Kedden utoljára sugározta 1968-ban útjára indított esti híradóját az izraeli közmédia, de ezt csak az adás előtt két órával jelentették be.

Geula Even, a híradót vezető neves újságírónő sírástól elcsukló hangon közölte a frissen érkezett hírt a tévénézőkkel, majd a program végén a műsor készítői egybegyűltek a stúdióban, és az izraeli himnusz, a Hatikva eléneklésével búcsúztak el a nézőktől.
A Mabat lehadasot, vagyis A hírek egy nézőpontból című esti híradó évtizedeken át meghatározó része volt az izraeli médiának, de a kereskedelmi csatornák kilencvenes évekbeli elindulása óta háttérbe szorult, mert nézettsége jelentősen elmaradt a frissebb hangvételű, rivális esti hírműsoroktól.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök a közmédia reformjával magyarázta a műsor megszüntetését, de a munkatársak úgy vélik, elégedetlen volt munkájukkal, mert szerinte túlzottan kritikusak voltak.
Egyelőre nem világos, hogy mikor indul el a Tagid vagy Kan néven átszervezett új közmédia és az új híradó. Netanjahu és Móse Kahlón pénzügyminiszter márciusi megállapodása szerint ennek május 15-én kellene megtörténnie, de a Likud párt újabb kéthetes halasztás megszavazását kérte a kneszetben.
A közmédia reformja miatt márciusban több hétig kormányválság volt Izraelben, mert a kormányfő a már életre hívott, de még működésbe sem lépett új közmédia feloszlatását szerette volna elérni, hogy helyette inkább a régi közmédiát alakítsák át.
Követelésében a helyi lapok szerint az is közrejátszott, hogy előzőleg az új közmédia vezetői felkérték Geula Event az új híradó vezetésére is, akinek a férje, Gideon Szaár volt oktatási és igazságügy-miniszter a Likud egyik legnépszerűbb politikusa és a kormányfő egyik legjelentősebb riválisa. Egyelőre nem világos, hogy Even szerepet kap-e a közmédia reformja után elinduló új hírműsorokban.
A pénzügyminiszter azonban gazdasági veszteségekre hivatkozva ragaszkodott a három évvel ezelőtt elhatározott reformlépésekhez, vagyis a régi közszolgálati média szervezetének felszámolásához, és helyette az új vállalat elindításához. Végül olyan kompromisszumos megállapodásra jutottak, hogy a már elfogadott új médiatörvényt átalakítva kiemelték a hírszerkesztőséget az új közmédia szervezetéből, és ezt az aktuális műsorokkal együtt a régi közmédia dolgozóinak továbbfoglalkoztatásával egy különálló, és később létrejövő szervezethez rendelték, amelyet egy tanácsadó testület felügyel majd.
Az új közmédia eredetileg április 30-án kezdte volna meg munkáját, de az indulást május közepére halasztották, hogy addig jóváhagyhassák a változásokat. A kompromisszumos megállapodást rögzítő törvényeket rendkívüli plenáris ülésen szavazta meg a kneszet.
Kahlón erről szóló sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a politikusoknak nem lesz beleszólásuk az új közmédia munkájába, és sikerként könyvelte el, hogy a miniszterelnök nem tudta keresztülvinni szándékát, tehát mégis elindulhat az új vállalat.
A már létrehozott, és adásra kész új közmédia dolgozói ugyanakkor tiltakoztak, mert szakszervezetük közleménye szerint "ellenzik a kormány törekvését a média feletti ellenőrzésre". A szakszervezetet aggasztotta, hogy Miri Regev, a Likudhoz tartozó kulturális és sportminiszter az izraeli kormány egyik nyári ülésén az előző tervezetről azt mondta: "Micsoda? Pénzt teszünk bele, és azt mondanak, amit akarnak? Mire jó a közmédia, ha nem mi uraljuk?". David Bitán, a koalíció elnöke pedig a kneszet ülésén úgy vélekedett, hogy a 2014-es törvényben meghatározott közmédia "túlságosan szabad", amivel a szerkesztők szabad véleménynyilvánítási jogára utalt.
Az ügy előzménye, hogy 2014 májusában az izraeli kormány elfogadott egy határozatot, amellyel felszámolták az addigra teljesen eladósodott izraeli közmédia-társaságot, a Resut Hasidurt (angolul Israel Broadcasting Authority, IBA), és eltörölték a minden tévékészülék-tulajdonostól évente beszedendő mintegy 300 sékeles (18 ezer forintos) előfizetési díjat.
Helyette megszavazták egy új közmédiacég, a Tagid Hasidur Haiszraeli (Israel Broadcasting Corporation, IBC) sokkal kisebb és hatékonyabb intézményeinek létrehozását.
Az új közmédia munkatársai már tavaly ősszel bejelentették, hogy ők készek az előzetes tervek szerinti adásra, de Netanjahu többször követelte indulásuk elhalasztását. Tavaly novemberben egy szintén Kahlónnal született kompromisszumban tűzték ki április 30-ra a végleges időpontot.

