| Találatok száma: 26576 üzenet |
|
|
J.Zsuzsa
Tagság: 2002-12-06 00:00:00
Tagszám: #516
Hozzászólások: 26576
|
11345.  Elküldve:
2009-12-20 22:10:38 |
[18676.] |
Most találtak Zuglóban egy goldi keveréket (?). Nemét nem tudom, de ha valaki keres hasonlót, akkor figyelje a fórumot. a megtaláló ígérte, hogy jön a képekkel.
|
| |
|
[válaszok erre: #11378]
|
|
|
Kiváló dolgozó  |
|
J.Zsuzsa
Tagság: 2002-12-06 00:00:00
Tagszám: #516
Hozzászólások: 26576
|
| 11344. Elküldve:
2009-12-20 22:09:28 |
[18677.] |
Herczighez vagy Maszló Zsuzsáékhoz, esetleg Aranyihoz?
|
| |
|
[válaszok erre: #11347]
|
[előzmény: (11339) Manócska, 2009-12-20 21:34:41]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
J.Zsuzsa
Tagság: 2002-12-06 00:00:00
Tagszám: #516
Hozzászólások: 26576
|
| 11333. Elküldve:
2009-12-20 18:49:49 |
[18678.] |
|
| |
|
[válaszok erre: #11342]
|
[előzmény: (11306) judit369, 2009-12-20 16:05:32]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
J.Zsuzsa
Tagság: 2002-12-06 00:00:00
Tagszám: #516
Hozzászólások: 26576
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
J.Zsuzsa
Tagság: 2002-12-06 00:00:00
Tagszám: #516
Hozzászólások: 26576
|
| 11327. Elküldve:
2009-12-20 18:33:25 |
[18680.] |
Fent volt már itt 2x is a hirdetés.
|
| |
|
[válaszok erre: #11330]
|
[előzmény: (11326) kluhus, 2009-12-20 18:32:37]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
J.Zsuzsa
Tagság: 2002-12-06 00:00:00
Tagszám: #516
Hozzászólások: 26576
|
| 11433. Elküldve:
2009-12-20 17:08:58 |
[18681.] |
A röhej az, hogy ezt nálunk, egy jóval európaibb országban még díjazzák is, az ilyen embereknek, akik menhelyekről fogadnak be, még adókedvezményt is adnak, pedig ott nincs szükség arra, hogy az állatvédő hazahurcolja a mentendő kutyákat. Nálunk meg...mint tudjuk mindenki kénytelen hazavinni a mentendőket, mert kétségbeejtő helyzetben van az állatvédelem. Az az állatvédelem, ami szerintem állami kötelezettség kellene hogy legyen valamilyen szinten, e helyett pedig, mint tudjuk hülye magánemberek próbálják menteni a menthetetlent.  Siralmas. Hát hova tegyük a sok szerencsétlent, Tényleg csak az a megoldás az állami hivatalok szerint, hogy öljenek? Tényleg abba kell a mi adóforintjainkat feccölni, h sintéreket fizessünk és abba, h állatokat lealtassanak? 
|
| |
|
|
[előzmény: (11427) Macimama, 2009-12-20 12:08:57]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
J.Zsuzsa
Tagság: 2002-12-06 00:00:00
Tagszám: #516
Hozzászólások: 26576
|
| 48. Elküldve:
2009-12-20 16:46:58 |
[18682.] |
Igyekszik az ember lánya!  
|
| |
|
|
[előzmény: (47) Steinhart, 2009-12-20 16:40:14]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
J.Zsuzsa
Tagság: 2002-12-06 00:00:00
Tagszám: #516
Hozzászólások: 26576
|
| 4123. Elküldve:
2009-12-20 16:37:20 |
[18683.] |
Ír szetter! Lelenc vagy Futrinka.
|
| |
|
[válaszok erre: #4124 #4128]
|
[előzmény: (4122) gina57, 2009-12-20 16:20:15]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
J.Zsuzsa
Tagság: 2002-12-06 00:00:00
Tagszám: #516
Hozzászólások: 26576
|
| 46. Elküldve:
2009-12-20 16:35:53 |
[18684.] |
Na ugye! Előnyöm a hátrányom. 
|
| |
|
[válaszok erre: #47]
|
[előzmény: (44) Steinhart, 2009-12-20 11:48:20]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
J.Zsuzsa
Tagság: 2002-12-06 00:00:00
Tagszám: #516
Hozzászólások: 26576
|
| 11425. Elküldve:
2009-12-20 11:36:46 |
[18685.] |
Tiltakozzatok, segítsetek, ha van ismerősötök, aki médiában dolgozik, továbbítsátok! tele a tököm ezzel a mocsok országgal. Mindannyian pengeélen táncolunk, bármelyikünkkel megtörténhet. Segítsünk Ildinek.
Amikor karácsonyra nem ajándék jön, hanem valami más - állatbarátok segítségét kéri egy ózdi kutyamentő hölgy
Fazekas Ildikónak hívnak, Ózdon élek, huszonhét éves vagyok. Egész eddigi életem arról szól, hogy állatokat mentek meg, boldogtalan kutyák sorsát egyengetem, kezet nyújtok a legszerencsétlenebbeknek, otthont adok a halálra ítélteknek.
Több száz kutyát mentettem meg az évek alatt. Létrehoztam egy állatvédő szervezetet (HEROSZ Ózdi Szervezete), országos ismeretségre tettem szert, Ózd egész vonzáskörzetéből és a megye több városából engem hívnak, ha segíteni akarnak egy állaton. Már külföldre is adtam örökbe kutyát. Az állatorvossal nagyon jó a kapcsolatom. Már régóta ivartalanítva, oltva, örökbefogadási nyilatkozattal adom oda az állatokat. Tettem mindezt önerőből, és aztán már egyre több támogatóval, segítővel, akik mind-mind meglátták a csodát ebben az egészben. Egyedül a menhely nem vált még valóra, de mostanra nagyon közel kerültünk a nagy álomhoz. Talán már csak hónapok választanak el attól, hogy az első kutya oltalomra találjon kis menhelyünk óvó falai közt. De addig is, jöttek a Jákobok, a Morzsik, a Mandyk, és valahova tenni kellett őket, míg a gazdi rájuk nem talált. Igen, szabályt szegtem, mert házanként csak két kutya lehet, de Isten látja lelkem, úgy figyelek rájuk, hogy ne zavarják a környék nyugalmát, hogy az már legendás.
