Regisztrál :: Profil :: Beállítás :: Tagok :: Szavazógép :: Csoportok :: Segítség Vissza :: Főoldal 
 Hozzászólások: 9452149/69 Témák: 18931 Tagok: 112522 Legújabb tag: joolaci67 Online: (86/1
 Név: Jelszó:  Eltárol  Elfelejtette jelszavát?

Ha ide klikkelsz, a fórumunk felhasználási feltételeit olvashatod. Az el nem olvasása nem mentesít a betartása alól!
Ez egy független, politika és kutya-politika mentes fórum, aki ide téved ezt ne feledje el !
    / 3 
Lista: 
Kép:
Smile:
  
 

Szakirodalom, ismeretterjesztés

(üzenet: 66, Steinhart kennel fóruma)
 

Steinhart



Tagság: 2004-08-23 22:24:21
Tagszám: #12214
Hozzászólások: 10636
30. Elküldve: 2008-02-22 21:16:08,

Szakirodalom, ismeretterjesztés

[51.]

egy érdekes link: http://www.pet-art.net/

honlapom
Steinhart fórum
Steinhart adatlapja Privát üzenet küldése Email küldése WWW oldal Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:
  


Steinhart



Tagság: 2004-08-23 22:24:21
Tagszám: #12214
Hozzászólások: 10636
29. Elküldve: 2008-01-11 14:56:05,

Szakirodalom, ismeretterjesztés

[52.]

NJ ÚJSÁG 2007/5-6 Thomas Lapp
Középpontban
Egy új rovat a „Der Gebrauchshund” hasábjain a kutyavezetõk
meginterjúvolása. Ahol eredményes kutyavezetõk elõre
kidolgozott kérdésekre válaszolnak.
Kérjük ismertesd nekünk röviden a te privát életedet (életkor,
foglalkozás, család, gyerekek, más hobbi)
45 éves vagyok, önálló és 1986 óta házas, feleségemet
Katjanak hívják. A mi fiunk Pierre most 17 éves. Szívesen
ping-pong-ozok és még sok más sport is érdekel, a kutyázás
mellet azonban sok szabadidõm nem marad.
Mióta foglalkozol kutyasporttal? Milyen kutya fajtával kezdtél?
1975-ben kezdtem elsõ Harry vom Dächselberg nevû kutyámmal,
és 1980-ban kvalifikáltam magam elõször vele a német
bajnokságra.
Mi motívál téged a kutyasportra?
Az állatok szeretete és a vonzerõ, hogy egy kutyát a tulajdonságaihoz
mérten kiképezzek, és ez a kiképzés olyan kitûnõ
legyen amilyen csak lehet, amit kutyámmal a legmagasabb
szinten is be tudjak mutatni. Ez minden kutyánál újabb
kihívást jelent, mert minden kutya egy külön individuum.
Mi volt a te legjobb eredményed?
Összességében 12-szer vettem részt hét különbözõ kutyával
a német bajnokságon. Minden nemzeti bajnokság számomra
személyes siker volt, mivel minden kutyámmal a kitûzött
célt elértem. A legjobb helyezést 1997-ben Dasty vom
Hainpark nevû kutyámmal mint ötödik értem el. Kétszer
tudtam kvalifikálni magam a WUSV világbajnokságra Dastyval,
1996-ban Finnországban hetedik, 1997-ben Svájcban
mint legjobb német résztvevõ kilencedik tudtam lenni. Mindenestre
a háromszoros német bajnokságon való részvétel
saját tenyésztésû Falk von den Wölfen-nel és 2004-ben a legjobb
örzõ-védõ ágazat volt számomra a legnagyobb siker.
Mi volt a legnagyobb sikertelenséged?
Az ifjúsági tartományi versenyen vezettem elsõ kutyámat. Õ
az édesapám kutyája volt, és az örzõ.védõ ágazatban a terheléskor
nem tudott helytállni. Ez számomra mint ifi és újonc
egy nagyon negatív élmény volt. 2000-ben a tartományi versenyen
Ahron nevû kanom, a menekülõ elfogásánál rosszul
reagált, és késõn ragadta meg a segédet. Itt az ágazatot meg
kellett szakítani. Ez az élmény, és a körülmények szerencsétlen
összeadódása mindenesetre egy nagyon negatív emlék
a számomra.
Melyik fajtát részesíted elõnyben ehhez a sporthoz? És mely
okból?
Számomra a németjuhászkutya a legelõnyösebb, a kiegyensúlyozott
wesen-ével, és a nagyon jól kontrollálható ösztöneivel.
Te is tenyésztesz-e? Ha igen, milyen szempontok szerint választasz
tenyészpartnert?
Igen tenyésztek! Olyan munkaképességû kutyák érdekelnek,
amelyek szilárd vérvonalukban alátámasztottak-e képességeikben.
Nagyon fontos kritérium a tenyészpartnernél az
egészség, és az õsök. Az olyan típusos tenyészpartnereket
keresem, melyek megjelenésükkel számomra megnyerõek.
Hogy írnád le a te kiképzési módszereidet? Modern vagy
inkább hagyományos? Egy meghatározó kiképzõtõl, videótól
vagy könyvtõl befolyásolható vagy-e?
Nem tudom mit nevezel modernnek vagy hagyományosnak.
Én megpróbálom feltérképezni a kutya tulajdonságait és
ezután, ezekre alapozva építem fel a kiképzést. Elõször minden
egyes gyakorlatot pozitívan felépítek. Utána a gyakorlatokat
adagolt kényszerrel biztossá teszem. Ha a kutya ezen
átesik és nem szükségel lényeges korrekciót, ismét pozitív
munkával lesz megerõsítve, így végül minden területen egy
olyan kutyám van, amelyikkedvvel dolgozik és ezt magától
teszi. Az örzõ-védõ kiképzés alapjait annak idején Helmut
Raisertõl tanultam. Õ a kutyakiképzésben az örzõ-védõ specialistája,
aki a sportolóknak egy érthetõ bázist nyújtott, így
egy meglehetõsen nagy részt képvisel a mai örzõ-védõ kiképzésben.
Különben más kiképzõk ötleteit és tippjeit, akik az én kiképzési
vonalamat képviselik mindig beépítem a saját képzésembe.
Azt gondolom az pozitív, ha a top kiképzõk nyitottak, és így
a kiképzést elõre mozdítják. Korábban sokan bezártak voltak.
Ha az ember a vizsgaszabályzat magas követelményei
mellett, nem nyitott az újdonságra és a fejlõdésre, hamar hátul
találja magát.
Mit változtatnál meg a vizsgaszabályzatban, ha lehetõséged
lenne rá?
A meglátásom szerint a vizsgaszabályzat követelményei a
kutyasport bázisát jelentõknek túl magas. Egy normál sportolónak
túl nehéz és következésképpen sokáig tart, amíg
kutyájával le tud vizsgázni. Ha egy bíró egy normál helyi szervezeti
vizsgán a kutyavezetõnek elmondja, hogy mindennek
jobbnak, gyorsabbnak és egyenesebbnek kell lennie, sokakat
kiábrándít és így elvesztik a kedvüket a sport iránt. Az én
meglátásom szerint kéne lennie egy beszálló vizsgának, alacsonyabb
követelményekkel, így tehát gyorsabb eredménnyel.
A követelményszintet a helyi szervezeti vizsgákon valamivel
lejjebb kéne engedni. Azért, hogy a tenyésztési feltételek
megfelelõek legyenek, a többszörös tenyésztési felhasználáshoz
alapul szolgálna egy magasabb minõség.
Milyen kívánságaid és elvárásaid vannak, saját jövõddel
szemben a kutyasportban?
Amilyen sokáig még kedvem lesz, mint ahogy az elmúlt 30
évben, addig kutyát nevelek és képzek. Hogy milyen sokáig
versenyzek még, azt nem tudom. Irigység és rosszindulat, ami
speciell ezen a szinten gyakran elõfordul, valakinek ezeken
a rendezvényeken olykor kedvet okoz.
Fordította: Bors Péter
Forrás: Der Gebrauchshund
Thomas Lapp
Középpontban

honlapom
Steinhart fórum
Steinhart adatlapja Privát üzenet küldése Email küldése WWW oldal Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:
  


Steinhart



Tagság: 2004-08-23 22:24:21
Tagszám: #12214
Hozzászólások: 10636
28. Elküldve: 2008-01-10 09:40:21,

Szakirodalom, ismeretterjesztés

[53.]

Tudod-e? ereti:http://www.bluecross.hu/tudode.html
Blue Cross
állatorvosi rendelő
avagy hitek és tévhitek, állati érdekességek
Főoldal > Tudod-e?

• Miért "ragadnak össze" párzás után a kutyák?
A kutyák párzásának érdekessége, hogy a párzás során a szuka és a kan hosszú időre "összeragad", azaz nem tudnak szétválni (s a szétválást nem is szabad erőltetni). Korábban sokféle elmélet született a jelenség okának magyarázatára. A félreértések abból adódtak, hogy először az "összeragadást" a párzást követő jelenségnek tekintették, mintegy "utóhatásnak". Pedig valójában ez a jelenség a párzás, az ejakuláció része, mégpedig annak igen fontos (leghosszabb) 3. fázisa. Akkor nézzük röviden a kutyák ejakulációjának 3 fázisát:

1. fázis: Rövid, legfeljebb 1 percig tartó folyamat, melynek során kis mennyiségű, víztiszta folyadék ürül (gyakorlatilag spermium mentes) - előkészíti a "terepet" a spermiumok számára.

Ezt követően létrejön az összeragadás, a kan lefordul a szukáról (párzó mozdulatok már nincsenek).

2. fázis: Viszonylag rövid ideig tart (1-2 perc), ilyenkor ürülnek a spermiumok. Ez a váladék tejfehér színű, sűrű.

3. fázis: Ez a leghosszabb szakasz, és a legnagyobb mennyiségű váladék ilyenkor ürül. Tulajdonképpen a prosztata váladékáról van szó, amely víztiszta, hígan folyó. Ennek ürülése akár 20-30 percig (extrém esetben még hosszabb ideig) is eltarthat. Az összeragadás tehát tulajdonképpen a 2-3. fázishoz tartozik, és azt a célt szolgálja, hogy a kannak legyen módja befejezni az aktust a minél biztosabb termékenyülés érdekében. Eközben már nincsenek párzó mozdulatok, az állatok viselkedése sokkal inkább kellemetlen, szorult helyzetre utal, pedig még ez is a párzás, az ejakuláció része, mely során a kan folyamatosan üríti a prosztataváladékát. Miután az ejakuláció lezajlik, gyorsan bekövetkezik az elernyedés, és a pár szétválik.

Az említett összeragadás fontosságára, a sikeres termékenyülésben játszott szerepére utal az a megfigyelés is, hogy ha a párzás során a kan összeragad a szukával, sokkal nagyobb a vemhesülés valószínűsége, mint ha nem ragadnak össze.

• Igaz-e, hogy a kutya "bűzmirigyét" nem szabad kinyomni, mert akkor azt követően mindíg baj lesz vele?
Nem igaz!
Tény, hogy amíg nincs olyan jel, ami arra utalna, hogy a bűzmiriggyel is baj lehet, felesleges "molesztálni". Az is tény, hogy ha nem szakszerűen végzik a bűzmirigy ürítését, lehet vele bajt okozni. De az is tény, hogy manapság igen sok allergiás bőrbetegség, ekzema hátterében valamilyen bűzmirigy probléma van. A legjobb, ha az állatorvosra bízzák, hogy szükség van-e a bűzmirigy vizsgálatára (üritésére) vagy sem.


• Igaz-e, hogy csak a kutyának van bűzmirigye, a macskának nincs?
Nem igaz!
A macskának is van. És ugyanolyan problémákat okozhat, mint kutyánál (egyelőre még ritkábban).


• Igaz-e, hogy ha szomjaztatják a kutyát, vagy ha az követ eszik, akkor veszett lesz?
Nem igaz!
A veszettséget vírus okozza. Azaz fertőzés útján terjed. Leggyakrabban a fertőzött, beteg állat nyálának sebbe jutásával (harapás) fertőződik meg az állat vagy ember.
A szomjaztatott kutya valóban "veszettül" viselkedhet - de gondoljunk csak bele, mi hogy reagálnánk a szomjaztatásra?!
A kőevés nem oka, hanem következménye lehet a veszettségnek. A veszett állatok tudatzavaruk következtében gyakran lenyelnek ehetetlen anyagokat, tárgyakat. Vigyázat! Nem minden kutya veszett, amelyik "követ eszik". Ez lehet rossz szokás is!


• Igaz-e, hogy a kutyákat életük során legfeljebb 7-szer szabad altatni (műtéthez)?
Nem igaz!
A mai (modern) altatószerek igen "jóindulatúak". Igen kis mértékben veszik igénybe a szervezetet.
Vannak olyan kutyák, amelyeket agresszivitásuk miatt minden vizsgálathoz bódítani (altatni) kell. Persze túlzásba sem jó esni, de nem azért, mert ártalmas az altatás, hanem azért, mert minden altatásnak van természetes kockázata.
A "jóindulatú" altatókra jellemző, hogy még idős, szívbeteg állatokat is műtöttünk velük, mivel nem volt más választásunk. Persze ilyenkor a kockázat lényegesen nagyobb!


• Igaz-e, hogy az altatás megrövidíti az állat életét?
Nem igaz!
Azaz csupán annyiban igaz, amennyiben emberre is: "Aki sokat alszik, keveset él.":-)

• Igaz-e, hogy ha a kutyát nyers hússal etetjük, vadabb (vérengzőbb) lesz?
Nem igaz!
Akkor lenne "vérengzőbb", ha megtanulna ölni, azaz a nyers húshoz úgy jutna hozzá, hogy neki kellene megölnie az áldozatát. Így azonban a nyers hús ugyanolyan kész táplálék számára, mint a táp, vagy a főtt hús, amit a gazditól kap.


• Igaz-e, hogy a kutyát (macskát) csak főtt hússal szabad etetni, nyers hússal nem?
Nem igaz!
Ellenkezőleg. Nagyon jót tesz neki, ha nyers húst is kap. Csirkefejet, nyakat, lábat, farhátat, belsőséget nyugodtan ehet nyersen. És marhahúst ( bélszínt is)! :-)
A sertéshúst és a vadat feltétlenül főzzük meg!


• Igaz-e, hogy minden nőstény kutyának, macskának legalább egyszer szülnie kellene élete során?
Nem igaz!
Ha nem szül, attól semmi baja sem lesz. Ha azonban úgy gondoljuk, hogy egyáltalán nem kellenek utódok, legjobb az ivarérést követően ivartalanítani. Ezzel meg lehet előzni az álvemhességet.


• Igaz-e, hogy a nőstény állatok petevezetőjének elkötése kíméletesebb és veszélytelenebb, mint a petefészkek eltávolítása?
Nem igaz!


Az "elkötés" gyakran súlyosabb szövődményekkel jár, mint a petefészek eltávolítása (pl. ciszta). Arról nem beszélve, hogy az elkötött petevezető nem akadályozza az ivarzást, csak a termékenyülést.


