Max. ERP 46,99 dBW (= 50 kW) Budapest 62. csatorna - Forrás: ITU GE-06 / ITU sorszám 63296)
Adás paraméterek: moduláció: 64-QAM; IFFT: 8k; konvolúciós kódarány: 3/4; védelmi intervallum: 1/8. - Forrás: Mindigtv gyik
Max ERP 100 kW Budapest 62 csatorna Adás paraméterek: 2/3 és 1/16, a többi ugyanaz. Forrás: Frekivadász
No comment
Aki a 15 %-ot leírta, biztosan tudta valahonnan, megsúgták neki. Én nem tudom, mert sem az AH, sem az NHH nem hozta nyilvánosságra. Azt, hogy miért nem, arra hosszas töprengés során sem tudtam rájönni.
Az 50 kW kisugárzott teljesítmény, amivel az adók az analog hálózatok leállása után működhetnek majd. Most, az un. tetőantennás vételhez a véglegesnél kisebb teljesítményt írták elő , amit Budapesten a nem polgári felhasználás miatt, mint olvassuk még csökkentettek. Ez a korlátozás a Kab-hegyi és a Szentesi csatornákra nem vonatkozik. Vigyázat. Az 50 kW kisugárzott teljesítmény (ERP), az említett budapesti 250 W pedig adóteljesítmény. Az ERP és az adóteljesítmény között a kapcsolatot az adóantenna nyeresége adja.
Ott voltam az előadáson és úgy emlékszem, hogy az 5 kW-ot nem a tervezett adóteljesítményként, hanem az adó névleges teljesítményeként említette Bozóki dr. Ezt szabályozták vissza nagy nehezen a berendezést gyártó cég munkatársai az említett kb. 250 W-ra. Úgy gondolom, hogy az 5 kW akkor lesz szükséges, amikor az analog leállás után a GE-06 szerinti 50 kW ERP-vel mehet majd az adás.
Sok sikert kivánok a továbbiakhoz és jó együttműködést az érintett felek között. Fog ez menni, mint ahogy a 20 hét hiján 40 éve elindult szines adás is hamar túljutott a gyerkebetegségein.
Nem tudom, hogy láttátok-e, hogy ilyen nagy közvetítéseknél a végén felsorolt munkatársak között feltüntetik, hogy MESSTECHNIK. Lehet, hogy most nem, de sokszor igen. Ez az a mérnök, aki jóval az adás elött végigméri a rendszert, hogy ne akkor derüljön ki, hogy valami nincs rendben, amikor már kiadták a helyszínt. Nem tudom, hogy ez miért most jutott eszembe...
Ismét rá kell mutatnom a tájékoztatás sulyos mulasztásaira. A tetőantennás vétel a hálózat tervezésének kritériuma. Ilyen antenna kellhet az ellátott terület külső övezetében, de az adó felé haladva már egyre kisebb az antennára vonatkozó követelmény. A most, három adóállomásról elindult adásra csak a teljes ellátottsági területeket közölték éspedig mindhármat egy közös, alig értékelhető térképen. Nem követték a németországi példát, ahol adóállomásonként ábrázolták a vételi előrejelzést, prognózist éspedig különböző színnel jelezve azokat a területeket, ahol szobaantennás, külsőantennás és ahol tetőentennás vétel várható. Nálunk a minél homályosabb az információ, annál kevesebb lehet a reklamáció - elvét követik, pedig ott, ahol az említett egyetlen térképet rajzolták (rajzoltatták a számítógéppel), ott tudják, hogy hogy kell az említett övezeteket meghatározni és három külön térképen ábrázolni. Ki kell hansulyozni, hogy ez előrejelzés, megakadályozva, hogy ráérő ügyvédek kártérítési pereket indítsanak, ha mégse olyan a vételi lehetőség. Addig meg megy a közöltek alapján az aggódás, hogy mekkora antennákat kell felszerelni és hová.
Számomra nagyon érdekes, amit kérdezel, mivel ugyanarról az adóantennáról kapod a jelet, csak két, eltérő frekvenciájú csatornán. Leginkább arra gyanakszom, hogy valamiről visszaverődött jelet veszel, másról reflektálódav az egyik, másról a másik csatornán. Próbáld az antennát máshová, pl. magasabbra tenni, hogy erősítsd a közvetlenül érkező jelet. Persze, amit írtam spekulcáció és lehet, hogy tévedek.
A hálozattervezést és a nemzetközi egyeztetét az NHH valóban az adófizetők pénzán végezte, de az adóhálózat létesítését, az antennák és a berendezések beszerzését az AH a tulajdonos francia TDF pénzéből finanszírozza.
