Amikor még minden rendben volt:
<IMG src="<IMG src="" border="0">" border="0">
Csak mosolyogni kellett és kertészkedni. És még minden foga megvolt.
<IMG src="<IMG src="" border="0">" border="0"> <IMG src="<IMG src="" border="0">" border="0">
Aztán kibújt a szög a zsákból:
<IMG src="<IMG src="" border="0">" border="0"> <IMG src="<IMG src="" border="0">" border="0">
Majd este készítek fényképet a legújabb verzióról. Most éppen nem az elvárt agaras/vizslás (amivel szerintem a legcsinosabb), sem a vicces terrieres, hanem mindkettő félig feláll és behajlik neki középre.
Egyszer minket is megállítottak, de ők inkább az érdeklődő fajtából voltak, tudni akarták, használja-e még őket valaki vadászatra. Vagy lehet, hogy csak beugratós kérdésnek szánták.
Dudókának kiesett az egyik foga. Minden bizonnyal ebben a fogban tárolta az eddig megszerzett ismeretanyagot, így reggel a fogtündértől csak egy frászt kapott
Sajnos ma hazavitték az új cimborámat, pedig micsoda klassz kis hét volt! Lehetett nyúzni-húzni, gyötörni, csak ritkán szólt rám, hogy elég, nem úgy, mint ez a két maradék itt. Aztán ettől olyan szomorú lettem, hogy elvittek ma az első sétámra. Hát, volt egy kis cirkusz a kapuban, aztán azt mondták, ha nem szedem össze magam, itthon maradok egyedül, így inkább átkeltem a Rubiconon. Kint már jó nagy szám volt, a kettővel arrább lakó kutyát jól meg is ugattam. Aztán elsétáltunk a Jági tóig, ott kiderült, hogy tudok (és akarok is) úszni, úgyhogy jól ki is nevettem a Sámuel nevezetűt, aki meg nem úszik egyáltalán. Hazafelé meg hemperegtem is egy kafa illatos helyen (egy bazi nagy trágyadomb mellett), koszos lettem, mint a Moszkva tér. Szerencsére mindenki úgy elfáradt a nagy melegben, hogy a fürdetést megúsztam. (heh, milyen remek szóvicc! )
Sajnos nem tudjuk képekkel igazolni a kalandot, de majd legközelebb.
Rodolfo yl Madriguerra de Zorro panaszlevelet akart írni a kanapé- és ágyhasználat teljes betiltásával kapcsolatban, de belé fojtottam a szót, miután ellopta az utolsó darab fokhagymás kecskesajtomat. Most bűzlik, mint egy görög busz.
Pénteken kutyaiskolában leszünk, de a vasárnap jó. Gyertek csak érte nyugodtan, mi még mindig mozgáskorlátozottak vagyunk Rodolfo hiányos oltási sora miatt...
Két vendégkutya van nálam, az egyik felfelé, a másik lefelé nem tud / akar lépcsőn menni. De ez természetesen nem tartja őket vissza az eszköz használatától...
Kócos visszatért hozzánk (1 hétre). Mit mondjak, egész hamar feltalálta magát, felderítette a legjobb hűsölő- és ásóhelyeket, kergetőzött Samuval és a kicsivel, Luluval udvariasan körbeszaglászták egymást és ki-ki ment a dolgára. Vidáman leszünk egy hétig.
Csak szólok, hogy új haverom van! Még egy wookie...
<IMG src="" border="0">
Produkálom magam szorgalmasan, mert ezzel az újjal jobban lehet játszani, mint Lucával.
<IMG src="" border="0"> <IMG src="" border="0">
Ja, meg még csináltam egy kis zrít a békakeltetőben. Megint bedugtam a fejem bugyborékoltatni, ez az új hobbim. (Sajnos a képen nem látszik, de tök zöld lett az egész képe - a szerk. )
<IMG src="" border="0">
Nagy-nagy gondban vagyunk Rudóval. Lassan el kell döntenünk, hogyan is álljon a jövőben a füle.
Így? (agarasan-vizslásan-labradorosan)
Vagy durván terrieresen?
Vagy ebben az esetben is az arany középút lesz a megfelelő?
Ezen annyit gondolkodtunk, hogy ebbe is belealudt. Itt a kutya, hol a kutya?
Megvolt Luca első igazi vaddisznós kalandja. (Nem, nem jártunk vaddisznós kertben.) Sétálni mentünk az erdőbe, én elbambultam, csak arra kaptam fel a fejem, hogy Lulu beveti magát a bozótba. Innen kb. így zajlottak az események: csörtetés, vau-vau-vau, csörtetés, röff-röff (ennél a pontnál nagyon megijedtem, addig azt hittem, csak valaminek a szagát kapta el, ahogy azt szokta, és azon kezdtem el gondolkodni, hogy fogom hősként kiszabadítani a vaddisznó agyarai közül az én kicsi Lulukámat ), csörtetés, Luca buksi előbukkan a bozótból és nagy szemekkel néz: Láttad te is? Ennyire még nem örültem neki sosem.