Hát én kb. negyedét értettem , de a végkövetkeztetés számomra:
Megvárom, amíg letisztul a helyzet, az Alkotmánybíróság is állástfoglal, a kedélyek lecsillapodnak.
Továbbra is vihetem kiállításokra a kutyámat, jól érezhetem magam mint idáig és ha még nyerünk is valamit, azt továbbra is elismeri az FCI.
A tkv-k továbbra is elismertek külföldön is és minden marad HAPPY!
Én ebben reménykedem!
Mondjuk engem eddig se nagyon érintett, mivel nem is állt szándékomba tenyészteni. Én mindig is amatör maradok, de jó ez így nekem.
Én is csak ezeket kaptam, meg a pánikhangulatot. Ezért is tettem fel, mert gondoltam, hogy vannak akik nálam jobban átlátják ezeket a dolgokat. Tuti, hogy Te nem csak utána tudsz járni a dolgoknak, de még érted is (velem ellentétbe!) a jogszabályokat.
Igen, idáig így volt, de most egyetlen tollvonással elvették ezt a jogot.
Az egy más kérdés, hogy az FCI nem fogja elismerni az állami törzskönyveket, amiket ezekután fognak kiadni.
Én arra vagyok kíváncsi, hogy mekkora botrány lesz ebből és mikor fogják ezt az egészet visszavonni. Ha nem teszik, akkor várhatunk úgy 20-25 évet, mire az FCI elismeri az állami tkv-ket. Nem hiszem, hogy ezt a magyar kutyások szó nélkül tűrnék.
A jelenlegik pedig érvényüket vesztik??????? Ebből a szövegkörnyezetből ez jön le (nem csak nekem!).
Még egy kérdés: Akkor a holnapi kiállítás már törvénytelen??? Meg fognak bennünket bírságolni???
Ha holnap szerzünk valamilyen címet, az érvénytelen lesz???
A MEOE e szerint csak akkor törzskönyvezhet, ha erre az államtól engedélyt kap, vagyis Ők lesznek a kijelölt szervezet, akik erre jogosultak. remélem megkapják, mert ha nem, akkor nagy a sz@r.
k) tenyésztési bizonylatot, igazolást vagy nyilvántartást meghamisít.
(2) Az állattenyésztési bírság összege 100 000 Ft-tól 20 000 000 Ft-ig, természetes személy esetében 300 000 Ft-ig
terjedhet. A késedelmes teljesítést késedelmi kamat terheli.
(3) Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege a korábban kiszabott bírság
másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de nem haladhatja meg az adott jogsértés esetén kiszabható bírság
legmagasabb mértékét.
(4) Amennyiben az állattenyésztési bírsággal sújtandó jogsértést védett õshonos vagy veszélyeztetett
mezõgazdasági állatfajtával kapcsolatban követik el, az állattenyésztési bírság összege 500 000 Ft-nál, természetes
személy esetében 300 000 Ft-nál alacsonyabb nem lehet.
(5) Az állattenyésztési bírságot a cselekmény folytatása vagy újbóli elkövetése esetén ismételten ki lehet szabni.
(6) A meghatározott jogkövetkezményeket az eset összes körülményeire – így különösen a jogsértés
következményeire, a jogsértõ állapot idõtartamára, a jogsértõ magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért
elõnyre és a jogsértõ teljesítõképességére – tekintettel kell meghatározni.
(7) A szankciók alkalmazásakor, illetve bírság kiszabásakor a hatóság által elõírt intézkedés végrehajtásának költsége
a jogsértõt terheli.
( A szankciót, bírságot megállapító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, de bíróságon megtámadható.
(9) A bírságot 15 napon belül kell befizetni és a bírósági jogorvoslattól függetlenül azonnali végrehajtása vagy
biztosítási intézkedés rendelhetõ el.
(10) Ha a jogi személyre vagy a jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdálkodó szervezetre kiszabott bírságot
a kötelezett nem fizeti meg és azt tõle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején
helytállni köteles tagot, vezetõ tisztségviselõt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi
személyiséggel nem rendelkezõ gazdálkodó szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel.
(11) A meg nem fizetett állattenyésztési bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minõsül.