• Hetente egy "koplalónap" kell a kutyának.
Nem igaz!
A koplalónap "pártiak" abból indulnak ki, hogy a kutya számára természetes (ennél fogva minden bizonnyal "jó"), hogy "egyszer hopp, máskor kopp".
Igaz, hogy a vadon élő kutyaféle ragadozók igen jól bírják a kényszerű koplalást, azonban ez a kényszer korántsem feltétlenül jó, vagy "egészséges" számukra. Az emberhez hasonlóan kiegyensúlyozott táplálásra van szükségük.
Bőséges táplálékforrás mellett a farkasok naponta akár többször is vadásznak és táplálkoznak.
Másik tévhit (ugyancsak az ember "kitalációja"), hogy a kutyákat naponta egyszer kell csak etetni felnőtt korban.
Mint az előzőekből kiderül, a kutyák a "szakaszos", hiányos etetést is jól tolerálják, élettani szempontból jobb, ha a felnőtt állatok is naponta legalább 2x esznek.
A napi egyszeri etetés esetén az etetés időszakára az állat igen éhessé, mohóvá válik. Az ételt nagy darabokban, megfelelő rágás és benyálzás nélkül "befalja". Ez a gyomor túlterheléséhez, akár gyomorcsavarodáshoz vezethet.
Jobbik esetben az állat a nem kellően megrágott ételt kiöklendezi, és újra felenné (ha a gazdája "fújj, disznó" felkiáltással el nem venné tőle). Pedig ez a felöklendezés és újra rágás a kutyaféle ragadozók esetében teljesen normális. Olyasmi ez, mint a kérődzőknél a kérődzés: nagy mennyiséget felvesz, előemészti, aztán nyugodt körülmények között egy-egy gombócot felöklendezik, és jól megrágja. Nem azonos, de hasonló funkciójú a kutyák habzsolása (rágás nélküli nyelése), majd a felöklendezés (hányás), majd újra elfogyasztás. Sok kutyás ilyenkor rohan az állatorvoshoz, abban a hitben, hogy betegség miatt hány a kutya, pedig erről szó sincs.
Ha naponta 2x eszik a kutya, akkor a két etetés között kevésbé válik éhessé, nyugodtabban, alaposabban rág, ritkább a felöklendezés, a gyomormegterhelés és gyomorcsavar pedig alig fordul elő. Természetesen a kétszeri etetés nem dupla mennyiséget jelent, hanem azt, hogy azt a mennyiséget, amit egy alkalommal kapna az állat, két részletben etetjük meg. A jobb táplálék hasznosulás következtében rendszerint kevesebb táplálékra van szükség.
Csakúgy, mint az embernél: a napi tobbszöri étkezés egészségesebb!
Egyszer-egyszer nem árt a koplalónap (kiürül az emésztő csatorna), de nem rendszeresen (hetente).
A koplalónapot követően óvatosan, kis adagokban, többszöri etetéssel kell kezdeni.
Ha már az etetésnel tartunk: a ragadozók az áldozat lágyrészeit fogyasztják el először. Amikor ezen túl vannak (időközben a vércukorszintjük jelentősen emelkedik), akkor kezdik el (komótosan) fogyasztani a csontos részeket. Ezt a kutyák etetésénél is figyelembe illik (kell) venni. Ezért először a csont nélküli élelmet (táp, zöldségféle, stb.) etessük, majd kis idő múlva (kb. 20-30 perc) adjuk a csontos húsokat (csontokat).


• A döghús evés rossz szokása a kutyának.
Nem igaz!
Ez a kutyánál természetes. Az enyhén bomló húst jobban tudja emészteni.

• A kutyák rossz szokása, hogy elássák a csontot.
Nem igaz!
A felesleges táplálék elásása a kutyáknál ősi ösztön, amolyan "spejzolás". Az más kérdés, hogy nem mindig keresik meg. Ha gyakran ismétlődik, érdemes csökkenteni az élelemadagot.
Vadászkutyáknál kifejezetten káros. Képzeljék el, hogy a kutya nem apportirozza az elejtett vadat, hanem elássa!:-) A vadászok az ilyen kutyát "sírásónak" nevezik.:-)


• Miért ássa el a kutya a csontot?
Nem csak a csontot ássa el, hanem minden olyan élelmet, amit már nem tud befalni ("felesleg"), és más állatok elől igyekszik megvédeni. Rendszerint azért a csontok kerülnek elásásra, mert először a húst fogyasztja el az állat, és azzal jó esetben jól is lakik. Ám ott marad még a csont, amit "meg kell menteni" szűkebb időkre. Van, aki azt hiszi, hogy miután a kutya elásta a csontot (vagy más maradékot), elfelejti, hogy hova ásta el (ezt azzal magyarázzák, hogy a kutyák gyakran ásnak, de "nem találnak semmit". Nos, a kutyák nagyon jól emlékeznek arra, hogy mit hova ástak el.


• A kutyák rossz szokása, hogy megeszik más állatok (vagy ember) ürülékét.
Nem igaz!
Az állati (emberi) ürülék tartalmaz olyan anyagokat, amelyek a kutyák számára hasznosíthatóak. A növényevők ürülékének rosttartalma pótolhatja a rendszerint rosthiányosan táplált kutyák rostigényét.


• Ha vakaródzik a kutya, még nem biztos, hogy bolhás.
Igaz!
A viszketés, vakaródzás leggyakoribb okai:
bolhásság, a bűzmirigy gyulladása, bélférgesség, fülgyulladás, elkoszolódás.


• Mekkora sebességre képes a gepárd?
96-110 km/h sebességre képes rövid távon.

• Milyen távon rendezik meg a világ leghosszabb távú szánhúzókutya versenyét?
2000 km-en. A versenyt évente egyszer rendezik Oroszországban.

• Hány éves volt az a legöregebb nőstény macska, amelyik még szült?
30 (!) éves

• Hány kismacskát hozott a világra élete folyamán a legtöbbet szült macska?
420-at (!)

• Melyik a leggyorsabb élőlény?
A vándorsólyom. Zuhanórepülésben óránként 270 km/h sebességre is képes.

• Mekkora távolságról képes észrevenni egy galambot a vándorsólyom?
8 km-ről (kedvező körülmények között).

• Melyik a világ leglassabban növekedő állata?
A mélytengeri kagyló. A 8 mm-es nagyságot 100 év alatt éri el.

• Van-e olyan madár, amelyik a levegőben alszik?
Bizony van! A sarlósfecske. Akár 3 évig is folyamatosan a levegőben tud tartózkodni.

• Mennyi ideig képes táplálék nélkül élni a madárpók nősténye?
Akár 1 évig is (!).

• Mekkkora áramütést tud okozni a villamos angolna?
Akár 800 V-ot is! De mivel az áramerősség kicsi, nem feltétlenül halálos.

• Melyik a világ legnagyobb macskája?
A szibériai tigris.

• Melyik az emberre legveszélyesebb emlős?
A patkány. Több, mint 20 féle kórokozót terjeszthet.

• Hány méter a madarak magassági repülési rekordja?
11 277 m. Egy vörös vércse ebben a magasságban ütközött egy repülőgéppel.

• "Amelyik kutya ugat, nem harap"
Igaz!
Legalábbis amíg ugat, nem harap. A kutyák ugatása ugyanis nem támadó szándékot fejez ki, hanem egyféle riasztás a falkatársaknak, gazdának szólóan. Arra figyelmeztet, hogy "történik valami", "figyeljetek ide". A támadó kutya nem ugat. A támadás hang nélkül történik. A kutya akkor is ugat, ha nem tudja, mit kellene csinálnia az adott helyzetben. Egyfajta tanácstalanság kifejezőeszköze is. Amelyik kutya morog, úgy érzi, hogy védekeznie kell. A vicsorgó kutya kevésbé fél, mint a csupán morgó. A vicsorgás agresszivitás jele.


• Miért vonít a kutya?
A vonítás amolyan akcióra hívás. "Itt vagyok, csináljunk valamit. Gyere te is. Jelezz, hol vagy!"

• Igaz-e, hogy a kutyák nem látnak színeket?
Nem.
Bár kétségtelen, hogy sokkal gyengébb a színlátásuk, mint az emberé. A kutyák szeme "pálcikákban" gazdag, "csapokban" szegény. Ezért "pasztell" színárnyalatokat érzékelnek csupán. De nem színvakok. De vajon miért alakulhatott ez így? Nos, a kutyák vadon élő ősei hajnalban és naplementekor (szürkületben) vadásztak leginkább, amikor a környezet már "fáradtabb", szürkés árnyalatokat mutat, így a jobb színlátásra egyszerűen nem volt szükségük.


• Mennyire jó a kutya hallása?
Az emberi hallással összehasonlítva azt lehet mondani, hogy a mély tónusú hangokat nagyjából hasonló módon érzékelik, mint az ember. A magasabb frekvenciájú hangokat azonban sokkal jobban hallják - kiváló a hallásuk. A felső határ úgy 40 ezer Hz körül van náluk, de egyesek szerint a 100 ezer Hz-et is eléri. Ez azt jelenti, hogy sok-sok olyan hangot hallanak, amit az ember már nem. Gyakran tulajdonítanak kutyáknak olyan tulajdonságot, hogy "előre megéreznek" valamit. Pedig leginkább arról van szó, hogy ők már akkor hallják a történések hangjait, amikor azoknak kézzel fogható jelei még nincsenek, azaz amikor az ember még mit sem gyanít arról, hogy történni fog valami. "Megérzi", hogy jön haza a gazdi: holott ő már messziről meghallja, és felismeri a gazdája lépteinek hangját. De képes messziről felismerni a családi autó hangját is.

Összehasonlításul:

Az ember gyermekkorban még érzékeli a 30 ezer Hz-es hangokat. A felnőtt már csak a 20 ezer Hz-est, míg az idős emberek a 12 ezer Hz-et is alig.


• Miért hempereg a kutya oszló tetemekre, bélsárba?
A kérdésre többféle magyarázat létezik. Közülük a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy saját ragadozó szagukat próbálják így elnyomni, mert vadászat során ez előnyös lehet a számukra (a préda később ismeri fel a vadász szagát).


• Miért "szánkázik" a kutya?
Manapság leggyakrabban akkor tapasztaljuk, hogy a kutya a fenekét a talajhoz dörzsöli ("szánkázik"), ha a végbél körüli mirigyek megbetegednek, gyulladásba jönnek, nem ürülnek megfelelően (lásd még: "bűzmirigy problémák"). Másik ok a bélférgesség. Ilyenkor a végbél tájéka viszket.


• Miért rágnak meg mindent a kiskutyák?
A rágcsálás kölyökkorban genetikailag "kódolt" tevékenység.

1. A kiskutyának mindent meg kell ismernie a környezetében. Ezt pedig (a kisgyerekekhez hasonlóan) úgy teszi, hogy mindent a szájába vesz, megízleli, megrágja.

2. A kutyák esetében a fogváltás 4-6 hónapos kor között zajlik. Ilyenkor a fogíny viszket, amit az állat intenzív rágással igyekszik csillapítani.

3. Hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy a kutya ragadozó, és mint olyan, vadászösztöne van. A kölyök, ahogy cseperedik, elkezd "vadászni". Mire vadászhatna, ha nem a környezetében fellelhető tárgyakra? Így aztán zsákmánnyá válnak a cipők, zoknik, szerte hagyott ruhák, könyvek, papírok, a seprű, partvis, stb. is.



--------------------------------------------------------------------------------

Vissza a kezdő oldalra ©Veterinary of Blue Cross






honlapom
Steinhart fórum
Steinhart adatlapja Privát üzenet küldése Email küldése WWW oldal Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:
  


Amcsika



Tagság: 2006-06-03 23:12:04
Tagszám: #31290
Hozzászólások: 5260
24. Elküldve: 2008-01-06 22:43:34,

Szakirodalom, ismeretterjesztés

[54.]

Ezt ma kaptam. Elgondolkodtató:

Hírlevelünkben figyelmükbe szeretnénk ajánlani egy újabb szakértői vizsgálat eredményét, amely a szója hatásaival foglalkozik.

Ismét egy újabb indok arra, hogy miért nem tartalmaz a BOZITA egyetlen terméke sem szóját és szója származékot.

Volt egy nagyon érdekes beszélgetés múlt ....péntek reggel a Tv-ben, Dr.
Csáky István professzorral (Állatorvostudományi Egyetem)
beszélgetett Pataki Enikő a SZÓJA szerepéről.

Ugyanis több mint egy éve már Angliában felfigyeltek arra, hogy
nemcsak a felnőtt sportolók, de 13-14 éves gyerekek közül is évente 3-
4-en halnak meg sportpályán szívelégtelenségben. Mivel a
szívelégtelenség okát a boncolásnál nem találtak, elkezdték vizsgálni,
mi lehet közös az áldozatokban.

Egyetlen ilyen volt:: az étrendjükben a Szója!

Arányos mennyiségű SZÓJA -- nem mellékesen - 4-5-ször annyi női
nemi hormont (vagy azzal azonos hatású alkaloidot) tartalmaz, mint
egy db antibébi tabletta. Ez férfiakra nezve még veszélyesebb, mint a
nőkre!
Ezek után amerikai kutatók elvégeztek egy tesztsorozatot 30-30
egérrel. (30 minta és 30 kontrollállat). A 30 kísérleti egér -- melyeket
SZÓJÁVAL etettek - MINDEGYIKE elpusztult szívelégtelenségben. A
kontroll csoport, amely normál kaját kapott, semmilyen problémát nem
mutatott.

A prof összerakta az információkat, s javasolja, vizsgálják a
sportolókat étrendjük vonatkozásában is.

S a végén, csak mint érdekességet megemlítette, hogy az allergiás
megbetegedések óriási méreture növekedésének kezdete
szignifikánsan egybeesik a SZÓJA-fogyasztás általánossá válásával.

Múltkor körbement egy nagyon jó cikk a margarinról, mint mesterséges
élelmiszerről (kőolajszármazék).

Itt ez a szója, mely szintén az élelmiszeripar \"találmánya\".

Miből lehet olcsón, nagy tömegben \"élelmiszert\" előállítani? Hát
kőolajból, gombamód szaporodó szójababból... Főleg, ha még
génkezelik is, az már abszolút katasztrófa.
A Greenpeace --esek épp ma ragasztottak tele egy áruházban egy
csomó konzervet figyelmeztető cetlikkel, hogy a termék génkezelt
szóját tartalmaz.

Persze kiverték őket onnan és az érintett gyártó mindent tagad.
Nahát! Miért nem csodálkozom én ezen....
Szóval ne egyetek szóját, haszáljatok margarin helyett vajat!

Honlapom
Andrea
[válaszok erre: #25]
Kiváló dolgozó
Amcsika adatlapja Privát üzenet küldése WWW oldal Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:   

Steinhart



Tagság: 2004-08-23 22:24:21
Tagszám: #12214
Hozzászólások: 10636
23. Elküldve: 2007-11-11 19:40:59,

Szakirodalom, ismeretterjesztés

[55.]

100 éves a német juhászkutya

A világ legnépszerűbb és legsokoldalúbb kutyafajtájának a története a múlt század végén, egy szép őszi napon kezdődött a Rajna völgyében. Egy fiatal nehézlovassági segédtiszt, Max von Stephanitz, éppen a közeli hegyekben gyakorlatozott csapatával. Max, aki csupán édesanyja miatt választotta a katonatiszti pályát, pedig valójában szívesebben lett volna gazdálkodó, unatkozva bámult lefelé a völgybe. Nem mondhatni, hogy ott valami különös történt volna: egy pásztor terelte nyáját a legelőn keresztül. A juhok mozgását, megálljanak-e vagy továbbmenjenek, balra forduljanak-e vagy jobbra, két kutya irányította, szinte minden parancsszó nélkül, pusztán gazdájuk gesztusai alapján. A harmincéves katonatisztet lenyűgözte a látvány. A pásztor mint egy főparancsnok irányította a sereget, a birkákat, két lovas futára, a kutyái segítségével. Ilyen pontosságnak eddig csak katonai hadgyakorlatokon volt szemtanúja. Max von Stephanitz életében az állatvilágot eleddig egy papagáj képviselte, s kutyákkal csupán a nyeregből lepillantva került kapcsolatba. A rajnai “pásztoróra” folyamán azonban azonnal felismerte a két pásztorkutya különleges képességeit: engedelmességüket, intelligenciájukat és teljesítőképességüket. Ilyen állatok neki is kellenek, határozta el, minden áron, még ha saját magának is kell kitenyészteni őket, mert pénzért esetleg nem tehet szert rájuk. Hamarosan el is kezdte keresni az ideális pásztorkutyát, de sokáig nem talált megfelelő példányokat, olyan nagy volt a különböző helyi változatok száma. Hogy minden idejét a nagy feladatnak szentelhesse, Stephanitz 1898-ban otthagyta a katonaságot is. Igaz, erre az is kényszerítette, hogy nyárspolgár környezete nem nézte jó szemmel egy színésznővel kötött házasságát. Miután a felső-bajor Kottgeiseringben hatalmas földet vásárolt és kialakította Haholz-Wieshof nevű családi birtokát, szert tett első juhászkutya kanjára is. 1898 január 15-én vásárolta az akkor három éves Hektor Linksrheint egy frankfurti tenyésztőtől, Sparwassertől. A 200 márkáért vásárolt Hektort Stephanitz később átkeresztelte Horand von Grafrath-ra. Horand egyes törzskönyvi számával minden német juhászkutya ősatyja. 61 centiméteres marmagasságával, szép vonalaival és nemes fejével szinte már megtestesítette az ideális tenyészcélt. Egy évvel korábban Stephanitz vásárolt már egy nőstényt is, az ismeretlen származású Freya von Grafrath-ot, őt azonban csak később vette fel a törzskönyvbe.



