Rémségek biznisze. Halloween vagy mindenszentek?

Egyre több vitát vált ki a néhány esztendeje tájainkon is divatba jött „ünnep”, a halloween. Az Amerikából begyűrűzött „rémséges buli” elterjedését sokan ellenzik, de sokan rajonganak is érte. Ezt a jelenséget próbáljuk röviden körbejárni az alábbiakban.

A halloween, legalábbis ahogy megpróbálják ezt manapság régi babonákra, hiedelmekre hivatkozva magyarázni, egy ősi kelta hagyományokból kialakult ünnep, amit elsősorban az angolszász országokban tartanak meg október 31-ének éjszakáján, de ez a furcsa divat mára már az egész világon elterjedt. Az „ünnep” őse feltehetően a kelta hitvilág boszorkányainak és kísérteteinek ünnepe, az úgynevezett asamhain, amely a kelta halálisten, Crom Cruach kultuszához vezethető vissza, akinek emberáldozatot illett bemutatni. A legenda szerint október 31-én Samhain (feltételezhetően ez Sátán megfelelője) összehívja ünnepelni a halottakat, akik különböző rémisztő for- mákban jelennek meg, rossz lelkek, kísértetek, gonosz állatok figuráit veszik fel. A rituálé tiszteletére a papok a szent tölgy alatt áldozatot (lehetőleg ártatlan lelkű gyermekáldozatot) mutatnak be, majd körül kell táncolják a tüzet, hogy áldozatukat a holtak és rossz lelkek fejedelme elfogadja.

A kereszténység elterjedésével évszázadokig tilos volt ez az ünnep, később halloween néven vált ismertté a téli sötétség kezdetét jelölve. A jelenkori, úgynevezett újpogány vallásokban (melyek a kereszténység előtti, illetve keresztényellenes rituálékat akarják többek között feleleveníteni) is megtaláljuk a halloween ünnepét. A modern sátánizmus, a Sátán Egyháza alapítójának, Anton Szandor LaVey-nek a tanai szerint halloween a mai sátánisták legnagyobb ünnepe. Az amerikai társadalomban ez az ünnep futótűzként terjedt el, szokássá vált az is, hogy jelmezbe öltözött gyerekek járják a házakat és tréfás mondókákkal csokoládét kérnek azért, hogy az általuk megjelenített rémfigura aztán ne kísértsen a felkeresett házban.

Nejlonkoponya és egyéb bóvlik

A furcsa ünnepből aztán amerikai hatásra végül is gyorsan vált a fogyasztói társadalomban igen jól jövedelmező biznisz itt Európában is. Az áruházakban ma már megdöbbentően nagy a választék olyan termékekből, amelyekkel látványosan lehet ünnepelni a rémségeket, a sötétséget, és míg a társadalom egy része egyre erőteljesebben próbálja elutasítani ennek az irányzatnak a terjedését, akadnak olyanok is szépszámmal, akik jópofa, szórakoztató bulinak tartják ezt a szokást, ahol véres hullák, csontvázak, kísértetek álarcában lehet ünnepelni, lazítani. A váradi nagyáruházakban is meghökkentően nagy választékot találtunk az amerikai őrületet majmoló termékekből, nejlonkoponya, rémséges maszkok, kísértet és zombi alakú ételek jó pénzért várják a vevőket.

Lámpás Jack legendája

Ami a töklámpás és a tökfaragás eredetét illeti, a legtöbb forrás egy ír legendára vezet vissza, mely szerint egy Jack O`Lantern, a részeges és bűnös életű kovács afférba keveredik az ördöggel, és miután meghal, se a mennybe, se a pokolba nem nyer bebocsátást. Könyörög hát az ördögnek, hogy legalább valami fényt adjon neki, ha már kóbor lélekként kell bolyongania itt a Földön, míg végül az ördög egy kivájt marharépába egy apró parazsat helyez a pokolban égő tűzből, hogy ez legyen Jack lámpása, aki ezután bosszúból ijesztgeti az embereket. Jack lámpása tehát először nem töklámpa, hanem marharépa-lámpa volt, amit később felváltott a tök, és az idők során a töklámpás faragása is divattá lett.

