A kora délutáni séta csak azért jöhetett létre, mert itthon vagyok betegen (már szombaton is lázasan voltam kint a menhelyen). Sajna holnap már újra meló...
Ami az ágyban alvást illeti, nálunk az tabu! Van saját helye, és szerintem azért szükség van nekünk is az intim szféránkra.
Cserébe minden reggel óramű pontossággal 6 körül jön be, lábujj rágcsálás, talp nyalogatás, aztán megáll a fejem mellett az ágy szélénél a simiért, s indul a nap!
Neeeeeeeeeeeeeee......... Ezt hívják túlerőnek!!! Nem bírom tovább ezt a feszültséget, inkább elmegyek Diával sétálni! Csinálok sok képet, hogy úgy tűnjön, kettő van belőle...
Dia az első volt a vasadi csoportból, aki gazdára talált (szerencsére nálunk!), talán ezért nem lehet annyira emlékezni rá.
Kb. 2 hetet volt a Noésoknál, akiknek ezúton is tisztelet és köszönet!
De ahogy Dia tud örülni a mai napig is Nekik, az leírhatatlan!
Nem véletlen, hogy azóta is rendszeresen kijárunk a menhelyre...
Molnárral kapcsolatban, a szombati közös séta óta óránként hallgatom, hogy miért nem hoztuk el Dia mellé...
De nagyon örülünk, hogy jó helyre került, és családból várhatja a végleges gazdiját! (ki tudja, talán még akár Dia mellé is...)
Diának végre megtaláltuk a juti-csemegéjét! Miközben tegnap rántottam a patiszont, megkóstoltattam vele, utána le nem lehetett vakarni...
Dia hírek:
Minden rendben, játszik ezerrel, élvezi a "nyomorát", összehaverkodott egy pár hónapos vizslával is (videot majd feltöltöm este a gallery-ba).
Mostanában kevesebb kép készül, de pótolni fogom.
18-án tervek szerint ott leszünk, időjárás lezsírozva, ha meg esik, akkor elázunk... Ugye lehet Diát is vinni?
Más:
Amióta Pehelyt megláttuk, Gazdianyu erős fülrágásba kezdett (mármint az enyémet rágja), de egyelőre még kitartok!!!
Jól van, köszöni szépen, de leginkább arra gondolt(unk), hogy a szombati nyílt napra kilátogatunk, ha nem jön közbe semmi, és személyesen fog majd mesélni...
Ma már volt haverkodás más kutyákkal, minden morgás nélkül... Nem fenyegetésként, de szerintem szeptember elején-közepén kilátogatunk egy szombati nyílt napra! (persze csak, ha Ti is akarjátok...)
De jó!!!
Mi is nagyon örülünk Gréta (alias Molly) révbe érésének!
Révről jut eszembe, ma bekompoztunk a Monostori-szigetre, és nagy élmény volt Diának az első Dunai átkelés! Sőt még egy Noés autót is láttunk a szigeten! Tegnap esti Dia-szösszenet:
Hirtelen nagy vehemenciával berohan a kutya, megáll a nappaliban, kifelé fordul, morog, majd vakkant egyet (jé, ennek a kutyának van hangja... ), és néz a háló felé, hogy valaki jöjjön már, mert gáz van! Kimegyek vele az udvarra, és egy részeg támaszkodik a kapura, a kutya meg bebújik mögém, és onnan lesi, hogy mi lesz... (de meg lett dicsérve, mert szólt, csak az a probléma, hogy mindezt hajnali 1-kor )
Ezt a varrat dolgot én nem látom annyira tragikusnak Diánál, de állítólag mi férfiak máshogy látjuk a világot... Bodzáét nem láttam, de ahogy elnézem, nincs befolyással a lelki világára, és teljesen jól érzi magát, szerintem is várjatok még a műtét dologgal...
Még pár mondat Diáról:
Minden nap séta és sok-sok játék!
A séta úgy működik, ha meglátja a pórázt, akkor kiáll a teraszra vagy a kapuba, hogy menjünk már...
Kocsiba nem száll be, hanem beugrik, imád a hátsó ülésről szétnézni mindenfelé.
Legújabb szokása, hogy mikor bejön a házba, megkeresi valamelyikőnket, és puszi hegyekkel a nyakába ugrik!
Kicsit más...
Nem tudom szoktátok-e nézni a National Geographic-on Cesar Millan műsorát (A csodálatos kutyadoki a címe), de nagyon sok apró dolgot el lehet lesni úgy a kutyákról, mint a kutya-nevelésről, leginkább a kutyák szocializációjáról! Mi nagyon sok dolgot tudunk hasznosítani belőle!
Dehogy baj, nyugodtan publikáljátok a képeket!
Dia Nektek köszönheti, hogy a sorsa így alakult!
Mi meg mindent megteszünk, hogy így is maradjon! Jut eszembe, a héten visszük oltásra...
Horkolás ezerrel... (még engem is lepipál. állítólag!) Ma felmentünk a környező dombokba egy kis sétára, remekül közlekedik a pórázzal, odafelé még megriadt az utcán a kétoldali kutya-ricsajtól (mit képzel, hogy Ő mehet sétálni...), aztán visszafelé beállt közénk, és rájuk sem hederített! Azóta (kb 2 órája) pedig alszik egyfolytában.
A kutyaajtót szintén elsőre bevette, és simán közlekedik rajta. Kedvenc benti időtöltése TV-nézés gazdikkal, és a halak kergetése, természetesen akváriumon kívülről!
Apportírozásból jeles! Megtanult vezényszóra ülni (na azért ez még nem 100%).
Viszont rengeteg képet csináltunk, amiknek inkább készítek egy galériát...
Amúgy meg nincs elkényeztetve... (ááááááááá, dehogy!)
Pár nap várakozás után, de bent vagyok a fórumon, ezért elnézést, ha kicsit régebbi dolgokra is fogok reagálni.
Igen, tudjuk milyen szerencsések vagyunk, de a legfontosabb, hogy Dia is szerencsésnek érezze magát!
Egy igazi szeretet-bomba, igényli és adja is bőven! Hihetetlenül gyorsan tanul, és fogékony minden új dologra.
Valóban mindegyik vasadi boxos gyönyörű, de Nekünk van már okunk elfogultnak lenni, és csak megint köszönni tudunk mindent!!!
Amint kicist jobban összeszokunk, biztos kint leszünk a szombati nyílt napokon!
Üdv,
Zoli.
(gondolom kiderült, hogy Dia egyik új gazdája vagyok...)