! |
| |
|
|
[előzmény: (662) Eromi, 2009-07-07 15:39:04]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 5416. Elküldve:
2009-07-07 13:47:08 |
[22315.] |
Könyvajánló:
Szép Ernő: A Hortobágy
Kutya Szövetség 2009. július
XII. évfolyam 7. szám
részlet:
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 5415. Elküldve:
2009-07-07 13:46:04 |
[22316.] |
Eromi kérésére az új ösztönkészlet topic témájához:
www.magyarpuli.hu  SZAKIRODALOM
Elfojtott zsákmány ösztön?
Vagy TÁMADVA TERELŐ?
Az ösztön fogalma és különbsége a munkától.
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 787. Elküldve:
2009-07-07 13:32:02 |
[22317.] |
Szép Ernő: A Hortobágy
Kutya Szövetség 2009. július
XII. évfolyam 7. szám
|
| |
|
[válaszok erre: #789]
|
[előzmény: (769) Amcsika, 2009-07-05 20:18:21]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 13843. Elküldve:
2009-07-07 13:29:08 |
[22318.] |
Szép Ernő: A Hortobágy
Kutya Szövetség 2009. július
XII. évfolyam 7. szám
|
| |
|
|
[előzmény: (13585) Duci, 2009-07-02 18:09:37]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 170. Elküldve:
2009-07-07 13:26:05 |
[22319.] |
Kutya Szövetség 2009. július
XII. évfolyam 7. szám
|
| |
|
[válaszok erre: #171 #172]
|
[előzmény: (165) Duci, 2009-07-03 06:06:14]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 636. Elküldve:
2009-07-07 13:17:00 |
[22320.] |
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére! |
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 658. Elküldve:
2009-07-07 12:46:29 |
[22322.] |
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére! |
| |
|
[válaszok erre: #659]
|
[előzmény: (630) Eromi, 2009-06-30 08:36:10]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 5414. Elküldve:
2009-07-07 11:23:46 |
[22323.] |
Csikasz Ellák után ismét repatriálás
Rasztari-Duci Labanc
Koppány fia. Rasztari Fokos, Fecske és Irha féltestvére.
Új otthonában majd hamarosan a terelőkutya mesterséget igyekszik kitanulni!
Útravaló:
"...Hirtelen nagy lárma, nagy sikoltás támad:
Tűz van-é vagy árvíz, vagy víják a várat?
Nincsen tűz sem árvíz, nem is jő ellenség,
Hanem van egy másik rémítő jelenség:
Egy nagy szilaj bika fut a keskeny utcán,
Valahogyan vágóhidrul szabadulván;
Bömböl és sikangat, és a vért szagolja,
Mely füléből ömlik s szügyét végig folyja.
Mészáros legények merre láttak, széjjel
Iramodtak egy-egy hurkoló kötéllel,
És míg magok biztos helyre nem jutának,
Addig rá sem értek szólni a kutyának.
Volt pedig a hídnál hat erős szelindek,
Utána uszíták a bikának mindet,
A kutyák szaladtak, nem is voltak restek,
A bika fülének és marjának estek.
Mihelyt egyik kutya a fülét megvérzé
S fülében a bika a fájdalmat érzé,
Elbődüle szörnyen és lerázta őket,
Elszórá füléről a fülönfüggőket.
Hullottak az ebek, hogy jobban sem kellett,
Nagyokat püffentek a házfalak mellett,
Egy-egy darab fül, hús ha maradt szájokban,
Agyarkodva rágták kínos haragjokban.
A vágólegények csak kiálták: "fogd, fogd!"
De a veszett állat karikára forgott,
S amely kutya egyszer hozzá közelített,
Annak ő szarvával repülni segített.
Egyiket bedobta a szomszéd udvarra,
Másiknak a bélit ontotta ki szarva,
A vágók pedig, hisz' mit tehettek másat?
Biztaták keményen a - döglött kutyákat.
A bika azonban, mint a zúgó szélvész,
Nem nézte az útnak sem hosszát, sem szélét:
Annak tartott, akit elül-utol talált,
Futá minden ember a bizonyos halált.
Sikolt a fehérnép, esve már kétségbe;
Férfiak kiáltják: elébe, elébe!
De egy sincsen, aki elébe fordulna,
Hanem még a fúru-lyukba is bebúna...
...Mert alighogy Miklóst a bika meglátta,
Rémitőt sikkantott és a port kapálta,
Azután úgy szórta a földet szarvával,
Mintha szérűn pelyvát forgatna villával.
