Miután már fél éve az új családomnál vagyok, röviden szeretnék beszámolni nektek:
Jól beilleszkedtem, tetszik itt nekem, szép kert van, játszom a kis terrier-Moritz-cal és egy idősebb juhászkutya tanít engem arra, hogyan kell idősebb kutyákkal szemben viselkedni. A gazdim gyakran magával visz a hegyre, ami szinte az ajtónk előtt kezdődik, a téli szünetre el is utaztunk együtt. Tulajdonképpen mi kutyák sosem vagyunk egyedül, mert a Nagyi és a Nagypapa mindig itt vannak, amikor a gazdi és a gazda-mami dolgoznak és a kis Jan az iskolában van.
De van valami különlegesség: mivel a gazdi a hegyimentőknél szolgál, nekem is iskolába kell járnom. Ott megtanulom, hogyan kell a betemetett embereket felkutatni és az eltévedt vagy eltűnteket megkeresni. Ez néha elég fárasztó, de érdekes nagyon,élvezem. A gazdi és én egy hétig voltunk Lackenhofban hegyimentő kurzuson és ott sikeresen levizsgáztam (előtte persze sokat gyakoroltunk). Ha minden jól megy, jövőre bevetésre alkalmas mentőkutya leszek! Mellékelten küldöm az első bizonyítványom és néhány fotót.
Büszkék rám, mert a kutyák között én vagyok az első és egyetlen keverék, és ráadásul az állatvédőktől, de meg kell mondanom nektek, hogy az összes emberkollega el van ragadtatva a teljesítményemtől. Azt gondolom, egy másfajta gondolkodás kezdődött velem: . FONTOSABB A KUTYA MAGA, MINT A FAJTA! Ez nagyon jó hír remélem a többi „korcs” kutyatársam számára! Kérlek küldjetek egy másolatot ebből az írásból a magyar gondozócsaládomnak is.
Szóban már tájékoztattak minket Prinz (Finn lett a neve) remek beilleszkedéséről úgy a családba, mint a munkakutya team-be, most pár sor és kép is érkezett:
A kutyafalka lelkesedéssel fogadta be. nem is vártunk mást, Finn a legjobb oldaláról mutatkozott be. Már próbálta, hogy egy elbújt személyt keressen, sikerült is neki megtalálni. Az ugatást, amikor megtalált valamit, még meg kell tanulnia, de ez is idővel sikerülni fog. Odahaza is remekül viselkedik, a kis Móriccal jókat játszanak. Az idős Ramses-el óvatosan bánik, de nyalakodással felé is kifejezi szeretetét.
Idézet: “egy kutya hosszas várakozás után otthonra talált”
Köszönjük Őt megmentőinek!
Légy nagyon boldog Prinz, megérdemled, mert szuper kutya vagy!
és most gyönyörű, harmonikus mozgású serdülő fiúcska, akinek most szálkásodnak az izmai, órákig el lehetne nézni a mozgását. Lakásban is kitűnően viselkedik, intelligens, szófogadó, persze néha kajlácska, de gyerek még, hiszen 9-10 hónapos.
Egyszerűen nem akarom elhinni, hogy nem kell senkinek, ill. nem olyannak (már arra már lenne lehetőség), aki a háza mögé az elkerített részre tenné, nehogy összeugrálja a kertet.
Néhány kép Princ testvéréről Pitről, aki ugyan olyan szép és jó kutya mint Princ. Ő is kint volt velünk a hétvégén a „bulin” (és Ő legalább élvezte is)
Bár anyagi nehézségeink miatt rákényszerülünk, hogy mindig csak egy panziós örökbeadott kutya helyére jöhet másik, Princ testvérével hosszas mérlegelés után kivételt tettünk és ma kihoztuk a gyepmesteri telepről és panzióba vittük, mert megígértük neki, hogy nem hagyjuk magára:
Kikerülve innen, örült minden érintésnek:
Így már két 7-8 hónapos kan gordon-szetter keverék kan kutyus keres gazdát!
Új kutyusunk, akit tegnap este szedtünk össze a biatorbágyi tavak nádasában:
Princ kicsit gordon szetteres (szerintem) még kölyök, tele kullanccsal, bolhával, félelemmel és sovány.
Sajnos a testvérét előző nap a gyepmester fogta be, de próbálunk rajta is segíteni.