Benjike napokig csak próbált szabadulni, nem csoda, hogy állandóan aludt, egyébként a 10 nap amit a klinikán töltött, reményt adott a felépüléére.
Az Áment az döntötte el, amikor a kutya nyelőcsöve is lebénult.
Néhány nap szeretgetést, törődést még kapott. Amikor nem volt remény, elengedték.
Igen, nekem legutóbb Csillár összeállításáról jutott eszembe, amit az év kutyája oldalon olvastam, hogy ezt kéne körbeküldeni minden háztartásba a sok reklámfüzet helyett.
Nem akarom tovább rombolni a hangulatot, de most olvastam a paksin:
Valszeg előtte felakaszthatta, mert szegény nem tudott nyelni. Infiket kapott, próbáltuk fecskendőből etetni-itatni, nem sok sikerel.
Nem élvezte a simit, a szeretgetést, csak feküdt összegömbölyödve, és aludt. Egész nap csak aludt.
Nem tudom, mikor lesz már Maya volt gazdájának a második tárgyalása, de nagyon itt volna az ideje egy letöltendő büntetésnek. Remélem, nem fogják megsajnálni másodfokon.
Legszivesebben teleraknám a bíróság folyosóit megkínzott, megcsonkított állatok képeivel. Hátha az elég sokkoló lenne a bíráknak.
Mikor fogják már végre komolyan venni az állatkínzások büntetését, hogy az ilyenek ne merjék suttyomban bántani az állatokat, mert féljenek attól, hátha meglátja valaki és feljelenti, aminek komoly börtön lenne a következménye. Mikor értik meg végre hivatalos helyen, hogy aki ma "csak" egy kutyát, az nagy valószínűséggel holnap embert...
Egyre jobban bebizonyosodik, hogy igazam van: többre becsülöm a kutyámat, mint egynémely embert. Pedig ha tudnátok, hány szemrehányást kaptam már ezért a mondásomért, még fiatal, első boxeres koromban, hogy hogy lehet ilyet mondani, az ember az mégiscsak ember. Nahát én meg sokszor szégyellem, hogy rám is azt mondják, ember. Én nem akarom, hogy az ilyenekkel egy szinten emlegessenek!!!!!!!
Egy kicsit engem is felvidíthatnál, mert ezt olvasva nagyon rossz lett a kedvem:
Paks külterületén egy asszony "furcsa dolgot" talált és ideszólt a menhelyre, segítsünk kideríteni.
Felkerestük a helyszint ahol megállapítottuk hogy a "furcsa dolog" egy, a földből csak alig kilátszó kutyaorrész.
Egy kutyáé, akit élve ásott el az az állatkínzó, aki nem törődött a kutya szenvedésével.
Tettét ismeretlenül követte el, de reméljük nem marad ismeretlen és leszámolhat vele a hatóság.
Kiástuk a kutyát, akit paksi Benjikének neveztük el.
Hogy elásása elött milyen kínokat kellett elviselnie mi nem tudjuk, Benjike viszont nem tudta és már nem is tudja elmondani.
A szerencsétlen, még élő kutyát kiszabadítása után a Dunaföldvári állatklinikára vittük remélve azt, hogy legalább az életét meg lehet menteni. Bár láttuk nem túl sok az esélye. mégsem adtuk fel.
A klinikán 10 napig kűzdöttek az életéért, de végül is a csendes altatás mellett kellett dönteni.
Benjike mind két szeme ki volt lyukadva, álkapcsa eltörött, teste lebénult a talán napokig tartó kínszenvedéstől, ahogy szabadulni próbált, de sikertelenül.
A paksi Benjike nem ezt érdemelte!
A tettes hogyan számol el a lelkiismeretével? Talán van aki ráismer, akinek mégis hiányzik majd?
Ha igen, kérjük, segítsen hogy mi is megtudhassuk ki is volt ő valójában.
Írjon, vagy jöjjön a menhelyre és személyesen mondja el történetét.
Vajon mennyi Benjike sorsú kutya lehet még akire nem találhatunk rá?
Küzdött és küzdöttünk az életéért, de hiába.
Végül a csendes altatás adta meg számára a végleges nyugalmat. (paksi állatmenhely)
Na, azért ma is sikerült felhúznom magam, ezúttal nem a kutyáim miatt:
Paks külterületén egy asszony "furcsa dolgot" talált és ideszólt a menhelyre, segítsünk kideríteni.
Felkerestük a helyszint ahol megállapítottuk hogy a "furcsa dolog" egy, a földből csak alig kilátszó kutyaorrész.
Egy kutyáé, akit élve ásott el az az állatkínzó, aki nem törődött a kutya szenvedésével.
Tettét ismeretlenül követte el, de reméljük nem marad ismeretlen és leszámolhat vele a hatóság.
Kiástuk a kutyát, akit paksi Benjikének neveztük el.
Hogy elásása elött milyen kínokat kellett elviselnie mi nem tudjuk, Benjike viszont nem tudta és már nem is tudja elmondani.
A szerencsétlen, még élő kutyát kiszabadítása után a Dunaföldvári állatklinikára vittük remélve azt, hogy legalább az életét meg lehet menteni. Bár láttuk nem túl sok az esélye. mégsem adtuk fel.
A klinikán 10 napig kűzdöttek az életéért, de végül is a csendes altatás mellett kellett dönteni.
Benjike mind két szeme ki volt lyukadva, álkapcsa eltörött, teste lebénult a talán napokig tartó kínszenvedéstől, ahogy szabadulni próbált, de sikertelenül.
A paksi Benjike nem ezt érdemelte!
A tettes hogyan számol el a lelkiismeretével? Talán van aki ráismer, akinek mégis hiányzik majd?
Ha igen, kérjük, segítsen hogy mi is megtudhassuk ki is volt ő valójában.
Írjon, vagy jöjjön a menhelyre és személyesen mondja el történetét.
Vajon mennyi Benjike sorsú kutya lehet még akire nem találhatunk rá?
Küzdött és küzdöttünk az életéért, de hiába.
Végül a csendes altatás adta meg számára a végleges nyugalmat. (paksi állatmenhely)
Jó reggelt mindenkinek!
Tegnap este még eszembe jutott, csak már kikapcsoltam, hogy lassan 1 éve nálam van Maya, és még mindig úgy emlegetjük, hogy 15 éves, pedig akkor már 16 éves. Pláne nem hiszem el...
Jó reggelt mindenkinek!
Tegnap este még eszembe jutott, csak már kikapcsoltam, hogy lassan 1 éve nálam van Maya, és még mindig úgy emlegetjük, hogy 15 éves, pedig akkor már 16 éves. Pláne nem hiszem el...
Maya egy tündér és hálás vagyok a sorsnak, amiért hozzám került, és köszönöm azt is a Noésoknak, hogy megtarthattam. Én nem csak boldog napokat, hanem boldog éveket kívánok magunknak így együtt. Ugyanis nem tudom elhinni, hogy Maya 15 éves lenne.
Mára elköszönök, jó éjszakát, szép álmokat mindenkienk.
Elküldve:
2009-09-22 21:43:51