Egyszersmind erősen nekirugaszkodva
Szarvát öklelőre nagy-le bocsátotta.
"Odavan! vége van! jaj, jaj!" sikoltának
Minden ablakából a pesti utcának.
Dehogy van! lábával elébe toppantott,
Rémitő szavával erősen kurjantott:
E fogással visszahökkenté a marhát,
S azon pillanatban megragadta szarvát,
Vágószékre voná két szarvánál fogva,
A mészárosokat előkiáltotta,
Nagy-sokára el is jöttek azok oztán,
Erős köteleket és pányvákat hozván.
Megköték a bikát vastag gerendához,
Szarvát lenyügözték az első lábához;
A nép széjjeloszlott; a vágó legények
Egy kis házikóba fekünni menének.
Miklós meg leült a vágóhid szélére,
Ott akarván tanyát fogni azon éjre;
Fejének párnája a szín ágasa volt,
Lepedőt sugárból terített rá a hold..."
/Arany János - Toldi/
Nomen est omen:
LABANC
A labancok (laboncok, loboncok) a 16-18. században, elsősorban a Thököly-szabadságharc és a Rákóczi-szabadságharc idején a császárhű magyar katonák és a bécsi udvar (Habsburgok) híveinek elnevezése. Velük szemben álltak a kurucok.
A labanc név eredetére számos elképzelés él:
A lobonc, loboncos szóból származik, mely a bécsi udvarban divatos nagy parókára utalt.
A német Lauf Hans! (a.m. Fuss János!) elferdített öszszevonásá.
A lafanc szóból származik, mely lompost, rongyost jelent.
Otrokocsi Fóris Ferenc szerint nem gúnynév, hanem a lobbancs (azaz gyújtó, hevülő) szóval azonos.
/Wikipédia/
A Labanc (néhol labonc, lobonc), a császárpárti katonának, a bécsi udvar hivének, a -német- érzületünek s igy a kuruc ellenségeinek gúnyneve, mely a XVII. sz. negyedik negyedében (1679 körül) keletkezhetett és II. Rákóczi Ferenc fölkelése alatt volt virágjában. A Labanc név kielégítő módon még nincs megmagyarázva. Némelyek a Lauf Hans! (fuss János) elferdített összevonásából, mások a lompost, rongyost jelentő lafanc szóból származtatják. A kurucokat gúnyoló Otrokocsi Fóris Ferenc (Origines hungaricae, 1693. II. 156.) nem gúnynévnek, hanem a lobbancs (azaz gyujtó, hevülő) szóval azonosnak tartja. A Labanc egyébként a nemzeti érzésüek szemében a ravaszság jelképezője is volt. A szó tovább képzései közül járatos volt a labancság, mint a németeknek gyakori gyüjtő neve a XVII. és XVIII. sz.-ban és a -német- érzület körülirása.
Császárhu magyar nemesek gúnyneve a "loboncos" parókájuk miatt.
/Pallas/
Az államigazgatás hatásrádiusza a 17. században nem érte át még a királyi Magyarországot sem. A török ék az ország középső részén amúgy is széttagolta a korábbi államigazgatást. Az északkeleti és a délnyugati végek is önállósultak. Nemcsak politikailag, hanem a létfenntartás újratermelésének, megteremtésének rendjét illetően is.
Az ország délnyugati részén, az Adriáig terjedő kereskedelem (élő marha) és a birtokmodernizáció révén a Zrínyiek (horvát bánok is), a Frangepánok erősödnek meg. Mind a térség gazdasági, mind a földesurak személyi, politikai érdekei szembekerülnek a bécsi (birodalmi) adminisztráció érdekeivel. Északkeleten a másik nagybirtokos család, a Rákócziak élvezik a tokaji bor és a még megmaradt észak-dél (Lengyelország) irányú kereskedelem áldásos hatását. Nem véletlen, hogy az önálló gazdasági és politikai érdekű Délnyugat-Magyarország és Horvátország vezető családjai (Zrínyiek, Frangepánok), valamint a Rákócziak lesznek a 17. századi Bécs-ellenes mozgalmak vezetői. A helyi érdekeket fogalmazták ők meg. Nem holmi "idegenellenesség" ez, hanem a lokális érdekek megfogalmazásai. Amelyek valóban eltértek a bécsi udvar érdekeitől.
