Megnéztem, van rá engedélyük, a Cégbíróság által bejegyezve.
93.05 Máshova nem sorolt egyéb szolgáltatás:
- a hobbiállat-felügyelet, pl. ápolás, elhelyezés, idomítás, edzés, biztonságikutya-kiképzés (rendõrkutya is),
Meg még rengeteg mindenre van jogosultságuk, növényekkel, állatokkal, ingatlannal, gépjárművel kapcsolatban.. stb.
A székhely valóban a XIX. ker, a telephely viszont Ercsi. Ide vinnék akkor a kutyákat...?
Nem te vagy béna. Az itthoni gépemen az Explorer szintén nem engedi a képet, csak a linket teszi oda. Kizárólag a Mozillával tudok úgy beszúrni képet, hogy az látható legyen.
Nem mondom, hogy nem ijesztő, de ha már megtörtént a dolog, kár pánikolni. Felháborodni lehet, kikérni magunknak szintén, de ha különösebb kár nem keletkezett semmiben és senkiben, akkor teljesen fölösleges tovább sipítozni. Állítom, hogy a gyerek sem azért sírt, mert fellökte az eb, hanem mert anyuka elkezdett kajabálni. Akinek van gyermeke az tudja, hogy az esetek többségében a gyerek a szülő reakciója miatt kezd el sírni, nem azért mert neki annyi fáj. Vagy ha netán mégis megijedt az a szegény gyerek a labradortól, akkor is inkább nyugtatgatta volna anyuka, hogy nincs baj, nem bánt a kutyus, csak játszani akart, nézd, simogasd, mittomén... minthogy elkezdjen ordibálni, hogy minek hozta ide, minek ugrált, úristen és jajjdehogy te jó ég...!!!! Nem mondom, hogy nem volt hibás a gazdi, de az egésznek a kisgyerek itta meg a levét, mert ha eddig nem félt, most már tuti fog a kutyáktól.
Egy jobb világban lehetne ez is hír az RTL Klubon:
Agresszív és tudatlan futó támadott meg két békésen sétálgató ebet a környékbeli réten. Szerencsére a kutyáknak nem lett sem idegi, sem más sérülésük. A helyi kórház 1 hetes megfigyelésre karanténba helyezte a futót.
Ebben igazad van, nálunk is a helyi kukások... Ez olyan hülyén hangzik, szóval a szemételszállító munkatársak is imádják mindkét kutyát, az egyik brigád pl. Mindig leszáll a kocsiról, ha meglátnak minket :) Meg ott voltak a Főkerttől is, mikor lomtalanítás után rakták rendbe a környéket. A két pasas méregette az ebeket, mondták, hogy jó veszélyes a kinézetük, de csak megsimogatták őket :)
Hiába no, szép dolog a diploma, de sajnos annyi időt vesz el az embertől az addig vezető tanulás, hogy a világ valós dolgaira már nem marad energia. És a könyvekben nem minden van benne, nem minden jól...
Néniről jut eszembe: Minap, mikor meglátott minket egy néni, ki valamilyen törpe bolgnai spagettit vezetett pórázon, szabályosan menekülőre fogta. Ereje teljéből, már ami kitellett hajlott, kb 70 éves korából, szaporázni kezdte, közben vontatva maga mögött a fehér gombolyagot, aki szemlátomást érdeklődött irántunk. Pár másodperccel később elfáradhatott a néni, vagy csak rájöhetett, hogy én a leglassabb tempómmal is verem az ő sprintjét, és még a csöppség is lassítja a maga 1.7 kg-jával, úgyhogy felkapta a blökit a hóna alá, és egy 90 fokos fordulóval kitért előlünk. Ha nem számítjuk a nyugdíjhozó postást, ez lehetett a hónap legizgalmasabb napja a számára :)
Nagyon modern értelmiségiek lehetnek, ha ennyi helyesírási hibát sikerült egy levélbe bezsúfolniuk... Az a gyerek állattal legközelebb az állatkertben fog találkozni, ami remek nevelési stratégia! Nem elképzelhetetlen, hogy a kedves anyuka elkezdett hisztizni az eset után, és hiába mondott neki bármit a kutya gazdája, csak nem hagyta abba. Őszinte leszek, én is ott hagytam volna a ..csába!
