dehogynem: ma jól látszott az egyik exminiszter kezében a Video-Part Kft. Panasonic katalógusa. Biztos HDTV-t keresett, hogy láthassa magát HD-ban is, ha már a közvetítés az.
A DVB-S2 HD boxok és DVB-S tuneres tévék esetén - ismereteink szerint - az AC3 kezelése szinte minden esetben megoldott, így felesleges lenne kompatibilitási okok miatt még két (magyar + eredeti) MPEG-1 hangsávot is sugározni. Ha AAC lenne az nem-AC3, akkor azzal is sok helyen gond lenne. Az AC3 elterjedt, kezelik a házimozi rendszerek is.
Igen, egyelőre csak magyar, de az irányt mutatja. Az remélem sejthető, hogy a két AC3 célja nem az, hogy pusztán helyet foglaljon :)
A MinDigTV esetén kicsit más volt a helyzet, hogy részben kompatibilitási ok miatt is kellett a kétféle hangsáv (MPEG-1 és AC3), de a végcél ott is hasonló.
Az egyik szemem sír, másik nevet. 1997-1998-ban még a hajdani cégem szállította az akkori tévéközvetítőrendszert az Országgyűlésnek. Most annak egy része kuka lett (kamerák, mixer, feliratozó, router, rendszertechnika), de cserébe HD minőségű a közvetítés.
Ha jól sejtem a Magyar Országgyűlés Európában az első, amelyikből HD közvetítést láthatunk. Ráadásul ott látható egymás mellett az Európai Parlament EbS csatornájával a keleti 9 fokon.
Érdekes kérdés. Miután közzétételről írt és arról, hogy végig kint kell maradnia, így véleményem szerint a kezdő időpont számít. Bárcsak ne lenne igazam!
Ugyanakkor a törvényalkotói szándék azt is figyelembe vette, hogy este 21, 22 és 23 óra után a megfelelő korosztályok - elvileg - már nem néznek tévét, mert alszanak. Ez alapján viszont a műsorszám adott időszakba eső részére kellene alkalmazni a kötelező megjelenítéstől való eltekintést.
A klasszifikációs ajánlás szerint:
"Az Mttv. 10. § (5). bekezdésében foglaltak figyelembe vétele mellett a médiaszolgáltatónak a
műsorszám minősítésének megfelelő jelzést a műsorszám elején, valamint a reklámmegszakításokat követően legalább 3 perc időtartamban kell megjelenítenie."
A Médiatörvény vonatkozó része:
10. § (4) A lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban az egyes műsorszámok közzétételekor a minősítésének megfelelő jelzést piktogram formájában a képernyő valamelyik sarkában is meg kell jeleníteni úgy, hogy az a műsorszám teljes időtartama alatt jól látható legyen. A piktogramnak tartalmaznia kell a korhatár-kategória által érintett életkori csoport számmal történő megjelölését. Az I. kategóriába tartozó műsorszámok esetén a jelzést nem kell feltüntetni. Lineáris rádiós médiaszolgáltatás esetében állandó jelzést nem kell alkalmazni.
(5) A lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban a műsorszám minősítésének megfelelő jelzés (4) bekezdés szerinti folyamatos megjelenítése mellőzhető, ha
a) a II-III. kategóriába sorolt műsorszám közzétételére 21 óra és 05 óra között,
b) a IV. kategóriába sorolt műsorszám közzétételére 22 óra és 05 óra között, vagy c) az V. kategóriába sorolt műsorszám közzétételére 23 óra és 05 óra között
kerül sor. Ebben az esetben a minősítésre vonatkozó jelzést a műsorszám kezdetekor, és reklámokkal történő megszakítását követően, a műsorszám folytatásakor kell megjeleníteni.
Vélhetően azért tapasztalhatsz csúszást az MPEG-4 mellett, mert az AC3 hangot jellemzően az MPEG-4 HD mellé szokták tenni és ritkábban az MPEG-2 SD mellé.
A csúszás oka az AC3 (vagy az AAC) és nem az MPEG-4.
Igazad van, 10 Mbit/s SD felett nem látható a különbség MPEG-2 és MPEG-4 között. De senki nem ad ennyivel, mert nincs rá hely, sem műholdon, sem kábelen. Az egész világ az MPEG-4 irányába halad.
Az EB9-en ami éppen kb. 2 Mbit/s MPEG-2 SD (Duna TV), az ugyanakkor kb. 1 Mbit/s MPEG-4 SD a MinDigTV-n. Nem látszik szemre a különbség. Viszont fele sávszélesség, fele pénz.
Ja, csak a szolgálatói boxok egy részén nem lehet behangolni más csatornákat. Az pedig nem szempont, hogy ők korlátozott képességű és csak DVB-S boxokat adnak, és ahhoz igazodjon bárki is.
Az AH 2009-es ajánlattételéről nem írok, mert az túlmenne az egyébként nyilvános adatokról való beszélgetés keretein és kötnek az előírások. A lényeg, hogy a mostani konzorcium nyert, most ezzel kell főzni.
Amúgy volt érdemi műszaki probléma 2009. szeptembertől az m2 műholdas adásával? Vagy 2011. áprilistól a már Dunákkal kibővített multiplex stabilitásával, jelével? Akkor tulajdonképpen az AH "előnye" csak elméleti lehetne, az is legfeljebb azért, mert szebb helyen van a feladóantennájuk.
Az AH már nem az állami posta egyik főosztálya, hanem egy magánvállalat és a piacról kell megélnie, piaci eszközöket használva.
Az Astra 3 csonka lefedettséggel nehezen lett volna magyarázható a kontúron kívül élőknek. Emellett láttunk már műholdat nem pályára állni, így arra alapozni nem lehetett.