A Buda központú államnak is állandó gondja volt a 11-16. században a Kárpát-medence igazgatásának átfogása, az egységes adó, a bíráskodási rend, a törvénykezés biztosítása. Az 1541 után Bécsbe került királyi udvar, ráadásul a török ékkel a volt államterület szívében, egyáltalán nem boldogult a szélső területekkel. És nem is tudta megfogalmazni a peremterületek érdekeit. Nem voltak erről alapos információi. Mindemellett a bécsi adminisztrációnak nemcsak a Kárpát-medence, hanem szinte egész Közép-Európa érdekeit kellett döntéseinél irányadónak tekinteni.
A birodalmi és a Kárpát-medencei érdekek természetesen ütköztek. A magyar trónon 1526 után a Habsburgok ültek, akik a német-római császári címet is viselték. Az általuk uralt területek súlypontja Európa közepére esett, adminisztrációjuk az uralkodói érdek megfogalmazásakor természetesen elsősorban a Habsburgok Közép-Európában, sőt nyugaton uralt területeinek érdekeit követte. (Nem lebecsülendő természetesen a bécsi udvarban formálisan önállóságot élvező magyarországi kormányszervek magyar érdekérvényesítő szerepe sem egyes korszakokban.)
A Habsburg-uralomból a Kárpát-medencében élő népeknek a török megszállás idején elsősorban haszna volt. A királyi Magyarországra, tehát a felvidéki és nyugat-magyarországi vidékekre jött - ha vékonyan is - a nyugat- európai fejlett termelési, szellemi kultúra. És ami a lényeg: a Habsburgok örökös (Lajtán túli) tartományaiból származó jövedelmekből finanszírozták a magyarországi végvári rendszert. Valamint: a birodalom mozgósítása nélkül a török kiverésére még csak esély sem nyílhatott. A török kiűzése után természetesen a bécsi adminisztráció nem kívánta tovább finanszírozni a magyarországi újjáépítést.
Mire a szatmári békét (1711. május) aláírták, addigra az önálló magyar fejedelemség mint politikai-igazgatási keret már nem volt reális alternatíva a térség újrarendezésében. A Kárpát-medence lakosságának érdekeit, a természeti viszonyok emberhez szelídítésének programját most már azok a magyar főurak képviselték, akik - elfogadva a Habsburgok és a bécsi adminisztráció realitását - a császári udvaron belül igyekeztek a lokális érdekeket képviselni. Már nem Rákóczi. Ők: Pálffy János, aki a felkelést lezáró szatmári békét olyannyira méltányosan fogalmazta, vagy a császárhoz átállt, később árulónak kikiáltott gróf Károlyi Sándor, majd az államterület újraberendezésében oly kiemelkedő szerepet játszó magyar arisztokraták: Csákyék, Esterházyak és a többiek. A bécsi adminisztráció és a magyar politikai elit "első kiegyezése" 1711-ben reális és méltányos kompromisszum volt. Megalapozta a Kárpát-medence újratelepítését, előmozdította, hogy az elvadult táj fokozatosan kultúrtájjá alakuljon...
/Glatz Ferenc/
"... a legjobb hazafi törvényes királyának leghívebb jobbágya is."
Gróf Széchenyi István
"Értékünknek káros, lelkünknek is áros törökkel tartani,
Gyalázatos hírünk, vajon hát hogy merünk tovább kuruckodni?
Ellátom, s úgy tartom, már soha nem látom keresztény világban
Mi édes hazánkat s hazafiainkat régi szabadságban."
Gróf Koháry István
A Kuruc vagy labanc? kérdés úgy tűnik, ma már egyre kevésbé bír igazi jelentőséggel, ettől függetlenül mégis néhányan - habár a kuruc-labanc szavak eredete és jelentése elég bizonytalan - mind a mai napig előszeretettel alkalmazzák őket jelzőként. Kurucoknak a Habsburg- és osztrákellenes felkelőket szokás tekinteni, labancoknak pedig a "hatalmat" kiszolgálókat, a kurucok ellenfeleit.
A XIX. és főként a XX. század második fele óta kezdett egyeduralkodóvá válni az a szemlélet, hogy a labancok alapvetően negatív alakjai voltak történelmünknek, míg a kurucok megkérdőjelezhetetlenül pozitívak. Eszerint a labancokra általánosan legjellemzőbb tulajdonságok a szolgalelkűség. Akik ma öntudatosan és a történelmi előképeket tisztelve tekintik magukat "labancoknak", azok a tudatlan vagy rosszindulatú párhuzamokat élesen elutasítják.
S hogy ezt miért teszik? Elsősorban azért, mert konzervatívok, tehát örök érvényű értékek mellett foglalnak állást. (Ezekről ld. pl. Szent István király Intelmeit.)