Hozzám szó szerint csak bejelentkezéssel lehet jönni, hogy ne törjön ki ugatás, ha látogató érkezik. Ezek a kutyák soha meg nem szöknek, soha nem támadtak meg senkit, egészséges, láthatóan vidám, jól tartott kutyákról van szó, akik csak addig élvezik a vendégszeretetemet, míg egy rendes gazdi rájuk nem talál. Igen, megszegtem egy helyi rendeletet ezzel, ám én úgy éreztem, és érzem is, hogy ez esetben a cél szentesíti az eszközt, a rengeteg megmentett élőlény élete többet nyom a latba, mint az, hogy nem tartunk meg egy rég idejétmúlt rendeletet, ezzel senkit sem zavarva. Mert leszögezem, jóban vagyok a szomszédaimmal, vannak, akik gyűjtik az ételmaradékot a kutyáknak, nem egy tőlem fogadott örökbe, és mindig nekem szólnak, ha valami állatos problémájuk akad.
A mai napon bekövetkezett az, amitől mindig is rettegtem, és amiről úgy gondoltam: annyira nem sújthat le rám az Ég, hogy ez megtörténjen. Megtörtént. A mai napon, késő délután, munka és több helyen való kutyaetetés után hazajöttem, elláttam az állatokat, mikor találtam egy levelet. Egy levelet a polgármesteri hivataltól, amelyben felszólít, hogy 3 (!!!) napon belül tüntessem el a megengedett kettőn felüli kutyáimat. Őket nem érdekli, hogy Mandyt agyon akarták lőni, hogy Junior majdnem éhen halt, hogy Tutajost a Sajóba dobták, többüket megkínozták, megverték. Őket ez nem érdekli, csak egyedül az, hogy létszámon felüliek. Mint valami tárgyakat, felszólít, hogy dobjam ki őket, úgy gondolja, hogy aki az életét a kóbor kutyáknak adja, az majd sintértelepre viszi azokat, akiknek egy szebb életet ígért?
Mit várnak ezek tőlem, hogy dobjam a szemétbe az álmaimat, az emberségemet, azt, amitől az vagyok, aki, és amiért a Jóisten ide küldött engem? Három napot ad minderre, ezt szabálytalannak, felháborítónak, igazságtalannak és erkölcstelennek tartom! Három napot ad, hogy esélyem ne legyen lépni valamit. Mi ez, ha nem a személyem ellen irányuló támadás? Undorító módon éppen karácsony idejére időzítette mindezt, mit sem tudva arról, hogy én már ajándékokat is vettem kis barátaimnak, sok jó embertől kaptak is rávalót, és ezek meg arra szólítanak fel, hogy mindezt cseréljem fel a sintértelep rácsaira. Az utóbbi időben ért annyi rossz, és én talpon maradtam, őmiattuk, értük, velük. Nekem ők adnak mindent, nélkülük semmi sincs. Ezt akarják most elvenni tőlem, aljas módon, a szeretet ünnepére időzítve. Végig fogom járni a szomszédokat, beszélek velük, de nem tudom elhinni, hogy valaki ennyire megjátszotta volna magát. Ha nem ők, akkor pedig meg van a bombabiztos tippem, hogy ki az az ember, akinek érdekében állhat padlóra tenni engem.
Írják még azt is ebben az átkozott levélben, hogy 500 000 forintra megbüntethet, ha nem teljesítem a leírtakat. Ötszázezer forintra engem, aki még életemben nem láttam együtt ennyi pénzt (ha láttam volna, már lenne egy kicsi menhelyem), engem, aki - és ezt bárki megmondja - szinte minden filléremet a kutyákra költöm, ennivalóra, állatorvosra, és bármi másra, ami ahhoz kell, hogy boldognak lássam és biztonságban tudjam őket. Minden elveszni látszik! Kérlek, ne engedjétek, segítsetek nekem és kutyáimnak, hogy átvészeljük ezt az időszakot. Hogy minden úgy legyen, mint régen. Nem bírnám ki, ha elveszteném őket. Segítsetek, tegyünk rendet az agyakban és a szívekben, és nézzük meg, hogy kik azok az emberek, akik e mögött a lélektelen, embertelen határozat mögött ülnek. Kik azok a nők, akik nevüket adták egy álom tönkretételéhez? Miért ez ma Magyarország egyik rizikós pontján, Ózdon, karácsony előtt a legfontosabb és legsürgetőbb teendő? Miért kell az ünnepek nyugalmát rémálommá változtatni? Miért áll Ózd még mindig úgy az állatvédelemhez, mint évtizedekkel ezelőtt?
Még mindig csak egy sintértelepre futja egy szívvel-lélekkel működő állatmenhely helyett. Létezik ilyen három napos határidő? Könyörgök, élőlényekről van szó! Még a lincselőkkel is irgalmasabban bánnak, mint most velem és kutyáimmal. Muszáj lenne, hogy megértsék, nem azért gyűjtöttem be ennyi kutyát, mert úgy érzem jól magam, ha munkán kívül sehova sem járhatok el, ha reggel négykor kell kelnem, ha nem mehetek nyaralni soha, ha átrendezik a lakásom a kutyák, hanem mert nem volt más választásom! Mert vagy hazahozom, vagy meghal. Általában nem is akárhogy. Nem tehetek róla, hogy Ózd nem tudott még soha adni egy területet a menhely számára. Nem tehetek róla, hogy inkább súlyos ezreket adott ki évtizedeken keresztül a sintértelepre, megvásárolva a halált, minthogy engem segítettek volna egy igazi, állatbarát menhely létrehozásában. Engem fenyegetnek, aki segítettem, jelzem, akkor is, amikor a polgármesteriből hívtak egy azóta is nálam élő kutya miatt (Borzas), engem vesznek elő, nem azokat, akik kidobják, megkínozzák, agyonütik, éheztetik a gondjaikra bízott kutyát. Most nem tudok többet írni, rosszul vagyok, sírógörcsök törnek rám, és közben intézkednem kell, már amennyit tudok. Ha tudsz segíteni, akkor kérlek, hívj a 06/70-597-8277 számon. Szükség lenne médiakapcsolatokra, ideiglenes befogadókra, jogi tanácsokra, és minderre nagyon gyorsan. Egy féléves kau-keverék (csontsoványan került hozzám pár napja) lány, kedves, aranyos, nagyon sürgősen befogadóra vár, Junior néven megtalálod a honlapomon. Ő nem bírja a bezártságot, olyankor ugat, egy teljes udvarra lenne szüksége, ahol kint lehet egész nap. És szintén sürgős Jerry, a környékbeli tacskó, aki ide jár felzargatni a nálam lévő, egyébként csendes kutyáimat. Szeretném ezeket a buktatókat elkerülni, de ehhez két jóravaló gazdi kellene, vagy ideiglenes befogadó. Ha nincs olyan, amiben konkrétan segíteni tudsz ebben a rémálomban, de mondanál pár szót, akkor nyugodtan írj e-mailt ([email protected]), a telefonhívásokat, mivel nagyon kivannak az idegeim, hagyjuk meg a „nagy segítőknek”.