Házasságkötése, otthonteremtése és a tenyésztés megkezdése után, 1899 április 22-én Karlsruheban alapítja meg Max von Stephanitz barátaival a Juhászkutya Egyesületet (Verein für Schäferhunde). Társai őt választják meg elnöknek. Az Egyesület legfontosabb feladata a megfelelő tenyészanyag kiválasztása volt az igencsak vegyes juhászkutya-társaságból: a különböző szín- és szőrváltozatok mellett a fellelhető kutyák fül- és farok tartása is a legkülönbözőbb képet mutatta. A társaságnak sokat kellett küzdenie a fajta kialakításában a farkast is felhasználni kívánó törekvések ellen. A farkas párti tábor a kutyák nemes alakját és számtalan betegséggel szembeni ellenálló képességet várta a keresztezéstől, Stephanitz azonban nagyon helyesen felismerte, hogy a farkas vér csak csökkentené a fajta kitartását, bátorságát és kezelhetőségét.




Stephanitz és az egyesület tagjai alapvetően két helyi változatból kiindulva kezdték munkájukat. A thüringiai vonalat álló fülű, farkas szürke kutyák képviselték, melyek viszonylag kicsik és durva megjelenésűek voltak, de munkakutyák a javából, hatalmas aktivitással. A másik, nagyobb és erősebb kutyákat képviselő vonal Württembergből származott. Az SV növekedésének köszönhetően – 13 taggal alakult, 8 évvel később már 1215 taggal büszkélkedhetett – a két típus hamar összekeveredett és az állomány lassan homogenizálódott. Max von Stephanitz, aki a német juhászkutya fajta alapjait megteremtette, 1936 április 22-én távozott az élők sorából. Végzete nem érte váratlanul, rossz ómennek tartotta, hogy halála előtt néhány nappal meghalt kedvenc kutyája, Egga, akárcsak édesapjának halála előtt annak nagyra becsült papagája.

A Stephanitz és néhány elkötelezett tenyésztő és pásztor alapította SV mai szemmel is meglepően profi módon működött megalakulásától kezdve, Stephanitz vezetésével, de annak ’36-ban bekövetkezett halála után is. Az SV első elnöke egyszerre volt romantikus és realisztikus – talán ez volt a siker egyik titka. “A mai ember számára a kutya iránti szeretet az utolsó híd Földanyához”, írja Stephanitz, de a következő idézet is tőle származik: “Abból az igyekezetből, hogy saját fajtánk érdekében cselekedhessünk, születnek a tenyésztői egyesületek; mivel ezeknek nagyobb hatásköre van, nemcsak helyileg tudnak cselekedni.” Az SV tagjainak egyetlen, de Stephanitz hitvallását hűen tükröző mondatra kellett megesküdniük: “A juhászkutya tenyésztés, munkakutya tenyésztés, mindig is munkakutya tenyésztésnek kell maradnia, különben többé már nem juhászkutya tenyésztés.“ Ez az elv szerencsére ma is érvényes, sőt most van csak igazán jelentősége! A német juhászkutya olyan fajta, melynek egyedeiben mindig is ott lappang a született munkakutya, s ha “csak” családi kutyaként él, akkor is folyamatosan foglalkoztatni kell. Ez a kutya egyszerűen túl okos és tettrekész ahhoz, hogy beérje napi három egészségügyi kiruccanással. Persze a korabeli Egyesületben is voltak néhányan, akik nem értettek egyet az elnök képviselte vezérelvvel. Richárd Strebel például nem csupán munkatenyésztést óhajtott, hanem az érdekes színkombinációkat képviselő braunschweigi változatból luxuskutyát akart csinálni, példaként az angolokra és a collie-ra hivatkozott. Strebel 1905-ös javaslatát az SV elutasította. Hogy helyes döntés volt? Nem akarom egyik fajtát sem a másik elé helyezni, de e két azonos munkaterületről indult pásztor- illetve juhászkutya mai populációja igencsak nagy különbségeket mutat teljesítmény és wesen szempontjából. Fontos, hogy megértsük: a különböző munkavizsgák és teljesítménybírálatok nem öncélú dolgok, hanem arra szolgálnak, hogy az adott fajta küllemi tulajdonságai mellett annak belső jellemzőit is fenntartsák. A munkatenyésztés tehát nem azt jelenti, hogy a tenyésztők állandóan világbajnok sportkutyákat vagy bűnözőket lebuktató kábítószer keresőket produkálnak! A hétköznapi kutyatulajdonos számára a munkakutya tenyésztés biztosítja, hogy a belső tulajdonságokat is ellenőrző tenyésztői munkának köszönhetően kölyökvásárlásnál bizonyos mérvű garanciát kap arra, hogy leendő kutyája az emberi hétköznapokba beilleszkedni képes, kiegyensúlyozott, kezelhető társa lesz.

Az SV szinte kezdettől fogva nagy hangsúlyt fektetett a komoly tenyésztői munkánál nélkülözhetetlen származásellenőrzésre, hogy a későbbiekben már ismert vonalakkal dolgozhassanak a tenyésztők. Természetesen a törzskönyvbe kerülő első kutyák többsége ismeretlen származású volt, de utódaikat már egytől-egyig pontosan bejegyezték – a korabeli gyakorlattal ellentétben, mely csak a kiállításokon első, második vagy harmadik helyezést elérő kutyákat vette fel a törzskönyvbe. Ez a ma már magától értetődő gyakorlat akkor fantasztikus újítást jelentett a kinológiában! A másik, 1910-től bevezetett újítást követően a kutyákat csak saját tenyésztőjük kennel nevén vették fel a törzskönyvbe. Korábban gyakran a mindenkori tulajdonos kennel nevét viselték a kutyák, s ez az eredetellenőrzést meglehetősen nehézkessé tette.


A kívánatos fajtajegyeket magába foglaló standardet az Egyesület már megalakulásának évében, egy szeptemberi ülésen összeállította. Ugyanebben az évben már kiírták, kanok és szukák részére egyaránt, az Év győztes (Jahressieger) címet, de az igazi dicsőséget az jelentette, ha valakinek terelőversenyen sikerült nyernie. 1903-ban megjelent az SV saját újságja. Egyszóval minden adott volt egy sikeres fajta végleges kialakításához és fenntartásához. Az első törzskönyvekben a leggyakrabban felbukkanó kennel név a “von der Krone”; tulajdonosa Anton Eiselen. Az egyes törzskönyvi számú Horand von Grafrath több “Krone” szukával való párosítása számtalan Horand-vonal kiindulópontja. Horand egyik fia és a Morand Plieningen nevű szuka almából máris egy kiemelkedő kan született. A német juhászkutya tenyésztés számára igen jelentős többszörös bajnok Hektor von Schwaben. Hektor fiától és a Floral von Karlsruhe nevű szukától született Rolan v. Park (korábban Goldsteintal), aki testfelépítésében már az ideális munkakutya típust testesítette meg.


Az SV profi módon, napjaink marketing-technikáit megközelítő PR-munkával akadályozta meg a német juhászkutya munkanélkülivé válását is, mikor a mezőgazdaság fejlődésével egyre kevesebb juhászkutyára volt szükség. Már a probléma kialakulása előtt, a növekvő kutya- és taglétszám végett az SV vezetősége új feladatokat kívánt állítani kiemelkedő tulajdonságokkal rendelkező fajtája elé. Hamar megtalálták azt a réteget amelynek mindennapi munkájához szüksége volt megbízható kutyákra: a rendőröket és a katonákat. Ezzel kezdetét vette az igazi szolgálati kutya története. A pásztorkodás megszűnésével fokozott propagandát végeztek minden olyan területen, ahol kutyák segítségére van szükség. Stephanitz a vadászok figyelmét is felhívta a fajta ezirányú képességeire. Dokumentumok bizonyítják, Oldenburg nagyhercege és a porosz herceg is német juhászkutyákkal vadászott.


Mindezek után magától értetődő, hogy a német juhászkutyák az első világháborúban is hatalmas szerepet vállaltak. Közel 9 millió ember halt meg 1914 és 1918 között. A háború áldozatául esett kutyákról nincsennek átfogó adatok, de azt tudjuk, hogy a német csapatok oldalán 7.000 kutya halt hősi halált – szinte – kizárólag német juhászkutyák. Többségük egyszerű, privát tenyésztőktől származott. A háború kezdetén szólították fel őket kedvenceik átadására. Mondani sem kell, hogy gazdáik soha nem látták viszont őket. A szanitéc kutyák kiképzését, a hadsereg költségén, az SV végezte. Ez a szolgálat szó szerint is hatalmas súlyt rótt a kutyákra, melyek a hátukra erősített táskákban az elsősegély-dobozon kívül teát, kávét, rumot, bort és csokoládét szállítottak a sebesülteknek. Egy korabeli újság a háborút követően megható találkozásról tudósít: egy münsteri veteránhoz a nyílt utcán hirtelen két német juhászkutya rohant oda, túláradó örömmel csóválva, hízelkedve a férfinak, aki hasonló felindultsággal viszonozta a kutyák kedvességét. A két derék jószág a háború alatt, egy csúnya novemberi napon, Oroszországban, egy mocsaras területen derített fel és mentett meg egy katonát – azt, akivel most békében újra találkoztak. Ôk hárman azon kevesek közé tartoztak, akik élve jutottak haza.

A háború után a háborús sérültek rehabilitációjában is résztvettek a német juhász kutyák. Életkép egy szanatóriumból: egy részlegesen megbénult beteg járógyakorlatokat végez a kertben, egyik kezében mankó, másikkal kezelőorvosára támaszkodva. A doktor mellett hűséges német juhászkutyája, Moritz Excelsior. A gyakorlatok során olykor már mankó nélkül sétálnak.

Egyszercsak az orvost telefonhoz hívják, betege minden segítség nélkül magára marad a kertben. Moritz azonban minden utasítás nélkül, hihetetlen helyzetfelismeréssel berohan a kórházba és kihozza a beteg mankóját. A történetet maga az orvos , dr. Dorlitz mesélte el Max von Stephanitznak. A világ első vakvezetőkutya – iskoláját 1916-ban, a német Oldenburgban alapították. A kutyák kivállóan teljesítettek, de az intézetnek nem volt elég pénze a további munkához. A megbízható vakvezető kutyák iránti igény azonban nem szűnt meg, így végre az SV szervezésében 1923-ban megnyílt a világ második vakvezetőképző iskolája Potsdamban. 1932-ben került ki az ezredik vakvezető kutya az iskolából.

Ez volt hát a fajta sokszintű múltja, de ez a sokoldalúság egyben a német juhászkutya jelene, és minden bizonnyal jövője is. Tökéletes családi kutyaként, eredményes sportkutyaként vagy éppen mint lavina-, mentő- (lásd a magyar Mancsot!), vakvezető- vagy kábító-szerkereső kutyaként szolgálja az embert. Minden olyan területen ott van, ahol csak elképzelhető egy négylábú segítsége.


E.A.
Forrás: SV jubileumi kiadás



honlapom
Steinhart fórum
Steinhart adatlapja Privát üzenet küldése Email küldése WWW oldal Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:
  


Eromi



Tagság: 2006-03-13 14:16:23
Tagszám: #28354
Hozzászólások: 15007
22. Elküldve: 2007-08-02 07:33:48,

Szakirodalom, ismeretterjesztés

[56.]

Egy kis aktualitás a bűzmiriggyel kapcsolatban.
Az öreg kuvaszom nem hagyott fel a farka tövének a macerálásával, mivel bőrelváltozást nem láttam, sem sérülést, így a bűzmirigy vált gyanússá. A gyanú beigazolódott, tele volt már kissé darabos tartalommal, ezért arra gondoltam nem árt, ha ide is felkerül erről egy-két gondolat:
Mi is az a bűzmirigy:
buzm.jpg
Bűzmirigy gondok
ha elolvassátok a cikket, a bűzmirigy sok egyéb probléma forrása lehet, akár még egy kóros fülgyulladás okozója is lehet.
Idézet:

A végbél körüli mirigyekről a szerencsés kutyatulajdonosok nem is igen tudnak, mert sok kutyának semmiféle gondot nem okoz. A mirigyek nyílása a végbél két oldalán, a bőr és a bélnyálkahártya találkozásánál található. A szekletürítés során ürülnek és a váladék s székleten képez bevonatot. Jellegzetes szaga miatt "bűzmirigy" néven közismert, aki egyszer érezte már, soha nem felejti. Vizsgálat céljából lefogott, megijedt kutyánál is ürülhet.

Peches kutyatulajdonos viszont pontosan tudja, miről van szó, mert vannak kutyák, akiknél rendszeresen kell foglalkozni vele. Őnáluk nem történik meg a spontán ürülés, a váladék pang, benne baktériumok szaporodnak el, a mirigy begyullad. Ilyenkor ez a tájék fájdalmas, duzzadt, körülötte a szőr kihullik, a bőr kipirul, az állat gyakran nyalogatja, a végbelet a földhöz dörzsöli (szánkázik). Súlyosabb esetben a végbéltájék fájdalmassága miatt a bélsárürítés reflexes zavara alakul ki, annak összes következményével. A felszaporodó intoxikációs termékek felszívódva a bőrt allergizáló tényezőként hatnak. Az elhanyagolt gennyes gyulladás következménye lehet a végbél melletti feltörés, sipoly kialakulása.

A végbél körüli mirigyek tisztítása, kinyomása némi tapasztalatot igényel, de kis gyakorlással elsajátítható. Egyedenként változik, hogy milyen gyakran kell végezni. A hígabb, világosabb váladék az egészséges, ezt könnyebb is kinyomni. a besűrűsödött, sötét, szinte túrós állagú, darabos mirigytartalom kiürítése gyakran nehéz és pont ez jellemző, amikor baj van. Annál is inkább, mert az ok sok esetben éppen a mirigykivezető eltömődése. Ezt a gyulladásos váladékot szagolva úgy érezzük, ehhez képest nem is nagyon büdös az egészséges bűzmirigyváladék. Ráadásul a tájék fájdalmassága miatt szegény kutya is jobban ellenáll ilyenkor, úgyhogy nehezebben megy a művelet. Siker esetén sem biztos, hogy az teljes; sokszor nem gondolnak arra, hogy az ürült váladék talán csak az egyik oldali mirigyből származik, tehát mindig meg kell győződni róla, hogy mindkét oldali kiürült-e. Jobb tehát állatorvoshoz fordulni, ha problémát észlelünk a végbéltájékon, illetve bármely állatorvosi vizitet össze lehet kötni egy gyors végbéltoilettel megelőzés céljából is. A gyulladásos végbél körüli mirigyek a tisztításon kívűl más állatorvosi kezelést is igényelnek.

Idült, visszatérő, a szervezetben folyamatosan gyulladásos gócot képező végbél körüli mirigy esetében merül csak fel az állatnak a mirigyektől való megszabadítása. A mirigyek különféle vegyszerekkel való kiírtása valóban nem vált be, a sebészi eltávolítás pedig nem jelent nagyobb veszélyt a normál műtéti rizikónál. Juhászné dr. Pórfy Tünde


forrás:http://www.kutya.hu/alltan/18.html
aki még tovább kíváncsi:
ez is bűzmiriggyel kapcsolatos
Szóval azért nem árt erről sem tudni, hiszen elég sok probléma forrása lehet többek között szőrhullás , fülgyulladás is.
Nálam nem szokott ezzel probléma lenni, Alimnak most fordult elő először, de ő már igazán öreg úr a maga 11 évével, nála már erre is figyelni kell.
[válaszok erre: #23]
Kiváló dolgozó
Eromi adatlapja Privát üzenet küldése Email küldése Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:   


Duci



Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
21. Elküldve: 2007-08-01 19:22:08,

Szakirodalom, ismeretterjesztés

[57.]

icon32.gif icon32.gif icon32.gif

http://www.cimbi.hu/kivalasztas.htm

http://www.cimbi.hu/neveles.htm

Bár nem szak...de irodalom, saját valós történet!


Rasztari
[előzmény: (16) Steinhart, 2007-07-20 20:00:38]
Kiváló dolgozó
Duci adatlapja Privát üzenet küldése WWW oldal Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:   


Steinhart



Tagság: 2004-08-23 22:24:21
Tagszám: #12214
Hozzászólások: 10636
20. Elküldve: 2007-07-24 21:17:07,

Szakirodalom, ismeretterjesztés

[58.]