Általában jellemző, hogy a kuruc-labanc jelzőkkel dobálózó "kurucpárti" egyének szinte egyáltalán nem ismerik - főként nem elfogulatlan forrásokból - a régi korok nagy császár- és királyhű alakjait. A nép-nemzeti történetírás soha sem erényeiket próbálta kihangsúlyozni, s ha tagadhatatlanul jeles és kimagasló szerepet vitt is egy-egy királyhű személyiség, mindenképpen visszásnak akarták az udvarhoz - és ezáltal az uralkodóhoz is - fűződő viszonyát feltüntetni.
Személyiségvonásaik közül jellemzően legfeljebb a hadi, államférfiúi vagy diplomáciai tehetséget emelték ki s nem a jellemnagyságot, melyhez - a mély vallásosságon és önfeláldozó bátorságon s hazaszereteten kívül - a törvényes uralkodó iránti feltétlen hűség is határozottan hozzátatozott. Mindazon vád, mely velük kapcsolatban az évtizedekig kötelezővé tett - s rejtetten még napjainkban is erősen jelenlévő és ható - történelemszemlélet alapján terjedt el a köztudatban, valójában könnyen cáfolható: ehhez elég politikai és személyi működésüket elmélyülten tanulmányozni. Ekkor ki fog világlani annak igazsága, hogy mély vallásosságuk, bátor helytállásuk, rendíthetetlen, önmegtagadó hűségük, erős hazaszeretetük és törvénytiszteletük, s számtalan véres ütközetben is bizonyított hősies bátorságuk, mely gyakran még magas műveltséggel is párosult, konzervatív szempontból koruk leginkább tiszteletreméltó alakjaivá teszi őket.
Csak egy példát említve, manapság szokás a labancokat (illetve a "behódoló" nemes urakat), mint állhatatlan jelleműeket beállítani, ami azért nem állja meg a helyét, mert habár gróf Károlyi Sándor "labanccá" lett, s hozzá hasonlóan a kurucok többsége idővel visszatért a király hűségére (pl. Petneházy Dávid is), ők elsősorban mint kurucok voltak állhatatlanok és nem mint labancok.) A "labancokat" viszont éppen az jellemezte, hogy sziklaszilárdan kitartottak az uralkodó mellett, hűségüket nem bocsátották áruba, de nem is hagyták magukat az erdélyi fejedelmek hajdúinak esetleges fegyveres megtorlásától megfélemlíteni.
Gróf Szécsen Antalhoz hasonlóan megalkudni nem tudó, hajthatatlan erős jellemek s a határozott álláspontok emberei voltak, akik meggyőződésüknek minden alkalommal kifejezést adtak felfelé és lefelé is egyaránt, s éppen ezért voltak hű jobbágyai a királynak és hazának, és hű fiai a nemzetnek.
Fontos megjegyezni még, hogy a XIX. századtól kezdve teljesen helytelen lenne a "labanc" megjelölést használni az uralkodóhű történelmi alakokra, sőt, igazából a régebbiekre is. A XIX. századiakra azért, mivel őket mint aulikus konzervatívokat szokás emlegetni, amely sokkal helytállóbb, tartalmasabb megjelölés, hiszen világnézeti hovatartozásukat is egyértelműen jelöli. A régieknél pedig azért, mivel magukat soha nem nevezték így, maga a labanc szó pedig a kurucoktól eredt, akik ezt akkoriban nyilván csak gúnyos megjelölésként használhatták. Az ún. labancok elsősorban császár- és királyhű személyiségek voltak; nem az idegen uralom vagy az osztrák érdekek kiszolgálói, hanem a törvényes apostoli magyar király hű alattvalói.
A "kurucság" többnyire csak időleges volt, kevesen tartottak ki mellette sokáig. Volt, aki őszintén visszatért a király hűségére, volt, aki csak színleg, de meghajolt a királyi hatalom tekintélye előtt. A legnagyobb "labancokon" ezt számon kérni nyilvánvaló képtelenség volna, már csak azért is, mert a rendíthetetlen jellembeli szilárdság és elvhűség mindig kevesek erénye volt.
Az amúgy "kuruc" Szilágyi Sándor szavai Szécsen grófról: "megalkudni nem tudó hajthatatlan erős jellem volt, ki mindig minden körülmények közt önmagához akart hű maradni."
Asbóth János szavai, szintén Szécsen Antalról, aki szerinte is "a határozott álláspontok embere volt s annak minden alkalommal kifejezést adott felfelé és lefelé is, de épp azért hű jobbágya volt a hazának és hű fia volt a nemzetnek." V.ö. Thallóczy Lajos: "Láttam és éreztem, hogy ez a nemes gondolkozású, noha a mi nemzedékünk felfogásától eltérő nézetű ember, úgy fölfelé, mint lefelé mindig nyíltan kimondá meggyőződését."