Köszönöm, ha mellém állsz!
Ildikó, Mandy, Danika, Gyurika, Rómeó és a többiek
Ózd, 2009. december 19.
|
| |
|
[válaszok erre: #11426 #11434 #11438]
|
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
J.Zsuzsa
Tagság: 2002-12-06 00:00:00
Tagszám: #516
Hozzászólások: 26576
|
| 16659. Elküldve:
2009-12-20 11:36:03 |
[18686.] |
Tiltakozzatok, segítsetek, ha van ismerősötök, aki médiában dolgozik, továbbítsátok! tele a tököm ezzel a mocsok országgal. Mindannyian pengeélen táncolunk, bármelyikünkkel megtörténhet. Segítsünk Ildinek.
Amikor karácsonyra nem ajándék jön, hanem valami más - állatbarátok segítségét kéri egy ózdi kutyamentő hölgy
Fazekas Ildikónak hívnak, Ózdon élek, huszonhét éves vagyok. Egész eddigi életem arról szól, hogy állatokat mentek meg, boldogtalan kutyák sorsát egyengetem, kezet nyújtok a legszerencsétlenebbeknek, otthont adok a halálra ítélteknek.
Több száz kutyát mentettem meg az évek alatt. Létrehoztam egy állatvédő szervezetet (HEROSZ Ózdi Szervezete), országos ismeretségre tettem szert, Ózd egész vonzáskörzetéből és a megye több városából engem hívnak, ha segíteni akarnak egy állaton. Már külföldre is adtam örökbe kutyát. Az állatorvossal nagyon jó a kapcsolatom. Már régóta ivartalanítva, oltva, örökbefogadási nyilatkozattal adom oda az állatokat. Tettem mindezt önerőből, és aztán már egyre több támogatóval, segítővel, akik mind-mind meglátták a csodát ebben az egészben. Egyedül a menhely nem vált még valóra, de mostanra nagyon közel kerültünk a nagy álomhoz. Talán már csak hónapok választanak el attól, hogy az első kutya oltalomra találjon kis menhelyünk óvó falai közt. De addig is, jöttek a Jákobok, a Morzsik, a Mandyk, és valahova tenni kellett őket, míg a gazdi rájuk nem talált. Igen, szabályt szegtem, mert házanként csak két kutya lehet, de Isten látja lelkem, úgy figyelek rájuk, hogy ne zavarják a környék nyugalmát, hogy az már legendás.
Hozzám szó szerint csak bejelentkezéssel lehet jönni, hogy ne törjön ki ugatás, ha látogató érkezik. Ezek a kutyák soha meg nem szöknek, soha nem támadtak meg senkit, egészséges, láthatóan vidám, jól tartott kutyákról van szó, akik csak addig élvezik a vendégszeretetemet, míg egy rendes gazdi rájuk nem talál. Igen, megszegtem egy helyi rendeletet ezzel, ám én úgy éreztem, és érzem is, hogy ez esetben a cél szentesíti az eszközt, a rengeteg megmentett élőlény élete többet nyom a latba, mint az, hogy nem tartunk meg egy rég idejétmúlt rendeletet, ezzel senkit sem zavarva. Mert leszögezem, jóban vagyok a szomszédaimmal, vannak, akik gyűjtik az ételmaradékot a kutyáknak, nem egy tőlem fogadott örökbe, és mindig nekem szólnak, ha valami állatos problémájuk akad.
A mai napon bekövetkezett az, amitől mindig is rettegtem, és amiről úgy gondoltam: annyira nem sújthat le rám az Ég, hogy ez megtörténjen. Megtörtént. A mai napon, késő délután, munka és több helyen való kutyaetetés után hazajöttem, elláttam az állatokat, mikor találtam egy levelet. Egy levelet a polgármesteri hivataltól, amelyben felszólít, hogy 3 (!!!) napon belül tüntessem el a megengedett kettőn felüli kutyáimat. Őket nem érdekli, hogy Mandyt agyon akarták lőni, hogy Junior majdnem éhen halt, hogy Tutajost a Sajóba dobták, többüket megkínozták, megverték. Őket ez nem érdekli, csak egyedül az, hogy létszámon felüliek. Mint valami tárgyakat, felszólít, hogy dobjam ki őket, úgy gondolja, hogy aki az életét a kóbor kutyáknak adja, az majd sintértelepre viszi azokat, akiknek egy szebb életet ígért?
Mit várnak ezek tőlem, hogy dobjam a szemétbe az álmaimat, az emberségemet, azt, amitől az vagyok, aki, és amiért a Jóisten ide küldött engem? Három napot ad minderre, ezt szabálytalannak, felháborítónak, igazságtalannak és erkölcstelennek tartom! Három napot ad, hogy esélyem ne legyen lépni valamit. Mi ez, ha nem a személyem ellen irányuló támadás? Undorító módon éppen karácsony idejére időzítette mindezt, mit sem tudva arról, hogy én már ajándékokat is vettem kis barátaimnak, sok jó embertől kaptak is rávalót, és ezek meg arra szólítanak fel, hogy mindezt cseréljem fel a sintértelep rácsaira. Az utóbbi időben ért annyi rossz, és én talpon maradtam, őmiattuk, értük, velük. Nekem ők adnak mindent, nélkülük semmi sincs. Ezt akarják most elvenni tőlem, aljas módon, a szeretet ünnepére időzítve. Végig fogom járni a szomszédokat, beszélek velük, de nem tudom elhinni, hogy valaki ennyire megjátszotta volna magát. Ha nem ők, akkor pedig meg van a bombabiztos tippem, hogy ki az az ember, akinek érdekében állhat padlóra tenni engem.