(12) Az állattenyésztési bírság a tenyésztési hatóság saját bevétele. A befolyt bírság kizárólag szakterületi
ellenõrzésekre, az országos állattenyésztési adatbázis fejlesztésére és mûködtetésére, ellenõrzésekkel kapcsolatos
fejlesztésekre, illetve továbbképzésre használható fel.”
31. Hatálybalépés
39. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2012. április 14-én lép hatályba.
(2) E törvény 2. §-a, 7. §-a, 9. §-a, 14–15. §-a, 18. §-a, 20–21. §-a, 23–27. §-a, valamint 29–37. §-a 2012. április 15-én lép
hatályba.
(3) E törvény 22. §-a 2012. május 1-jén lép hatályba.
(4) E törvény 3–6. §-a, 8. §-a, 10–13. §-a, 16–17. §-a, valamint 19. §-a 2012. május 15-én lép hatályba.
Megjegyzés:
Az Átv „48. § (2) A törvény hatálybalépésekor bármely elismert tenyésztő szervezet által vezetett, államilag hitelesített tenyésztési nyilvántartás törzskönyvnek vagy tenyésztési főkönyvnek minősül. A törvény hatálybalépése előtt ilyen tevékenységet folytató szervezetek adataikat kötelesek az újonnan elismert tenyésztő szervezet részére térítésmentesen átadni.”
Ez magyarul azt jelenti, ha az elismert tenyésztő szervezetek nem kapják meg a fajtájuk törzskönyvét az addig ezt 1991 július 1 óta azt jogszerűltenül vezető szervezet számíthat szankcióra!
Úgyancsak szankció vár arra a szervezetre a fenti törvénymódosítás alapján, aki törzskönyvezik, teljesítményt meghatároz, tenyésztési adatot gyűjt nyilvántart feldolgozik, tenyésztési dokumentációt ad. Hiába nevezi a törzskönyvet akár keresztlevélnek, vagy anyakönyvi kivonatnak!
KGD 2007.206 jogegységi határozat kimondja” Jogszabálysértő az ebtenyésztési tevékenység minisztériumi elismerés nélküli, az elismert ebtenyésztő szervezetekkel párhuzamos végzése, akkor is ha a dokumentációt ’nem hitelesként’ jelölik meg. Ebfajtát fenntartani törzskönyvezni, teljesítményt meghatározni, tenyésztési adatot gyűjteni, nyilvántartani feldolgozni, tenyésztési dokumentációt adni csak elismert tenyésztő szervezet jogosult.”
A más tenyésztõszervezet jogosultságába tartozó fajta vonatkozásában törzskönyvezést végez, tenyészállatot minõsít,(kiállításon, tenyészszemlén bírál) származási igazolást állít ki, az állattenyésztési bírságra számithat.
Ez minum 100 000 Ft, magyar fajtáknál 300 000Ft.
Ismételt jogsértés esetén a birság újból kiszabható, de az újból kiszabott bírságnak az előző bírságnak legalább másfélszeresének kell lenni.
Újdonság a korábbiakhoz képest az, hogy ha a megbírságolt szervezet nem tud fizetni, akkor az a törvényes képviselőn is behajtható.
Magyarul:
A kiállításon, tenyészszemlén, közreműködő bíró is megbírságolható, rajta az az adók módjára behajtható.
A kiállítást, tenyészszemlét szervező szervezet, ha nem tud fizetni, akkor fizet az elnők!
A jogszabálynak nem megfelelő törzskönyekkel, származási igazolásokkal ugyan az a helyzet.
Ne feledjük el, hogy két szervezet közötti szerződés, még akkor is ha az egyik nemzetközi szervezet is, akkor sem írhat felül egy hatályos törvényt, vagy miniszteri rendeletet.
Végezetű szeretném mindenki figyelmét felhívni arra, a különböző internetes portálokon korábban olvasható kormányzati elképzelésre, mi szerint, ha valaki nem tudja kifizetni a rá kiszabott pénzbüntetést, akkor azt átváltoztathassák minden esetben elzárásra!
Szép hosszú lesz, de mindjárt hozom.
A lényeg: nincs törzskönyv, csak amit az állam bácsi ad ki. Ezt viszont mint tudjuk az FCI nem ismeri el.