/Konzervatív Tea Kör/
Rasztari-Duci Labanc
Koppány fia. Fokos, Fecske és Irha féltestvére a Rasztari családban.
Hamarosan munkahelyére költözik. Magyarországon, itt a közelünkben.
|
| |
|
|
[előzmény: (5337) Duci, 2009-06-11 12:59:15]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 147. Elküldve:
2009-07-07 10:06:46 |
[22324.] |
Repatriálás!
Rasztari-Duci Labanc
Koppány fia. Rasztari Fokos, Fecske és Irha féltestvére.
Új otthonában majd hamarosan a terelőkutya mesterséget igyekszik kitanulni!
"...Hirtelen nagy lárma, nagy sikoltás támad:
Tűz van-é vagy árvíz, vagy víják a várat?
Nincsen tűz sem árvíz, nem is jő ellenség,
Hanem van egy másik rémítő jelenség:
Egy nagy szilaj bika fut a keskeny utcán,
Valahogyan vágóhidrul szabadulván;
Bömböl és sikangat, és a vért szagolja,
Mely füléből ömlik s szügyét végig folyja.
Mészáros legények merre láttak, széjjel
Iramodtak egy-egy hurkoló kötéllel,
És míg magok biztos helyre nem jutának,
Addig rá sem értek szólni a kutyának.
Volt pedig a hídnál hat erős szelindek,
Utána uszíták a bikának mindet,
A kutyák szaladtak, nem is voltak restek,
A bika fülének és marjának estek.
Mihelyt egyik kutya a fülét megvérzé
S fülében a bika a fájdalmat érzé,
Elbődüle szörnyen és lerázta őket,
Elszórá füléről a fülönfüggőket.
Hullottak az ebek, hogy jobban sem kellett,
Nagyokat püffentek a házfalak mellett,
Egy-egy darab fül, hús ha maradt szájokban,
Agyarkodva rágták kínos haragjokban.
A vágólegények csak kiálták: "fogd, fogd!"
De a veszett állat karikára forgott,
S amely kutya egyszer hozzá közelített,
Annak ő szarvával repülni segített.
Egyiket bedobta a szomszéd udvarra,
Másiknak a bélit ontotta ki szarva,
A vágók pedig, hisz' mit tehettek másat?
Biztaták keményen a - döglött kutyákat.
A bika azonban, mint a zúgó szélvész,
Nem nézte az útnak sem hosszát, sem szélét:
Annak tartott, akit elül-utol talált,
Futá minden ember a bizonyos halált.
Sikolt a fehérnép, esve már kétségbe;
Férfiak kiáltják: elébe, elébe!
De egy sincsen, aki elébe fordulna,
Hanem még a fúru-lyukba is bebúna...
...Mert alighogy Miklóst a bika meglátta,
Rémitőt sikkantott és a port kapálta,
Azután úgy szórta a földet szarvával,
Mintha szérűn pelyvát forgatna villával.
Egyszersmind erősen nekirugaszkodva
Szarvát öklelőre nagy-le bocsátotta.
"Odavan! vége van! jaj, jaj!" sikoltának
Minden ablakából a pesti utcának.
Dehogy van! lábával elébe toppantott,
Rémitő szavával erősen kurjantott:
E fogással visszahökkenté a marhát,
S azon pillanatban megragadta szarvát,
Vágószékre voná két szarvánál fogva,
A mészárosokat előkiáltotta,
Nagy-sokára el is jöttek azok oztán,
Erős köteleket és pányvákat hozván.
Megköték a bikát vastag gerendához,
Szarvát lenyügözték az első lábához;
A nép széjjeloszlott; a vágó legények
Egy kis házikóba fekünni menének.
Miklós meg leült a vágóhid szélére,
Ott akarván tanyát fogni azon éjre;
Fejének párnája a szín ágasa volt,
Lepedőt sugárból terített rá a hold..."
LABANC
A labancok (laboncok, loboncok) a 16-18. században, elsősorban a Thököly-szabadságharc és a Rákóczi-szabadságharc idején a császárhű magyar katonák és a bécsi udvar (Habsburgok) híveinek elnevezése. Velük szemben álltak a kurucok.
A labanc név eredetére számos elképzelés él:
A lobonc, loboncos szóból származik, mely a bécsi udvarban divatos nagy parókára utalt.