Írják még azt is ebben az átkozott levélben, hogy 500 000 forintra megbüntethet, ha nem teljesítem a leírtakat. Ötszázezer forintra engem, aki még életemben nem láttam együtt ennyi pénzt (ha láttam volna, már lenne egy kicsi menhelyem), engem, aki - és ezt bárki megmondja - szinte minden filléremet a kutyákra költöm, ennivalóra, állatorvosra, és bármi másra, ami ahhoz kell, hogy boldognak lássam és biztonságban tudjam őket. Minden elveszni látszik! Kérlek, ne engedjétek, segítsetek nekem és kutyáimnak, hogy átvészeljük ezt az időszakot. Hogy minden úgy legyen, mint régen. Nem bírnám ki, ha elveszteném őket. Segítsetek, tegyünk rendet az agyakban és a szívekben, és nézzük meg, hogy kik azok az emberek, akik e mögött a lélektelen, embertelen határozat mögött ülnek. Kik azok a nők, akik nevüket adták egy álom tönkretételéhez? Miért ez ma Magyarország egyik rizikós pontján, Ózdon, karácsony előtt a legfontosabb és legsürgetőbb teendő? Miért kell az ünnepek nyugalmát rémálommá változtatni? Miért áll Ózd még mindig úgy az állatvédelemhez, mint évtizedekkel ezelőtt?
Még mindig csak egy sintértelepre futja egy szívvel-lélekkel működő állatmenhely helyett. Létezik ilyen három napos határidő? Könyörgök, élőlényekről van szó! Még a lincselőkkel is irgalmasabban bánnak, mint most velem és kutyáimmal. Muszáj lenne, hogy megértsék, nem azért gyűjtöttem be ennyi kutyát, mert úgy érzem jól magam, ha munkán kívül sehova sem járhatok el, ha reggel négykor kell kelnem, ha nem mehetek nyaralni soha, ha átrendezik a lakásom a kutyák, hanem mert nem volt más választásom! Mert vagy hazahozom, vagy meghal. Általában nem is akárhogy. Nem tehetek róla, hogy Ózd nem tudott még soha adni egy területet a menhely számára. Nem tehetek róla, hogy inkább súlyos ezreket adott ki évtizedeken keresztül a sintértelepre, megvásárolva a halált, minthogy engem segítettek volna egy igazi, állatbarát menhely létrehozásában. Engem fenyegetnek, aki segítettem, jelzem, akkor is, amikor a polgármesteriből hívtak egy azóta is nálam élő kutya miatt (Borzas), engem vesznek elő, nem azokat, akik kidobják, megkínozzák, agyonütik, éheztetik a gondjaikra bízott kutyát. Most nem tudok többet írni, rosszul vagyok, sírógörcsök törnek rám, és közben intézkednem kell, már amennyit tudok. Ha tudsz segíteni, akkor kérlek, hívj a 06/70-597-8277 számon. Szükség lenne médiakapcsolatokra, ideiglenes befogadókra, jogi tanácsokra, és minderre nagyon gyorsan. Egy féléves kau-keverék (csontsoványan került hozzám pár napja) lány, kedves, aranyos, nagyon sürgősen befogadóra vár, Junior néven megtalálod a honlapomon. Ő nem bírja a bezártságot, olyankor ugat, egy teljes udvarra lenne szüksége, ahol kint lehet egész nap. És szintén sürgős Jerry, a környékbeli tacskó, aki ide jár felzargatni a nálam lévő, egyébként csendes kutyáimat. Szeretném ezeket a buktatókat elkerülni, de ehhez két jóravaló gazdi kellene, vagy ideiglenes befogadó. Ha nincs olyan, amiben konkrétan segíteni tudsz ebben a rémálomban, de mondanál pár szót, akkor nyugodtan írj e-mailt ([email protected]), a telefonhívásokat, mivel nagyon kivannak az idegeim, hagyjuk meg a „nagy segítőknek”.
Köszönöm, ha mellém állsz!
Ildikó, Mandy, Danika, Gyurika, Rómeó és a többiek
Ózd, 2009. december 19.
|
| |
|
[válaszok erre: #16662 #16675 #16676]
|
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
J.Zsuzsa
Tagság: 2002-12-06 00:00:00
Tagszám: #516
Hozzászólások: 26576
|
| 1729. Elküldve:
2009-12-20 11:34:13 |
[18687.] |
Amikor karácsonyra nem ajándék jön, hanem valami más - állatbarátok segítségét kéri egy ózdi kutyamentő hölgy
Fazekas Ildikónak hívnak, Ózdon élek, huszonhét éves vagyok. Egész eddigi életem arról szól, hogy állatokat mentek meg, boldogtalan kutyák sorsát egyengetem, kezet nyújtok a legszerencsétlenebbeknek, otthont adok a halálra ítélteknek.
Több száz kutyát mentettem meg az évek alatt. Létrehoztam egy állatvédő szervezetet (HEROSZ Ózdi Szervezete), országos ismeretségre tettem szert, Ózd egész vonzáskörzetéből és a megye több városából engem hívnak, ha segíteni akarnak egy állaton. Már külföldre is adtam örökbe kutyát. Az állatorvossal nagyon jó a kapcsolatom. Már régóta ivartalanítva, oltva, örökbefogadási nyilatkozattal adom oda az állatokat. Tettem mindezt önerőből, és aztán már egyre több támogatóval, segítővel, akik mind-mind meglátták a csodát ebben az egészben. Egyedül a menhely nem vált még valóra, de mostanra nagyon közel kerültünk a nagy álomhoz. Talán már csak hónapok választanak el attól, hogy az első kutya oltalomra találjon kis menhelyünk óvó falai közt. De addig is, jöttek a Jákobok, a Morzsik, a Mandyk, és valahova tenni kellett őket, míg a gazdi rájuk nem talált. Igen, szabályt szegtem, mert házanként csak két kutya lehet, de Isten látja lelkem, úgy figyelek rájuk, hogy ne zavarják a környék nyugalmát, hogy az már legendás.
Hozzám szó szerint csak bejelentkezéssel lehet jönni, hogy ne törjön ki ugatás, ha látogató érkezik. Ezek a kutyák soha meg nem szöknek, soha nem támadtak meg senkit, egészséges, láthatóan vidám, jól tartott kutyákról van szó, akik csak addig élvezik a vendégszeretetemet, míg egy rendes gazdi rájuk nem talál. Igen, megszegtem egy helyi rendeletet ezzel, ám én úgy éreztem, és érzem is, hogy ez esetben a cél szentesíti az eszközt, a rengeteg megmentett élőlény élete többet nyom a latba, mint az, hogy nem tartunk meg egy rég idejétmúlt rendeletet, ezzel senkit sem zavarva. Mert leszögezem, jóban vagyok a szomszédaimmal, vannak, akik gyűjtik az ételmaradékot a kutyáknak, nem egy tőlem fogadott örökbe, és mindig nekem szólnak, ha valami állatos problémájuk akad.
