Lepörgött nálam is a Dragonball, és meg kell mondjam nem csalódtam.
Igaz nincs olyan erős egyénisége mint pl. a Rambonak vagy az Eagle Eyenak, de mégis egy remek Tyler album. Elsőre 10/7.
Holnap Knowing, és Monsters Vs Aliens lesz műsoron.
Én csak ezen a fórumon olvastam negatívat a MonstersVsAliensről, mindenhol máshol egész jókat írtak róka, és őszintén szólva a hangmintákból kiindulva nekem is tetszeni fog.
Most hallgatom a Honey I Shrunk The Kids frissen kézhezkapott lemezét. Továbbra is a legjobb Horner zenék közé sorolom, azonban van egy apróbb gondom. Mégpedig az egyik számban már rég felfigyeltem a Goonies főtémájára, mely ugye David Grusin, és pár évvel korábban volt. Azt hittem ez egy amolyan temp track, és ebben az albumban nem lesz benne, de itt van, és ez nem kicsit hasonlít rá, hanem szinte hangjegyre pontosan az. Több mint fura, de persze semmit sem von le a zene értékéből, ami természetesen totálisan max pontos!
Ma a Lalaland megjelentette a Batman Mask Of The Phantasm zenéjének bővített változatát, melyen az előző kiadáshoz képest majd' fél órával több score van.
A rajzfilmsorozat zenéjével nagyot taroltak, már régóta out of print. Remélem ez is hamar elfogy, és jöhet a volume 2 a sorozat zenéjéből.
Ja és a rajongóknak mondom, hogy mától a Boogeyman zenéje is hivatalosan elérhető ugyanezen kiadó jóvóltából!
A Dragonball már ott pihen a Rocks srácnál részemre, de még várom hozzá a Knowingot, meg a Monsters Vs Alienst.
Mint Tyler fan, remélem tetszeni fog a Dragonball, és jókat írsz róla, mert én eddig csak azt az 1 youtubos klipet láttam, az alapján bejött.
A napokban vettem meg a kiadványt, így már teljes egészében tudok nyilatkozni róla.
Okos húzás volt dupla cédén megjelentetni a zenét, mivel az énekes számok is fontos szerepet játszanak a filmben.
Amerikában digipakban jelent meg az OST, idehaza viszont szerencsére kevésbé sérülékeny műanyagtokban. A csomagolás egyszerű, de mégis nagyon szép. Többoldalas booklet, rengeteg szép fotóval, idézetekkel, és egy oldalas note-tal Desplattól. A zenében közreműködő muzsikusok is korrektül ki vannak listázva.
Magáról a zenéről pedig szerintem felesleges beszélni, olyan max pontos, hogy csak úgy száll.
A 'songs' cd is teljesen rendben van, már ha valaki szereti a jazz-blues-dixie irányzatokat a '30as '40es évekből.
Az énekes számok között helyet kapó dialógok sem zavarók, sőt ide még talán illenek is.
Röviden, ritkán találkozok ilyen igényes, szép, és tartalmas kiadvánnyal. Bár a film nyűgözött volna le annyira mint az OST.
Én az első két évadot hamar elfogyasztottam, nagyon bejött, aztán valahogy elvesztettem az érdeklődést, így a 2. season uccsó 2-3 részétől nem követtem nyomon az eseményeket, de majd bepótolom valamikor.
A zene viszont kiemelkedő volt, mindhárom album megvan, és remélem hamarosan polcra tehetem a negyediket is.
Dícséretes, hogy McCreary weboldalán lehetőség van beírni, hogy milyen számokat szeretnénk viszonthallani az albumon.
Én nagy Rabin fan vagyok, de nekem sem volt egyszerű végighallgatni az új zenéjét.
Az akciószámok nagyrészt a Deep Blue Sea néhol már kakofón stílusára hasonlítanak, a többi meg National Treasure 3. csak kicsit alulhangszerelve. Azért megvettem volna eredetiben, szégyen, hogy ez sem érdemel még egy rendes kiadást.
A hivatalos kiadás nagyon rövid, mindössze 30 perc, és ez nem elég, hogy igazán kibontakozzon a zene. Ezzel ellentétben a közel 75 perces promo nagyon korrekt, én nem éreztem unalmasnak.
Hangminták Henry Jackman 'Monsters Vs Aliens' c. zenéjéből. Az albumon majdnem 48 perc score van, és egész kellemesnek tűnik. Érdekes, hogy a legtöbb RC szerző akármilyen kontárnak is tűnik, animációs film terén mindig kimagasló teljesítményt nyújtanak.
Ma megvettem a Michael Clayton zenéjét baráti 2490 forintért, és látom, hogy a zenét a Remote Controlban vették fel, sőt Mel Wesson neve is felmerül a sound designnál.