Részletkék Dr.Zöldág László: Kutyaszülészet és szaporodásbiológia c. könyvéből (zárójelben saját megjegyzéseim):

Szabályos ciklushoz kapcsolódó pyometra (azaz méhgyulladás): Hátterében egyszerű ascendáló (azaz felszálló) bakteriális fertőzés áll, mely a tüzelés alkalmával a méhnyak nyitottsága miatt könnyen kialakul...A fertőződés kiindulhat a hüvelyből, de a húgyutakból is. Miután a cervix (méhnyak) gyorsan záródik és a luteális fázisban (sárgatestfázis) az endometrium (a méh belső fala) ellenálló képessége lecsökken, a méh lumenébe jutott baktériumok hamar elszaporodnak...A kóros váladék felhalmozódását a szekréciós fázis még inkább elmélyíti, mivel a lokális irritáció fokozza a méhmirigyek szekréciós tevékenységét. A hiperszekréció következtében a váladék rövid időn belül (5-10 nap) felhalmozódik. A gennyes méhtartalom szöveti bomlástermékeket, baktérium toxinokat tartalmaz, melyek fokozatosan a véráramba jutva autointoxikációt eredményeznek (vagyis a szervezet egészébe kerül a méreg).


...ösztrogének és gesztagének (amik hormoninjekciókban vannak) ...adása után is könnyen kialakul, mivel az ösztrogének a méhnyálkahártya túltengés kiváltásával, a gesztagének pedig a szekréció fokozásával jelentős hajlamosító tényezőnek számítanak. Az ún. nidatiogátlással kapcsolatos (azaz az embriók megtapadását gátló, vetélést okozó) ...kezelések, különösen emelt adagban, gyakran vezetnek következményes pyometrához.

...vemhességhez és magzatkárosodáshoz kapcsolódó pyometra: A kutya nem könnyen vetél...Ezért az elhalt, fertőzött vagy egyéb módon károsodott magzatok nem minden esetben lökődnek el, a méh üregében maradva...szétesnek.

...fiatal szukáknál nemritkán makacs, nehezen gyógykezelhető, hurutos, gennyes vaginitisek (hüvelygyulladás) figyelhetők meg. A vaginális fertőződés tartós fennállása pyometra kialakulását eredményezheti...

A pyometrára általánosan jellemző, hogy az esetek kb. 80%-ában a luteális fázisban diagnosztizálható...Jellemző kórelőzményi adat a kb. 3-10 héttel korábban jelentkező ivarzás, vagy annak valamilyen rendellenessége, többnyire tartós vérzéssel járó elhúzódása.

Tünetek. A gennyes hüvelykifolyás (nyitott pyometra, pyorrhoea), a gyakori vizeletürítés és a fokozódó vízfölvétel gyakran megállapítható. A zárt pyometránál, miután a toxikus méhváladék nagyobb arányban fölszívódik, a tünetek súlyosabbak. A sok vízivás és a gyakori vizeletürítés mellett a has teltsége, feszessége, fájdalmassága,...láz, hányás, étvágytalanság, elesettség és dehidrált állapot (kiszáradás) gyakori tünet. (Megjegyezném, hogy az én kutyámnál nem múló hasmenéssel társult.)



honlapom
Steinhart fórum
Steinhart adatlapja Privát üzenet küldése Email küldése WWW oldal Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:
  


Steinhart



Tagság: 2004-08-23 22:24:21
Tagszám: #12214
Hozzászólások: 10636
17. Elküldve: 2007-07-20 20:02:05,

Szakirodalom, ismeretterjesztés

[59.]

Egy eléggé érdekes cikk csak két részben fért ba együtt olvassátok el icon50.gif

Dr. Carmen L. Battaglia:
NEVELJÜNK NAGY REMÉNYSÉGEKET
A publikáció eredeti címe:
"Korai idegrendszeri stimuláció"
(Az ábrákat a szerző, a fotókat a webmester készítette)


Meglepően hangzik, de nem a tehetség a magyarázata az egyedek közötti különbségeknek, mert úgy tűnik, mindannyiunknak jóval több adottsága van, mint amennyit valaha is használni fogunk. Az egyedek közötti különbségek valami másból adódnak. Azok, akik eredményesek és túlszárnyalnak másokat, valószínűleg magukban hordozzák a rejtett erőforrások felhasználásának képességét. Más szavakkal a különbséget az teszi, hogy ők képesek kezdeni valamit azzal, amilyük van.

Számos állattenyésztési programban a teljes kiválasztási eljárás és a bánásmód azon a hiten alapszik, hogy a teljesítmény örökölhető. A teljesítmény rendszerezett módon történő genetikai elemzésének kezdeményezései olyan kiváló nevekhez kapcsolódnak, mint Charles Darwin és Francis Galton. De csak közelmúlt évtizedeiben történhettek megfelelő adatokon alapuló jó teljesítmény öröklési becslések. Cunningham (1991) a lovakról szóló tanulmányában úgy találta, hogy csak Timeform adatok használatával és féltestvérek csoportjainak mérésével lehetséges jó teljesítmény becsléseket meghatározni. Az ő adatai azt mutatják, hogy a sebesség teljesítmény kb. 35%-ban örökíthető. Azaz a teljesítmény felkutatása során megfigyelt összes változatnak csak kb. 35%-át vezérlik örökíthető tényezők, a fennmaradó 65% egyéb hatásoknak tulajdonítható, mint pl. az edzés, a gondoskodás és a takarmányozás. Igaz, hogy Cunningham munkája lovakra korlátozódik, ezzel együtt egy jó alapot ad annak megértéséhez, hogy a tenyésztőknek milyen jelentőséget szabad tulajdonítaniuk a genetikának és a származási lapoknak. Kutatók tanulmányozták ezt e jelenséget és új módszereket kerestek az egyedek stimulálásához azért, hogy jobban felszínre hozzák a természetes adottságokat. A feltárt módszerek közül néhány élethosszig tartó hatásokat eredményezett. Manapság az egyedek közötti különbségek közül sokat a korai stimulációs módszerekkel magyarázhatunk.



Bevezetés
Az ember évszázadokon keresztül különféle módszereket próbált ki a teljesítmény növelésére. Néhány módszer kiállta az idő próbáját, mások nem. Az első, mely ebben a témában kutatásokhoz vezetett, feltételezte, hogy a korai életkor a legfontosabb időszak a stimulációra, mivel ekkor a leggyorsabb a növekedés és a fejlődés. Ma már tudjuk, hogy a korai életszakasz egy olyan időpont, amikor egy organizmus testi éretlensége fogékony és érzékeny egy korlátozott, de fontos inger csoportra. Ennek fontossága miatt számos tanulmány az élet első néhány hónapjára összpontosította figyelmét.

Az újszülött kölykök számos tekintetben sajátosan különböznek a felnőttektől. Amikor megszületnek, a szemük zárva van és az emésztőrendszerük korlátozott kapacitású, mely az anya periodikus ingerlését igényli, aki rutinosan nyalogatja őket azért, hogy elősegítse az emésztést. Ebben a korban csak szagolni, szopni és mászni képesek. A testhőmérsékletüket úgy tartják fenn, hogy odabújnak az anyjukhoz vagy egy halomba másznak alomtestvéreikkel. A kutatók megfigyelték, hogy a helyhez kötöttség első néhány hetében ezek az éretlen és fejletlen kutyák csak bizonyos ingercsoportra érzékenyek, köztük a hő és tapintási ingerre, a mozgásra és helyváltoztatásra.

Más emlősök, mint pl. az egerek és a patkányok, szintén fejletlenül születnek és hasonló érzékenységet mutatnak a korai stimuláció hatásaira. A tanulmányok azt mutatják, hogy ha életük első öt-tíz napja során minden nap három percre kivesszük őket a fészkükből, ez azt eredményezi, hogy testhőmérsékletük a normális alá esik. A stressznek ez az enyhe formája elegendő ahhoz, hogy ingereljük a mellékvese és agyalapi mirigy hormonális rendszereit. A felnőttek későbbi vizsgálata során ezek az állatok jobban ellenálltak a stressznek mint azok az alomtestvéreik, akiket nem tettek ki ugyanezeknek a korai stressz gyakorlatoknak. Felnőttként a stresszre "fokozatosan" válaszoltak, míg nem stresszkezelt alomtestvéreik "minden vagy semmi" módon reagáltak.

Laboratóriumi egerek és patkányok adatai szintén azt mutatják, hogy a kis mértékben alkalmazott stressz maximálisan reagáló felnőtteket eredményez. Másrészt a nem stressz-kezelt alomtestvérekről gyűjtött adatok eredményei azt mutatják, hogy ezek könnyen kimerülnek és csaknem elpusztulnak, ha hosszantartó intenzív stressz hatásnak tesszük ki őket. Így, amikor lekötözték őket és huszonnégy órán keresztül nem tudtak mozogni, a patkányok súlyos gyomorfekélyt kaptak, de azon alomtársaik, melyek korai stressz-kezelést kaptak, ellenállóbbnak bizonyultak a stresszel szemben és nem kaptak fekélyt. A kutatók másodlagos hatásokat is megfigyeltek.

Azok az alomtestvérek, melyek korai stressz leckéket kaptak, korábban érték el szexuális érettségüket. Amikor az egészségi állapotukban mutatkozó különbségeket vizsgálták, a kutatók úgy találták, hogy a stressz-kezelt állatok a nem kezelt alomtestvéreiknél ellenállóbbak a daganatos és a fertőző betegségek bizonyos formáival szemben, kibírják az szélsőséges éhezést és azt, ha hosszabb ideig hidegnek teszik ki őket. Más vizsgálatokat is sikerrel végeztek el macskákon és kutyákon, amelyek szintén tartalmaztak korai stimulációkat. Ezen vizsgálatok során az elektro-encefalogram (EEG) ideálisnak bizonyult az agyban zajló elektromos tevékenységek mérésére, mivel kivételesen érzékeny az izgalmi és érzelmi stressz állapotok és az izomtónus változásaira, valamint az oxigén és légzés változásaira. Az EEG mérések azt mutatták, hogy azok a kutya és macska kölykök, melyek korai stimulációs leckéket kaptak, gyorsabb ütemben váltak éretté és jobban teljesítettek bizonyos probléma megoldó teszteket, mint nem-kezelt alomtestvéreik. A magasabb szintű állatoknál is tanulmányozták a korai stimuláció hatását. Pótanya és családi tárgyak használatát tesztelték fiatal csimpánzokon Kellogg-ék és Dr. Yearkes is. Úttörő kísérleteik kimutatták, hogy minél inkább megvonták a koraszülöttektől a stimulációs és interakciós gyakorlatokat korai fejlődésük során, annál kevésbé voltak képesek együttműködésre, beilleszkedésre és később, felnőttként az alkalmazkodásra.

Bár a kísérletek eddig még nem adtak pontos információt arra az optimális stressz mennyiségre, amely ahhoz szükséges, hogy a fiatal állatok lélektanilag és élettanilag kiemelkedőbbek legyenek, a kutatók egyetértenek abban, hogy a stressznek értéke van. Az is ismert, hogy egy bizonyos stressz mennyiség az egyik egyednek túl erős lehet egy másik egyedhez képest és az is, hogy a túl sok stressz késleltetheti a fejlődést. Az eredmények azt mutatják, hogy a korai stimulációs gyakorlatoknak lehet pozitív eredménye, de óvatosan kell alkalmaznunk. Más szavakkal, túl sok stressz inkább kóros elváltozásokat eredményezhet, mint fizikai és szellemi felsőbbrendűséget.





honlapom
Steinhart fórum
Steinhart adatlapja Privát üzenet küldése Email küldése WWW oldal Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:
  


Steinhart



Tagság: 2004-08-23 22:24:21
Tagszám: #12214
Hozzászólások: 10636
16. Elküldve: 2007-07-20 20:00:38,

Szakirodalom, ismeretterjesztés

[60.]

Stimulációs módszerek
Az USA Hadserege a kutyákra vonatkozó programjában kifejlesztett egy módszert, mely még mindig útmutatóként szolgál ahhoz, hogy mi az, ami működik. A katonai célokra használt kutyák teljesítményének növeléséhez kidolgoztak egy "Bio Szenzor" névre keresztelt programot. Később ez a nagyközönség számára "Szuper Kutya" programként vált közismertté. Hosszú évek kutatásai alapján a hadseregnél azt tapasztalták, hogy a korai idegrendszeri stimulációs gyakorlatoknak fontos és hosszantartó hatásuk lehet. Vizsgálataik igazolták, hogy vannak specifikus időszakok az élet korai szakaszában, amikor az idegrendszeri stimulációval optimális eredményeket érhetünk el. Az első ilyen időszak az élet harmadik napján kezdődik és a tizenhatodik napig tart. Mivel ez az időtartomány a gyors idegrendszeri növekedés és fejlődés időszaka, ezért kiemelkedő jelentősége van az egyed számára.

A "Bio szenzor" program a korai idegrendszeri stimulációval is foglalkozott annak érdekében, hogy a kutyáknak a legnagyobb előnyt biztosítsa. Ez öt különböző gyakorlatot alkalmazott, melyeket az idegrendszer stimulációjára fejlesztettek ki. Ezeket az edzéseket naponta egyszer kellett alkalmazni a kölykökön. Az edzés során egyszerre egy kölyökkel foglalkoztak és egy öt gyakorlatból álló sorozatot végeztek el vele. Tetszés szerinti sorrendben a gondozó elkezdte az egyik kölyökkel és azt az öt gyakorlat mindegyikének felhasználásával stimulálta. A gondozó ez elejétől a végéig elvégezte a sorozatot, mielőtt kezelésbe venné a következő kölyköt. A kölykökkel végzett napi egyszeri gyakorlat sorozat a következő elemeket tartalmazza:

1. Tapintásos stimuláció (lábujjak között)

2. Fej felemelése

3. Fej lógatása

4. Hanyatt fektetés

5. Hőmérsékleti stimuláció



1. Tapintásos stimuláció
Tartsuk a kölyköt egyik kezünkben és finoman stimuláljuk (csiklandozzuk) a kölyköt bármelyik lábán a lábujjai között egy fülpiszkáló pálcikával. Nem kell látnunk, hogy a kölyök érzi a csiklandozást. A stimuláció időtartama 3 -5 másodperc.
(1. ábra)

1. ábra


2. ábra 2. Fej felemelése
Mindkét kezünk segítségével tartsuk a kölyköt merőlegesen a földhöz képest (egyenesen felfelé) úgy, hogy a feje közvetlenül a farka felett legyen. Ez egy felfelé irányuló helyzet. A stimuláció időtartama 3 - 5 másodperc.

(2. ábra).

3. Fej lógatása
Tartsuk a kölyköt szorosan a két kezünkkel úgy, hogy a feje az ellenkező irányba és lefelé, azaz a föld felé nézzen. A stimuláció időtartama 3 - 5 másodperc.
(3. ábra).


3. ábra


4. ábra 4. Hanyatt fekvés
Tartsuk a kölyköt úgy, hogy a háta mindkét kezünk tenyere között feküdjön és az orra a mennyezet felé nézzen. A kölyök, mialatt a hátán fekszik, álmában kapálózhat.
A stimuláció időtartama 3 - 5 másodperc.

(4. ábra).

5. Hőmérsékleti stimuláció
Vegyünk elő egy nedves törölközőt, melyet a hűtőszekrényben hűtöttünk legalább 5 percig. Helyezzük a kölyköt a törölközőre úgy, hogy a lábai lefelé legyenek. Ne akadályozzuk a mozgásban.
A stimuláció időtartama 3 - 5 másodperc.

(5. ábra).


5. ábra

Ez az öt gyakorlat idegrendszeri stimulációt eredményez, amelyek egyike sem fordul elő természetes módon ezen korai életszakaszban. A tapasztalatok azt mutatják, hogy néha a kölykök ellenkeznek a gyakorlatokkal szemben, néhányan pedig közönyösnek látszanak. Mindkét esetben óvatosságra intjük azokat, akik használni kívánják ezeket a gyakorlatokat. Ne ismételjük többször azokat naponta egyszeri alkalomnál és ne végezzük az egyes gyakorlatokat az ajánlott időtartamon túl. Az idegrendszer túl-ingerlése ártalmas és hátrányos eredményekkel járhat. Ezek a gyakorlatok úgy gyakorolnak hatást az idegrendszerre, hogy korábban hozzák aktivitásba azt, mint ahogyan normális esetben megtörténne. Az eredmény: megnövekedett képesség, mely később az annak hatékonyságában rejlő különbséget okozza majd. Azok, akik játszanak a kölykökkel és rutinosan foglalkoznak velük, folytatniuk kell ezt, mivel az idegrendszeri gyakorlatok nem helyettesítik az egyébként szokásos bánásmódot, a játékos szocializációt vagy a kötődés kialakítását.