Az eddigi tk. érvénytelenek, majd a nagyfőnök felülbírálja, hogy érvényesíti-e őket a jövőben is.
Nincs kiállítás, csak ha Ő engedélyt ad rá.
Kölykök csak ha Ő engedélyt ad rá.
Röviden ennyi, de mindjárt hozom a hosszabb változatát.
Köszönöm, megpróbálom. Én úgy tudtam, hogy az FCI annak a klubnak küldi el az igazolásokat, akik a kiállítást szervezte. Ezért kérdeztelek, hogy lehet, hogy a névvel volt-e a gond és azért nem kaphattam meg idáig.
Vasárnap majd dumcsizunk Kalocsán. Remélem nem fog esni! :-))
Viszont lenne egy nagy problémám.
A tavaly május 22.-i Suboticai CACIB FCI által küldött visszaigazolását a mai napig nem kaptam meg. Szerinted várjak még nyugodtan???? Sajnos kellene már az InterCH-hoz.
Biztos nem emlékszel, de ott volt az, hogy elírták a tulajdonos nevét és a tenyésztőét írták be. A postai cím az jó volt. Akkor ott azzal nyugtattál, hogy semmi gond, hogy el van írva a név, de lehet, hogy most pont ez a gond??????
Mit tudok ilyenkor csinálni???
Én már megtapasztaltam. Összedolgozott a kér ír és aznap este fincsi nyuszipöri volt a vacsijuk.
Igaz ez még Tarácskám és Túrbókám volt. Azóta nagyon figyelek sétáltatásnál.
Leszállni a fejemről, hajam sincs! Na itt van egy kis Cegléd, aztán nem dőlni a röhögéstől! (Csak zárójelben, akkor jöttünk ki a BIS ringből, a futástól levegőt nem kaptam még és rögtön nyilatkozzak. A nevemet nem tudtam hirtelen, ráadásul erős oxigénhiányos állapotban voltam.)
Az! Méghozzá elismert, a szakmában csak jó és szép dologat mondanak a munkájáról. Az én tapasztalatom is az, hogy csúcs a csaj.
Ám ahogy elnézem nem is igazán értem minek töröm itt magam.
Mindegy, a kutya érdekében megpróbáltam, legközelebb nem fogom.
Próbáld meg, veszíteni nincs mit.
D. Kovács Katalin, ha jól tudom valahol a XIV.ker-ben a Városligetnél van a rendelője.
A legjobb fogász illetve lézerrel foglalkozó doki, aki ráadásul imádja a kutyákat is.
Amíg az egyik doki már a kutyám lábának levágásánál tartott, addig Ő nekiállt és másfél hónap kemény munkával és lézerrel harcolt a kutya lábáért. Sikerült neki! Csak ajánlani tudom. Ha egy pici remény is van, akkor Ő azt meg fogja próbálni, ráadásul még megfizethető is (persze nem olcsó!).
Tegnap este az egyik kutyánkból kiszedtünk egy hatalmas
KULLANCSOT!!!!!!!!
Vigyázat, mert ezek a rohadékok már támadnak a fagyok ellenére is. Mivel sétálni már rég nem voltak, így csak a kertbe tudta összeszedni. Mivel etetjük a madarakat, szerintem ők hozhatták, de a lényeg, hogy Mindenki készüljön fel, mert már vannak.
Csütörtökön, pénteken kint leszünk, de szombat csak egy sima CACIB, tehát akkor nem.
Nyakörv: én mindegyikre folytót használok sétakor. Nem nyúzza le a szőrüket, viszont visszafoghatok. Otthon soha nincs rajtuk nyakörv, mert minek is???
Visszahívás: sajna az agár az agár. Ha nem akar, akkor nem fog visszajönni (több mint 10 éves tapasztalat). Ha valakinek ez sikerült, szívesen veszem a kiképzési módszerét. Több fajtával, keverékkel bevállt a módszerem, na de agárnál???
Ildo: mivel csepegteted a szemét? Lehet, hogy gyógyszert kellene váltani és máris meggyógyulna. Tapasztalatom: akár milyen jó is a doki, néha nekik se jönnek be a dolgok. Én már gyakran 2-3 dokit is megkérdezek, mire sikerül a bajt elhárítani.