Olyan érdekes, ha ilyet látok, nem az jut eszembe, hogy ó szegény, milyen nehéz lehet neki, (bár biztos, hogy nem könnyű) hanem inkább picit irigykedem, hogy milyen bátor, milyen önfeláldozó, hogy ekkora családot képes bevállalni.
Csodálom az ilyen BÁTRAKAT, hála istennek vagytok azért ilyenek sokan, ha nem is elegen!
Valahogy én is így gondolom! Biztos, hogy szerencsétlen és boldogtalan az az ember, aki ilyet csinál.
Nem ismeri azt, hogy mekkora boldogság az, amikor hozzábújik egy kutya, teljes bizalommal és óriási szeretettel! Tuti, hogy mi sokkal szebb és jobb életet élünk!
Ezt én gondolom.
Apa érzéseit is tolmácsolom: felkötni, kerékbe törni, felgyújtani, de minimum leköpni, börtönbe csukni az ilyet!
Annyira jó, hogy ezeket írod! Olyan közel kerülnek így hozzánk ezek a kutyusok!
Bár lenne időm, de majd szakítok, a munkahelyemhez közel vannak, ha lehet, szeretném majd őket meglátogatni! Remélem van annyi protekciónk, hogy bemehessek és megbabusgassam kicsit azt, amelyik igényli ezt!
Katikám! Őszintén csodállak, hogy ennyire toleráns tudsz lenni!
Én nem, inkább nagyon felháborodott és dühös és értetlen vagyok!
Tudod imádom a fiamat, mint ahogy általában az anyák a gyerekeiket, de sosem hagynám, hogy így terrorizáljon engem! Igaz, ő nem is próbálkozna ilyesmivel. Talán mert én is mindig elfogadtam az ő választásait.
Szerintem tiszteletben kell tartanunk egymás érzéseit, igényeit, s nem pedig a "szeretet jogán" durván beleavatkozni és megbántani szeretteinket azzal, hogy bezzeg mi mindent sokkal jobban tudunk, azt is, mi a jó neki. Itt vesztes mindkét kutya, plussz a Kriszti, plussz mi mindnyájan, akik újra csalódtunk az emberekben!
Ez így van Szucsikám! Nagyon jó érzés, az ellenkezője pedig szorongást okoz.
Dóri nem válaszolt a karácsonyi e-mail-emre sem, jó ideje nem jelentkezett, ezért nagyon aggódunk Felleg-babáért!
Vajon mi lehet vele? Nagyon reméljük ő is jól van!
Ezzel a mieink is így vannak! Ha Fitos királylány valamire húzza az orrát, akkor ha a két fiú boldogan befalja, ő is megeszi. Kivéve az édességet, azt semmiképp nem eszi meg. Vigyáz az alakjára!
Ez érdekes, mert nálunk is így van!
Csoda ágyat csináltam Timurnak, nagy kényelmes, mind a három kutya imádja napközben, de éjszaka bizony árván marad.
Eleinte nem szerettem volna, hogy Timur felszokjon, mert olyan nagy! De mostanra már kiderült, hogy olyan pici tud lenni, hogy észre sem venni, hogy ott van. Akármelyik kicsikénknek a "jelenléte" az ágyon sokkal nagyobb volt, mint az övé! Te ezt biztosan érted!
Szegény kis öreglány! Gondoltam, hogy nem ivartalanítás történt! Képzeld, Csepkét ivartalanították! Ő is túl van. Kíváncsi vagyok, hogy fog-e változni a természete? Remélem Adrienn megírja majd. Nagyon aranyos, rendszeresen jelentkezik, így elég sokat tudunk a kis édesről!
Igen láttam, de bevallom, nem fogott el "édes" izgalom, hogy hurrá, lehet, hogy elkel! Annyira-de annyira imádni való!
Úgy fogok utána bőgni, mint állat!
Visszaolvastam, amennyit csak tudtam, örülök a panziós kuttyok költözésének, remélhetőleg könnyebben fogják őket látogatni, mint Mogyoródon. Egy okból, mivel az emberek lusták (jó, magamból indulok ki!) nem szeretnek annyit utazni,
pláne munka után.
Szóval drukk nekik is, érezzék jól magukat az új helyen és legyen szerencséjük a gazdi-találásban!
Hú de irigyellek! Nekünk sajnos egy kevésbé tündér-királylányos uncsink sincs! De gratulálunk! Tényleg ügyesek voltatok! Különben a pici kuttyokért is irigykedem! Annyira szeretem a bébi kutyákat, de most egyenlőre nagyon sanszos, hogy nem lesz kicsikénk.
Elküldve:
2012-01-18 07:28:12
