A helyi állattartási rendeletekről
Rengeteg Önkormányzat elköveti azt a hibát, hogy a helyi állattartási rendeletben magasabb szintű jogszabályokkal ellentétesen korlátozzák az állattartást.
A legjellemzőbb a tartható állatok számának korlátozása, a veszélyesnek minősített-, vagy szájkosár viselésére kötelezett fajták tételes felsorolása nem megfelelő ismeretek birtokában. Az előbbire egy elismert jogász levelét idéznénk:

Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre
Polgármester
Részére

Tisztelt Dr. Mester László polgármester úr!

Eljuttatták hozzám, t.Önkormányzat "1/2009. (II. 10.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet Az állatok tartásáról szóló 34/2008. (X. 21.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet módosítása " megnevezésű helyi rendeletet, mely több helyen említi, hogy pl. 3-nál több eb tartásához a közvetlen szomszédok meghatározott részének a "hozzájárulása" szükséges.
Engedje meg, hogy ezzel kapcsolatban észrevételeket tegyek.

A közigazgatási eljárásjog a "szomszédok hozzájárulásának" intézményét nem ismeri. A Ket. 44.§. 45.§. alapján csupán a szakhatóság jogosult hatósági eljárásban hozzájárulást adni, vagy megtagadni, mely ellen az érdemi határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja jogorvoslati jogát az ügyfél. A közigazgatási jogban értelmezhetetlen szomszédi hozzájárulás , megtagadása ellen jogorvoslatnak helye sincs, viszont érdemben eldöntheti az ügy kimenetelét. A szomszédnak, amennyiben az állattartás megítélése szerint számára "szükségtelen" zavarást okoz törvényes joga van a Ptk. 100.§. alapján birtokháborítási eljárást kezdeményezni. (Ptk. 191.§.(1) )
2008-ban hatályba lépett a 2008. évi XLVI. az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény.
A 2. § szerint (2) A törvény alkalmazási köre kiterjed
e) az állat tartására, forgalomba hozatalára, szállítására, levágására, leölésére, gyógykezelésére, egészségi állapotának vizsgálatára;
6. § (1) Állatot tartani csak az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírtaknak megfelelő helyen és módon szabad. Az állati eredetű élelmiszer előállítása céljából az állattartáshoz olyan, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti állattartó helyet kell létesíteni, továbbá olyan állattenyésztési és állattartási technológiát kell alkalmazni, amely lehetővé teszi az állatok egészségének megóvását, valamint azt, hogy az így nyert állati eredetű élelmiszer emberi fogyasztásra, illetve élelmiszer-előállításra alkalmas legyen.
(2) Az állatok tartása nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jólétét, nem károsíthatja a környezetet.
(5) Állat tartását csak állat-egészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, illetve természetvédelmi indokkal lehet korlátozni.

A fenti körülmények fennállásának megítélése azonban hatósági feladat, a törvény nem írja elő, hogy a szomszéd az engedélyezési eljárásban "hozzájárulási" jogkört kaphat. Jogait megvédheti , birtokháborítási perben, ha az engedélyezett állattartás szükségtelen zavarást okoz.
Ezért javasolnám, hogy az engedélyezési eljárásokból a szomszédok hozzájárulásának követelményét töröljék, tekintettel arra, hogy az Alkotmány 44/A (2) szerint az önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes magasabb színtü jogszabállyal.

Bp. 2009-04-03 Tisztelettel:
Dr.Pozsonyi Anikó
Ügyvéd
Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete Jogsegélyszolgálat

Biztosak vagyunk abban, hogy az helyi állattartási rendeletek 90 százalékában található olyan kitétel, amely elavult jogszabályokra hivatkozik, vagy magasabb szintű jogszabályt sért.
Kérjük, hogy a rendelet tervezeteket, vagy a meglévő rendeleteket vizsgáltassák meg a témában jártas jogásszal! 2009 január óta ezügyben fordulhatnak Dr. Czerny Róbert civil állatvédelmi ombudsman-hoz.