Önálló, nagy rendezvénnyé vált a MEOE CACIB kiállítás, a Népstadion Szobor parkja méltó helyszín volt erre. Tömegeket vonzott a rendezvény és komoly bevételt hozott a MEOE-nak. A civil szervezet anyagilag erősödött és nagyon sok társadalmi munkás építette, erősítette tovább országszerte. Helyi szervezetek alakultak és az országos kiállítások száma is gyarapodott. Kezdetben még ügyeltek a szakmaiságra, de egy idő után, a bírói gárda, egyre kevésbé akarta a rossz fiú szerepét felvállalni. Nem a szakma mellett tartottak ki, de inkább szolgáltattak, és sok –sok kitűnő címmel, (kezdetben csak a fiatal osztályban), rábírták a kutyásokat, hogy „tömött sorokban” járjanak kiállításokra. Dőlt a pénz! Mindenki „tenyészteni” kezdett. Na, innen, már kezelhetetlen volt a tömeges tenyésztési kedv, mert ennyi laikussal, több tízezres nagyságrendű hobbistával, szakmáról beszélni, szakmai követelményt támasztani lehetetlen! Innen szép lassan az „átmeneti” kutyások vették át az irányítást, meg a kezdő lelkes azonnal mindenhez értő és jobban értő kutyások. Többnyire az első, kezdő kutyás az, akinek semmi nem számít, pumpáljuk a pénzt , mert a kutyáért semmi nem drága, felkiáltással beleadnak apait anyait.
Közben jött a világ útlevél, a nyitott határok és rácsodálkozás egy még fényesebb, még több pénzt ígérő üzletre, hogy „ott” kint mennyivel többetér egy- egy fajta kiemelkedő egyede.

Közben jött a világ útlevél, a nyitott határok és rácsodálkozás egy még fényesebb, még több pénzt ígérő üzletre, hogy „ott” kint mennyivel többetér egy- egy fajta kiemelkedő egyede. De akár, kezdetben még az olasz kereskedőnek eladott kiskutya is sokkal több pénzért kelt el, mint amit itthon fizetni akart az átlag érdeklődő.
Mivel tenyészteni, idő, pénz, szaktudás, szerencse is, egyszerűbb volt szaporítani. Nagyon kevesen látták meg, hogy” ott „mitől különb egy fajta, mitől egészségesebb, mitől szebb.
Az év kutyája, tenyésztője cím importálásával, trükkösen behúzták a csőbe a tenyésztőket. Versenyre is keltek Egymással. Hiszen az egy kutya tartónak nem volt érdeke folyamatosan fenntartani az ismertséget, nevének, kennel nevének fényesítése csak a „tenyésztő” érdeke. A kutyaeladási versenyben, csak a hangzatos címek a nyerők! A valóság olyan snassz.

Ettől a ponttól aztán már a bíróké volt a főszerep, mert ők adták, vagy vették el a címeket. Mindenki őket szolgálta ki. Ma is így van. Igaz?
http://tunde54.blogspot.hu/2011/09/miert-vetodik-ez-fel-miert-nem.html

Az ember türelme véges, addig amíg csak visszanyomtak addig küzdöttem ott ahol tudtam, tettem a magam dolgát elfogadtam, hogy ez egy ilyen játék.

meg is érdemli a tagság hogy így csinálják.

Az FCI közgyűlés rendezésének költségei viselése terén nagyon sok félreértés és félremagyarázás van.
Az FCI közgyűlésen résztvevő küldöttek MINDEN költségét (utazás, szállás, étkezés, stb.) a delegáló ország fizeti!
Az a személy, aki utána itt marad mint bíró is a WDS-en, annak nem a teljes útiköltségét, hanem annak 50%-át kell rendeznünk.
Lehet utána számolni...