http://www.nemetjuhaszkutya.byethost15.com/fomenu/nemetjuhaszkutya/standard.html
és csak kiemelve ehhez két részlet:
„A felsővonal a nyak illeszkedési pontjától indul, a magas maron és az egyenes háton keresztül az enyhén csapott farig törés nélkül fut le. A hát kellően hosszú, feszes, erős és jól izmolt. Az ágyék széles, rövid, erős és jól izmolt. A far legyen hosszú és enyhén csapott (kb. 23°-ban a vízszinteshez) és a felsővonal megtörés nélkül megy át a faroktőbe).”
„Mozgás
A német juhászkutya ügető típus. A végtagok hossza és egymással bezárt szöge olyan legyen, hogy mozgás közben a hátvonal ne változzon mialatt a hátulsó végtag a testet előretolja. Az elülső végtag szintén kellően térölelően tudjon mozogni. A hátulsó végtag túlszögeltségére irányuló hajlam csökkenti a feszességet és a kitartást, ezáltal a használati értéket. A korrekt testfelépítés és szögelések eredményezik a térnyerő, laposan a talaj fölött végzett mozgást. Ez a német juhászkutya fáradhatatlanságának benyomását kelti. Az előrenyújtott fej és a kissé felemelt farok is szerepet játszik az egyenletes és nyugodt ügetésben, a fül hegyétől, a tarkón keresztül a farokvégig tartó, lágy-lendületes és meg nem törő felsővonal kialakításában.”

Az idegen segéd - mint ahogy ezt tegnap Matyival is átbeszéltem, mivel érdekelt a téma engem is - azért fontos, mert ha biztos alapokon van a kutya (tehát idegen területen és idegen emberrel is magabiztosan tud játszani, zsákmányozni, neadjisten "harcolni"), akkor onnantól kezdve már igen hamar el lehet juttatni a vizsgáig. De ehhez szükséges az, hogy nagyon biztos alapok legyenek, különben omolhat az egész.