ja, és dicsekednék egy picit tavaly ugye ejtettem pár panaszos szót arról, hogy Dimike mennyire kiállhatatlan, ha szerelmes (és most merő vicceskedésből röhejesen finoman fogalmaztam)
no, az idei első tüzelés csúcsidejénél tartunk, Dorócska a házban van, és Dim még eddig nem kergetett az őrületbe sem ugatással sem a lábam toszogatásával, illetve nem próbált meg bejutni sem a csukott ajtón sem a csukott ablakon keresztül. pedig korábbi fenyegetőzéseimmel ellentétben nem heréltem ki...
kezdene komolyodni...?
megoldják ám bár nem bentiek, de a kennelből ki szoktam menni miután lekerült a tál a földre.
egészen kicsavarodva, testtel a kaja felé fordulva, hogy egy fél pillanatot se veszítsenek, közben pedig lesik az arcomat egyedül Puszta hajlandó hátat fordítani a kajának a szemszuggera kedvéért (lehet ő nem tud úgy kicsavarodni ).
ezt általában a kiskutyák is hamar elsajátítják, végülis a vacsorájuk múlik rajta
"A" verzió: behívom, aztán egyszerűen csak elindulok .
a jutalomfalat ugye a bal vállam magasságában van (hogy a szemem felé nézzen), és rögtön balos ívet tartok elindulásnál, hogy megszokja a helyes oldaltávot. ha már gond nélkül elindul, akkor elkezdem pár lépés után ültetni, majd egyre rövidíteni.
vagy a B verzió, hogy vezetem az orra előtt a jutalomfalatot. kivezetem a bal oldalamra, aztán magam felé vissza. ha jól követi a jutalomfalatot, akkor nem is nagyon kell hozzányúlni, mert szépen leköveti majd a képen látható mozdulatsort, de ha nem igazodik be azonnal, akkor kézzel kicsit rá kell segíteni.
Jet a B verzióval tanult, Ozzy, Doro és Murphy az A-val. Dimi mint mondtam magától kezdte, de most, hogy célirányosan rádolgozunk, a B verziót alkalmazom.
csináltam most délután néhány vidit erről, nem lettek a legjobbak, de ha feltettem jútyúbra, akkor majd megmutatom
hát az a helyzet, hogy a google képkeresőtől lefagy a vindózom ( ) de szerintem ha rákeresel, akkor találsz erről képet.
egyébként annyi a történet, hogy behívás után nem megkerül a hátam mögött, mikor beigazodik balra, hanem fenékkel behátrál. látványosabb, illetve mint arra rávilágított barátnőm a kutyáknak természetesebb is úgy (ezért is szokhatott rá magától Dimi is).
én is alapból szemből tanítottam nekik. Jetta most már menet közben is szépen megáll és körbe is járhatom, Diminek még azért mondani kell, hogy maradjon, és nem tudom teljesen körbejárni, csak így félig-meddig oldalról, de alakul.
mindkettejüknél az a módszer vált be, hogy derékmagasságban matatok a kezemmel (tehát a jutifalat tartóban), és akkor szépen állva is maradtak már pici koruk óta (baby osztály óta konkrétan ). most Murphynek tanítom, nála meg úgy megy a dolog, hogy ledobom elé a labdát és mikor elindulna érte, akkor a hasa alá állok és úgy tartom helyben. tegnap volt a harmadik napja a gyakorlásnak, és már szépen megy neki szóval kinél-mi a nyerő, úgy próbáltam megközelíteni
ja és Dimmuska autodidakta módon megtanult csehesen beülni hát valami tündér
kevés lett és az is szar akksi lemerülőben volt, fókusz is csomószor mellément... aki szeretné pakoljon belőle nyugodtan, holnapra ide-oda a szerző megnevezésével szabadon felhasználhatóak (már ha van közte olyan )
Elküldve:
2011-06-30 17:15:55
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére!
).
) de szerintem ha rákeresel, akkor találsz erről képet.
az enyém géppel ez sose menne 