Nekem nagyon tetszenek a kutyiknak adott nevek. Pl. a csíkos bundájához milyen jól passzol a Nimród név, van valami különleges a kutyában és a nevében is.
Tegnap megismertem Emilt is, hát ha valaki bújós szeretetéhes kistestű szobakutyust akar, mindenképp érdemes megismernie. Szegényen a műtétje miatt a nyakán volt a hangszóró - gallér- és így is a fejét a tenyerembe fektette oldalt és úgy nézett fel rám nagy szemeivel, pedig először találkoztunk.
Tegnap "gyereklátáson" voltunk, mint a vasárnapi szülők, megint meglátogattuk Boldit. Ági jó fej volt, itt a kutya, ott a hegyoldal, jó túrázást. Elindultunk. Boldi kiment az út közepére, mert mindkét oldalról üvöltöttek a kutyák, úgy tűnt nem akart beszélgetni, csak menni. A vonatnál kicsit megilletődött , leült és csak nézte, míg el nem ment, talán túl zajosnak ítélte. A hegyen már szépen jött mellettünk, de mindig elől akart menni. Kipróbáltuk, bármelyikünk előre ment, szaladt utána, amint vonalba ért, vagy előrébb, megnyugodott. Amikor kicsit már lefáradt, próbáltuk az alap vezényszavakat hogyan fogadja tőlünk. ÜL! - néz ránk értetlenül, ÜL! megint csak gyermeki érdeklődéssel felénk. Előkerül a jutifalat, Boldi már ül szépen. Újabb jutifalat, FEKSZIK - Boldi már fekszik is. Kiváló, fog ez menni nekünk, megyünk tovább, próbáljuk meg újra. ÜL Boldi néz rám értetlenül, jutifalat zacsija megzörrentve - Boldi ül mint a katonatiszt. Szinte kiképzői szintet értünk el Már kb. 1 órát sétáltunk, számunkra ismeretlen terepen, már azon gondolkodtam, ha netalán eltévednénk (GPS-t kocsiban hagytuk), Ágitól hogyan kérünk útbaigazítást, amikor Boldi hazairányba rakta kis habtestét, és úgy hazament, mintha kölyök kora óta ott élne. Alapvetően aranyos volt, volt sok simizés, némi hasvakarás, sok nyálazás - főleg jutifalatok környékén -, de éreztette, mi csak sétáltatók vagyunk.
Szombaton érkezik hozzánk, lesz 4-5 napunk együtt, hogy megszokjon minket és az új helyét.
Biztos lesz ilyen, majd küldök fotót Köszönöm a tájékoztatást. A kertben még nem volt dolgunk kullanccsal, de ha már kivisszük sétálni, veszünk ilyen nyakörvet, illetve még előtte. Halál a kullancsokra, bolhákra
Nem akarok okoskodni, de én még mindig korrektebbnek tartom lemondani róla, mint hazavinni, és hagyni megint elkallódni. Talán a kutyának is jobb egy új gondos gazdi, mint egy hanyag, nemtörődöm régi.
Madáretetőnek túl nagy, talán macskalak lett?
Boldinak a kutyaházat kell választania, mert ahogy hajóskapitány szomszédunk szokta mondani: a kutyának és szolgálatnak kint a helye. Persze ettől még nagyon fogjuk szeretni, de egyelőre nem tervezzük a bent alvását.
A végén tényleg kell egy társat is befogadnom, úgy lesz egál: ember - kutya 2:2. Mi a tapasztalat, a befogadott kutyák nem érzik egyedül magukat az új helyen, mint Syd? Vagy ez csak átmeneti, megszokási időszak?