Egy nagyon picit hasonló esetem nekem is volt. Betértem a sarki pékségbe séta közben (csak oda szoktam kikötni őket, mert ez max 2 perces művelet), és rögtön utánam jött egy nő, aki megkérdezte, hogy nem harapnak-e az ebek, mert a két fia biztos odamegy hozzájuk, bár szólt nekik, hogy azért ne (ebből azt következtettem ki, hogy a kölkök szeretik a kutyákat) Mondtam, hogy nem veszélyesek, nem gond ha odamennek, bár ami azt illeti, tényleg nem jó ötlet idegen kutyákhoz közeledni, ha nincs ott a gazdi. Ebben maradtunk. Kimegyek, oldom Dana (kisebbik, még gyerkőc bull, aki nem tudná) karabínerét, hogy kihurkolhassam a pórázát, mire az egyik gyerek felpattan tőlünk két méternyire guggoló pozíciójából, és pánikszerüen rohan át a túloldalra. Dana persze utána, mert milyen jó móka rohangálni (szomszédnak, aki most költözik el, van két kisgyermeke, egyik még nem beszél, csak éppen jár, de mindketten imádják a kutyákat, anyuka is teljesen nyugodt, szoktak jönni velünk sétálni, soha nem volt gond, tehát Dana is imádja a gyerekeket, Bia meg pláne), és szépen körberohanták a pékség előtti részt, közben kajabáltam a gyereknek, hogy ne vágtázzon, nem bántja, és valóban Dana még csak hozzá sem ért, csak kocogott a nyomában. Szerencsére a kissrác visszakanyarodott, megállt a járdán, mert elfáradt, mire Dana is megállt és odajött hozzám, mintha mi sem történt volna. Kérdem a kölöktől, hogy miért futott el? A válasz ledöbbentett: - Mert anya azt mondta, hogy ezek harcikutyák. Elöntött a düh, és csak egy hajszál választott el attól, hogy visszemenjek a pékségbe és leordítsam a kedves és drága anyuka fejét! Pedig a történet lehetett volna jó is: Két gyerek odajön, megsimogatják a kutyákat, örültek volna, jajj de jó, ehelyett egy rossz élménnyel lett gazdagabb a kiscsávó, így 6-7 éves korában, az anyuka hülyesége, az én óvatlanságom és túlzott júhiszemüségem végett.
Mindenkit azért ne állítsunk pellengérre!
Tényleg óvatosan kellene bánni ezzel a "fekete listával", mert bár igaz, hogy álaltok élete és sorsa a tét, nem egyszer, de ugyanakkor emberek, karrierek, megélhetések sorsa is eldőlhet egy ilyen topicban. Jövök például én, aki teszem azt valamikor a közeljövőben összeveszett az állatorvosával, mert ........... (akármiért), akár csak azért is, mert mondjuk a házam mellett van a rendelője és én utálom a kutyákat, ezért kiötlöm, hogy beírok ebbe a fórumba és úúúgy de úgy lehúzom, hogy többé senki nem megy oda hozzá. Lesz valami bizonyíték arra, hogy igaz-e amit beírtam? Nem! Következménye ellenben annál inkább.
Szubjektív lehet egy kezelés megítélése is. Mert nekem nem tetszik ahogy kezeli, nem tetszik a végeredmény, esetleg a végén meghal a kutya és én mérget veszek rá, hogy bizony a kezeléstől, holott előfordulhat, hogy egy, a kezelés alatt becsapódó másik betegség miatt... És már írom is, hogy Dr. X.Y. milyen szemét rohadék!
És igen, ahogy Andi mondta, a kutyakozmetikusokat hagyjuk, mert az a legszubjektívebb, ilyen tekintetben. Ami nekem tetszik, és elalélok a gyönyörtől, mikor meglátom a kutyámat, lehet, hogy Idegesítő Vén Csoroszlyanének nem fog tetszeni, és kiveri a balhét.
Szóval szerintem sem jó ötlet egy ilyen topic. Többet ártana, több visszaélés lenne belőle, mint haszna.
Persze, majd minden nap lefotózom, hogy mennyit nőtt :P Na jó, bővebb beszámolókat írok majd :)
Egyelőre nem nagyon akar enni, de gondolom a kizuhanás, meg a két néni aki összeszedte, aztán Anettéknál a kutykozmetikben, aztán egy jó kis metrózás (M2, M3), meg itthon a kutyák érdeklődése kissé felzaklathatta.
Holnap elvisszük azért dokihoz is, biztos ami biztos. Szívem szerint megtartanám, de egyfelöl ehhez kertes ház kéne, meg szerintem már túl "idős", nem szokna hozzánk úgy. Kb. 5 hetesen el szokták hagyni a fészket, és ugye ő elvileg már majdnem ott tartott. De nagyin kis szelíd, engedi magát simogatni, finoman csippenti meg az ujjunkat a csőrével is :)
Tessék irígykedni, ilyenünk is van már Tityitotty a neve:
Dolmányos varjú, és kiesett a fészkéből. 3-4 hetes lehet kb. még nem igazán tud repülni. Reméljük életben marad nálunk, míg valahogy rá nem jön a repkedés szépségeire
Kis tételben elfogadható, nagy tételben bűn?
Ha én teszem azt megnyerem az ötös lottót, és egy beteg gyermekeket megsegítő intézetnek odapasszolok pár millát, adomány címén, amit aztán az intézet vezetője lenyúl, akkor sikkasztást követ el. Attól lenne más a két eset, hogy pár nullával kevesebbet keres az öreglány, és nem beteg gyerekekről, hanem "csak" kutyákról van szó? Nem tudom elfogadni, hogy élelmes lenne az öreglány.
