Érdekes. Nem egy Bergendy-féle pofátlan és később még pofátlanabbul letagadott Süsü-nyúlás, de tagadhatatlan a hasonlóság (ahogy a "felfedezője" is írja a videó elején), ami az instrumentális verzió révén jobban hallható. Még át is siklana felette az ember, ha nem egyezne a film és a dal címe, ami aztán tényleg nehezen magyarázható véletlen. Azt nem tudom, hogy anno a NN-lemezen szerepelt-e Holdridge neve, vagy tényleg csak Hevesié. Ha szerepelt, akkor ez nem a Bergendy-eset, hanem normális eljárás. Meg ha sima nyúlás, akkor ez azért jobban eltér az ihletforrástól, mint a Süsü (meg bátrabb is a címegyezés miatti kockázat okán). Ha nem szerepelt, akkor viszont csúnya dolog.
Hát a Voxban a megúszós 85%-ot kapta tőlem (csak hát nem úsztam meg a pontos döntés elnapolását, ami a célja volt, mert befutott nálunk is az írás, így döntenem kellett 8 és 9 közt :)), és figyelembe véve, hogy már önmagában is igen élvezetes cucc, a film után biztos felfelé emelem, szóval megadtam a kilencet így is.
Oké, rám égett a sztereotípia, de már rég nem az van, hogy '90 előttről semmi nem jöhet, John Barrytől például sok ezeréves darabot hallottam. :)
A nagyon régi horror- és sci-fi zenék után továbbra sem kapkodok, de ha belebotlok például dráma- vagy krimizenékbe, azokat nem hagyom ki.
Micsoda egy tízpontos kórus- és egyben mestermű John Barrytől!
Ez a 21 trackes complete, tessék gyorsan meghallgatni, akinek még kimaradt valamiért. :) Most fedeztem fel újra.
Arra meg csak most jöttem rá, hogy Edita Malovcic=Medita, akitől meg is van a Pacemaker című jó kis albuma, potenciális slágerekkel. Na nem a Class FM-en. :D
Jut eszembe, meghallgattam ma a Southpaw-t, és ez nekem egy bitangerős nyolcas. Kicsit egyik kedvencemre emlékeztet JH-től, a Before Her Eyesra, csak itt van még kísérletezés is, és változatos az egész. Egyébként csak a zenéből szerintem szinte senki nem tudná megnevezni a szerzőt, annyira más, mint amit megszoktunk tőle.
Hát sajnos vágott volt, mert a Jelek-tétel például kimaradt (pedig befért volna, ha A Guldenburgok örökségébe illő Nagy Madár néni kommentárjai eltűnnek), de ennek ellenére sem éreztem problémásnak a beválogatott darabokat, a dalokat sem.
A Micsoda nő jelentéktelen film, de az ide válogatott zenéje kedves kis darab volt. Egyébként ennél a filmnél be sem ugrott volna, hogy ki a komponista, tegnap még Alan Menkent, Bruce Broughtont vagy David Newmant mondtam volna. :)
A Medley viszont tényleg "csalódás" volt, de csak azért, mert annyira jó kis darabok voltak belezsúfolva. :)
A James Hornerre emlékező Rose's Theme zongorára igen meghatóra sikeredett (még A falu-téma volt ilyen, ami nagyon megérintett). Az jutott eszembe ekkor, hogy még az ilyen unásig ismert darabok is, mint a Titanic score-ja, mennyire megújulnak egy ilyen kiemeléskor. (Itt persze a haláleset és a bejátszott videó is megtoldotta a hatást.) Illetve még az amúgy engem hidegen hagyó szerzemények (Jól áll neki a halál stb.) is érdekessé válnak. Az Ómen valóban ütött.
Még nem hallottam, de a felsorolt címek alapján ígéretes. Én attól féltem, hogy A jó német-féle irány lesz ez. Nagyon örülök különben, hogy Newman ilyen mértékben visszakapaszkodott. 2008 (és a WALL-E) után eléggé a süllyesztő felé indult.
Igen, akkor - ahogy felvázoltam - tájékozatlan voltam. :)
A walesi bárdokba most csak belehallgattam tíz perc erejéig, de meghallgatom, mert tetszett ennyiből is.
A Havasi-koncert óriásplakátján megint a sztárfellépő van bazi nagy betűkkel írva, az övé kicsivel. Ez nekem megint nem szerénység, hanem más nevével csalogatás. Holott tavaly is az ő nevére, és nem pedig arra mentek be, hogy fellép Lisa Gerrard, "a Gladiátor előadója".
Egyébként most az Adiemus a nevezett, ez a számomra igen idegesítően vernyákoló, egyszámos asszonykórus (ez másik, nem a hánkitánkvumenes:).
Én csak Lufthansa-kórusnak hívom őket, és most már nem váltok nekik becenevet, hiába vált ma világossá, ahogy megkerestem az idevágó anyagot, hogy másik társaság reklámja.
És az egyik plakáton van egy másik érdekesség is, hogy a kitalálójukat, Karl Jenkinst a világ leggyakrabban játszott zeneszerzőjének titulálják. Tehát ha jól láttam, nem az egyik, hanem "A". Lehet, hogy tájékozatlan vagyok, de én még az "egyik"-et is vitatnám. Egy-két filmzenét szerzett, de a fő munkássága tudtommal a Lufthansa-kórushoz kötődik. Lehet, hogy a reklám tévés lejátszását is beleszámolták az "A"-ba. :)
Ez mintha csak valami titkos akció lett volna mindenki részéről (tőlünk ketten mentek), most meg kiderül, hogy több sornyi magyar volt. Sanchez-koncertre nem megy vki? :D
Elküldve:
2015-10-29 14:20:04