„Senki nem mondta akkor, hogy az lesz a végleges szabvány..”
Ez lehet, de a fő baj az, hogy azt nem mondták, hogy nem biztos, hogy a kísérletnél alkalmazott MPEG-2 lesz az, még nem tudjuk. Az MPEG-4 alternatívaként már 2006.-ban a „Javaslat a televíziózás és a rádiózás digitális stratégiájára (A)DÁS c. hivatalos konzultációs vitaanyagban megjelent. Az a fő baj, hogy az ilyen tájékoztatásnak nincs gazdája, felelőse, aki tehetné, azt gondolja, ha gondol egyáltalán rá, hogy miért mi. Szerény véleményem szerint ezt az ORTT-nek kellett volna megtennie!
„…akkor még nem volt MPEG-4. Nem volt HD. Nem volt GE'06 frekvenciaegyezmény sem. Ez a két változás alapjaiban hatott a DVB-T sugárzásra.”
Az MPEG-4 szabvány már 2003. májusában megszületett. A GE-06 a tömörítéssel nem foglalkozik, az MPEG szó, sem a 2, sem a 4 a Záróokmányban nem fordul elő. A GE-06 Konferencia a „műsorterjesztő szolgálat megtervezésről” szólt, azaz a frekvenciák elosztásáról. A kísérleti adás szükséges volt, mert ennek során a szakemberek tapasztalatokat gyűjthettek. Ezek birtokában eredményesebb volt a részvétel a GE-06-on és a hálózat megtervezése.
Az ábrán két sáv van: a broadcasting jelenti a televíziót, a mobil nem a mobil tv-re, a DVB-H-ra, hanem a mobil távközlésre utal, amit ezek szerint az analog adás megszüntetésével szeretnének erre a sávrészre kiterjeszteni.
Kedves Kollégák.
Vettem egy GIGABYTE U7200 USB külső vevőegységet. Ez volt az egyetlen, amit MPEG-4-re alkalmasnak jeleztek. Telepített-e már valamelyikötök ilyet, mert nem boldogulok vele. Egészen másként megy a telepítési folyamat, mint amit a kis fecni ír és nem is indul el. Előre is köszönöm a segítséget.
üdv
pentoda
Szia Sanyi!
Bocs, hogy csak most válaszolok, de nagyon be voltam havazva.
Valóban rosszul látod, mert a DVB-T-t, úgy ahogy a többi műsorszóró szolgálatot nem az adóállomáshoz közel lakók számára, hanem egy nagyobb terület ellátására tervezik. Az adóantennát és az adóberendezés teljesítményét a más adók miatti korlátozások figyelembe vételével úgy méretezik, hogy az ellátandó terület határán még legyen meg a vevők hibátlan működéséhez szükséges térerősség, ami a vevőantenna után elég jelet ad a készüléknek. A rádióhullámok terjedésének fizikai alapja következtében ez a jel az adóállomáshoz közeledve növekszik, ezért itt már egyre kisebb antenna is elég. Hogy egy régi példára hivatkozzam, több évtizede nagy antennát tettünk a tetőre Budapesten, hogy az osztrák URH adást venni tudjuk, a „sógoroknak” pedig elég volt a táskarádió botantennája.
Azt kérdezed, hogy mit jelent az, hogy az adóhoz közel? Talán úgy kellett volna írnom, hogy közelebb. Míg az ellátott terület határán pl. egy, un. nagy lepkeantennát kell a tetőre tenni, addig néhányszor 10 km-rel közelebb már elég egy kis lepke és az erkélyre szerelve. Természetesen minden nagyon függ az adóteljesítménytől, amiről Budapest vonatkozásában egyre gyakrabban halljuk, hogy az tört része a végleges értéknek. Tegnapelőtt hallottam egy jól tájékozott szakembertől, nyilvános előadáson, hogy az jelenleg a végleges értéknek mintegy tizede. Az ellátottsági adatbázis, amit az AH ma működtet, minden bizonnyal változni fog a mérési eredmények birtokában. Valóban úgy, ahogy az pl. USA-ban és Németországban is szokásos, megadva az adott helyen szükséges antenna kategóriáját: szobaantenna vagy tetőantenna.