Én nem csalódtam a Watchmenben. Dögunalom sem volt, bár igaz, hogy lassú folyású, de minden perc kellett a filmnek, sőt...
Nem egy laza képregényfilm, elgondolkodtató, és sokrétű, még most is agyalok a befejezésen. A látvánnyal sem volt semmi gond.
Én egy erős 10/8-at megadok a filmnek, a képregényt meg hamarosan kézbe veszem.
Tegnap este megnéztük a Watchment, elég jó film volt, de jelen esetben a zenéről írnék pár szót, ami annyi vitát váltott ki mostanság,
Nos a 45 perces album reális, mivel film alatt sem volt sokkal több score, és ez a 45 perc is többnyire puszta aláfestés volt, kevés helyen mozdította előre a cselekményt, vagy indított el a nézőben érzelmi hullámot. Ettől eltekintve továbbra is egy erős közepes, korrekt kompozíciónak tartom, Szerencsére az énekes korongon található 12 szám hiánytalanul megtalálható volt a filmben, így nem lehet panasz a 2. albumra.
Összegezve ajánlom mindenkinek a filmet, mert nagyon élvezetes, és elgondolkodtató darab. A zenét meg lesz aki megveszi (én már eltettem mindkét albumo), lesz akit hidegen hagy. A saját szempontjából mindkét típusú ember jól jár.
Érdekes című film, bár én csak a komponista miatt hallgattam meg a muzsikát, hisz Wiseman egy remek zeneszerző. Ez a műve épp olyan amilyennek egy ilyen hülye cím alapján gondolnánk. Néhol mókás, néhol epikus, néhol ijesztő, drámai.
Remélem még sokszor hallunk a hölgyemény felől, eddig nem volt szerencsém rossz muzsikájába botlani.
Az Intrada végre valami értelmeset is megjelentet!
Előrendelhető Horner klasszikusa, a Honey I Shrunk The kids. 3000 darabos limitált kiadás, így érdemes hamar lecsapni rá.
Igen, pont erre gondoltam! Épp itt az ideje, hogy 16 év után felhagyjak a filmzenével, és más irányba tereljem a figyelmem. Szóval Backstreet Girlst mindenkinek!
Van abban valami amit mondasz, bár speciel nekem bejött a Speed Racer, pedig nem vagyok egy Giacchino fanatikus.
A Spiderwickben viszont szintúgy nem láttam fantáziát.
A tökéletes zenekar-szinti egyensúlyt Goldsmith volt csak képes fenntartani. Pl. Total Recall, hibátlan zene minden tekintetben. Zimmer is képes volt erre karriere elején.
Ez a percidő mindig sarkallatos pontja volt egy filmzenének.
A 80 perc nyilván a legtöbb zenéből túl sok. A 30 perc viszont túl kevés. Én úgy általában jó 50-55 perccel kiegyeznék szinte bármely score esetében.
A Boltból sem kellene nyilván 74 perc, de azért legalább egy 45 perces albummal megerőltethették volna magukat. Főleg, hogy nem 2 dollár egy eredeti lemez. De a Disney valahogy mindigis fukarkodik a percekkel.
Sokszor észrevettem, hogy egy mostanság kiadott 30-35 perces zene azért ilyen rövid, mert a filmben se volt túl sok score.
Régen más volt a helyzet, mert ugye túl sokba került a jogok, újrafelvételek, stb. kifizetése, de miután megegyezés született az szakszervezettel, már jöhettek a hosszabb kiadások.
Pl. 2007-ben dühös voltam, hogy a Simpsons filmnek miindössze 35 perc zenéje van +az 5 perces remix, de miután megnéztem a filmet értettem a rövid játékidőt, hisz ott se volt több zene.
A Boltnál is erre gondoltam, viszont eme majdnem 80 perces promo kapcsán elég vicces a helyzet.
Vagy nézzük pl. a National Treasuret a maga 38 percével. Véletlenül ez is Disney kiadás, de itt sem volt 70-80 perc zene a filmben, szóval innen sem hiányzott túl sok minden.
Ha nagyon új példát akarunk nézni itt a Watchmen a maga alig 45 perces albumával. Egy 160 perces filmhez ez rövidnek tűnt, viszont haverom -aki olvasta a képregényt- azt mondta, a számnevek alapján minden momentum helyet kapott a lemezen.
Persze lehet azt mondani, hogy az embernek semmi sem jó, ha túl rövid egy cd az a baj, ha túl hosszú az a baj, de általában azok a zenék kapnak 70 perc feletti játékidőt, melyekből elég lenne 50 is.
Elképzelhető, én bevallom egyik Lost lemezt sem bírtam végighallgatni, és mivel a sorozatból egyetlen pillanatot sem láttam, így kicsi az esélye, hogy felfigyeljek az általad említett hasonlóságra.
Elküldve:
2009-03-27 22:12:44