A stimuláció előnyei
A Bio szenzor stimulációs gyakorlatokkal kezelt kutyáknál, öt előnyös tulajdonságot figyeltek meg. Ezek a következők:
Megnövekedett szív és érrendszeri teljesítmény (pulzusszám)
Erősebb szívverések
Erősebb mellékvese mirigyek (adrenalin)

Nagyobb stressz tűrő képesség és

Fokozott ellenállás a betegségekkel szemben



Tanulási tesztek során a stimulált kölykök aktívabbnak bizonyultak és nagyobb felfedezőkészséggel rendelkeztek, mint a nem-stimulált alomtársaik, akikkel szemben versenyhelyzetben fölényben voltak.



A tesztek teljesítésének tekintetében másodlagos hatásokat is megfigyeltek. Egyszerű probléma megoldó labirintus teszteknél a nem stimulált kölykök különösen izgatottak lettek, sokat vinnyogtak és sok hibát vétettek. Stimulált alomtestvéreik a teszt körülményektől kevésbé jöttek zavarba vagy lettek zaklatottak. Összehasonlítva a stimulált kölykök sokkal nyugodtabbak voltak a teszt környezetben, kevesebb hibát vétettek és stressz hatására csak alkalmanként mutattak elesettséget.




Szocializáció

Az egyes állatok növekedése és fejlődése során három fajta stimulációt határoztak meg, melyek hatással és befolyással vannak arra, hogy az egyed hogyan fejlődik és formálódik. Az első szakaszt korai idegrendszeri stimulációnak, a második szakaszt szocializációnak hívják. Ez az első két szakasz korlátozott időkerettel rendelkezik. Amikor Lorenz (1935) először írt a stimulációs folyamat fontosságáról, akkor a korai életszakaszban történő bevésődésről és annak az egyed későbbi fejlődésére gyakorolt hatásáról írt. Megállapítja, hogy ez abban különbözik a kondicionálástól, hogy az élet korai szakaszában következik be és nagyon gyorsan történik, olyan hatásokat eredményezve, melyek maradandónak tűnnek. Az első és talán a legelismertebb, nagyobb állatokat is vizsgáló kutatásokat a Kellogg házaspár végezte (1933). Mint Dr. Kellogg tanítványa úgy láttam, hogy ő és felesége rendkívüli érdeklődést mutattak a gyermekek és fiatal állatok és a korai fejlődésük során bekövetkező változások és eltérések iránt. Kutatásuk történetében szerepel, hogy saját újszülött gyermeküket egy újszülött főemlőssel nevelték fel. A két csecsemőt együtt nevelték, mintha ikrek lettek volna. Ez a kísérelt, csakúgy, mint az ezt követő többi, megkísérelte bemutatni, hogy az emlősök között nagy különbség mutatkozik fizikai és szellemi fejlődésük sebességében. Néhányuk csaknem kifejlődve születik meg és gyorsan képessé válik a mozgásra és helyváltoztatásra, míg mások nagyon fejletlenek, mozdulatlanok és lassan fejlődnek. A Rhesus majom például gyors és koraérett fejlődést mutat születéskor, míg a csimpánz és más "nagy emberszabásúak" ez sokkal tovább tart. A legutolsó és a leglassabb az ember csecsemője.

A legkorábbi vizsgálatokat és megfigyeléseket, melyek a kutyák szocializációjának létezését kutatták, Scott-Fuller (1964) végezte. Korai kutatásaikban szemléltetni tudták, hogy a szocializáció létezésének tesztelésére szolgáló alaptechnika annak vizsgálata, hogy a felnőtt állatok mennyire készek arra, hogy fiatal állatokat gondozzanak vagy hogy elfogadjanak egy másik fajhoz tartozó fiatal állatot. Megfigyelték, hogy a magasabb szintű állatoknál ezt a legkönnyebb kéz felemeléssel megtenni. Amikor a gondozó állat társas kapcsolatait átadja az új fajnak, a kutatók arra következtetnek, hogy megtörténik a szocializáció. A legtöbb kutató egyetért abban, hogy az összes faj vonatkozásában a megfelelő szocializáció hiánya általában helytelen viselkedést eredményez és gyakran nemkívánatos agressziót, mértéktelenséget, félelmetességet, szexuális zavarokat és a társak felé tanúsított közönyt produkál.

Szocializációs kutatások megerősítik, hogy az emberi csecsemők számára a kritikus ingerlési periódus általában a harmadik hét és a tizenkettedik hónap közötti életkor. Kutyáknál ez a periódus rövidebb, a negyedik és tizenhatodik hét közötti életkor. E kritikus időszak során két dolog lehet rossz hatással. Először, az elégtelen társas érintkezés befolyásolhatja a megfelelő érzelmi fejlődést, mely káros hatással lehet az emberhez való kötődés kifejlődésére. A megfelelő szociális ingerek hiánya, mint a gondozás, anyáskodás és a többiekkel való kapcsolat, károsan befolyásolja a szociális és lélektani fejlődést.



Másodszor, a túlzott anyáskodás megakadályozhatja, hogy az egyed megfelelő mértékben találkozzon más egyedekkel és olyan helyzetekkel, melyeknek jelentős hatásuk van a növekedésre és fejlődésre. A szakirodalom azt mutatja, hogy az emberek és állatok hasonló módon reagálnak, amikor a minimális mennyiségű stimulációt is megtagadjuk tőlük. Az embereknél a szeretet és dédelgetés hiánya megnöveli egy zárkózott, távolságtartó, aszociális vagy szociopata személyiség kialakulásának veszélyét. A túlzott anyáskodásnak is lehetnek ártalmas hatásai. Ez akkor fordul elő, amikor az anya elszigeteli gyermekét a külső kapcsolatoktól vagy túlságosan a "szoknya mellé köti", lecsökkentve így a tapasztalatszerzési és kapcsolat kialakítási lehetőségeket. Végeredményben a túlzott anyáskodás általában egy függő, szociálisan rosszul alkalmazkodó és néha érzelmileg zavart egyéniséget eredményez.



A külső szociális kölcsönhatások hiánya rendszerint mind gyermekeknél, mind kölyköknél a megfelelő tanulási és szociális beilleszkedési képesség hiányához vezet. A védett fiatalok, akik egy elszigetelt környezetben nőnek fel, gyakran válnak betegessé és csüggeteggé, hiányzik belőlük a rugalmasság és az egyszerű társas alkalmazkodásra is képtelenek. Felnőtt korukra általában képtelenek a produktív működésre vagy a sikeres kommunkációra.

A nyüzsgő életstílussal, hosszú és fárasztó munkával és szociális kötelezettségekkel rendelkező kutyatulajdonosok gyakran az idő hiánya miatt hanyagolják el kedvenceiket. Ezek az állatok magukra hagyva élnek, néha jutnak csak ki a házból vagy a kertből egy-egy kirándulásra és ritkán látnak más kutyákat vagy idegeneket, így általában ingerszegénységtől és gyenge szocializációtól szenvednek. Sokuknál a magányosság és az unalom kísérő tünetei jelennek meg. Ennek következménye a rágcsálásban, ásásban és nehezen kezelhető magatartásban nyilvánul meg (Battaglia).

Világosan látszik, hogy a kis mértékű stressz, melyet korai szocializáció követ, előnyös következményekkel jár. A veszély abban van, ha nem tudjuk, hol vannak a túlzott vagy túlságosan kevés ingerlés küszöbei. Számos nem megfelelően szocializált fiatal fejlődik olyan idősebb egyeddé, aki felkészületlen a felnőtt életre, képtelen megbirkózni annak kihívásaival és a kölcsönhatásaival. Az ő felnőttként való újra-szocializálásuk csak csekély eredményeket hozott. Ezek a hibák megerősítik azt az elgondolást, hogy a korai idegrendszeri és szociális ingerekre nyitott idő-ablak csak egyszer létezik. Bezáródása után már csak keveset, vagy semmit sem tehetünk a túl sok vagy túl kevés stimuláció negatív hatásainak kiküszöbölésére.

A növekedés és fejlődés harmadik és egyben utolsó szakaszát gyarapodásnak nevezzük. Az első két szakasszal ellentétben itt nincs időkorlát és aránylag hosszú időszakot fed le. A gyarapodás a tapasztalatok pozitív összegzését jelenti, amelynek halmozott hatása van az egyedre. A gazdagodó tapasztalatok során az egyed érdekes, újszerű és izgató tapasztalatok széles skálájának van kitéve azzal a lehetőséggel, hogy szabadon megvizsgálja, befolyásolja azokat és kölcsönhatást létesítsen velük. Későbbi életüket vizsgálva az eredmények azt mutatják, hogy a gazdag környezetben felnőtt egyedek sokkal érdeklődőbbek és sokkal inkább képesek megoldani bonyolult feladatokat. A Szezám utca című oktatófilm talán a legjobban ismert példa a gyerekeket gazdagító, gyarapító programra. A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy azok a gyerekek, akik rendszeresen nézték ezt a programot, jobban teljesítettek, mint azok a játszótársaik, akik nem nézték. A további megfigyelések azt mutatják, hogy azok, akik rendszeresen nézték a Szezám utcát, inkább irányulnak az egyetemi tanulmányok felé és amikor felveszik őket, jobban teljesítenek, mint azok a barátaik, akik nem voltak rendszeres nézői a Szezám utca programnak.

Számos gyermek-kutatás mutatta meg a fejlesztési technikák és programok előnyeit. A legtöbb az önbecsülés és a beszédkészség javításával foglalkozik. További tanulmányok azt mutatják, hogy a Szezám utcát néző tanulók a későbbi vizsgálatok során gyorsabb felfogásúnak és átlagon felülinek bizonyultak és legtöbbször bebizonyosodott, hogy a környezetük hatásai nagymértékben hozzájárultak kiváló teszt eredményeikhez. Másrészről azok, akiknek teszt eredményei átlagon aluliak voltak (azaz a buták) és a hátrányos helyzetű, szegényes környezetből kikerültek gyakran kaptak kevés mennyiségű ingert kora gyerekkoruk során és csak minimális mennyiségű gyarapodásban részesültek fejlődésük és egyéniségük kialakulásának évei során. Sokat közülük úgy jellemezhetünk, hogy olyan gyerekek, akiknek felnevelkedésük során kevés kapcsolatuk volt másokkal, kevés szülői gondoskodást és játékot kaptak, nem volt könyvük és a TV szappan operáin nőttek fel.

Hasonló analógiát találhatunk a kutyáknál. A növekedésük során folyamatosan tanulnak, mert az idegrendszerük fejlődik és információkat tárol el, melyek felbecsülhetetlen haszonnal szolgálhatnak egy későbbi időpontban. Scott és Fuller vizsgálatai megerősítik, hogy a nem fejlesztett kölykök, ha szabadon választhatnak, inkább a kenneljükben maradnak. Azok az alomtársak, akik öt és nyolc hetes koruk között csak kis mennyiségű külső ingerben részesültek, nagyon érdeklődőnek és aktívnak bizonyultak. Amikor a kennel ajtók nyitva maradtak, a gyarapított kölykök kimentek ugrándozni, míg a gyarapodásnak ki nem tett alomtársaik inkább hátul maradtak. A nem-stimulált kölykök kifejezetten ijedősek a nem megszokott tárgyakkal szemben és általában inkább visszahúzódnak, mint hogy megvizsgálják azokat. Még a kiváló törzskönyvvel rendelkező, megfelelően tenyésztett kölykök sem kutatják át vagy hagyják el kenneljüket és sok közülük felnőttként is nehezen képezhetőnek bizonyult. Ezek a kölykök sok tekintetben hasonlítanak a hátrányos helyzetben lévő gyerekekre. Úgy viselkednek, mintha menhelyivé váltak volna, jobban kedvelik a rutint és a kenneljük biztonságos környezetét a közvetlen lakóhelyükön kívüli ingergazdag világgal szemben.

A rendszeres kirándulások a parkba, bevásárló központokba és kiképző vagy agility iskolába jó példái a fejlesztő tevékenységeknek. Egy labda üldözése is fejlesztőnek tűnik, hiszen feladatot ad és jutalommal jár. Míg egy labda sokszori behozása egyre több fizikai tevékenységet biztosít, mégsem szabad összekeverni a fejlesztő gyakorlatokkal. Ezeket a játékos tevékenységeket edzésnek és játéknak vagy jutalomnak kell használni azután, hogy visszatértünk a kirándulásból vagy a kutyaiskolából. Az utcai sétáltatás és a labda üldözés nem helyettesítik a kirándulásokat a bevásárló központba, a túrákat vagy kutyaiskolai órákat, melyek többsége számos lehetőséget biztosít a kapcsolatok létesítésére és a vizsgálódásra.

Végül világosnak látszik, hogy a stressz az élet korai szakaszában jótékony eredményekkel jár. A veszély abban van, ha nem tudjuk, hogy hol vannak a túl sok és túl kevés stimuláció határai. Ennek ellenére a megfelelő mennyiségű inger hiánya negatív és nem kívánatos hatásokat eredményez. A fentiek alapján azt mondhatjuk, hogy a legtöbb egyed teljesítményét növelhetjük a fent leírt technikák alkalmazásával. Mindegyik halmozottan hozzájárul a fejlődés következő szakaszának támogatásához.



Következtetés

A tenyésztők előnyösen használhatják fel a rendelkezésre álló információkat a teljesítmény javítására és növelésére. Általánosságban a genetika a teljesítmény 35%-ért felelős, de a fennmaradó 65% (tartás, képzés, etetés) adhatja a különbséget. Kimutatták, hogy a bánásmód kategóriában a tenyésztőket az a szabály kell, hogy vezesse, hogy körültekintően védekezzen a túl sok vagy túl kevés stimuláció ellen. Hacsak a kölyköket teljesen figyelmen kívül nem hagyjuk életük első két hónapjában, egy óvatos megközelítés lehet, hogy rendszeresen kitesszük őket gyerekeknek, embereknek, játékoknak és más állatoknak. Testük összes részének megérintése és megfogása szintén szükséges a tanuláshoz már életük harmadik napján. Azok a kölykök, akiket korán rendszeresen kézbe vettek felnőttként általában nem félnek a kéztől.

A túlságosan kevés ingerlés kockázatai miatt óvatos megközelítés a javasolt három fejlődési szakasz előnyeinek kihasználása, mely elsődlegesen Arskeusky, Kellogg, Yearkes munkái és a később Szuper kutya programként ismertté vált "Bio Sensor" programon alapszik.

A tapasztalat és a kutatás igazolta a korai idegrendszeri stimulációval, szocializációval és gyarapodási tapasztalatokkal elérhető előnyös hatásokat. Mindegyiket a teljesítmény növelésére és az egyedek képezhetősége, egészségi állapota és fejlődőképessége között előforduló különbségek igazolására használjuk. Jól dokumentálásra kerültek a három szakasz halmozódó hatásai. Ha megfelelően használják őket, ezek szolgálják leginkább a magas szintű teljesítőképességre törekvő tenyésztők érdekeit. Mindegyiknek a hatása halmozódik és hozzájárul az egyed teljesítőképességének fejlődéséhez és lehetőségeihez.

Referenciák:
Battaglia, C.L., "Loneliness and Boredom" Doberman Quarterly, 1982.
Kellogg, W.N. & Kellogg, The Ape and the Child, New York: McGraw Hill.
Scott & Fuller, (1965) Dog Behavior -The Genetic Basics, University Chicago Press
Scott, J.P., Ross, S., A.E. and King D.K. (1959) The Effects of Early Enforced Weaning on Stickling Behavior of Puppies, J. Genetics Psychologist, p5: 261-81.


A SZERZŐRŐL
Carmen L Battaglia a Floridai Állami Egyetemen szerzett Ph.D.-t és Doktori fokozatot. Mint az Amerikai Kennel Klub bírója, kutatója és írója, vezető szerepet vállalt a minőségi kutyák tenyésztésének előmozdításában és számos cikket és könyvet írt. Dr. Battaglia TV-s és rádiós beszélgetős műsorok népszerű vezetője is. A tenyésztői klubok országszerte örömmel fogadták a kutyatenyésztésről, tenyészállatok és kölykök kiválasztásáról szóló előadásait. Ha többet szeretnél tudni ezekről a cikkekről és előadásokról, látogasd meg a http://www.breedingbetterdogs.com honlapot.