A német Lauf Hans! (a.m. Fuss János!) elferdített öszszevonásá.
A lafanc szóból származik, mely lompost, rongyost jelent.
Otrokocsi Fóris Ferenc szerint nem gúnynév, hanem a lobbancs (azaz gyújtó, hevülő) szóval azonos.
/Wikipédia/
A Labanc (néhol labonc, lobonc), a császárpárti katonának, a bécsi udvar hivének, a -német- érzületünek s igy a kuruc ellenségeinek gúnyneve, mely a XVII. sz. negyedik negyedében (1679 körül) keletkezhetett és II. Rákóczi Ferenc fölkelése alatt volt virágjában. A Labanc név kielégítő módon még nincs megmagyarázva. Némelyek a Lauf Hans! (fuss János) elferdített összevonásából, mások a lompost, rongyost jelentő lafanc szóból származtatják. A kurucokat gúnyoló Otrokocsi Fóris Ferenc (Origines hungaricae, 1693. II. 156.) nem gúnynévnek, hanem a lobbancs (azaz gyujtó, hevülő) szóval azonosnak tartja. A Labanc egyébként a nemzeti érzésüek szemében a ravaszság jelképezője is volt. A szó tovább képzései közül járatos volt a labancság, mint a németeknek gyakori gyüjtő neve a XVII. és XVIII. sz.-ban és a -német- érzület körülirása.
Császárhu magyar nemesek gúnyneve a "loboncos" parókájuk miatt.
/Pallas/
Az államigazgatás hatásrádiusza a 17. században nem érte át még a királyi Magyarországot sem. A török ék az ország középső részén amúgy is széttagolta a korábbi államigazgatást. Az északkeleti és a délnyugati végek is önállósultak. Nemcsak politikailag, hanem a létfenntartás újratermelésének, megteremtésének rendjét illetően is.
Az ország délnyugati részén, az Adriáig terjedő kereskedelem (élő marha) és a birtokmodernizáció révén a Zrínyiek (horvát bánok is), a Frangepánok erősödnek meg. Mind a térség gazdasági, mind a földesurak személyi, politikai érdekei szembekerülnek a bécsi (birodalmi) adminisztráció érdekeivel. Északkeleten a másik nagybirtokos család, a Rákócziak élvezik a tokaji bor és a még megmaradt észak-dél (Lengyelország) irányú kereskedelem áldásos hatását. Nem véletlen, hogy az önálló gazdasági és politikai érdekű Délnyugat-Magyarország és Horvátország vezető családjai (Zrínyiek, Frangepánok), valamint a Rákócziak lesznek a 17. századi Bécs-ellenes mozgalmak vezetői. A helyi érdekeket fogalmazták ők meg. Nem holmi "idegenellenesség" ez, hanem a lokális érdekek megfogalmazásai. Amelyek valóban eltértek a bécsi udvar érdekeitől.
A Buda központú államnak is állandó gondja volt a 11-16. században a Kárpát-medence igazgatásának átfogása, az egységes adó, a bíráskodási rend, a törvénykezés biztosítása. Az 1541 után Bécsbe került királyi udvar, ráadásul a török ékkel a volt államterület szívében, egyáltalán nem boldogult a szélső területekkel. És nem is tudta megfogalmazni a peremterületek érdekeit. Nem voltak erről alapos információi. Mindemellett a bécsi adminisztrációnak nemcsak a Kárpát-medence, hanem szinte egész Közép-Európa érdekeit kellett döntéseinél irányadónak tekinteni.
A birodalmi és a Kárpát-medencei érdekek természetesen ütköztek. A magyar trónon 1526 után a Habsburgok ültek, akik a német-római császári címet is viselték. Az általuk uralt területek súlypontja Európa közepére esett, adminisztrációjuk az uralkodói érdek megfogalmazásakor természetesen elsősorban a Habsburgok Közép-Európában, sőt nyugaton uralt területeinek érdekeit követte. (Nem lebecsülendő természetesen a bécsi udvarban formálisan önállóságot élvező magyarországi kormányszervek magyar érdekérvényesítő szerepe sem egyes korszakokban.)
A Habsburg-uralomból a Kárpát-medencében élő népeknek a török megszállás idején elsősorban haszna volt. A királyi Magyarországra, tehát a felvidéki és nyugat-magyarországi vidékekre jött - ha vékonyan is - a nyugat- európai fejlett termelési, szellemi kultúra. És ami a lényeg: a Habsburgok örökös (Lajtán túli) tartományaiból származó jövedelmekből finanszírozták a magyarországi végvári rendszert. Valamint: a birodalom mozgósítása nélkül a török kiverésére még csak esély sem nyílhatott. A török kiűzése után természetesen a bécsi adminisztráció nem kívánta tovább finanszírozni a magyarországi újjáépítést.
