Köszönjük.
Hála a jóistennek, a mai napot sem kellett állatorvos nélkül töltenünk, Samu reggel véreset pisilt. Úgyhgy rohanás a Felicavetbe, ahol TERMÉSZETESEN nem pisilt véreset, a levett mintában sem volt vér, az UH és a röntgen sem mutatott semmit. Úgyhogy kaptunk antibiotikumot.
Komolyan, ezek direkt csinálják.
Sziasztok! Csak szeretném elmondani, hogy már alig várom a 3 éves nyolc hónapos születésnapomat. Ugyanis az volt ma, hogy beosontam herbera után abba a helyiségbe, ahonnan mindig más szagúan jön ki. Én is és Velúr is jobban szeretjük a rendes szagát, ezért utána mindig letisztogatjuk, de ez neki nem tetszik olyan nagyon. Na, de visszatérve a lényegre. Szóval, beosontam utána, bár Samu előre figyelmeztetett, hogy ne játsszak a tűzzel és addig örüljek, amíg nem kell oda bemenni. Márpedig bemenni akkor kell oda, amikor túl jól érzik magukat a sétán és jól beszagosítják magukat. Na, akkor herbera ideges lesz és állítólag ott megszabadítja őket a - szerinte - bűztől. Namármost, én csak két dolgot nem értettem ebben: mi az a séta és mi az, hogy beszagosítani magam. Erre azt mondta Samu, hogy ahhoz, hogy megértsem ezeket a dolgokat, legalább olyan meglett korúnak kell lenni, mint ő. Márpedig ő pont ennyi. Na, de azt hiszem, megint elkalandoztam egy kicsit. Szóval belógtam utána, sőt, még az üvegkalitkába is bementem, pedig Samu főként ettől óvott, sőt, herbera is szólt, hogy szerinte ne. De én meg másként gondoltam, egészen addig, amíg a nyakamba nem szakadt az áldás. Azt hiszem, legközelebb jobban hallgatok az öregebbekre.
Sziasztok! Képzeljétek, a hülye Borza egy áruló lett. Csak azért, mert a Samu nevezetű egyszer játszott vele, valamint egyszer megengedte neki, hogy odabújjon hozzá, már rögtön ő lett a példaképe. Jó, nem állítom, hogy én nem próbáltam behízelegni magam, de az nem is úgy volt. Úgyhogy jól meg is kergettem őt, hogy tudja, hogy járnak az ilyen gerébek.
<IMG src="" border="0">
Aztán kibékültünk egy kicsit.
<IMG src="" border="0">
De megint áruló lett, ami nem is baj, mert így legalább engem jól le tudtak fényképezni és így mindenki láthatja, milyen csini vagyok.
<IMG src="" border="0">
Valamint:
<IMG src="" border="0">
(Borza egyelőre fotózhatatlan, kevés hozzá a fény, állandóan rohangál )
Samu is szokta kapálni a vizet, ki a táljából. Vagy táljukból, ha éppen kint az udvaron jön rá az ötperc. Főleg a legnagyobb kánikula idején jó az ötlet. Még nem jöttem rá, hogy miért csinálja.
Bés Rókaváriak laknak nálam, egy lamantin és egy ördögfatty. Jó, igazából két ördögfatty, de az egyik lamantin is.
Íme az első zsákmányuk (supported by Luca) háttérben a tettessel:
Az airedalek ágyát is bevették, így ők most kénytelenek a kanapén aludni, ketten három párnán osztozni. Vittek az ágyba olvasnivalót is, de éjjel rájöttek, hogy sötétben nem tudnak olvasni, ezért első mérgükben miszlikbe aprították az újságot (bizonyíték nincs, illetve csak az én szavam :) )
Borza szerintem sokallja az információt az asztal polcán:
Aztán a sok megmozgatott infótól egyszer csak váratlanul elalszik:
Belúr (ejtsd Velúr ) pedig NEM lop:
Pláne, ha valamiért többször szólsz neki:
A zsákmányt pedig biztonságba helyezi:
(No comment)
Lássuk, mi van a hó alatt:
MIndegy, mert én már megtaláltam:
Azért én még egyszer ellenőriznén, nem mintha nem bíznék benned...
Akkor leszedem a madár gombócot:
Ezért most megfizetsz!
Egy kicsit egyszerűbb megoldás az, hogy a kutya testtömegének 2-3%-át szokták adni. Ennek - ha jól emlékszem - 40%-a hús, 30%-a csontos hús, 30% zöldség-gyümölcs (ha valaki ad gabonaféléke ist, akkor az is ebbe tartozik.) + az egyéb táplálék kiegészítők
A kutyakonyha.hu-n találsz erre vonatkozóan egy csomó információt.
Ha nagyon tudományosan akarod megközelíteni a kérdést, van egy képlet is, aminek segítségével meghatározhatod a kutya energiaszükségletét, és egy kalória táblázat segítségével szupertudományos takarmányozási tervet állíthatsz össze. :)
(Mondjuk én még nem láttam olyan kalória táblázatot, amiben mondjuk bármilyen farhát szerepelt volna, de lehet, hogy van ilyen.)
Időközben feltettem oda. Remélem, hamar lesz gazdájuk. Az összes nagyon édes, de a két legnagyobb kedvencem a két felső sorban ülő: a sok feketés és a mellette ülő.