A mai napon bekövetkezett az, amitől mindig is rettegtem, és amiről úgy gondoltam: annyira nem sújthat le rám az Ég, hogy ez megtörténjen. Megtörtént. A mai napon, késő délután, munka és több helyen való kutyaetetés után hazajöttem, elláttam az állatokat, mikor találtam egy levelet. Egy levelet a polgármesteri hivataltól, amelyben felszólít, hogy 3 (!!!) napon belül tüntessem el a megengedett kettőn felüli kutyáimat. Őket nem érdekli, hogy Mandyt agyon akarták lőni, hogy Junior majdnem éhen halt, hogy Tutajost a Sajóba dobták, többüket megkínozták, megverték. Őket ez nem érdekli, csak egyedül az, hogy létszámon felüliek. Mint valami tárgyakat, felszólít, hogy dobjam ki őket, úgy gondolja, hogy aki az életét a kóbor kutyáknak adja, az majd sintértelepre viszi azokat, akiknek egy szebb életet ígért?
Mit várnak ezek tőlem, hogy dobjam a szemétbe az álmaimat, az emberségemet, azt, amitől az vagyok, aki, és amiért a Jóisten ide küldött engem? Három napot ad minderre, ezt szabálytalannak, felháborítónak, igazságtalannak és erkölcstelennek tartom! Három napot ad, hogy esélyem ne legyen lépni valamit. Mi ez, ha nem a személyem ellen irányuló támadás? Undorító módon éppen karácsony idejére időzítette mindezt, mit sem tudva arról, hogy én már ajándékokat is vettem kis barátaimnak, sok jó embertől kaptak is rávalót, és ezek meg arra szólítanak fel, hogy mindezt cseréljem fel a sintértelep rácsaira. Az utóbbi időben ért annyi rossz, és én talpon maradtam, őmiattuk, értük, velük. Nekem ők adnak mindent, nélkülük semmi sincs. Ezt akarják most elvenni tőlem, aljas módon, a szeretet ünnepére időzítve. Végig fogom járni a szomszédokat, beszélek velük, de nem tudom elhinni, hogy valaki ennyire megjátszotta volna magát. Ha nem ők, akkor pedig meg van a bombabiztos tippem, hogy ki az az ember, akinek érdekében állhat padlóra tenni engem.
Írják még azt is ebben az átkozott levélben, hogy 500 000 forintra megbüntethet, ha nem teljesítem a leírtakat. Ötszázezer forintra engem, aki még életemben nem láttam együtt ennyi pénzt (ha láttam volna, már lenne egy kicsi menhelyem), engem, aki - és ezt bárki megmondja - szinte minden filléremet a kutyákra költöm, ennivalóra, állatorvosra, és bármi másra, ami ahhoz kell, hogy boldognak lássam és biztonságban tudjam őket. Minden elveszni látszik! Kérlek, ne engedjétek, segítsetek nekem és kutyáimnak, hogy átvészeljük ezt az időszakot. Hogy minden úgy legyen, mint régen. Nem bírnám ki, ha elveszteném őket. Segítsetek, tegyünk rendet az agyakban és a szívekben, és nézzük meg, hogy kik azok az emberek, akik e mögött a lélektelen, embertelen határozat mögött ülnek. Kik azok a nők, akik nevüket adták egy álom tönkretételéhez? Miért ez ma Magyarország egyik rizikós pontján, Ózdon, karácsony előtt a legfontosabb és legsürgetőbb teendő? Miért kell az ünnepek nyugalmát rémálommá változtatni? Miért áll Ózd még mindig úgy az állatvédelemhez, mint évtizedekkel ezelőtt?
Még mindig csak egy sintértelepre futja egy szívvel-lélekkel működő állatmenhely helyett. Létezik ilyen három napos határidő? Könyörgök, élőlényekről van szó! Még a lincselőkkel is irgalmasabban bánnak, mint most velem és kutyáimmal. Muszáj lenne, hogy megértsék, nem azért gyűjtöttem be ennyi kutyát, mert úgy érzem jól magam, ha munkán kívül sehova sem járhatok el, ha reggel négykor kell kelnem, ha nem mehetek nyaralni soha, ha átrendezik a lakásom a kutyák, hanem mert nem volt más választásom! Mert vagy hazahozom, vagy meghal. Általában nem is akárhogy. Nem tehetek róla, hogy Ózd nem tudott még soha adni egy területet a menhely számára. Nem tehetek róla, hogy inkább súlyos ezreket adott ki évtizedeken keresztül a sintértelepre, megvásárolva a halált, minthogy engem segítettek volna egy igazi, állatbarát menhely létrehozásában. Engem fenyegetnek, aki segítettem, jelzem, akkor is, amikor a polgármesteriből hívtak egy azóta is nálam élő kutya miatt (Borzas), engem vesznek elő, nem azokat, akik kidobják, megkínozzák, agyonütik, éheztetik a gondjaikra bízott kutyát. Most nem tudok többet írni, rosszul vagyok, sírógörcsök törnek rám, és közben intézkednem kell, már amennyit tudok. Ha tudsz segíteni, akkor kérlek, hívj a 06/70-597-8277 számon. Szükség lenne médiakapcsolatokra, ideiglenes befogadókra, jogi tanácsokra, és minderre nagyon gyorsan. Egy féléves kau-keverék (csontsoványan került hozzám pár napja) lány, kedves, aranyos, nagyon sürgősen befogadóra vár, Junior néven megtalálod a honlapomon. Ő nem bírja a bezártságot, olyankor ugat, egy teljes udvarra lenne szüksége, ahol kint lehet egész nap. És szintén sürgős Jerry, a környékbeli tacskó, aki ide jár felzargatni a nálam lévő, egyébként csendes kutyáimat. Szeretném ezeket a buktatókat elkerülni, de ehhez két jóravaló gazdi kellene, vagy ideiglenes befogadó. Ha nincs olyan, amiben konkrétan segíteni tudsz ebben a rémálomban, de mondanál pár szót, akkor nyugodtan írj e-mailt ([email protected]), a telefonhívásokat, mivel nagyon kivannak az idegeim, hagyjuk meg a „nagy segítőknek”.
