comment pending on: "Jett's first three months" (tehát itt: http://www.youtube.com/watch?v=D0a-rIEFfSA) hogyaszondja: "Wowwww !!!! Beautiful dogs. The green one is just great. How old is he? Where are from? ^..^"
azé így benézni, kan is, meg mennyi sok van belőle
azért is érdekel nagyon, mert karakánosok közt állandó vitatéma az eredeti funkcióra való alkalmasság tesztelése, és bár a "bátorságpróbát", semlegességet, kitartást nagyjából felmérhetővé tették, a jószág melletti munkára ők még nem találtak ki vizsgarendszert.
jó rendben akkor a beauceron olyan juhászok terelő kutyája volt akik megengedhették maguknak, hogy kispiri helyett egy ekkora kutyát etessenek Jó dolguk lehetett a francia juhászoknak
Ebben az uszítósban meg azért kételkedem, mert írnak ide a fórumra Erdélyben pásztorkodó emberek, akik kutya-farkas harcot kb. olyan ritkán látnak, mint fehér hollót, pedig elég gyakran előfordul...csak abból észlelik, hogy volt ilyen, hogy egypár kutya nem jön vissza vagy visszajön, csak kurva nagy harapásokkal.
A terelés is egyfajta megszakított vadászat. Ott nem el volt fojtva a gyilkolási ösztön, hanem nem is volt olyan!
Az vadászat meg az őrzés a medvétől, farkastól nem ugyanaz, mert akkor orosz agárral is lehetett volna nyájat őrizni.
(Minnyá Ákos megkérdezi, hogy honnan tudom, hogy az orosz agár nem őrzött nyájat. )
A pásztorkutyás pásztorkodás egyik jellemzője, hogy nem volt mindig ott a pásztor. Ilyet láttak ismerősök Iránban tavaly vagy tavalyelőtt. Szinte nem is láttak pásztort a nyáj mellett, de kutyákat mindig.
Akkor itt az lehetett, hogy a pásztor mindig ott volt a nyáj mellett és amikor nagyragadozó jött, akkor mindig uszította?
én arra tippelnék, hogy mivel kellőképpen fegyelmezettek voltak ezek a kutyák a juhász visszatudta őket hívni. Maga a terelés is egy ösztönös viselkedés, akárcsak a vadászás. Ha a terelést el lehet fojtani és engedelmességre bírni a kutyát akkor miért lenne ez másképpen vadászás esetén? Végül is ezeknek a kutyáknak a vadászösztönük nem olyan erős.
Ha már vitatkozni akarsz velem, akkor kérlek olvasd el rendesen, hogy mit írtam és arra reagálj, ne arra, amit te gondolsz hogy írtam, mert a kettő nem esik egybe.
Pontos leírás információ nincs, vannak elképzelések, és következtetések. Te meg egy körmondatban kb összefoglalsz, vagy összemosol kb 700év mezőgazdaságot, és két kontinensnyi területet, kultúrát. Az oroszok az összes kuvaszt lelőtték, a betyárok óta nem loptak el egyetlen birkát sem és sorolhatnám.
De legalább van egy véleményed, csak ne lennél ennyire biztos magadban.
dehát a boci tud védeni is és terelni is. akárcsak a briós. a fajtatörténetben le is van írva, hogy olyan helyen tartották ezeket a fajtákat ahol ragadozók éltek és meg kellet védeni a nyájat, ugyanakkor irányítani, különben miért tenyésztettek volna ki egy ilyen nagy terelőkutyát fölöslegesen?? fölösleges lett volna etetnie. Hiszem, hogy volt eszük a juhászoknak és nem viccből tartottak ekkora kutyát.
A medve itt préda. Vadásznak rá, menekül. Itt is egy megszakított zsákmányolás zajlik, pont mint a terelésnél, üldözi a medvét, megállítja, vadász meg lelövi.
A pásztorkutya meg a zsákmányolni akaró medvének megy neki, és nem üldözi, csak elriasztja a nyájtól. Ha utánamegy, akkor 1. őrizetlenül marad a nyáj, 2. megöli a medve.
Lényeg a lényeg: a pásztorkutyázás és a terelőkutyázás más területen alakult ki. Ahova a pásztorkutya kellett, ott nem lehetett másból megélni, mint pásztorkodásból. Ezért úgy vigyáztak a nyájra, mint a kincsre, mert ha eltűnt, akkor vagy éhen haltak, vagy "szereztek" maguknak. Hogy megmaradjon a nyáj, ahhoz kemény, erős, vad kutyák kellettek. Terelniük nem kellett, mert arra a pásztorok lovon járnak és a ló gyorsabb, mint a kutya.
Míg a terelés nyugatra alakult ki, ahol divat volt a növénytermesztés is és nem nagyon szerette a paraszt ha a nyáj lelegelte a vetést. Meg eleve kisebb területtel gazdálkodtak, legelőváltás, sötöbö. Ezért kellett olyan kutya, amelyik terel.
Ezek civilizáltabb vidékeke voltak, ahol nem voltak annyira jellemzők a nagyragadozók.
Persze nyugaton is vannak pásztorkutyák, de jellemzően csak a hegyekben.
Magyarország egy ilyen határterület, jellemzőek voltak a keleti és a nyugati körülmények is, tehát volt terelőkutya és volt pásztorkutya.
Ha meg lehetett volna oldani a kettőt 2 in 1, akkor megoldották volna, hisz a pásztor se akart etetni két kutyát, amikor egy is elvégezhette volna a két feladatot.
Elküldve: 2010-10-18 18:48:12, 
Jó dolguk lehetett a francia juhászoknak 