Fordította: Kökény Rita



honlapom
Steinhart fórum
Steinhart adatlapja Privát üzenet küldése Email küldése WWW oldal Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:
  

Steinhart



Tagság: 2004-08-23 22:24:21
Tagszám: #12214
Hozzászólások: 10636
14. Elküldve: 2007-06-18 11:21:12,

Szakirodalom, ismeretterjesztés

[61.]

egy kis diszpláziáról szóló cikk:
http://vet.info.hu/szak/diszpl.htm

honlapom
Steinhart fórum
Steinhart adatlapja Privát üzenet küldése Email küldése WWW oldal Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:
  


Steinhart



Tagság: 2004-08-23 22:24:21
Tagszám: #12214
Hozzászólások: 10636
8. Elküldve: 2007-06-14 11:52:52,

Szakirodalom, ismeretterjesztés

[62.]




Suszter Ferenc Szeminárium



Május 19-20.-i hétvégén 47 fős tudásra éhes kutyakiképzőkből verbuválódott csoport töltötte meg a jászberényi Mentőkutya Iskolát. A kutyások a Kutyákkal Az Életért Alapítvány meghívására érkeztek Jászberénybe az ország különböző pontjairól. A két napon át tartó eseményen Suszter Ferenc rendőr őrnagy, az ORFK Dunakeszi Kutyavezető-képző Központ vezetője tartott elméleti és gyakorlati oktatást. A két fő téma a kutyák engedelmességi képzése és a nyomkövetés tanítása volt. Az első napon elméleti oktatás zajlott, amelyet egy szemléletesen összeállított PowerPoint prezentáció segített még érthetőbbé és emlékezetesebbé tenni. A jelenlevők átfogó képet kaphattak a kölyökválasztásról, a felnevelésről, annak buktatóiról. Az előadás kitért olyan nagyfontosságú szakmai sajátosságokra is, mint a modern, humánus kutyakiképzés. Rávilágított arra, hogy ezek a kiképzési módok lehetővé teszik a kiképzés kezdetének előrehozását. Segítségükkel a képzés akár pár hetes korban elkezdhető. Új megvilágításba helyezte a klikker-tréning adta lehetőségeket az engedelmességi gyakorlatok oktatásában. Összehasonlította a szolgálati és a sport célú kutyakiképzést, valamint a civil mentőszervezeteknél folyó munkát.

Délután Móricz Mátyással tartott közös bemutatót. Suszter Ferencről minden jelenlevő tudta, hogy 8x-os magyar bajnok, és sokan látták már őt a versenypályán brillírozni, de most abból is kaphattak egy kis ízelítőt, hogy melyek azok a kiképzési fogások, amik a győzelmekhez vezettek.

Az esti bográcsgulyás után a jászberényi Kutyaiskola teraszán véget érni nem akaró szakmai beszélgetés folyt, pedig mindenki tudta, hogy reggel 7 órakor a nyomterületre kell vonulni.

Másnap a rövid alvás ellenére töretlen érdeklődés vette körül Suszter urat, amikor a Jászberény határában lévő homokos szántás mellett a kezdő kutyák oktatásába kezdett. Rengetegen jelentkeztek nyomkövetésre, kezdők és haladók egyaránt, és mindkét körből a legkülönbözőbb hiányosságok merültek fel. A kérdésekre adott válaszokból azonban minden esetben komoly szakmai megalapozottság és magabiztosság sugárzott. A hibák javítására pedig kérdés nélkül is felhívta a figyelmet az őrnagy úr, aki Nash nevű kutyájával a déli órákban egy 3 órás nyomon mutatta be kiképzési módszerének eredményességét.

Ebéd után ismét a kutyaiskolán folyt az oktatás. Téma: az engedelmes gyakorlatok tanítása, az előforduló hibák javítása. A résztvevők saját kutyáikra vetítve kaptak praktikus, és jól alkalmazható tanácsokat. A gyakorlati útmutatások felhívták a figyelmet azokra a – gyakran előforduló – hibás kiképzési fogásokra is, amelyek elkerülésével csökkenthetők az egyes gyakorlatok nemkívánatos módon történő rögzülése.

A hallgatók egyhangú elismeréséből lemérhető volt, hogy a szeminárium mindenki számára hasznos eredményeket hozott, és – a berényi iskola vendéglátását élvezve – egy olyan rendezvénynek lehettek részesei, amely nagyban hozzájárult a szakmai előremenetelükhöz.



























honlapom
Steinhart fórum
Steinhart adatlapja Privát üzenet küldése Email küldése WWW oldal Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:
  


Eromi



Tagság: 2006-03-13 14:16:23
Tagszám: #28354
Hozzászólások: 15007
7. Elküldve: 2007-05-10 19:13:42,

Szakirodalom, ismeretterjesztés

[63.]

Ha akad aki olvassa, akkor még 1 cikk a bemelegítésről, a versenyidényben ez amúgy is fontos szerintem
http___nemetjuhasz_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
[válaszok erre: #8]
Kiváló dolgozó
Eromi adatlapja Privát üzenet küldése Email küldése Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:   


Eromi



Tagság: 2006-03-13 14:16:23
Tagszám: #28354
Hozzászólások: 15007
4. Elküldve: 2007-03-10 22:28:02,

Szakirodalom, ismeretterjesztés

[64.]

Az ordas németjuhász "Múzeumi darab"?

Európa déli országaiban az ordas szín a németjuhásznál - különösen az "elit tenyésztés" kedvelői körében - nem örvend túl nagy népszerűségenek. Hogy miért van ez így, nem tudom megmondani. Ennek ellenére megpróbálom ezeket a túlságosan is elterjedt előítéleteket kicsit száműzni a világból. Nem az a feladatom, hogy e cikk minden olvasójából fél óra alatt ordas-rajongót faragjak, megpróbálom azonban nagy vonalakban az olvasó elé tárni, miért és hogyan lehet az ordas egyedeket átgondoltan a tenyésztésbe vonni. A németjuhász fajtajellegének leírásakor megengedett színek jellemzésénél a következőket találjuk: Fekete vörösesbarna, barna, sárga és világosszürke jegyekkel (rajzos). Egyszínű fekete; szürke sötét árnyékolással, fekete nyereggel és maszkkal. Nem feltűnő, kicsi, fehér melljegyek, valamint világos belső oldalak megengedettek, de nem kívánatosak. Az orrhát minden változatnál fekete. A hiányzó maszk, a világos vagy szúrós tekintet és a világos vagy fehér jegyek a mellen és a belső oldalakon, a világos körmök és a vörös farokvég a gyenge pigmentációra utalnak. Az aljszőrzet finom szürkés tónust mutat. A fehér szín nem megengedett. A szín genetikai alapjaiba most nem szeretnék belemenni. Ezt adott esetben más szakkönyvekből pótolni lehet, pl. "Schleger" könyvéből. Az előadásaimban, ha fekete-sárga, fekete-vörös vagy fekete-barna rajzos kutyákról ejtek szót, alapjában véve mindig a rajzos meghatározást használom - az egyszerűség kedvéért. Az ordas színt különböző szempontokból különbözőképpen írom le.
Minden, a következőkben leírt színváltozat ordasnak minősül:
* Ordas (farkasszürke)
* Ordas-fekete
* Fekete Ordas
* Ordas-barna
* Ordas-sárga
* Ordas sötét árnyékokkal
* Ordas árnyékolt, maszkkal
* Sötétordas, maszkkal
* Ordas, barna-fekete árnyékokkal
* Ordas-barna fekete jegyekkel a lábakon és a lábujjakon
* Ordas, barna jegyekkel a fejen és a lábakon, maszkkal
* Sötétordas, világos csíkkal a martól a vállig ("háttszíj)
* Középordas
* Világos ordas
* Fakó ordas
A középordasig minden változat kívánatos és nem kifogásolható a tenyésztés szempontjából, kivéve, ha a pofán és a lábakon fehér/világos színek fellelhetők. Amennyiben e leírások között különbséget akarnánk tenni, a vélemények nagymértékben eltérőek lennének - már ami a leírást illeti. A felsorolt különbségeket az "ordas" szín leírásánál a nemszetségfán vagy a származási lapon viszontlátjuk.Amennyiben a színbe besorolt kutyát a tetoválás után 3 évvel viszontlátjuk, feltűnik, hogy a kezdeti színleírás gyakran nem egyezik.
Példa:
Az ordas-világossárga, "hátszíjas" kölyökből sötétordas-barna kutya lett. Éppígy fordítva: A sötétordas-barna árnyékolt kölyökből ordas-sárga lett. Ez az első látásra nem túl meggyőző fejlődés egyáltalán nem ritka. Mindenesetre biztos, hogy az ordas németjuhász a végleges színét csak a 3. évében éri el. Tenyésztői tapasztalataim alapján állíthatom, hogy pl. a maszk kifejezettsége vagy a fülek külső oldala látni engedi, hogy később az ordas kutya színében mekkora lesz a fekete arány. Ezzel összefüggédben adódik a következő kérdés:
Mikor ordas egy kutya?
Az "ordas" szín megléte tulajdonképpen közvetlenül születés után megállapítható. Ebben a az időpontban már definált, hogy a kutya fekete, rajzos vagy ordas színű-e.
http___www.nemetjuhaszkutya.extra_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Ezek a kölykök később így festenek:
http___www.nemetjuhaszkutya.extra___www.kepfeltoltes.hu_.jpghttp___www.nemetjuhaszkutya.ext_ra_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

http___www.nemetjuhaszkutya.e_xtra_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Sokszor kérdezik, ha egy kifejlett rajzos kutya tűnik fel a zárt fekete takaró nélkül, ennél a kutyánál honnan jön az ordas szín. Ez a kutya nem ordas, hanem egyszerűen nincs meg a zárt takarója. Tényleg igaz azonban, hogy egy ordas-sárga kutya ebben az életkorban nehezen különböztethető meg egy rajzostól, amelynek nincs zárt fekete takarója. Semmi esetre sem vetemedhetünk arra, hogy ebből a kutyából a szín megadásának javításával a származási lapon ordast csináljunk, mert nem ordas színú - legalábbis nem természetesen az. És ez a kutya semmiféle javulást nem hoz a pigmentációba, mivel nem ordas. Az első csábító téma tehát:
Az ordas németjuhász tényleg pigmentjavító?
Nem ringatjuk magunkat természetesen abba a tévhitbe, hogy az ordas németjuhász a pigmentjavításban hirtelen csodaként hat; ráadásul egy olyon populációban, ahol évtizedekig a rajzost részesítették előnyben. Ez természetesen csak bizonyos határok között érvényes. Speciális esetekben az ordas németjuhász gyors változásokat hozha, de erről később. Mindkét színváltozat, a rajzos és az ordas, egyben közös: Ha meggondolatlanul és céltalanul párosítjuk őket, mindkét esetben - érős vagy kevésbé erős formában - világosodás lép fel.
A világosodás akkor erősebb, ha egy sokszor használt kan a mendelezés következtében világosítóként jelenik meg. Amennyiben pl. minden 3. vagy 4. pároztatás után fekete-barna rajzosba egy meggondolt ordas kapcsolatot, vagy fordítva, több ordas után egy okos rajzos kapcsolatot viszünk, nem lesz pigmentveszteségünk. Sokszor állítják, hogy egy jól pigmentált rajzos szülő, amelynek egy szülője szürke, jobb pigmentáltságot örökít nem csak az ordas utódokra. Vagy, hogy az ordas ordassal párosítva világosabb ordast eredményez. Tapasztalatom szerint ez igaz. Ennek ellenére nem lehet ilyen általánosan az öröklédi rendet megitélni, még azzal a magyarázattal sem, hogy egy olyan populációban, ahol 95%-ban rajzos egyedek vannak jelen, az ordas tényező az öröklött tulajdonságokban elhalványul. Ugyanis éppen az ellenkezője igaz. A folyamatos rajzos öröklés következtében ún. konszolidáció, a rajzos allél (egy gén megjelenési formája) "felhígul", ami a folyamatos beltenyészethet hasonlítható és így az allél vitalitása - a jó pigentáció - egyre csekélyebb. Az ordas-gén ebben az esetben nem tud elgyengülni, mivel erre a rajzos párosításnál nincs szükség. Vagyis a szín öröklődése - a hosszú szőrhöz hasonlóan - bizonyos szabályok szerint alakul. Amennyiben tehát egy tiszta rajzos (ha egyáltalán lehet ilyen) és egy tiszta ordas (ugyancsak ritka) egyedet párosítanánk, az utódok a színt illetően a két szülő között helyezkednének el. Ebben az esetben a kölykök elméletileg a következő színfelosztásokban születnének: ordas-barna, ordas-fekete, ordas-barna árnyékolt, ordas-fekete árnyékolt. Mint ahogyan már említettem, nem ismerek olyan kant, amely bizonyíthatóan több mint 100 utódjára rajzos színét -természetesen ordas szukával pároztatva - dominánsan örökítette volna. A dominánsan ordast örökítő kutya (én személy szerint nem ismerek sajnos ilyet) is minden utódjára az ordas színt vinné tovább, azokra is, amelyek rajzos szukától születnek.
A dominánsan ordas színt örökítő kutyának minden esetre van egy nagy előnye: tisztán rövid szőrt örökít.
Vagyis nincs hosszúszőrű utódja. Amennyiben ismert lenne egy dominánsan ordast örökítő kutya, biztosan egy utat jelentene a hosszúszőr-probléma rövidtávú megfékezésére. Azért senkinek sem kell megilyedni és azt gondolni, hogy egy ordas tenyészállat bevonása esetén örök időkre az ordas színhez van kötve. Ez abszolút hibás, mivel: A szürke szín öröklődése domináns és nem recesszív. Vagyis, és ez teljesen biztos: Csak akkor születhet ordas kölyök, ha legalább az egyik szülő ordas. Fekete-barna rajzos párosításból mindig rajzos utódok születnek. Teljesen mindegy, a két szülőnek hány ordas elődje volt. Amennyiben egy ilyen elletésnél ordas kölyök tűnik fel, minden esetben egy ordas kan hatott közre közvetlenül.Ettől függetlenül ordas-ordas párosításnál születhetnek rajzos, sőt fekete kölykök is. Ez éppenhogy nem ritka, mivel a rajzos és a fekete szín is recesszíven öröklődik.
Példa
Senki, aki ordas kant vagy szukát használ fel a tenyésztésben, nincs onnantól kezdve az ordas színhez örökre kötve - ezt teljesen tudatosan állítom. Ha rajzos szukát ordas kannal pároztatunk, átlagosan 50% ordas és 50% rajzos utód születik. Ha a tenyésztő csak a rajzos utódokat tenészti tovább - lehet, hogy nem szereti az ordas színt - és ezek a rajzos utódok csak rajzos partnerekkel kerülnek párba, soha többé nem születik ordas kölyök. Az ordas tenyészállat egyszeri bevonásának előnye a kiindulási modellnél a fekete-arány rövidtávú növelése. A rossz módszer - és sajnos ezt sokszor látom - a következő: A tenyésztő, aki egy különösen világos szukával rendelkezik, az utolsó mentsvárként egy ordas kant képzel el: "Ez majd mindent rendbe hoz". Mindent, amit e tenyésztő számos nemzedéken keresztül elrontott. A szukái túlnyomórészt a következőkkel rendelkeznek...
* világos körmök
* nem határozott maszk
* vörös farokvég
* nem zárt fekete takaró
* világos szemek
*• világos szájszél, világos íny
* világos mancs-alsórészek, nyáron is
* kevés szín a fejtetőn
* fehér szőr a füleken
* világos belső oldalak