Köszönöm, ha mellém állsz!
Ildikó, Mandy, Danika, Gyurika, Rómeó és a többiek
Ózd, 2009. december 19.
|
| |
|
[válaszok erre: #1730]
|
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
J.Zsuzsa
Tagság: 2002-12-06 00:00:00
Tagszám: #516
Hozzászólások: 26576
|
| 1337. Elküldve:
2009-12-20 11:33:52 |
[18688.] |
Amikor karácsonyra nem ajándék jön, hanem valami más - állatbarátok segítségét kéri egy ózdi kutyamentő hölgy
Fazekas Ildikónak hívnak, Ózdon élek, huszonhét éves vagyok. Egész eddigi életem arról szól, hogy állatokat mentek meg, boldogtalan kutyák sorsát egyengetem, kezet nyújtok a legszerencsétlenebbeknek, otthont adok a halálra ítélteknek.
Több száz kutyát mentettem meg az évek alatt. Létrehoztam egy állatvédő szervezetet (HEROSZ Ózdi Szervezete), országos ismeretségre tettem szert, Ózd egész vonzáskörzetéből és a megye több városából engem hívnak, ha segíteni akarnak egy állaton. Már külföldre is adtam örökbe kutyát. Az állatorvossal nagyon jó a kapcsolatom. Már régóta ivartalanítva, oltva, örökbefogadási nyilatkozattal adom oda az állatokat. Tettem mindezt önerőből, és aztán már egyre több támogatóval, segítővel, akik mind-mind meglátták a csodát ebben az egészben. Egyedül a menhely nem vált még valóra, de mostanra nagyon közel kerültünk a nagy álomhoz. Talán már csak hónapok választanak el attól, hogy az első kutya oltalomra találjon kis menhelyünk óvó falai közt. De addig is, jöttek a Jákobok, a Morzsik, a Mandyk, és valahova tenni kellett őket, míg a gazdi rájuk nem talált. Igen, szabályt szegtem, mert házanként csak két kutya lehet, de Isten látja lelkem, úgy figyelek rájuk, hogy ne zavarják a környék nyugalmát, hogy az már legendás.
Hozzám szó szerint csak bejelentkezéssel lehet jönni, hogy ne törjön ki ugatás, ha látogató érkezik. Ezek a kutyák soha meg nem szöknek, soha nem támadtak meg senkit, egészséges, láthatóan vidám, jól tartott kutyákról van szó, akik csak addig élvezik a vendégszeretetemet, míg egy rendes gazdi rájuk nem talál. Igen, megszegtem egy helyi rendeletet ezzel, ám én úgy éreztem, és érzem is, hogy ez esetben a cél szentesíti az eszközt, a rengeteg megmentett élőlény élete többet nyom a latba, mint az, hogy nem tartunk meg egy rég idejétmúlt rendeletet, ezzel senkit sem zavarva. Mert leszögezem, jóban vagyok a szomszédaimmal, vannak, akik gyűjtik az ételmaradékot a kutyáknak, nem egy tőlem fogadott örökbe, és mindig nekem szólnak, ha valami állatos problémájuk akad.
A mai napon bekövetkezett az, amitől mindig is rettegtem, és amiről úgy gondoltam: annyira nem sújthat le rám az Ég, hogy ez megtörténjen. Megtörtént. A mai napon, késő délután, munka és több helyen való kutyaetetés után hazajöttem, elláttam az állatokat, mikor találtam egy levelet. Egy levelet a polgármesteri hivataltól, amelyben felszólít, hogy 3 (!!!) napon belül tüntessem el a megengedett kettőn felüli kutyáimat. Őket nem érdekli, hogy Mandyt agyon akarták lőni, hogy Junior majdnem éhen halt, hogy Tutajost a Sajóba dobták, többüket megkínozták, megverték. Őket ez nem érdekli, csak egyedül az, hogy létszámon felüliek. Mint valami tárgyakat, felszólít, hogy dobjam ki őket, úgy gondolja, hogy aki az életét a kóbor kutyáknak adja, az majd sintértelepre viszi azokat, akiknek egy szebb életet ígért?
Mit várnak ezek tőlem, hogy dobjam a szemétbe az álmaimat, az emberségemet, azt, amitől az vagyok, aki, és amiért a Jóisten ide küldött engem? Három napot ad minderre, ezt szabálytalannak, felháborítónak, igazságtalannak és erkölcstelennek tartom! Három napot ad, hogy esélyem ne legyen lépni valamit. Mi ez, ha nem a személyem ellen irányuló támadás? Undorító módon éppen karácsony idejére időzítette mindezt, mit sem tudva arról, hogy én már ajándékokat is vettem kis barátaimnak, sok jó embertől kaptak is rávalót, és ezek meg arra szólítanak fel, hogy mindezt cseréljem fel a sintértelep rácsaira. Az utóbbi időben ért annyi rossz, és én talpon maradtam, őmiattuk, értük, velük. Nekem ők adnak mindent, nélkülük semmi sincs. Ezt akarják most elvenni tőlem, aljas módon, a szeretet ünnepére időzítve. Végig fogom járni a szomszédokat, beszélek velük, de nem tudom elhinni, hogy valaki ennyire megjátszotta volna magát. Ha nem ők, akkor pedig meg van a bombabiztos tippem, hogy ki az az ember, akinek érdekében állhat padlóra tenni engem.
Írják még azt is ebben az átkozott levélben, hogy 500 000 forintra megbüntethet, ha nem teljesítem a leírtakat. Ötszázezer forintra engem, aki még életemben nem láttam együtt ennyi pénzt (ha láttam volna, már lenne egy kicsi menhelyem), engem, aki - és ezt bárki megmondja - szinte minden filléremet a kutyákra költöm, ennivalóra, állatorvosra, és bármi másra, ami ahhoz kell, hogy boldognak lássam és biztonságban tudjam őket. Minden elveszni látszik! Kérlek, ne engedjétek, segítsetek nekem és kutyáimnak, hogy átvészeljük ezt az időszakot. Hogy minden úgy legyen, mint régen. Nem bírnám ki, ha elveszteném őket. Segítsetek, tegyünk rendet az agyakban és a szívekben, és nézzük meg, hogy kik azok az emberek, akik e mögött a lélektelen, embertelen határozat mögött ülnek. Kik azok a nők, akik nevüket adták egy álom tönkretételéhez? Miért ez ma Magyarország egyik rizikós pontján, Ózdon, karácsony előtt a legfontosabb és legsürgetőbb teendő? Miért kell az ünnepek nyugalmát rémálommá változtatni? Miért áll Ózd még mindig úgy az állatvédelemhez, mint évtizedekkel ezelőtt?