A Skylink használói egy fájó pont (én is használom, nagyon jó!), de ezt is a Skylink-nek kellene megoldania üzleti alapon. A UPC Direct és a Digi is megoldotta a szlovák és román előfizetőinek a magyar adásokat. Ha a Skylink üzletet lát benne, akkor biztos nem lesz jogi akadálya, hogy hozzáférjen a jelhez, mint a másik kettő.
A UPC-Digi esetén a minőség megoldása az ő feladatuk, 600.000+ előfizető esetén erre illene áldozniuk.
Magyarországon ez 1.1 millió boxot jelentene. Szerintem max. 100.000 (többségében DVB-S) lehet, de inkább kevesebb. Ez 1% alatti érték. Ehhez jön hozzá az erdélyi, felvidéki, délvidéki boxállomány, illetve a németországi, műholdat használó magyarok.
Nem lehet épeszű érvekkel előírni, hogy budapesti feladóállomás kötelező. Egyébként ha mégis az lett volna (valamilyen kitalált jogcímen), akkor a konzorcium tagjaként nem gondolod, hogy a T-csoport magának oldotta volna meg a Száva utcából?
Arról nem beszélve, hogy milyen módon tudta volna az AH rábeszélni az American Forces Network-öt, hogy hozza magyarországra a feladását? Az 52. transzpondert ők is használják... Feladni csak egy helyről lehet az EB9A-ra.
A tender törvényi előírás. Sok szempont volt mérlegelve, nyilvános volt a pályázat (a szempontok is).
Az Astra 1 sosem volt magyar szempontból érdekes, emellett iszonyatosan drága.
A Hotbird jó lett volna, de kétszer annyi (minimum) a sugárzási díj egységre vetítve, ezért a helyben maradás nem túl jó ötlet. A Duna próbálkozott ezzel, benne volt az értékelési szempontok között.
Az Eurobird esetén vegyél egy monoblokk fejet és jön a Hotbird is. Én is így használom, tele van német, francia, olasz és lengyel FTA csatikkal és remek arab betelefonálós szexreklámokkal :)
Az Astra 3 lett volna egy jó pozíció, de a tender idején még nem volt pán-európai lefedettsége (utána lőtték fel az új holdat). Ott is a monoblokk fej lenne a megoldás, csak Astra 1-re.
A Thor nem rossz hold, de FTA ott sincs, viszont ott még a monoblokk sem jön szóba, mert messze van a Hotbird vagy Astra 1 holdaktól.
Két év múlva az Amos is remek pozíció lesz, ha fellövik az új holdat, de ott sincs a közelben értelmes FTA csatorna (legfeljebb a nyugati 5 fokon néhány francia).
Ha már annyira hiányzik az AH mindekinek a rendszerből: a németországi feladást az AH testvérvállalata, a Media Broadcast (TDF leány) végzi az Eutelsat részére...
Ma a háztartások 25-30%-a rendelkezik HD képes tévével. Az adatokat hiteles, megbízható emberek, közvéleménykutatók és az egyik legnagyobb műsorterjesztő piackutatói szolgáltatták. Ez folyamatosan és látványosan emelkedik. Három év múlva véleményem szerint eléri az 50%-ot. Árak lefelé mennek, CRT tévék halnak ki és drága a javításuk, az LCD divat pedig dönget (szomszédnak már van!).
A német analóg eset: egy olyan országban, ahol 9 millió analóg műholdvevő üzemelt három évvel ezelőtt (ZDF adat!), ott persze hogy nem lehetett lekapcsolni az analóg műholdas műsorszórást. Itthon nincsenek ilyen számok, lakosságarányban sem, és digitálisban sem. Ráadásul a DVB-S2 boxok egyre olcsóbbak, a DVB-S bokok pedig szépen be fognak dögleni. Arra kell csak vigyázni, hogy senki ne vegyen új DVB-S boxot.
A tartalékolásban annyiban igazad van, hogy három év múlva ez a szintű geotartalék meg fog szűnni (eddig sem volt, sőt, az AH 12 éves szerződéses ideje alatt sem volt). Viszont érdemes gondolkozni rajta, három év elegendő idő felkészülni rá.
A BIX nem tudom, hogy képbe jön-e, mert lehet, hogy közvetlen a kapcsolat és kikerüli a BIX-et, de a kérdés szempontjából lényegtelen. Egyébként elvitt jel és jel között nagy különbség van (tömörítetlen HD-SDI vs. 5 Mbit/s), de ebbe nem mennék bele részletesebben, hiszen műszakilag mindent meg lehet tenni.
A HD lekonvertálás bevett gyakorlat, igen sok esetben az adáskijátszás kizárólag HD (és előtte az SD is felkonvertálásra kerül).
A Cseh TV esetén van egy CT HD csatorna. Nos, ember legyen a talpán az a műsorszerkesztő, aki azt jól össze tudja szerkeszteni. Fogadd el, hogy az az SD már a múlté és csak kompatibilitás miatt létezik még. A nemzetközi trend (és általánosan elfogadott álláspont), hogy a televíziózás ma alapértelmezetten HD. A ZDF és ARD műsoridejének is csak egy kisebb része HD, mégis áprilisban indulnak vagy 10+ új HD csatornával. De így van ez a France Television esetében is, és még sok más országban. Nekem az az elvem, hogy nem lemaradva követni ("merjünk kicsik lenni"), hanem előre mutatni, haladni amíg csak ésszerű keretek között lehetséges.
De a HD-SD kérdést is már sokszor kibeszéltük ezen a fórumon.
Elküldve:
2012-03-06 22:44:00
