ja. mert gazdi ám azt nem veszi észre, hogy az az átkozott kis fűszál milyen kihívóan néz a fekvő kiskutyára, és sürgősen meg kell nézni közelebbről is, de megenni még annál is jobb
mi még apró háromhónapos kölyök korától jártunk vele 3 hónapig - ami átsegített a gyerekkori problémákon, meg tud feküdni, ülni, behívásra elég nagy eséllyel jön vissza (főleg hogy most jutifalattal ráerősítek megint), de a helybenmaradás fél percnél tovább nem megy, annyira kis lelkes és repül hozzám
ja. a határ a csillagos ég...én tényleg gondolkozok rajta hogy házilag is produkálok 1-2 ruhát Verának, anya varrógépén, valami jó kis színkavalkádot l:D
12 pénzegység ( ) a szupereb weboldalán, én összetaliztam vele személyesen és próbálgattunk minden modellt meg méretet, mert lehetetlenség a centiméterek tudatában is kiválasztani a helyes méretet...
ez a "for active dogs" elég ironikus volt tegnap, mert eszméletlen izomláza volt az az előtti nap miatt...aztán mikor még este elkezdtük próbálgatni rá a ruhákat....gondolom a pokolba kívánt
köszi neked is, ma megfürdettem Verát (mert továbbra is bűzlött a tegnapi kalandtúrától), ha minden jól megy ma estére lesz neki téli ruhája is...majd próbálok feltenni téliesített képeket róla
mi meg épp házat keresünk, ma egész nap Verával hármasban nézelődtünk...nyakig érő fűben rohangált, egy csomót játszott, mindenbe belefetrengett, most olyan fáradt, hogy meg sem mozdul - csak alszik...és olyan büdös, hogy asszem holnap megfürdetem....életében kb. harmadjára.
köszönöm a méreteket! próbálok jó 40-42-es körmérettel számolni majd....
Köszönöm a méreteket:) szerdán megyünk ruhát nézni végre.
én ha az van akkor néha orron szoktam csapni - ott oldalt, mondjuk nem sokszor volt olyan hogy fájt is volna neki - a kutyasulis szerint nem elég erősen vagy határozottan csinálom...dehát milyen is az kiskutyát megverni tanulni. na mindegy
most visszatértünk a szigorúbb életvitelhez, meg akarok megint jutifalatot is beszerválni neki a sétákhoz. egyenlőre most szépen visszajön mindig lekesen üdvözlöm.
nagyon arik a képek, Atomka nomeg a szülinaposoké is gyönyöruek
Szia, a Fennel practical dog listener-t elolvastuk - de lehet újra kell olvasni mert a gazdi memóriája kihagy- és Vera ezt maximálisan kihasználja...az ajtón kimenést gyakroljuk, kaja előtt mindig fekvés - asztalról semmit - viszont sétánál nemtudom magam mögé kényszeríteni....azt jó lenne valahogy megtanulni. max lábhoz parancsra ráncigálom vissza, de hogy mögöttem jöjjön 2 lépéssel az sajnos nem jön össze
az ágyra tegnap este nem engedtem fel - és szerencsére szót is fogad, nyüszít egy kicsit meg fel alá jár, hogy nem tetszik neki, de utána megelégelte és kiment a konyhába (!!!) a saját helyére.
szóval nem veszett fejsze nyele ....de ha gazdi belazít, kutyi bekeményít. az tuti.
Na, ez nem a pinscherek napja, a délelőtti sétán jól elkóborolt egy foxival, persze tök süket volt, vissza se nézett hol vagyok, délután meg simogattam a takaró alatt, erre elkezdett morogni (gondolom az üzenet az volt hogy hagyjam békén aludni a melegben). na ott akkorazonnal ágyból kirepít, leszid azóta se engedtem fel - nem is próbálkozik, tudja hogy nem szabad....félek most üt vissza az elmúlt napok eltúlkényeztetése. és itt jön az a mondat amit nemrég valaki írt hogy "mert akkor a fejünkre nőnek"
a bosszúpisi, bosszúkaki rossz helyre ismerős (a fenyegetéskor vagy szidáskor nem), de remélem nálam sokkal tapasztaltabb gazdik írnak majd tanácsokat is, amiből mi is tuti tanulunk...
Azt hozzá kell tennem hogy éjszakára mindig kipakoljuk a konyhába a saját kis házába.
Tegnap valahogy "véletlen" (véletlen=tudjuk hogy igazából nem kellene, de mégis kipróbáljuk) bent maradt az ágyban és egész éjszaka vele aludtunk de reggel mindketten azt mondtuk - ez volt az utolsó - ő sem aludt, meg mi sem, mindighelyezkedett meg fészkelődött egyik kényelmi pozicióból a másikba, természetesen teljesen mereven kinyújtott lábakkal
Így marad a lefekvés előtti, és a felkelés előtti hempergés
mi - Vera - kislány révén - meg néha "lekurvázni" szoktuk, főleg mikor mindig ahhoz bújik/arra fekszik kettőnk közül aki teste már a legmelegebb már a takaró alatt, ahogy reggelente amikor beengedjük magunkhoz hempreg a párnán közöttünk hassal felfelé...meg mindig a saját kényelme a legelső számára...meg sok apró hasonló (gondolom itt mindenki számára megszokott dolgok )
Elküldve:
2010-09-17 21:25:45
de remélem valamikor majd be tudom vezetni Verát a pinscherebanditák közé 
nekünk is kellene folytatni a tréninget.
) a szupereb weboldalán, én összetaliztam vele személyesen és próbálgattunk minden modellt meg méretet, mert lehetetlenség a centiméterek tudatában is kiválasztani a helyes méretet...
gyönyöruek 