Még mindig csak egy sintértelepre futja egy szívvel-lélekkel működő állatmenhely helyett. Létezik ilyen három napos határidő? Könyörgök, élőlényekről van szó! Még a lincselőkkel is irgalmasabban bánnak, mint most velem és kutyáimmal. Muszáj lenne, hogy megértsék, nem azért gyűjtöttem be ennyi kutyát, mert úgy érzem jól magam, ha munkán kívül sehova sem járhatok el, ha reggel négykor kell kelnem, ha nem mehetek nyaralni soha, ha átrendezik a lakásom a kutyák, hanem mert nem volt más választásom! Mert vagy hazahozom, vagy meghal. Általában nem is akárhogy. Nem tehetek róla, hogy Ózd nem tudott még soha adni egy területet a menhely számára. Nem tehetek róla, hogy inkább súlyos ezreket adott ki évtizedeken keresztül a sintértelepre, megvásárolva a halált, minthogy engem segítettek volna egy igazi, állatbarát menhely létrehozásában. Engem fenyegetnek, aki segítettem, jelzem, akkor is, amikor a polgármesteriből hívtak egy azóta is nálam élő kutya miatt (Borzas), engem vesznek elő, nem azokat, akik kidobják, megkínozzák, agyonütik, éheztetik a gondjaikra bízott kutyát. Most nem tudok többet írni, rosszul vagyok, sírógörcsök törnek rám, és közben intézkednem kell, már amennyit tudok. Ha tudsz segíteni, akkor kérlek, hívj a 06/70-597-8277 számon. Szükség lenne médiakapcsolatokra, ideiglenes befogadókra, jogi tanácsokra, és minderre nagyon gyorsan. Egy féléves kau-keverék (csontsoványan került hozzám pár napja) lány, kedves, aranyos, nagyon sürgősen befogadóra vár, Junior néven megtalálod a honlapomon. Ő nem bírja a bezártságot, olyankor ugat, egy teljes udvarra lenne szüksége, ahol kint lehet egész nap. És szintén sürgős Jerry, a környékbeli tacskó, aki ide jár felzargatni a nálam lévő, egyébként csendes kutyáimat. Szeretném ezeket a buktatókat elkerülni, de ehhez két jóravaló gazdi kellene, vagy ideiglenes befogadó. Ha nincs olyan, amiben konkrétan segíteni tudsz ebben a rémálomban, de mondanál pár szót, akkor nyugodtan írj e-mailt ([email protected]), a telefonhívásokat, mivel nagyon kivannak az idegeim, hagyjuk meg a „nagy segítőknek”.
Köszönöm, ha mellém állsz!
Ildikó, Mandy, Danika, Gyurika, Rómeó és a többiek
Ózd, 2009. december 19.
|
| |
|
[válaszok erre: #1338]
|
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
J.Zsuzsa
Tagság: 2002-12-06 00:00:00
Tagszám: #516
Hozzászólások: 26576
|
| 16658. Elküldve:
2009-12-20 11:17:28 |
[18689.] |
Hát mostmár én is tudom, h mit jelent Runnernél a lihegés. utána szegénykém úgy szégyellte magát, de odahívtam és megpuszilgattam. Nem ő volt a hülye.
|
| |
|
|
[előzmény: (16657) Irinci, 2009-12-20 11:14:41]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
J.Zsuzsa
Tagság: 2002-12-06 00:00:00
Tagszám: #516
Hozzászólások: 26576
|
| 11281. Elküldve:
2009-12-20 11:03:13 |
[18690.] |
XVII.ker. Regélő utcában jelentenek 2 kóbor kutyát. Az egyik kisebb, barna, hosszúszőrű, bobtailra hasonlít a fejformája, a másik középtermetű, husky-német juhász keverék, világosbarna és sötétbarna foltos.
Nyakörvesek, de biléta nincs. A bejelentő, ha segítség kellene v. kérdés lenne: 06-70-512-5749 A kutyák most jelenleg arrébb álltak, de itt kószálnak. Az egyik tuti, hogy fiú, mert a bejelentő kutyáját nagyon érdeklődve szemlélte.
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
J.Zsuzsa
Tagság: 2002-12-06 00:00:00
Tagszám: #516
Hozzászólások: 26576
|
| 42. Elküldve:
2009-12-20 10:16:15 |
[18691.] |
Mekkora volt a falkád, arra kíváncsi vagyok. És arra is, hogy mennyire aktívan kutyáztál? Az én időbeosztásom szinte csak a kutyákról szól. Egyrészt itthon van x kutyám, aminek a fele saját, a másik fele ideiglenes. Már ez a szám is épp elég lenne arra, hogy a szabadidődet szinte csak a kutyákra fordítsd. De én e mellett a NOÉ Minimenhely részlegének/Boxer és Bulldogmentésének is tagja vagyok, ami már önmagában is egy felelősségteljes munkakör lehetne főállásban (de ugye mi ezt is munkaidőn túl végezzük, önkéntesként). Mindemellett 8-9 éve az elveszett-kutyás táblázatot is csinálom és nem is akárhogyan. Minden nap a gép elé ülök, legyen Karácsony, egy menhely utáni nap v. akár Szilveszter. Sőt. Ekkor, az ünnepek körül van a legnagyobb hajtás. És persze napi 8 órában van egy állásom is, amiért átutazom a várost nap, mint nap. Szerinted ide mi fér még be? És ezeket nem lehet félgőzzel csinálni. Azt se tudom, hogy egy igazán jót mikor aludtam utoljára. Ha még egy pasi is becsúszna, akkor már tuti, hogy az a pár órás alvás se lenne.  
|
| |
|
[válaszok erre: #44 #49]
|
[előzmény: (37) eburafako, 2009-12-19 10:20:24]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
J.Zsuzsa
Tagság: 2002-12-06 00:00:00
Tagszám: #516
Hozzászólások: 26576
|
| 5751. Elküldve:
2009-12-20 09:48:00 |
[18692.] |
Gondolom, nem nagyon akarnak kimenni ebben az időben.  Az előbb kiengedtem Berciéket egy körre, de fél perc után kaparták az ajtót. Na, én bekeményítettem és nem futottam értük azonnal, gondoltam maradjanak egy fél órát legalább kint. Mire kimentem, a "dísz" kutyaházból jöttek elő. Nem bírta a seggük a hideget.