Mire a szatmári békét (1711. május) aláírták, addigra az önálló magyar fejedelemség mint politikai-igazgatási keret már nem volt reális alternatíva a térség újrarendezésében. A Kárpát-medence lakosságának érdekeit, a természeti viszonyok emberhez szelídítésének programját most már azok a magyar főurak képviselték, akik - elfogadva a Habsburgok és a bécsi adminisztráció realitását - a császári udvaron belül igyekeztek a lokális érdekeket képviselni. Már nem Rákóczi. Ők: Pálffy János, aki a felkelést lezáró szatmári békét olyannyira méltányosan fogalmazta, vagy a császárhoz átállt, később árulónak kikiáltott gróf Károlyi Sándor, majd az államterület újraberendezésében oly kiemelkedő szerepet játszó magyar arisztokraták: Csákyék, Esterházyak és a többiek. A bécsi adminisztráció és a magyar politikai elit "első kiegyezése" 1711-ben reális és méltányos kompromisszum volt. Megalapozta a Kárpát-medence újratelepítését, előmozdította, hogy az elvadult táj fokozatosan kultúrtájjá alakuljon...
/Glatz Ferenc/
"... a legjobb hazafi törvényes királyának leghívebb jobbágya is."
Gróf Széchenyi István
"Értékünknek káros, lelkünknek is áros törökkel tartani,
Gyalázatos hírünk, vajon hát hogy merünk tovább kuruckodni?
Ellátom, s úgy tartom, már soha nem látom keresztény világban
Mi édes hazánkat s hazafiainkat régi szabadságban."
Gróf Koháry István
A Kuruc vagy labanc? kérdés úgy tűnik, ma már egyre kevésbé bír igazi jelentőséggel, ettől függetlenül mégis néhányan - habár a kuruc-labanc szavak eredete és jelentése elég bizonytalan - mind a mai napig előszeretettel alkalmazzák őket jelzőként. Kurucoknak a Habsburg- és osztrákellenes felkelőket szokás tekinteni, labancoknak pedig a "hatalmat" kiszolgálókat, a kurucok ellenfeleit.
A XIX. és főként a XX. század második fele óta kezdett egyeduralkodóvá válni az a szemlélet, hogy a labancok alapvetően negatív alakjai voltak történelmünknek, míg a kurucok megkérdőjelezhetetlenül pozitívak. Eszerint a labancokra általánosan legjellemzőbb tulajdonságok a szolgalelkűség. Akik ma öntudatosan és a történelmi előképeket tisztelve tekintik magukat "labancoknak", azok a tudatlan vagy rosszindulatú párhuzamokat élesen elutasítják.
S hogy ezt miért teszik? Elsősorban azért, mert konzervatívok, tehát örök érvényű értékek mellett foglalnak állást. (Ezekről ld. pl. Szent István király Intelmeit.)
Általában jellemző, hogy a kuruc-labanc jelzőkkel dobálózó "kurucpárti" egyének szinte egyáltalán nem ismerik - főként nem elfogulatlan forrásokból - a régi korok nagy császár- és királyhű alakjait. A nép-nemzeti történetírás soha sem erényeiket próbálta kihangsúlyozni, s ha tagadhatatlanul jeles és kimagasló szerepet vitt is egy-egy királyhű személyiség, mindenképpen visszásnak akarták az udvarhoz - és ezáltal az uralkodóhoz is - fűződő viszonyát feltüntetni.
Személyiségvonásaik közül jellemzően legfeljebb a hadi, államférfiúi vagy diplomáciai tehetséget emelték ki s nem a jellemnagyságot, melyhez - a mély vallásosságon és önfeláldozó bátorságon s hazaszereteten kívül - a törvényes uralkodó iránti feltétlen hűség is határozottan hozzátatozott. Mindazon vád, mely velük kapcsolatban az évtizedekig kötelezővé tett - s rejtetten még napjainkban is erősen jelenlévő és ható - történelemszemlélet alapján terjedt el a köztudatban, valójában könnyen cáfolható: ehhez elég politikai és személyi működésüket elmélyülten tanulmányozni. Ekkor ki fog világlani annak igazsága, hogy mély vallásosságuk, bátor helytállásuk, rendíthetetlen, önmegtagadó hűségük, erős hazaszeretetük és törvénytiszteletük, s számtalan véres ütközetben is bizonyított hősies bátorságuk, mely gyakran még magas műveltséggel is párosult, konzervatív szempontból koruk leginkább tiszteletreméltó alakjaivá teszi őket.