Nyolcvanegy évi működés után szerda este az izraeli közszolgálati rádió, a "reset bet" is beszüntette adását, miután előző este a bezárásra ítélt régi közmédia tévéadása is véget ért az utolsó tévéhíradó sugárzásával.

Szerdán egész nap búcsúműsorokkal köszöntek el hallgatóiktól a rádiós újságírók. A déli hírműsor idején Reuven Rivlin államfő is ellátogatott a stúdióba, hogy együttérzésükről biztosítsa őket, és személyesen köszönje meg a médiamunkások áldozatos munkáját, akik közül sokan egész életükben a "reset bet"-ben dolgoztak.
"Közmédia nélkül nincs demokrácia, közmédia nélkül Izrael állama nem lenne Izrael, és ezért köszönöm mindannyiuk munkáját. A nyilvános vita lehetőségét, a különböző megítélésre váró vélemények napirenden tartását, melyeknél mindannyian megértjük, hogy nézetkülönbségeink vannak, és mindannyian ugyanazt a csodálatos értéket használjuk, amelyet a demokrácia rendelkezésünkre bocsájt: a közszolgálati médiát "- mondta Rivlin.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerda délután bírálta, méltatlannak nevezte, ahogyan kedd este megszüntették a régi köztelevízió híradóját, ugyanis csak két órával az adás előtt közölték a műsor készítőivel, hogy véget ér munkájuk.
A kormányfői hivatal közleménye szerint a miniszterelnök csak a médiából értesült a döntésről. A Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet szerint a régi közmédia felszámolásával megbízott hatóság azért határozott a műsorszórás beszüntetése mellett, hogy az új közmédiához átkerülő munkatársaknak legyen ideje felkészülni új munkájukra.
Az újjászervezett új közmédia várhatóan jövő kedden indítja meg adásait, addig óránként hírbeolvasás, és a hírblokkok között zene lesz hallható a közszolgálati rádió nyolc csatornájának frekvenciáin. Csak egy kivétel lesz, a köztévében húsz, ezzel megbízott munkatárs közvetíteni fogja szombaton az eurovízió selejtezőjét.
A kneszet várhatóan szerda este szavazza meg az új közmédia, a Tagid Hasidur Haiszraeli (Israel Broadcasting Corporation, IBC) elindításához szükséges új jogszabály utolsó részét, miután az utóbbi hetekben Netanjahu kérésére átalakították az IBC 2014-ben elfogadott szabályozását: kiemelték a hírszerkesztőséget az új közmédia szervezetéből, mert ezt az aktuális műsorokkal együtt, a régi közmédia dolgozóinak továbbfoglalkoztatásával egy különálló, és később létrejövő szervezethez rendelték, amelyet egy tanácsadó testület felügyel majd.
Az új közmédia eredetileg április 30-án kezdte volna meg munkáját, de az indulást május közepére halasztották, hogy addig jóváhagyhassák a változásokat. Az ügy előzménye, hogy 2014 májusában az izraeli kormány elfogadott egy határozatot, amellyel felszámolták az addigra teljesen eladósodott izraeli közmédia-társaságot, a Resut Hasidurt (angolul Israel Broadcasting Authority, IBA), és eltörölték a minden tévékészülék-tulajdonostól évente beszedendő mintegy 300 sékeles (18 ezer forintos) előfizetési díjat.
Helyette megszavazták egy új közmédiacég, a sokkal kisebb és hatékonyabb "Tagid", vagy IBC intézményeinek létrehozását.
Az új közmédia munkatársai már tavaly ősszel bejelentették, hogy ők készek az előzetes tervek szerinti adásra, de Netanjahu többször követelte indulásuk elhalasztását. Tavaly novemberben Móse Kahlón pénzügyminiszterrel kötött kompromisszum eredményeként április 30-ra tűzték ki a végleges időpontot.