És még ez:
Csalás
318. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a csalás kisebb kárt okoz, vagy a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó a csalás.
Az igazság az, hogy még az én nagyon toleráns személyiségem szerint is hülyén néznek ki, és eszetlenségnek tartom az egészet, de hát ugye én nagyon toleráns vagyok, ezért mindenki úgy csinál hülyét magából, ahogy neki tetszik, szerintem :)
Meg gondoltam felvázolom az emo lényegét, hogy mindneki értse, meg azt is lássa, hogy én milyen sokmindent tudok.....
Úgy érzem történelmet írtam... Szinte kicsordul a könnycsepp a szemem sarkából... Köszönöm Grübi (pláne, hogy csak egy "költői" poénnak szántam, nem gondoltam, hogy meg is valósul)
Valószínüleg a fele társaság valamilyen kirívó divatot követett fiatalabb korában Grübi csinálhatna egy "ilyenek voltunk" rovatot is, ahová meghökkentő képeket lehetne felrakni Tizen sok éve még én is szarul néztem ki :) Bezzeg most...!
Az emo nem újkeletü dolog. Zenei irányzatként ütötte fel a fejét a 80-as évek elején. A punk egyik érzelmesebb változata volt. Az évek során több hullámban is felütötte a fejét. Az emo egyszerre és külön-külön zenei irányzat, öltözködési stílus és életérzés.
Ahogy Vicóka is megemlítette, az emotional, vagyis érzelmes szóból ered. Ám az emo-s nem sírja el magát mindenen, csupán nyitott, fokozottan figyel a világra, érzelmesebb, melyet nem is titkol. Ez pedig a mai, közönnyel teli, rohanó világban még akár pozitív is lehet. Az emo-s az életet is szereti, esze ágában nem lenne ereket vagdosni magán. Aki mindezt megtenné, az a hányatott sorsú tini. Természetesen mindegy, hogy milyen stílus mögé bújik, lehet rocker, modos, darkos, goth, punk... A fiatalok mindig is tömörültek, felvettek egy stílust, ettől remélve a megértést, elfogadást, amit szerintük nem kapnak meg a társadalomtól. Aztán ha a beolvadás sikertelen, jön az öngyilkossági kísérlet, hiszen így már végképp kitaszítottnak érzik magukat, nem találják helyüket a világban. És ekkor lép be a szülő, aki szent meggyőződéssel kiáltja világgá, hogy az ő gyermekével nem volt probléma, de miután x.y. stílusú lett, megölte magát. Így keletkeznek hát az érfelvágós közösségek.
De kanyarodjunk vissza az emo-hoz. Mind a mai napig vita tárgyát képezi a pontos meghatározása. Nevezhetjük ellentmondásosnak is, hiszen egyszerre melankólikus, vidám, hardcore, érzelmes... a mára kialakult viselkedési és öltözködési jegyek is több különböző stílusból lettek összegyúrva (punk, rock, goth...), és a divattal megkeverve.
Az emo a mai kor lázadó fiataljainak stílusa. Az évek során az egymást követő stílusok átfedéssel, folyamatosan váltották egymást. Aztán jött az űr, és az emo ezt kihasználta. Minket, akik Nirvánákon, Depeche Modokon, keményebbnél keményebb metálzenéken nőttünk fel, már nem tud más megbotránkoztatni, csak egy ilyen nagyon szélsőséges jegyekkel megáldott stílus, ahol bizony felütheti fejét a biszexualitás is, mindezt azért, hogy az immáron edzett társadalmat kibillentsék nyugalmából.
ez az emo-s korosztály sem fog belehalni a lázadásba, mint ahogy mi sem haltunk bele a saját lázadásunkba :)
Ennél már csak az "olyan fajta" kifejezés jobb. Itt általában harci kutyára vagy hasonlóra gondolnak. Ilyenkor mindig visszakérdezek, "hogy milyen fajtára gondol?" A válasz a legtöbbször az, hogy "hát olyan!" Nem szoktam annyiban hagyni, és addig kérdezgetem, míg a végén vagy kiböki amire gondol, és akkor egy velős és súlyos cáfolatot kaphat tőlem, vagy puffogva tovább áll, mert bizony nem tudja vagy nem meri megmondani... A pitezést már csípőböl hárítom, rezzenéstelen arccal közlöm, hogy ez ANGOL BULLTERRIER. Az angol szócska hasznos tud lenni, mert így még inkább nem tudja miről van szó, mert aki még hallomásból tudja is, hogy létezik Bullterrier, azt is megzavarja a szó, nemhogy azt, aki pitbullnak véli Ilyenkor elképedve néz rám a többség, mert érzik, hogy baromi tudatlanok a témával kapcsolatban, és nem értenek semmit :) Én meg teszek rájuk, nem magyarázom tovább a dolgokat, tovább állok, az illető meg tőlem oda is forrhat a járdához értetlenségében :)
Elküldve:
2008-07-02 08:30:37