Gyakran jelentkeznek ezek a hibák együttesen egy szukán - és e tenyésztő most ezt gondolja: Abracadabra - egy ordas kan - és minden újra jó lesz. Néha valóban így is van - de csak néha. És pont ez a tenyésztő fogja később képviselni a következő álláspontot: Az ordas pigmentjavító? - Ostobaság!
A jó pigment titkos receptjét még senki sem tudta leírni. Az ordas tenyészállatok bevonása azonban biztosan egy utat jelent ehhez.
Ha a pigmentet akarjuk javítani, először is meg kell néznünk az öröklés menetét. Itt több lehetőség is adódik, ha a statisztikából tudjuk, hogyan örökít a tenyészállat.
A pigment javítása ill. erősítése a rajzos németjuhásznál két úton történhet:
1. Ha pl. egy fekete-sárga rajzos szukát (gyenge pigmenttel) ordas vagy erőteljesen pigmentált rajzos kannal pároztatunk (amely olyan szülőkkel rendelkezik, amelyek bizonyítatóan rendelkeznek ordas és rajzos szülőkkel). Ezek a legjobb pigmentjavítók. Hogy a kan vagy a szuka mutatja fel egyik vagy másik színt, a dolog szempontjából jelentéktelen. Ordas apától előreláthatóan ordas és jobban pigmentált rajzos utódok születnek. A fennt említett rajzos apától természetesen csak rajzos utódok születnek. Egy ordas partner amelyet több generáción keresztül (az apai és az anyai vonalon is) kizárólag ordas színben tenyésztettek, kevesebb jó pigmentet örökít ordasban és rajzosban is.
2. Amennyiben egy rajzos szukát (gyenge pigmentációval) egy ordas, homozigóta, tehát dominnánsan ordast örökítő kannal pároztatunk, csak ordas kölykök születnek különböző variációkban. Elméletileg 50% homozigóta 50% heterozigóta ordas születik. Mivel azonban a rajzos színt kívánjuk erősíteni, most már az 50% heterozigóta, ordas utóddal párosítunk rajzos partnereket. Ez a kerülőút roppant fáradságos ugyan, de megvan az az előnye, hogy az ordas tenyészállatok körét bővíreni tudjuk és ezáltal nagyobb tenyészegyed-választék áll rendelkezésünkre. E másik út manapság roppant nehezen követhető, mivel - legalábbis számomra - nincs ismert dominánsan örökítő ordas kan.
A próbálkozás, hogy egy homozigóta ordas kutyát kitenyésszünk, engem személyesen nagyon érdekelne. Ha azonban nem tudnám bevonni a tenyésztésbe, mivel az ordas színnel szembeni előítéletek megvannak ez idő tájt, számomra roppant csalódást okozna.
Az érdeklődő tenyésztőben felmerül a kérdés, honnan kapta a homozigóta ordas kan az örökségét (vagy honnan kaphatná). Ezt megállapítani nem kell túl messzire visszanyúlni, ha a szülők ordasak és a színt illetően heterozigóták. Így az első pároztatásnál csak az a kérdés, az utódok melyik 25%-a lesz homozigóta ordas.
Itt egy példa a saját tapasztalatomból:

http___www.nemetjuhaszkutya.e__xtra_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Kanom, "Flick von Arlett" - egyébként nem ordas - az eddigi négy utódcsoportjának megjelenésével bizonyította, hogy a kifejezett pigmentációját - különösen a fején - majdnem dominánsan továbbadja. Ez a képesség, hogy a legvilágosabb szukáknál is jelentős pigmentjavítást ér el, az anyai ági ordas származásra vezethető vissza.


tk_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Attól függetlenül, hogy e kan maga rajzos, képes (mint minden más rajzos kan) kizárólag egy ordas szukával pároztatva ismét rajzos kölyköket nemzeni. Addig, amig csak rajzos szukával pároztatják - még egy szürke ősre való beltenyésztésnél is - kizárólag rajzos utódokat hoz.
http___www.nemetju_haszkutya.extra_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Tehát azon tenyésztő számára is lehetséges az utódok pigmentáltságának javítása saját tenyészeten belül ordas szuka (ill. annak rajzos utódja) által, aki maga abszolút nem kíván ordas tenyészállatot felhasználni. Természetesen itt is feltétel, hogy ez az ordas szuka bizonyítottan váltakozó ordas-rajzos ősöktől származzon..
http___www.nem_etju_haszkutya.extra_www.kepfeltoltes.hu_.jpghttp___www.nemetjuhaszk_utya.extra_www.kepfeltoltes.hu_.jpghttp___www.nemetjuhaszkutya.extr_a_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
E három kan Flick utódja. Nagyon különbözően pigmentált szukáktól származnak:
1. világos szukától
2. normál pigmentáltságú szukától
3. nagyon jól pigmentált szukától
E pédákon keresztül válik láthatóvá, hogy a szuka pigmentáltsága nem kifejezetten köszön vissza.
Az ordas kutyák terhelhetőbbek, mint a rajzosak (!?)
Mindig is voltak viták egy szín értékéről (vagy értéktelenségéről) az alkalmasságot illetően. Azt, hogy az ordas kutya jobban terhelhető lenne, alapvetően hibás felfogásnak tartom. Úgy gondolom, hogy a teljesítményorientált területeken (sport területén) az ordas kutyák nagyobb számban vannak jelen, a következőképpen alakult ki:
A teljesítményorientált kutyások számaára a szín soha nem volt szelekció kritérium. A kiválasztás -ha egyáltalán a bunda színe számított a következő filozófián alapult:
Ha X elismert kutyavezető és Y elismert kutyavezető egy-egy ordas kutyát vezettek sikerre, ez egy spirált indított el. Amennyiben a kutyák valóban teljesítményre hangoltak -mághozzá az ősökben rögzítve -ezeket a kutyákat hangsúlyosabban használják fel a tenyésztésben. A tenyésztő és a vásárló úgy reagálnak, hogy megsokszorozva keresik az "apatípusú" ordas kölyköket. Ugyanez a spirál indult el rajzosban pl. Bodo és Bern von Lierberg- gel. Hogy a szín a teljesítményben egyáltalán nem játszik szerepet, ha pontokról van szó, hála Istennek hozzájárult ahhoz, hogy a teljesítményorientált tenyésztésben ezzel a színnel szemben nem alakult még ki előítélet.
Saját tapasztalataim alapján pár megjeygzést tudok tenni olyan tulajdonságokról, amik talán az ordas színnel állnak kapcsolatban. Figyelmeztetve és még egyszer hangsúlyozva: ezek nem állítások, amelyek bizonyítottak - és én úgy gondolom - máig senki nem vizsgálta ezeket tudományosan.
1978 óta tenyésztek aktívan, többek között ordas kutyákkal is. A kiválasztási elveim azonban teljes mértékben kizárják a szín fontosságát (az ordas és a rajzos közötti döntésre gondolok). Annál a döntésnél, hogy melyik kölyköt fogom én felnevelni, a következő tulajdonságokat részesítem előnyben (a prioritás sorrendjében):
* magas vitalitás
* jó játékkészség
* temperamentum
* jó juhászkutya-kifejezés
* erő és tartás
* harmónia a mozgásban
* jó hátvonal
* szín ??? vagy pontosabban: pigmentáltság
A különlegességek, amelyek feltűntek e 20 év alatt és az ordas színnel kapcsolatban állhatnak, már a születéssel kezdődnek. Kérem az olvasót, ennél a pontnál, ha más tapasztalatai vannak, ezeket írja le, hogy esetleg az olvasói levelekből egy vitát nyithassunk a tapasztalatokból, ill. tapasztalatcserére legyen mód. Még egyszer hangsúlyozom, olyan jelenségekről van szó, amelyeket saját tenyésztői tevékenységem alatt volt módom megvigyelni. Tehát csak a saját állományomban meglévő ordas kutyákról írok:
Feltűnő tulajdonságok az ordas kutyáknál a rajzosokkal szemben:
* A születési súly általában valamivel nagyobb, mint a rajzos kölyköknél.
* A vitalitás is jóval nagyobb.
* A halálozási arány az első 10 napban feltűnően alacsony.
* A tetoválási súly gyakran nagyobb.
* A kölyköknél és a felnőtt kutyáknál a melegtűrő-képesség kisebb.
* Az ekcéma hajlam kisebb.
* Világos körmöket egyszer sem láttam.
* Gyakoribb a fekete folt a nyelven vagy alatta.
* Világos szájszéleket vagy világos ínyt még soha nem láttam.
* Világos / fehér szőr a füleken extém módon ritka.
* Szinte minden ordas szuka és a legtöbb rajzos, amelyeknek ordas elődei voltak, eleséget hány a kölykeinek.
És most pár pont, amelyben az ordas kutyák nem különböznek a rajzostól - legalábbis a saját tapasztalataim alapján:
* Élettartam
* Betegségre való hajlam
* Teljesítményorientáltság
* Terhelhetőség
Végűl még egy népszerűbb út a (látszólagos!!!) pigmentjavításra
Újra és újra, és sajnos egyre gyakrabban megfigyelhető, hogy egyes "roppant ravasz" tenyésztők a pigmentjavítást rövid úton. rafináltan bevetett kémiával oldják meg. Hozzá kell tennem, ezeket a manipulációkat gyakran egyáltalán nem könnyű első ránézésre felismerni. Ezen a területen is már léteznek igazi "szakemberek". Számomra a csalódás ebben az, hogy ezek a kiállítók ill. tenyésztők saját zsákutcájukat nem ismerik fel - és ebből kiindulva gyakran a tenyésztői döntésekben is látszólag elfelejtik kutyákuk eredeti színét - vagy akarattal? Ez a manipuláció gyakran nem csak magán a kutyán való manipuláció. Ha pl. egy magas tenyészértékű kanon végzik, számomra durva felelőtlenség és hosszú távon károsítja az egész fajtát. Talán ezek a specialisták egyszer utánanéznek, hogyan kell a pigmentjavítást tenyésztési úton megpróbálni.
Valóban roppant kár lenne, ha az ordas németjuhász a fajta 2. évszázadában "múzeumi darabbá" válna. Az ordas németjuhász elismerést érdemel! ...nem csak mint pigmentjavító! A szín-változatosság gén-változatosságot is jelent! A gén-változatosság vitalitást és fittséget jelent! Margit van Dorssen írása, fordította: Jancsó Réka
forrás:http://www.nemetjuhaszkutya.extra.hu/
[Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2007-03-11 08:11:05]
[válaszok erre: #5]
Kiváló dolgozó
Eromi adatlapja Privát üzenet küldése Email küldése Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:   


Eromi



Tagság: 2006-03-13 14:16:23
Tagszám: #28354
Hozzászólások: 15007
3. Elküldve: 2007-03-10 22:02:53,

Szakirodalom, ismeretterjesztés

[65.]

A K9-esek
Egyszer valaki azt mondta, hogy "...a kutyákat a harcmezőn a háborúk kezdete óta alkalmazzák, viszont háborúk szinte az idő kezdete óta léteznek." Az asszír templomfalakon a harc közepette pórázuknak nekifeszülő, hatalmas termetű kutyákat láthatunk a kőbe vésve. A középkorban sodronyruhába bújtatott kutyák harcoltak az emberek mellett, míg a franciák az I. világháború alatt a sebesültek felkutatására alkalmazták a négylábúakat. Más nemzetek is követték a francia példát: az angolok hírvivőként használták a kutyákat; az olaszok a nehezen elérhető hegyekbe szállítottak a kutyák segítségével élelmet. 1915-től kezdve a németek által betanított 6000 kutya mintegy 4000 sebesült katona életét mentette meg. 1914 és 1918 között közel 7000 kutya pusztult el katonai feladatok teljesítése közben. Amerikában a Pearl Harbor-i támadást követően kezdték módszeresen kiképezni a kutyákat katonai feladatokra. A II. világháború idején mintegy 10000 kutya szolgált az amerikai hadsereg kötelékében és még további 1000 a Vöröskeresztnél. Mielőtt a kutyákat Európába küldték volna, egy 3 hónapos intenzív kiképzésen estek át. A több ezer kutya és több tucat fajta közül 7 bizonyult legalalmasabbnak: belga juhászkutya, német juhászkutya, skót juhászkutya, airdeale terrier, dobermann, óriás schnauzer és a rottweiler. A sorozatos átszervezések és névcserék után az egység a K-9-es egység nevet kapta, ami azóta elterjedt a világon és ezzel a megjelöléssel illetünk szinte minden speciális - rendőri, vagy katonai - célra kiképzett kutyát. Napjainkban a világ szinte minden országában - így természetesen hazánkban is - dolgoznak kutyák a fegyveres testületeknél, elsősorban a rendőrségeknél és határőrségeknél, de nem hiányozhatnak a különböző mentőalakulatokból sem. Az idő előrehaladtával a kutyáknak is új feladatokkal kellett megbirkózniuk, így a hagyományos nyomkövető, szagmintaazonosító és elfogásra kiképzett kutyák mellett megjelentek a különböző kábítószer és robbanóanyag felderítésére betanított kutyák is.
A kiképzési folyamat az egyedek kiválasztásával kezdődik. A legtöbb helyen maga a felhasználó szervezet tenyészti a kutyákat, szigorúan alkalmassági alapon. Az almokból különböző vizsgálatokkal és tesztekkel választják ki a speciális feladatokra alkalmas kutyákat. A kiválasztás igen szigorú paraméterekkel zajlik, hiszen a kiválasztott kutyától emberi életek függhetnek. Miután eldőlt, hogy az egyes kutyák milyen feladatot kapnak, elkezdődik a kiképzés.
A kiképzés folyamán nagy hangsúlyt fektetnek a leendő gazdák felkészítésére is, mivel a folyamat végén ember és kutya együttesen végzi a feladatot, teljes egymásra utaltságban. A felvezetők képzése azért is elengedhetetlen, mert hasonlóan a munkaversenyekhez, a felvezető magatartása és gyakran lelki állapota is jelentősen befolyásolja a kutya teljesítményét.
Maga a kiképzés sokban hasonlít a sportkutyák kiképzésére, de sokban el is tér attól, amire a kiképzés specialitása a válasz. A kutyák trenírozása folyamán a három alapvető módszert alkalmazzák: a pozitív megerősítést; a negatív megerősítést és a csak játékos módszert. Ezeket a kiképzési elemeket használhatják külön-külön és átfedéssel is. Nagy hangsúlyt kap a kutya természetes ösztöneinek kiaknázása és a megfelelő irányba való terelése is, hiszen így a kutya a kívánt feladatot sokkal nagyobb kedvvel végzi, pontosabban, sőt a tanítási idő is sokkal rövidebb lesz. Hasonlóan a kutyaiskolai kiképzésekhez szintén irányadó, hogy a kutyákat nem terhelik túl, inkább több, rövidebb foglalkozást alkalmaznak.
A különbségeket leginkább a kutyák élesben való bevetése indokolja, hiszen az életben minden bevetés, feladat más. A menekülő embernél esetleg fegyver is lehet, készen arra, hogy kárt tegyen emberben, állatban egyaránt. Kint a terepen nem palánkok állnak segédekkel, így a kiképzés sem erre irányul. A kutyákkal megpróbálják a lehető legtöbb helyzetet megismertetni és így felkészíteni a valós eseményekre.
Erre az eltérésre jó példa a felugatás. A sportkutyázásban a kutya feladata a segéd felkutatása, majd jelzése fogás nélkül. A feladat végrehajtása akkor a legszebb, ha a kutya intenzíven ugat, minél közelebb a segédhez. A rendőrségnél, ahol az éles helyzetek gyakorlása a cél, a kutya nyilvánvalóan nem állhat le az üldözött személy lábánál ugatni. Ilyenkor vagy minden további nélkül elkezdődik a harc vagy a kutya, ha az üldözött megáll, tisztes távolból - hogy ne érhesse veszélyes támadás - őrzi azt. A feladatbegyakorlás is másképpen alakul, hiszen a sportkutyázásban a kutyának azt tanítjuk meg, hogyha elég sokáig ugat és nem fog be, akkor a jutalma a harc. Ettől eltérően a rendőrségnél azt tanítják a kutyáknak, hogy az üldözött bármikor készen áll a harcra, így a kutyának az elsődleges feladata az üldözött ártalmatlanná tétele, elfogása.
Érdekes terület még a kábítószer és robbanóanyag-kereső kutyák kiképzése is. A módszer alapvető eleme a játék, illetve az apportozás. A kiképzés már korán elkezdődik. Az első lépcsőfok a kutya megtanítása arra, hogy egy adott helyen, szobában, folyosón megtalálja kedvenc játékát, apporttárgyát. Miután ez már tökéletesen megy, a játéktárgy mellé elhelyezik a felkutatandó anyag kis mennyiségeit. Ezzel a módszerrel a kutya megtanulja, hogy ott a szeretett tárgya, ahol az "anyag" is van. Végül a két dolgot teljesen össze is kapcsolja. Az így felkészített kutyák gyakran bravúros eredményeket produkálnak és kifinomult orruknak köszönhetően számtalan kábítószercsempész került rács mögé.
A fegyveres testületeknél igen sok kutyafajtát alkalmaznak. A német juhászkutyát univerzális alkalmazhatósága és a gazdaváltást jobban tűrő lelkialkata teszi talán a legkedveltebb szolgálati kutyává. Mellette számos rottweilert és óriás schnauzert találhatunk a fegyveres testületek kötelékében. A különböző anyagok és szagok felkutatásánál és azonosításánál jelentős szerep jut a terriereknek, spánieleknek, retrievereknek. Sajnos a jelentős feladat komoly igénybevételt jelent a kutyák számára, így egy-egy kivételtől eltekintve a kutyákat 5-6 éves korukban nyugdíjazzák. Ilyenkor gyakran a felvezető saját "házi" kutyája lesz.
internetről fordította: Lieb György Tudták, hogy a K9 elnevezés a kutya latin elnevezéséből ered (canin). Ez ugyanis angolul kiejtve hasonlít a K9 kiejtésére.
forrás:http://www.nemetjuhaszkutya.extra.hu/
[válaszok erre: #5]
Kiváló dolgozó
Eromi adatlapja Privát üzenet küldése Email küldése Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:   


Eromi



Tagság: 2006-03-13 14:16:23
Tagszám: #28354
Hozzászólások: 15007
1. Elküldve: 2007-02-28 09:48:22,

Szakirodalom, ismeretterjesztés

[66.]

