Ma nagyon meglepődtem Kottán. Gondoltam megfuttatom egy kicsit hátha elfárad. Így hát biciklire ültem és elindultunk. Első meglepetés az az volt, hogy nagyon szépen jött a bicikli mellett, se kutyával se macskával nem foglalkozott.1-2 méterre mellettem futott. Mint aki ehhez szokott. Kriszta jött mögöttünk Öcsivel a Westievel, aki nincs hozzá szokva a biciklis sétához, ezért egy kicsit noszogatni kellett. Gondoltam Kottával előre megyünk és megnézzük mit bír sebességben. Tekertem mint egy barom ő meg az oldalamon futott. Fél óra elteltével a kapunk előtt minden áron haza akart menni, gondoltam ennek a kutyának vége! Bejöttünk a lakásba, ivott és a kutyacsonttal elkezdett játszani, mint ha mi se történt volna. Vele ellentétben Öcsike a Westie kinyúlt, én meg elfáradtam.

Rimini, a kan kutyakölyök 2008. szeptember 15-én került egyik önkéntesünkhöz. Gyerekek kinoztak 2 kiskutyat, erre figyelt fel egy kutyasetaltato holgy. A masik kiskutyat, aki Rimini testvére volt valószínűleg magukkal vittek sajnos (ugy szaladtak el vele, hogy csak az egyik mellso mancsat fogtak szegenynek), Rimini ott maradt, akkor mar eszmeletlenul a nyakara kotozott zsinegtol. A nyaka meg mindig duzzadt kicsit es brutal ferges, de hamar oldodo, jatekos kis baba nagyon.
6-7 hetesnek tippeljük.