A rendkívül jövedelmező biznisz mellett azonban furcsa dolgok is kapcsolódnak a halloweenhez. Az Egyesült Államokban például évtizedek óta nagyon sok gyerekekhez, állatkínzásokhoz kapcsolódó bűncselekmény történik ebben a periódusban, és a rendőrségi jelentések szerint a divattal együtt ez is átgyűrűzött már Európába.

A halottak napjának megcsúfolása?

A római katolikus egyház nemcsak elítéli, hanem határozottan károsnak is tartja a halloween alkalmából tartott iskolai ünnepségeket, egyéb bulikat – tudtuk meg Fodor József általános püspöki helynöktől: „Ennek az ünnepnek semmilyen keresztény alapja nincsen, sem hitre, sem az emberi értékek tiszteletére nem neveli a fiatalokat, sőt figyelve ennek a több mint furcsa ünnepnek a burjánzását, ma már határozottan úgy tekinthető ez, mint a keresztény mindenszenteknek és halottak napjának egyfajta kigúnyolása, megcsúfolása. A keresztények gyertyáit – amelyeket elhunyt szeretteink sírján gyújtunk – akarják ugyanabban az időpontban kigúnyolni a szörnyeket ábrázoló töklámpásokkal.”

Veres-Kovács Attila váradolaszi református lelkész, aki évekig tevékenykedett iskolalelkészként is, a töklámpás ünnepéről ezt nyilatkozta: „A halloween nem tartozik a magyar hagyományvilághoz. Teljesen idegen tőlünk, mint tudjuk, az amerikai ír bevándorlók honosították meg. A globalizáció egyik népbutító alkalma, amely teljesen elhomályosítja keresztyén kultúránk halálról és az örök életről szóló tanítását. Azon felül azért is káros a hatása, mert éppen október végén »ünneplik«, amikor református anyaszentegyházunk lelki és szervezeti megújulását, a reformációt ünnepeljük. Az idegen hatásokat csak akkor szabad átvennünk tanintézeteinkben és egyéb magyar közösségeinkben, ha azok építők.”

Úgy tűnik azonban, a divatos vagy annak vélt „ünnepek” mindezek ellenére terjednek. Szúrópróbaképpen megkerestünk pár váradi iskolát, hogy megtudjuk, hogyan állnak a halloween ünnepéhez, tartanak-e efféle bulikat. Zalder Éva, a Szent László Római Katolikus Gimnázium igazgatónője elmondta, náluk az angol nyelvoktatáshoz és az angolszász szokásokhoz kapcsolódva lesznek ilyen bulik az V.–VIII. osztályos gyerekeknek, ahol lesz töklámpás-faragás is, azonban ezek mellett a mindenszentek ünnepének ismertetésére is nagy hangsúlyt fektetnek az iskola pedagógusai. Tóth Mártától, az Ady Endre Líceum igazgatónőjétől pedig azt tudtuk meg, az ő tanintézetükben is lesznek halloween-bulik az V.–VIII. osztályokban, afféle mulatságos jelmezbál jellegű szórakoztató összejöveteleket tartanak és töklámpás-faragásra is tanítják a diákokat.

Az ifjúság körében is egyre terjed a „rémes buli” szokása, ugyanis nagyon sok divatos szórakozóhelyen tartanak úgynevezett Halloween-partykat, ahol mintha a horrorfilmek szereplői támadnának fel a jelmezekbe bújt bulizókban.

A vélemények és ellenvélemények tekintetében pedig csak bízni lehet abban, hogy a furcsa, vitákat kiváltó divat valóban ártatlan mulatság marad, és nem okoz sem lelki devianciát, sem az emberi és keresztény értékek tiszteletének eltorzulását.

Szőke Mária
Reggeli Újság

Valamint az első mondatodban is egybe írandó a nemrég .