|
| |
|
[válaszok erre: #5752 #5753]
|
[előzmény: (5749) valimami, 2009-12-20 09:34:51]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
J.Zsuzsa
Tagság: 2002-12-06 00:00:00
Tagszám: #516
Hozzászólások: 26576
|
| 11273. Elküldve:
2009-12-20 09:42:56 |
[18693.] |
Találtak tegnap egy tacskó kant, a XVII.ker. Aranykút utca környékén. Fekete-cser, simaszőrű, kb. 7 éves. SOS keresi gazdáját v. elhelyezést. 06-20-550-1119
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
J.Zsuzsa
Tagság: 2002-12-06 00:00:00
Tagszám: #516
Hozzászólások: 26576
|
| 16645. Elküldve:
2009-12-20 08:48:10 |
[18694.] |
Jelentem nem olyan éjszakám volt, mint amire számítottam. Runner éjjel valamikor a fülem mellett lihegni kezdett.na, gondoltam melege van (de az is marad) mert én most ki nem nyitom az ablakot, nem viszek újabb adag vizet, ha elfogyott, szóval nem és nem vagyok hajlandó felkelni. Hát jól megjártam. Tudniillik szegény más okból kifolyólag lihegett. Merthogy egyszercsak hallom, hogy Runner leugrik az ágyról és Prrrrrzzzzzzzzzzzzzzzzzz és egy hatalmas fröccsenés. Telibefosta a szobát, ekkor felugrottam (persze azonnal szarba léptem), merthogy nem nagyon volt körülöttem tiszta felület, valahogy kimentem a fürdőbe. Először megtisztítottam magam, majd levittem Runnert és kiengedtem és utána jöhetett a takarítás, szellőztetés. Nem egyhamar készültem el. Szőnyegpadló van a szobámban.  Mikor elkészültem lefektettem a boxereket és hallom, hogy a másik szobából ugat Gina. Na erre futottam hozzájuk és őket is levittem az udvarra (nehogy már még1x eljátsszuk a történetet). Az egész cécóval eltelt úgy jó egy óra, másfél. Ezután persze visszabújtam, de hogy nem pihentem ki magam, az tuti. Egyébként tápot váltottunk az este, valószínűleg ez volt a bibi.
|
| |
|
[válaszok erre: #16647 #16650 #16657]
|
[előzmény: (16607) J.Zsuzsa, 2009-12-19 21:26:09]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
J.Zsuzsa
Tagság: 2002-12-06 00:00:00
Tagszám: #516
Hozzászólások: 26576
|
| 4352. Elküldve:
2009-12-20 08:33:56 |
[18695.] |
Végre egy jó hír! 
|
| |
|
[válaszok erre: #4353]
|
[előzmény: (4351) m a x, 2009-12-20 01:02:52]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
J.Zsuzsa
Tagság: 2002-12-06 00:00:00
Tagszám: #516
Hozzászólások: 26576
|
| 1506. Elküldve:
2009-12-20 08:32:13 |
[18696.] |
Hát hajrá csajok! Nagy a gáz, mert mi már túlvállaltuk magukat, de mit tehetünk, ha csak úgy nap, mint nap hullanak az égből is.  Mindenesetre köszönjük, hogy próbálkoztok. Ha sikerül, akkor kérlek ne várjatok a következő szombatig, hanem hívjátok Mónit 06-70-940-1800, Katát 06-20-346-2324 vagy engem 06-70-635-0780
|
| |
|
|
[előzmény: (1498) GyoCsi, 2009-12-19 21:50:07]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
J.Zsuzsa
Tagság: 2002-12-06 00:00:00
Tagszám: #516
Hozzászólások: 26576
|
| 11262. Elküldve:
2009-12-19 21:36:07 |
[18697.] |
Szuper! 
|
| |
|
|
[előzmény: (11260) m a x, 2009-12-19 21:26:23]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
J.Zsuzsa
Tagság: 2002-12-06 00:00:00
Tagszám: #516
Hozzászólások: 26576
|
| 1497. Elküldve:
2009-12-19 21:35:01 |
[18698.] |
Ma nem vittem ki magammal itthonról a Minire a bulldogokat (sok lett volna egész nap kint a mínuszokban), de hazaérve kivittem mindhármat sétálni. Ring is szedte a sejhaját rendesen. Szerintem élvezte, de Lyon és Snack még jobban. Egyébként Ringről el kell mesélnem, hogy már nem kézből etetjük, hanem szépen eszik ő már egyedül is és mostmár nemcsak májkrémet. Sőt. Azt már nem is kap. Száraztáp egy kis konzerv v. rizs, vagy tészta egy kis pohárnyi forró vízzel összekeverve ls úgy bevágja, mint szél a budiajtót. Szeret pihenni, de azért lehet vele sétálni is, úgyhogy szerintem mostmár azért örökbefogadható állapotban van. Úgyhogy hajrá gazdijelöltek! 
|
| |
|
| Kiváló dolgozó |
|
J.Zsuzsa
Tagság: 2002-12-06 00:00:00
Tagszám: #516
Hozzászólások: 26576
|
| 16607. Elküldve:
2009-12-19 21:26:09 |
[18699.] |
Majdnem utolsóként hagytuk el Éviékkel a Minit, majd hazaérve az itthon maradottakkal még kimentem három körre, annyira gyönyörű volt a hóesés. Rendesen megsétáltattam magam. Hulla is vagyok. Sietek befejezni a táblázatot és utána eldobom magam Fédráék mellé, mert ők tutira nem fognak hajnalban felkelteni (ők is kiütötték magukat a Minin ).
Azt nem is írtam, hogy Henivel is sétáltunk. Ő egy igazi kis tündér. remélem hamarosan akad egy jó gazdi számára, akinek 3 lábbal is ő lesz a legszebb a világon.
|
| |
|
[válaszok erre: #16609 #16645]
|
[előzmény: (16594) Irinci, 2009-12-19 17:48:49]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
J.Zsuzsa
Tagság: 2002-12-06 00:00:00
Tagszám: #516
Hozzászólások: 26576
|
| 11258. Elküldve:
2009-12-19 21:06:32 |
[18700.] |
A kutyát keresik, már alább max beírta. Mostmár csak meg kell találni.
|
| |
|
|
[előzmény: (11257) Dóri88, 2009-12-19 21:04:56]
|
|
| Kiváló dolgozó |
|
|