Nem tudom elfelejteni, hogy a tájékoztatásban alapvető szerepe van a kereskedőknek, hiszen alig hihető, hogy a közönség egy tájékoztató füzetben minden kérdésére választ talál. A szakkereskedő az, akinek a hivatalos (AH) tájékoztatás birtokában és a helyi körülmények ismeretében a jó válaszokat meg adnia. A matricára azért van szükség, mert a kereskedelem színvonala olyan, amilyen: azt is értékesítik egyesek, amik aztán csak gyenge minőséggel használhatók. Külföldön külön információs csatornájuk van a szakkereskedőknek, és azt bizonyára felhasználják a vásárlók tájékoztatására. Ami a kereskedők felkészültségét illeti: Nem tudom elfelejteni, hogy novemberben, amikor körülnéztem az egyik nagy szakáruházban, hogy van-e DVB-T-re alkalmas vevőkészülék, az eladó azt a felvilágosítást adta, hogy azért nincs, mert még nem döntötték el, hogy milyen rendszer lesz.
üdv
pentoda
Dehogy kell az átlag felhasználónak - mint írod - az említett referenciaantennánál nagyobbat felszerelnie, sőt. Mivel a nézők túlnyomó többsége az ellátottsági határon belül, az adóhoz közelebb lakik, így számára pl. erkélyantenna, szobaantenna is elég lehet. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a referenciaantenna a tervezés része. Az igaz, hogy az ellátott terület határát a tervezés során a referenciaantennára határozzák meg és ezen alapul az ellátottsági adatbázis is. Az lenne az igazi adatbázis, ami még a vételi feltételeket is közölné, amiből adódna, hogy milyen antennát kell ott alkalmazni. Tudomásom szerint egyébként az antennákat nem matricázzák, csak a vevőkészülékeket. A szakkereskedőknek kellene képbe kerülniük, hogy hová milyen antenna szükséges.
El kellene felejtenetek a 10 m-es antennamagasság kérdését. Ez ugyanis az adóhálózat tervezésének részletkérdése. A hálózat tervezésénél egy adott üzemmódot, un. DVB-T rendszerváltozatot vesznek alapul, amelyhez egy modulációs mód (pl.64QAM) és egy kódarány (pl. 2/3) tartozik. A hibamentes vételhez ennek megfelelően adott egy vételi feszültségszint, amit a vevőantenna juttat a vevőkészülék bemenetére. A tervezésnél egy szabványosított jellemzőjű (nyereség, tápvonalcsillapítás) és 10 m magasságban lévő mérőantennát vesznek figyelembe és ez a mérőszolgálat tevékenységének is az alapja. Egy kisebb magasságban elhelyezett, de nagyobb nyereségű antenna ugyanazt a feszültséget eredményezheti.
Teljesen igazad van, ezek az Interneten elérhető anyagok tartalmazták az MPEG-4-re vonatkozó információt. Azt azonban sajnos tapasztalnunk kell, hogy a megfelelő hivataloknak szelektív hallásuk van, ami csak a vezetőnek írt rangos levelet, vagy a sajtóban megjelent nyomatékos közlést veszi észre.
Nem véletlen, hogy a postaládánkba rendszeresen bedobott ingyenújság legutóbbi számában "Kidobhatjuk az új tévénket?" című cikkben idézik a Gazdasági Veresnyhivatal illetékesét, aki a következőt nyilatkozta: "A kereskedők nem tévesztették meg a fogyasztókat, hiszen még tudhatták, hogy milyen technológiával sugároznak majd." Felhívtam az illetőt, aki meglepve hallgatta az általad is leírt dátumokat. Ilyen a tájékozottságuk.
A tájékoztatás, a tájékoztató füzet kiadásának nem könnyű kötelezettsége az NHH-val kötött Hatósági szerződésének megfelelően az AH-t terheli. Nagyon remélem, hogy ezt népszerűen és szakszerűen, de nem szaknyelven, pontosan, de nem jogi nyelven fogják kiadni. Úgy, ahogy volt főnököm fogalmazta: Ezt TIT nyelven írd, hogy a nem szakemberek is megértsék.
Válaszodat köszönöm.
Ezt a fórumot valóban azért olvasom, hogy információkhoz jussak és ha alkalom van rá, én is adjak. Azt azonban nem tudom szó nélkül hagyni, hogy - korábbi rossz példákat követve - az iletékesek csak alig adnak tájékoztatást és azt is a maguk nehezen értékelhető hivatali nyelvén.n. Ennek egy eklatáns példája, hogy az MPEG-4 tömörítés egyértelmű eldöntése után nem jelent meg egy hivatalos közlemény sem, hogy: Kereskedők ne árusítsatok, vásárlók ne vegyetek más DVB-T vevőkészüléket, mint ami MPEG-4-re alkalmas. Hivatalos közleményre gondolok, olyanra, mint a dioxinos hús esetén. Én még 2 héttel ezelött is láttam szemérmetlenül árusított MPEG-2 vevőt. Kérdésemre azt válaszolták, hogy ezt valóban csak az ugyancsak ott árusított settop boxal együtt lehet használni.