Ide jöhetnének vagy a cikkakre utaló linkek, vagy konkrét írások, olyanok, amelyek szabadon terjeszthetőek, vagy saját írások, amelyek a fórum témájához, azaz a kutyakiképzéshez kapcsolhatóak.

Stefanie Scheer:


Bemelegítés és levezetés a kutyás sportban


Lényegében mindegy melyik sportágban gyakorolunk a kutyával, a fokozott terhelés mellett a bemelegítőtréning kikerülhetetlen.


Hasonlóan az emberi sportolókhoz (és a segédekhez) a tényleges tréning előtt a kutya izomzatát is be kell melegíteni. A mindössze 10-től 15 percig tartó bemelegítéssel csökkenthetjük e sérülés veszélyét és növelhetjük a kutya teljesítményét. Amíg a lovassportban természetes, hogy minden lovat bemelegítenek a gyakorlás, vagy a verseny előtt, addig a sportkutyák gyakran az autóból, vagy a boxból rögtön felmennek a pályára.

Csodálkozom azon, hogy a bemelegítés (warm up) mai napig nem általános szokás. Talán az lehet az egyik oka, hogy mai napig nincsenek erre vonatkozó, állatgyógyászati vizsgálatok. A kutya izomzata, csontozata és izületei nem különböznek jelentősen a lótól, illetve az embertől, ezért a két fajnál szerzett ismeretek lényegében a kutyára is érvényesek.

Megismerve szervezet energianyerésének módját és az izomzat munkáját, rögtön érthetővé válik, miért fontos a szakszerű bemelegítés a kutyák számára.

A következőkben a warm up (bemelegítés) és a cool down („visszahűtés”, levezetés, ellazulás) előnyeiről lesz szó.


Ténylegesen mit értünk warm up alatt?


A tényleges tréning előtti bemelegítés rövid fázisa hozza a kutyát a szükséges optimális állapotba. Csak a kellően bemelegített kutya képes nagy teljesítményekre. További pozitív hatása, a lehetséges sérülések valószínűségének csökkentése.

A bemelegítés szervezetre gyakorolt hatása többoldalú.


Az anyagcsere hatása


A kutya testében zajló anyagcsere-folyamatok természetesen nagyon összetettek. Ezért csak a fő jellegzetességeire térhetünk ki.


Az izommunka a mechanikus és kémiai energianyereségre épül. A szervezet energia szükséglete az izommunkával arányos nő.


Ahhoz, hogy megérthessük, miért van szükség a jó bemelegítésre, tájékozódnunk kell az izomzat működéséről és energiagazdálkodásáról.


Az izomműködéshez szükséges „üzemanyagot”, több lépcsős lebontással, energiában gazdag tápanyagokból - mint amilyen a szőlőcukor (glükóz), vagy a zsírok (zsírsavak) -, nyeri a szervezet. Az ilyen típusú energiakinyerés lassú folyamat. A hirtelen megnövekvő igények (például egy futóverseny rajtja) szükségletét nem fedezi. Ezért az izomzat saját energiaraktárt „tart fenn” az izomszövetben. Bár ez az energia azonnal előhívható, viszont csak 10-20 másodpercig fedezi az igényt. Az energiatartalék ATP (adenozintrifoszfát) és KrP (kreatinfoszfát) formájában található. Az ATP tartalék 3-5 erőteljes izom-összehúzódást tesz lehetővé. Lényegesen nagyobb koncentrációban található KrP az izomban, ráadásul a segítségével tölthető fel az izomszövet ATP-vel. Összegezve a két energiát tartalékoló vegyületet, megkapjuk a 20-25 azonnali, erőteljes izom-összehúzódást. Az így megismert kinyerhető energiamennyiség közel sem elegendő az elvárt sportteljesítményhez. Hosszabb ideig tartó és nagyobb igénybevételhez az izomrostokban végbemenő kémiai reakciók biztosítják az energiát. Ez a kémiai folyamat tulajdonképpen biológiai tápanyagok kétféle oxidációja.


Az izomszövet energiatermelése


1. Aerob oxidáció (oxigénnel)

Elegendő oxigén jelenlétében, szénhidrátok és zsírok tökéletes lebontásából nyeri az izomszövet az energiát.


2. Anaerob oxidáció (oxigén nélküli)


Ez a folyamat akkor zajlik az izmokban, amikor a teljesítményigény olyan magas, hogy az aerob oxidáció már nem tudja fedezni az energiaszükségletet. Oxigén hiányában a glükóz anaerob lebontása történik. Ennek legszembetűnőbb jele a tejsav felhalmozódása. A tejsav képződése savasodást (acidózist) okoz az izomrostokban és végül a vérben. A következmény pedig a gyors elfáradás.

Kitartó teljesítmény csak aerob (glükóz- és zsírégetésből származó) energianyeréssel érhető el. Ehhez az izomzat vérellátását, a tüdő- és szívműködést a teljesítményigény szintjéig kell fokozni. Amire az egyensúlyi állapot létrejön, eltelik néhány perc. A kialakult egyensúlyt a szakirodalom „steady state”-nek nevezi és a legfőbb ismertetőjele az egyenletessé váló pulzus. Ilyenkor az energiatermelés és felhasználás egyensúlyban van. Azt a néhány percet, amíg ez az állapot kialakul, a szervezet anaerob oxidációval történő energiatermeléssel hidalja át. A két energia előállítási forma közötti átváltási időszakot gyakran „holtpontnak” is nevezik.

Amennyiben az O₂-szállítás, az aerob glükóz és zsírbontás a teljesítményigényhez nem elég gyors, felborul a tápanyagforgalom és a vérkeringés egyensúlya. Kisebb energiahiányt átmenetileg pótolni tud az anaerob glikolízis (glükóz lebontás), de ez az izomban létrejövő tejsav-felhalmozódás miatt, PH-érték csökkenéshez vezet. Ennek pedig (az izomszövetben) savasodás a következménye. De mindenek előtt az izom-összehúzódáshoz elengedhetetlen kémiai reakciókban egyre nagyobb fennakadások keletkeznek. A fellépő ATP-hiány fáradságot okoz, és végül az izommunka megszakadását eredményezi.


Mivel most már többet tudunk az izomszövet energiaháztartásáról, hamar világos lesz milyen pozitív hatásai vannak a bemelegítésnek. A szív és a légzés ritmusának lassú ellenőrzött növelésével a szervezetnek lehetősége van közvetlen aerob energianyerésre kapcsolni, anélkül, hogy igénybe kéne vennie az anaerob energia-előállítást. Ezzel elkerülhetjük a tejsavképződést az izomban és a gyors energiacsökkenést.


A testhőmérséklet

A gondos warm up következményeként a test hőmérséklete emelkedik. Az izomrostok surlódnak egymással, az oxidáció hőt termel, és az egész testet behálózó vérerek ezt a hőt mindenhova eljuttatják.

A szervezet anyagháztartása kémiai folyamatokra épül, ezért érvényes rá az alaptörvény, hogy a reakciók magasabb hőmérsékleten gyorsabban mennek végbe és ehhez több oxigénre van szükség. Emiatt növekszik a légzésszám és/vagy a mély levegővétel. A magasabb hőmérsékleten az ingerületvezetés sebessége gyorsabb. Tehát a kutya reakciói gyorsabbak lesznek. Az érzékszervek érzékenysebbé válnak, ez kihat az egész idegrendszerre és a mozgás koordinációjára.

Fokozódik a hormontermelés (adrenalin, noradrenalin, inzulin). A hormonok az idegrendszerrel együtt részt vesz az információ átadásban és növeli a teljesítőképességet.


A warm up hatása az izomzatra és a csontvázra

A bemelegedett izomzat messze nagyobb erőkifejtésre képes, mint a „hideg”. Ennek a bemelegedett izomzat nagyobb rugalmassága az oka. Ezáltal a sérülés veszélye is jelentősen csökken. Az izom összehúzódási képessége arányos a bemelegítettséggel.

Humán kísérletek bizonyítják, a 100 m-es vágtázó bemelegítés után sokkal jobb eredményekre képes.

A mozgás aktív (izmok, inak, szalagok) és passzív (csontok, izületek) szervei feladatukat egyaránt csak bemelegítés után láthatják el teljes körűen és terhelhetően.

A növekvő vérellátás serkenti az izületek kenőanyagának a synoviának képződését. Az izület feje megtelik synoviával, ami kitölti a két izület közötti rést. Ez az izületek közti nyomást, terhelést csillapítja. A jobb csillapítás pedig kedvezően befolyásolja az erőkifejtést.


A keringésre és a légzésre gyakorolt hatás


Az emelkedő légzés és pulzusszám miatt növekszik az oxigénfelvétel. A vér fokozottabb cirkulációja lehetővé teszi a test optimális vérellátását.

Összefoglalva, a warm up hatása a szervezetre:


· Növeli az izomzat hőmérsékletét és az energiaforgalmat.

· Fokozza a vér cirkulációját és az oxigénfelvevő képességet.

· Az izomzat termelődött hőjét mindenhova elszállítja (emeli a test hőmérsékletét).

· Javítja az izomzat anyagcseréjét.

· Javítja az ingerületvezető-képességet.

· Növeli az izomzat, a szalagok, inak rugalmasságát.

· Fokozza a mozgás passzív szerveinek működőkészségét.

· Fokozza a folyadék-beáramlást a csont- és porcizületekbe.

· Csökkenti az izmok letapadását, merevségét.

Létezik a bemelegítésnek szokásos és speciális formája


A szokásos bemelegítési eljárás


Általánosságban alkalmazott bemelegítési módszereknél az egész testet megmozgatjuk. A cél a nagyobb izomcsoportok bemelegítése és nyújtása, illetve a szív-keringési rendszer aktivizálása. A kutyás sportban általában elegendő erre a rövid, de élénk tempójú engedelmességi munka.

A javasolt mozgásforma lehet a gyors és egyenletes ügetés. Az 5-10 percig tartó egyenletes és gyors ügetés a legjobb módszer a kutya keringési rendszerének fokozására és a pulzusszám növelésére.


A speciális bemelegítésről

A speciális bemelegítésnél a hangsúly azokra a feladatokra tesszük, melyeket majd a tréning során gyakorolni fogunk. A kutyavezetőnek tisztában kell lennie, hogy a tréning során a kutya mely izomcsoportjait fogja jelentősebben „foglalkoztatni”.

A különösen erős igénybevételnek kitett izmokat, még ezen felül külön is be kell melegíteni. A kutyássportok speciális, egymástól eltérő követelményei, eltérő bemelegítési technikákat kívánnak. A kutyavezető vagy a kiképzésvezető feladata a soron következő tréninghez megfelelő bemelegítési programot összeállítani.

Akadályugrás, mászás a ferdepalánkon, vagy a gyors vágta különösen a hátulsó végtag izomzatát veszi igénybe. Az előrehaladás minden változatában a hátulsó végtag feladata a testet előre felé tolni. Az elülső végtag csak támasztó funkciót lát el. Vágtázáskor a hát erősen begörbül. Ez jelentősen megdolgoztatja a hát izomzatát.

A szlalomgyakorlatoknál a hátizomzat munkája kiegészül a test oldalirányú begörbítésével.

Az őrző-védő gyakorlatokban nem csak a hátulsó végtag és a hát, hanem a nyak és a tarkó izomzata is nagy igénybevételnek van kitéve.



Bemelegítési gyakorlatok


A tréning valamennyi gyakorlata alkalmas lehet bemelegítésre. Ez az alapelv. A bemelegítés során a kivitelezés viszont gyöngített formában történik. A kutya teste így lassan a kívánatos követelményhez hangolódik. A hátulsó végtag bemelegítésére az alacsony akadályon átugrás, illetve az alacsonyra állított ferdepalánkon való átmászás ajánlott.

Az alacsony akadályon való átugrás amivel együtt jár a hát görbülése is, többek között a hát izomzatát is melegíti és nyújtja. Ugyanez érvényes a könnyített szlalomgyakorlatra is (ahol minden második botot eltávolítunk). A fordító izmok melegítése és nyújtása a láb mellett végzett fordulatokkal is megvalósíthatók.

Könnyű vágta közben a fej bólintgató mozgásán keresztül a nyak és a tarkó izmai is bemelegednek és nyúlnak. Ezen izmok bemelegítésére nem alkalmasak a huzakodó játékok, mert ilyenkor a kutya túl heves, emiatt bemelegedés helyett még meg is sérülhet.


A teljes bemelegítési szakasz ne tartson tovább, mint 10-15 perc. A bemelegítés és a tényleges tréningezés között legfeljebb 5-10 perc telhet el. Hosszabb időtartamnál a kutya testhőmérséklete újra visszaesik.

A bemelegítés hossza függ a kutya életkorától. Az idősebb kutyát hosszabban és gondosabban kell bemelegíteni, mivel az elöregedett izomzat könnyebben sérül.

A magas külső hőmérséklet rövidíti, ugyanakkor az esős, hideg idő megnyújtja a bemelegítés időtartamát. A kutya edzettségi állapota szintén befolyásolja a warm up időtartamát. Egy rossz edzettségi állapotú kutya hosszabb és gondosabb bemelegítést igényel. Ez akkor is igaz, ha az „aluledzett kutya” a bemelegítés után rövid tréningezéstől már kifárad, kimerül.


Cool down

A cool down a szervezet lassú visszavezetése a normál hőmérsékleti, pulzus, vérnyomás és légzés állapotba. A sportoló embernek sokkal több lehetősége van a cool down-ra. Ilyen például a stretching, illetve a szauna használata.

Egy kutya viszont bizonyára láthatóan rosszul érezné magát a szaunában. A lovassport példája alapján van mód az aktív cool down-ra. A tréninget befejezve az állatot még 5-10 percig lassú ütemben mozgatni kell.

Az anyagcsere-termékek, mint például a tejsav, a levezetés alatt is fennmaradó bő vérellátásnak köszönhetően jobban ki tudnak ürülni az izomzatból. Az izmok regenerációja ezáltal lényegesen gyorsabb lesz és csökkenthetjük, illetve megelőzhetjük az izomláz kialakulását. A cool down visszahűtéshez, de ne kihűtéshez vezessen!

A szervezet a nagy megterhelés után igyekszik az energiatartalékait újra feltölteni. Ezért a tréning után (bizonyos idő elteltével) gondoskodni kell a (nem hideg) víz és ásványi-anyag utánpótlásról. A lemozgatás is csökkenti a sérülés veszélyét.

Az elégtelen levezetés következménye az újabb igénybevétel esetén bekövetkező gyors elfáradás. A cool down formája lehet lassabb munka a pályán, vagy egy rövid séta. A cél a lassú levezetés.

Fordította: Simó Gergely
forrás:http://www.hnjebudapest.extra.hu/
(TÉMANYITÓ)
Kiváló dolgozó
Eromi adatlapja Privát üzenet küldése Email küldése Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:   
 

Szakirodalom, ismeretterjesztés

(üzenet: 66, Steinhart kennel fóruma)
 
    / 3 
Lista: 
Kép:
Smile:
  

Új hozzászólás írása
  Név :   Jelszó :
  Mail :
  Üzenet:

 Betűszín:  Háttérszín:
 Árnyék:      Parázslás:
BBcode On/Off.    Betűméret:
Url/Kép autokonverzió On/Off.
Aláírás beszúrása
  Kép feltöltés: [Feltöltési max. file méret (byte): 20000]
    Írja be ide a képen látható biztonsági kódot:
Smiley kódok teljes listája
Az oldal 0.022720098495483 másodperc alatt generálódott.

  Cégadatok  |   Felhasználási feltételek  |   Adatvédelem  |   Általános Fórum Szabályzat  |   Segítség
  Netboard Bt. © 2001-2023. E-mail