Csak egy példát említve, manapság szokás a labancokat (illetve a "behódoló" nemes urakat), mint állhatatlan jelleműeket beállítani, ami azért nem állja meg a helyét, mert habár gróf Károlyi Sándor "labanccá" lett, s hozzá hasonlóan a kurucok többsége idővel visszatért a király hűségére (pl. Petneházy Dávid is), ők elsősorban mint kurucok voltak állhatatlanok és nem mint labancok.) A "labancokat" viszont éppen az jellemezte, hogy sziklaszilárdan kitartottak az uralkodó mellett, hűségüket nem bocsátották áruba, de nem is hagyták magukat az erdélyi fejedelmek hajdúinak esetleges fegyveres megtorlásától megfélemlíteni.
Gróf Szécsen Antalhoz hasonlóan megalkudni nem tudó, hajthatatlan erős jellemek s a határozott álláspontok emberei voltak, akik meggyőződésüknek minden alkalommal kifejezést adtak felfelé és lefelé is egyaránt, s éppen ezért voltak hű jobbágyai a királynak és hazának, és hű fiai a nemzetnek.
Fontos megjegyezni még, hogy a XIX. századtól kezdve teljesen helytelen lenne a "labanc" megjelölést használni az uralkodóhű történelmi alakokra, sőt, igazából a régebbiekre is. A XIX. századiakra azért, mivel őket mint aulikus konzervatívokat szokás emlegetni, amely sokkal helytállóbb, tartalmasabb megjelölés, hiszen világnézeti hovatartozásukat is egyértelműen jelöli. A régieknél pedig azért, mivel magukat soha nem nevezték így, maga a labanc szó pedig a kurucoktól eredt, akik ezt akkoriban nyilván csak gúnyos megjelölésként használhatták. Az ún. labancok elsősorban császár- és királyhű személyiségek voltak; nem az idegen uralom vagy az osztrák érdekek kiszolgálói, hanem a törvényes apostoli magyar király hű alattvalói.
A "kurucság" többnyire csak időleges volt, kevesen tartottak ki mellette sokáig. Volt, aki őszintén visszatért a király hűségére, volt, aki csak színleg, de meghajolt a királyi hatalom tekintélye előtt. A legnagyobb "labancokon" ezt számon kérni nyilvánvaló képtelenség volna, már csak azért is, mert a rendíthetetlen jellembeli szilárdság és elvhűség mindig kevesek erénye volt.
Az amúgy "kuruc" Szilágyi Sándor szavai Szécsen grófról: "megalkudni nem tudó hajthatatlan erős jellem volt, ki mindig minden körülmények közt önmagához akart hű maradni."
Asbóth János szavai, szintén Szécsen Antalról, aki szerinte is "a határozott álláspontok embere volt s annak minden alkalommal kifejezést adott felfelé és lefelé is, de épp azért hű jobbágya volt a hazának és hű fia volt a nemzetnek." V.ö. Thallóczy Lajos: "Láttam és éreztem, hogy ez a nemes gondolkozású, noha a mi nemzedékünk felfogásától eltérő nézetű ember, úgy fölfelé, mint lefelé mindig nyíltan kimondá meggyőződését."
/Konzervatív Tea Kör/
Rasztari-Duci Labanc
Koppány fia. Fokos, Fecske és Irha féltestvére a Rasztari családban.
Hamarosan munkahelyére költözik, Magyarországon, itt a közelünkben.
|
| |
|
[válaszok erre: #148 #149]
|
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
| 13842. Elküldve:
2009-07-07 09:04:19 |
[22325.] |
Nem. A szelént a sok műszar miatt etetik az amerikai néppel, mert rengeteg szójás és E számos cuccot tömnek magukba.
Az ilyen méreg anyagokat antioxidáns szerek kötik meg a szervezetben, mint az E vitamin. Az E vitamin hatásához viszont Szelén kell csakúgy mint amit Gábor mondott a Biotinról.
Több ilyen szabad gyök lekötő természetes anyag van. A szabad gyökök felelősek a daganatos sejtek elburjánzásához a szervezetben.
Legjobb szabad gyök lekötők a vörösborban a Rezveratrol, a paradicsomban a Likopin nevű természetes, jelenlévő anyagok.
Gondolom a paradicsom püré magyarázata is valami hasonló lehet.
|
| |
|
|
[előzmény: (13836) cackab, 2009-07-07 08:35:34]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
|
